Észak-Magyarország, 2007. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-24 / 120. szám

2007. május 24., csütörtök ÉSZAK ORSZÁGBAN-VILÁGBAN /2 • Realista lépések? Václav Klaus cseh államfő támogatja a jobbközép kormány reformterveit, bár úgy véli, hogy határo­zottabb lépésekre lenne szükség. • Menekülnek. Ezrével menekülnek a pa­lesztinok abból az észak-libanoni mene­külttáborból, amelyet három napon át lőtt a libanoni hadsereg. Merénylet. Hatra nőtt a keddi ankarai merénylet halálos áldozatainak Száma. (Fotó: EPA) Negyven év börtön Belgrád (MTI) - Bű­nösnek találta a néhai szerb miniszterelnök, Zorán Djindjic elleni me­rénylet 12 vádlottját a belgrádi törvényszék. Az első- és másodrendű vád­lott 40-40 éves börtönt kapott, társaik 8 és 35 évnyi börtönbüntetésre ítélték. A vádlottak ta­gadták, hogy részt vettek volna a merénylet kiter- velésében. Milorad Legi- ja Ulemek, a Vörös Sap­kások egykori parancs­noka volt Djindjic megö­lésének kitervelője, míg Zvezdan Jovanovic adta le a gyilkos lövést: ők ketten kaptak 40 éves börtönbüntetést. A többi 10 vádlottat összesen 298 év börtönre ítélték. Koszovó marad? Belgrád (MTI) - „Szerbia az EU-tagsá- gért se mond le Ko- szovóról - jelentette ki Boris Tadic (képün­kön) Az elnök szerint „Koszovó kulcsfon­tosságú eleme identi­tásunknak, s identitá­sunkat vesztve nincs mit keresnünk az EU- ban". Úgy vélte: a tartomány helyzete a következő két hónap folyamán, az ENSZ BT határozatának megszületése után fog kikristályosodni. Sajtófesztivál 2007 Budapest (ÉKN) - A magyar sajtótörté­netben páratlan eseménye lesz május 26-án Budapesten, az ’56-osok terén. A Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) első alkalom­mal rendezi meg a Sajtófesztivált, mivel tag­vállalatai (köztük kiadónk, az Inform Média Kft.) fontosnak tartják, hogy az írott sajtó szerepe a következő időkben tovább erősöd­jön és a sajtó betölthesse hivatását: a de­mokrácia egyik legfontosabb intézménye maradjon. A Sajtófesztiválon részt vevő kiadók a rendezvény ideje alatt várják az érdeklődőket régi és új kiadványaik bemuta­tásával, író-olvasó találkozókkal, valamint kedvezményes előfizetői akciókkal. A látoga­tók részére tartalmas szakmai, kulturális és családi programokról is gondoskodnak. ÉHW emtippek boon.hu •A Sajtófesztivál 2007 programja (PDF, 108 kB) www.boon.hu & helyi, országos és nemzetközi friss hírek már kora reggel m képekkel,'videókkal is közelebb hozzuk a valóságot gj teret kapnák a vélemények m a leggyorsabb tájékozódási lehetőség Jelöltek már biztosan vannak Sólyom László köztársasági elnök jobbján Majtényi Lászlóval, balján pedig Kállai Ernővel (Fotó: mti) ■ Majtényi Lászlót és Kállai Ernőt jelöli om- budsmannak Sólyom László államfő. Budapest (FH) - Majtényi Lászlót általános ombudsman- nak, Kállai Ernőt pedig ki­sebbségi biztosnak jelöli Só­lyom László. Ez tegnap derült ki, amikor az államfő bemu­tatta jelöltjeit a parlamenti frakcióvezetőknek a Sándor- palotában. A pártok két héten belül döntik el támogatják-e az államfő jelöltjeit. Sólyom László beszédében hangsú­lyozta: „az különösen káros, hogyha megrendül a közbiza­lom a jogok érvényre juttatá­sát szolgáló állami szervek­ben, ma pedig éppen ennek vagyunk tanúi a rendőrség kapcsán.” A köztársasági el­nök szerint éppen ezért fon­tos, hogy az ombudsman in­tézménye bizalmat élvezzen. Hogy fellépjenek... Az államfő szerint az ál­lampolgári jogok biztosának éppen az a feladata, hogy az államapparátuson belül vi­gyázzák az állampolgári jogok érvényesülését és hogy fellép­jenek a jogsértések ellen, vagy „csak a jog érvényesítést akadályozó állami magatar­tással szemben” - fogalmazott a köztárasági elnök. Sólyom László úgy véli: „az ombudsmanoknak olyan em­bereknek kell lenniük, akik­ben az emberek megbízhat­nak, akiknél fel sem merülhet a politikai részrehajlás és akik biztosan fellépnek az ál­lampolgári jogok érvényesíté­se érdekében, akiket nem tart vissza sem a téma kényes mi­volta, sem pedig azaz állami szervezet aki az ügyben érin­tett.” Az államfő szerint Maj­tényi László volt adatvédelmi biztos, az Eötvös Károly Inté­zet igazgatója és Kállai Ernő, az MTA Etnikai-Nemzeti Ki­sebbségkutató Intézet munka­társa ilyen jelöltek. A parla­menti pártok nevében Lend- vai Ildikó (MSZP) a megbeszé­lést követően elmondta: az ügy fontossága miatt egyeztet­niük kell a frakcióikkal, ami a jövő heti parlamenti szünet miatt leghamarabb két héten belül valósulhat meg. Állás­pontját egyetlen párt sem árulta el. ÉS?AK emtippek.hoon.hu •Majtényi László szakmai életrajza (PDF, 324 kB) Kállai Ernő szakmai életrajza (PDF, 330 kB) Anglia Litvinyenko gyilkosának kiadatását kéri Az angol ügyészség vádat emelt a volt KGB-űgynök, Andrej Lugovoj (balra lent) ellen, mivel öt gyanúsítják azzal, hogy j tavaly Londonban radioaktív polóniummal megmérgez­te a volt orosz kémet, Alakszandr Litvinyenkót (jobbra). Főbb események ► 2006. okt. 25.: Mint az később bebizonyosodik, a polonium 210-es egy Moszkvából Londonba tartó Bri­tish Airways gépen érkezik. ► Nov. 1.: után, hogy Lítvinyerv I ko az Itsu szusi étté ! remben találkozik olasz hírszerzőjével, megbeszé­lésen vesz részt a volt KGB-s Andrej Lugovojjaf, a Millennium hotelben (jobbra lent). A radioak­tív sugárzás nyomait kimutatják a szállodában ► Nov. 3.: Litvinyenko kórházba kerül, két nappal azután, hogy jelentkeztek rajta a mér­gezés tünetei. Az orosz elnök, Vlagyimir Pu- tyin megpróbál elhatárolódni az esettől. ► Nov. 23.: Litvinyenko meghal. Halálának okaként polonium-mérgeZést állapítanak meg. ► Nov. 29.: A British Airways több gépén is radioaktivitás nyomait találják. ► Nov. 30.: A litvinyenko halálának ügyében folyó nyomozás a londoni ügyészséghez kerül. ► 2007. máj. 22.: Az ügyészség kijelenti, hogy elegendő bizonyítéka van ahhoz, hogy Lugovojt vádolja Litvinyenko megölésével. ® GDAPHIC NEWS Túlkapás és diszkrimináció ■ A hazai rendőrök bru­talitását emeli ki az Amnesty International idei jelentése. Budapest (FH) - A rendőr­ség túlkapásai, a romákkal szembeni diszkrimináció, illet­ve a családon belüli erőszak visszaszorítása érdekében tett, elhibázott jogi lépések - egye­bek mellett ezek szerepelnek az Amnesty International (AI) emberi jogokról szóló jelenté­sének hazai fejezetében. A je­lentés szerint a rendőrök „túl­reagálták” a szeptemberi za­vargásokat, illetve az október 23-i eseményeket. A nemzetkö­zi szervezet a május eleji ne­mi erőszakot, illetve az ebből kialakult botrányt is elítélte. Szegregáció Az ENSZ gyermekjogi bizott­ságának márciusi jelentése alapján az Amnesty a roma gyerekeket sújtó előítéleteket, illetve fajgyűlölő megnyüvánu- lásokat is aggasztónak tartja, hisz ez nemcsak a lakhatásra terjed ki, de az oktatásban is megnyilvánul. A bizottság sze­rint a roma gyerekeket speciá­lis osztályokban és intézmé­nyekben különítik el, sőt már az óvodákba sem vesznek fel mindenkit. Az AI példaként a miskolci iskolaintegrációt em­lítette, ahol úgy vontak össze hét iskolát, hogy „elfelejtették” újra meghatározni a beiskolá­zási körzeteket; a szervezet sze­rint ezzel állandósították a ro­ma gyerekek szegregációját. Ami a családon belüli erősza­kot illeti, a kormány tavaly jú­liusban szigorította az idevá­gó jogszabályokat, de a civilek szerint a távolságtartás intéz­ménye nem működőképes, mi­vel csak abban az esetben ren­delik el, ha az ügyben már büntetőeljárás indult. ÉSZAK emtippekhoon.hu •Az Amnesty International 2007-es jelentése (részletek) (PDF, 105 kB) Az ombudsmani intézmény Magyarországon ■ A világban az om­budsman intézményét először az 1809-es svéd alkotmány vezette be. Budapest (MTI) - Magyar- országon 1989-ben az Ellenzé­ki Kerekasztal tárgyalásain merült fel a - hivatalos nevén - állampolgári jogok ország- gyűlési biztosi poszt létreho­zása, s az erről szóló jogsza­bály megalkotása szerepelt az 1989 őszi úgynevezett sarkala­tos törvények között (bár megalkotása elmaradt). Az Országgyűlés végül 1993. június 1-jén - kétharma­dos törvényként - fogadta el az állampolgári jogok ország- gyűlési biztosáról (ombuds- manról) szóló törvényt. Esze­rint az ombudsman feladata, hogy „az alkotmányos jogok­kal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizs­gálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általá­nos vagy egyedi intézkedése­ket kezdeményezzen”. A Par­lamentnek a törvény hatály­balépését követően négy hó­napon belül kellett megvá­lasztania az állampolgári jo­gok országgyűlési biztosát, de októberben erre nem került sor, mert az országgyűlési biz­tos és helyettesének jelöltje nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget. Kis pontosítás 1994. november 15-én az Or­szággyűlés módosította az 1993-ban hozott törvényt, va­lamint az ombudsman intéz­ményéhez kapcsolódó további törvényeket és elfogadta az Alkotmány módosítását. A változtatás lehetővé tette, hogy az állampolgári jogok or­szággyűlési biztosán kívül adatvédelmi és kisebbségi jo­gi biztost is válasszanak. A módosítás értelmében az ál­lampolgári jogok országgyűlé­si biztosa és a külön biztosok ügyviteli és előkészítő teen­dőit egy egységes hivatal lát­ja el, amelyben a külön biz­tosok önállóan nevezik ki munkatársaikat. 1995. június 30-án az Ország- gyűlés titkos szavazással 6 év­re megválasztotta Gönczöl Ka­talint az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, Polt Pétert az országgyűlési biztos általános helyettesének, Majtényi Lászlót adatvédelmi biztosnak, Kaltenbach Jenőt a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosá­nak, az ombudsmanok július 1-jén léptek hivatalba. 2001 márciusában az Alkot­mánybíróság december 15- ével megsemmisítette az ál­lampolgári jogok országgyűlé­si biztosáról szóló törvény azon rendelkezéseinek egy ré­szét, amelyek az ombudsmani vizsgálat alá vonható, a tör­vényben a hatóság gyűjtőfo­galmával jelölt szervek körét határozták meg, a jogbizton­ságot sértő mértékben bizony­talannak ítélve az egyes szer­vekre - államhatalmi szerv, igazságügyi szerv és a bíró­ságon kívüli jogvitát kötele­ző érvénnyel eldöntő szerv - utaló kifejezések tartalmát. 2001. december 11-én a parla­ment ennek értelmében módo­sította a kétharmados többsé­get igénylő törvényt, s ponto­sította az ombudsmanok ha­táskörét. 2001. június 19-én az Országgyűlés Lenkovics Bar­nabást megválasztotta az ál­lampolgári jogok országgyűlé­si biztosának, Takács Alber­tét általános helyettesévé, Kal­tenbach Jenőt - újabb 6 évre - kisebbségi ombudsmannak. Maczonkai Mihály, akit a köztársasági elnök adatvédel­mi biztosnak jelölt, nem kap­ta meg a megválasztáshoz szükséges szavazatokat, de­cember 11-én az Országgyűlés Péterfalvi Attilát választotta adatvédelmi biztossá. 2007. március 19-én az Országgyű­lés alkotmánybíróvá válasz­totta a Lenkovics Barnabást, az állampolgári jogok ország- gyűlési biztosát, akinek om­budsmani mandátuma április 20-án járt le. A jövő nemzedéke 2007. május 14-én az Ország- gyűlés a szükséges kétharma­dos többséggel július 2-ával megszüntette az állampolgári jogok országgyűlési biztosá­nak általános helyettesi poszt­ját, hogy létrehozhassák a jö­vő nemzedéke ombudsmanjá- nak tisztségét. fSZAKemf/ppeír boon.hu •Az ombudsmani intézményről (PDF, 45 kB)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents