Észak-Magyarország, 2007. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-13 / 136. szám

2007. június 13., szerda ÉSZAK OPERAFESZTIVÁL /6 ÉVEK ÉS FESZTIVÁLOK A Miskolci Nemzetközi Operafesztivál története 2001 Bartók + Verdi _________________________ 2002 Bartók + Puccini________________________ 2003 Bartók + Mozart________________________ 2004 Bartók + Csajkovszkij____________________ 2005 Bartók + Bel canto 2006 Bartók + Verismo 2007 Bartók + Párizs Az idei fesztivál is kínál balettelőadásokat (Fotó: archív) Balett Bécsből, Moszkvából Miskolc (ÉM) - A Bartók+Párizs Nemzet­közi Operafesztiválra ismét világhírű balett­együttesek látogatnak Miskolcra. Bemutatkozik a balett évszázados hagyo­mányait őrző Bécsi Állami Operaház Balett­együttese, amely Harangozó Gyula irányítá­sával Massenet Manón című művét táncolja. A koreográfiát Kenneth MacMillan készítet­te (június 14. délután 2 és 7 óra, Nagyszín­ház). A Nagy Moszkvai Klasszikus Balettszín­házat a Csajkovszkij-évben már vendégül látta Miskolc. A társulat most francia szer­zők műveiből ad válogatást: gálaműsoruk­ban részletek láthatók a Giselle, a Coppélia és a Carmen című balettekből (június 19. es­te 9 óra, Nyári Színház). A gyerekekhez közel áll a bábelőadás (Fotó: archívj Bábok gyerekeknek Miskolc (ÉM - KHE) - Az operafesztivál külön figyelmet szentel a legfiatalabb közön­ségnek, a gyerekeknek. Ismét eljön a nagy mesemondó, Halász Judit, aki június 20-án délután 3 órakor (vigyázat, az időpont az eredetihez képest változott!) a Kamaraszín­házban várja a kicsiket. Ugyanitt látható A Marcipán cica című koncert-mesejáték júni­us 16-án délután 4 órakor a budapesti Zene­színház előadásában. A Miskolci Csodamalom Bábszínházban Kodály Zoltán: Háry János című műve ke­rül színre június 23-án és 24-én délelőtt 11 órától. A Zsarátnok Bábegyüttes a Bartók a bábszínpadon című produkciójában a Canta- ta profana, valamint a Magyar Képek és a Keresztszemesek előadásokat mutatja be jú­nius 16-án délelőtt 11 órától. Megelevenedik Vitéz László és Európai Barátai története is, vásári bábjáték formájában június 24-én dél­után 3 órától. I 1 I Miskolci Nemzeti 5zinház iiéSWSftl! (Nagyszínház, Nyári színház, Kamaraszínház, Játékszín) ÉJ’ Miskolci zsinagóga íá^ |; Szentháromság ortodox templom Miskolci Csodamalom asBWftlI Bábszínház HJ5J Miskolci Jégcsarnok í' Bfctoárosi evangélikus pIjJ i templom ;pBrj| Y Avasi templom II 8 I Művészetek Háza | 9 1 Egyetemi Fűtőmű jj -jO f: Miskolci Egyetem — v díszauláia Az operafesztivál helyszínei BORSOD­ABAÚJ­ZEMPLÉN MEGYE MISKOLC -'‘BELVÁROS MISKOLCt, EGYETEMVÁROS fesg-jl díszaulája pl ff) Miskolctapolcai Barlangfürdő p12Íj Aggteleki Baradla-barlang hangversenyterme Lillafüredi íSSlul Palotaszálló terasza Szirrna­besenyő MISKOLC ÉS KÖRNYÉKE l Pereces V Hámor FelsŐzsolca MISKOLC Lillafüred Bükkszentlászló Edelényi Coburg-kastély Művészetek Palotája, Budapest Szirma .rSTORf­(CSARNOK Bükkszentkeresz Hollóstető Nem lehet kiváltani csocsóval Kovalik Balázs rende­ző rátalált az egyetemi fűtőműre. Barokk operát láthat itt a közönség. Hegyi Erika _____________________ khe@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - A rendező nem tartja magát fenegyerek­nek. Csupán olyan embernek, aki a zenés színházat élő, mai, korszerű műfajnak látja. ÉM: Nem először rendez Miskolcon. Milyen emlékei vannak? Kovalik Balázs: Jók. Szerettem itt dolgozni, az Anyegint ren­deztem, szerintem nagyon szép előadás lett. ÉM: Három művet is szín­padra állít az idei opera- fesztiválon. Kovalik Balázs: A kékszakállú és Az emberi hang tulajdon­képpen két egyfeLvonásos, ezek egy este hangzanak el. Mindkét darab valahogy az emberi kapcsolatnak leszűkí­tett helyzetéről szól. Az embe­ri hang elsősorban arról, hogy egy nő telefonon keresz­tül beszélget a társával. Vagy hát ezt nem is lehet egészen pontosan tudni, hogy a vonal túlsó felén valóban létezik-e egy férfi, vagy a nőnek már csak a fantáziája az a szakí­tás, amiben ő vergődik, és amibe végül belepusztul. ÉM: A kékszakállút már többször színpadra állí­totta. Kovalik Balázs: Igen, A kék­szakállút már nem kell bemu­tatni a miskolci közönségnek. Nagyon sokféleképpen értel­mezhető, szimbolikus mű. Én negyedszer rendezem ezt az operát, és ismét újabb mély­ségeit, újabb arcát keresem. Nem hiszem, hogy A kéksza­kállút úgy érdemes aktualizál­ni, hogy konyhai veszekedés­sé, hétköznapi vitává vagy pszichoterápiás kezeléssé vál­tozzék. Két ember belső tör­ténetéről kell hogy szóljon. ÉM: Az Artemisz diada­lát szokatlan helyszí­nen láthatja a közönség. Mire számíthatunk? Kovalik Balázs: Az előadásnak az az érdekessége, hogy a szereplők a 2004-ben végzett osztályomnak a növendékei. Korábban velük csináltam meg ezt a darabot, most pedig adaptáljuk az egyetemi fűtő­műbe. Itt a darab különböző helyszínei nem a díszlet vál­tozásával, hanem az épület be­járásával kerülnek elő. Va­gyis a nézőknek is vándorol­niuk kell, méghozzá nem is akármilyen helyen, hanem ezen a rendkívül izgalmas és érdekes, félig kibombázott ipari műemlékben. Több épü­letet megnéztem, és végül azért döntöttem a fűtőmű mel­lett, mert itt lehet talán a leg- veszélytelenebbül megrendez­ni az előadást. titulálni. Ebből is látunk ízelítőt? Kovalik Balázs: Fenegyerek, nem fenegyerek... Én ezt ki­csit mondvacsinált vélemény­nek tartom. Vannak emberek, akik az operajátszás régi ha­gyományait szeretik, és annak változásait nehezen viselik el. Én a zenés színházat élő, mai, korszerű műfajnak tartom. Né­metországban azért tanultam, hogy ezt az utat jobban meg­ismerjem. Én ezt járom, ezt gondolom, semmi probléma, ha valaki ezt nem kedveli, és a festett kulisszákra vágyik, de látni kell, hogy az opera műfa­jának nem sajátja, hogy csak kulisszák között játszható. így az én rendezéseimet kevésbé tartom fenegyerekesdinek, ez inkább egyfajta gondolkodási mód. Én így látom a világot. ÉM: Ön szerint hol tart az operafesztivál, és merre tart? Kovalik Balázs: Jó látni, hogy az operafesztivál egyre több nagy, nemzetközi produkciót vagy énekest tud vendégül lát­ni. Természetesen ez alapve­tően pénzkérdés, másodsorban pedig a közönség kérdése. Úgy gondolom, mindaddig van ope­rafesztivál, amíg van közönség és van támogató, hiszen az opera mindig is drága műfaj volt. Ez a műfaj nem tud meg­térülni, ez nem musical, ez nem revükabaré három szere­plővel és egy karosszékkel, eh­hez nagyzenekarra, kórusra és szólistákra van szükség. A va­lódi emberi hangnak pedig ára van, ugyanúgy, mint a fo­cistáknak, akiket nem lehet csocsóval helyettesíteni. Amennyiben ez most más lesz az eddigiektől, hogy most két fiatal énekessel fogom csinál­ni az előadást. Ép­pen ezért a hangsúly azon van, hogy két fiatal ember életében mit jelenthet ez a szakítás vagy egymás meg­ismerésének, félreismerésé­nek és egymás életében való ku­takodásnak a tör­ténete. Tulajdon­képpen az élet majd minden terü­lete így néz ki. Az ember behatol valami­nek vagy a másik­nak a titkaiba, fel­nyitja annak kapuit, és a végén kénytelen távozni. Kovalik Balázs (balra) rendezés közben (Fotó: Kocsis Zoltán) ÉM: Önt az operarendezők fenegyerekének is szokták Kovalik Balázs rendezése látható: Június 15, 21 óra Nagyszínház Június 23. este fél 9 Miskolci Egyetem fűtőműve í SZAK emf/ppek, boon.hu • Kovalik Balázsról (PDF, 23 kB) I Ritka zenei csemegék MAI PROGRAM i'íTftfj j JTn J - 3t5 —TttJKt Nyitókoncert, este 8 órától a Nagyszínházban. ____________ Közreműködik: Manón Strauss Evrard (szoprán), Arturo Chacón- Cruz (tenor), Magyar Rádió Szim­fonikus Zenekara, Vezényel: Ko­vács János, a Magyar Állami Ope­raház Zeneigazgatója Programajánló:______________ Este 6 órától a Városház tértől nyitóparádé SÍ Az idei operafesztivá­lon ritkán látott-hallott operákat is megismerhet a közönség. Miskolc (ÉM) - A magyar- országi zenés színházat a tra­díciók elsősorban a német és az itáliai operairodalomhoz kötik. Az idei francia prog­ram, a „Bartók+Párizs 2007” összeállítása így a miskolci operafesztiválnak azt a törek­vését tükrözi, hogy hiánypót­ló szerepet töltsön be a hazai zenés kőszínházak kínálatban. Az operaelőadások között olyan különlegességekkel ta­lálkozhat a közönség, mint Halévy A zsidónő című műve, amelyet napjainkban az ope­raházak alig tűznek műsorra. De ritka vendég nemcsak a magyar, hanem a világ opera­színpadain is a Miskolcon most megszólaló Poulenc ope­rái közül Az emberi hang és A karmeliták párbeszédei, Gounod Mireille című műve, vagy a fesztivál egyik új hely­színén, a miskolctapolcai bar­langfürdőben bemutatandó Lully-mű, A karnevál. ÍSZAKemf/ppe/f.boon.hu •A program (PDF, 152 kB)

Next

/
Thumbnails
Contents