Észak-Magyarország, 2007. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-03 / 102. szám

2007. május 3., csütörtök ÉSZAK KULTÚRA /6 RÖVIDEN ítaeewí • A Manók, újra. A Manók című kiállí­tás újra látható lesz Miskolcon május 6- tól május 30-ig a Csodamalom Bábszín­házban. Bubutímár Éva keramikus és Hor­váth Katalin kosárfonó munkái, mesefigu­rái már tavaly is nagy sikert arattak kicsik és nagyok közt egyaránt. Budapesten, neten: New York-i Filharmonikusok Budapest (ÉM) - Tizennégy év után ismét Magyarországon koncertezik az Egyesült Ál­lamok legrégebbi szimfonikus zenekara, a New York-i Filharmonikusok. Május 3. és 18. között európai turnén vesz részt a világhírű társulat. Másfél hónap alatt nyolc városban 14 koncertet adnak. A budapesti Művészetek Palotájában május 4-én este fél 8-kor kezdő­dik a hangverseny, amelyet az a Lórin Maazel dirigál, aki ötezernél is több opera- és koncertelőadáson több mint 150 zenekart ve­zényelt eddig. A koncert(sorozat) Johannes Brahms szimfonikus műveit öleli fel, ebből fakadóan a koncertek mindegyikén elhangzik a következő Brahms-művek egyike: I. szimfó­nia, Kettősverseny hegedűre és gordonkára, I. zongoraverseny, valamint a Hegedűver­seny. Brahms szerzeményei mellett Bartók, Beethoven, Boccherini/Berio, Dvorák, Ravel és Sztravinszkij műveiből adnak elő Budapes­ten és a hét másik helyszínen. Egy újdonság­gal is kirukkolnak: a turné első napján elin­dítanak egy Virtuális Turnét is, amely a ze­nekar honlapjáról (www.nyphil.org) lesz elér­hető, és a 2007-es Európa Turné részleteit tar­talmazza. A weboldalon hozzáférhető lesz egy online fotóalbum is, amelyet a koncertkörút során folyamatosan frissítenek. A Géniusz Könyváruház és az Észak játéka Válasz: Név: H Legutóbbi kérdésünk: ki írta az Állítsátok meg Terézanyut című kötetet? A helyes válasz: Rácz Zsuzsa. Kelemen Marianna: Nem akarok szingli lenni című kötetét Drótár Enikő (Miskolc) nyerte, a könyvet a Géniusz Könyváruházban (Miskolc, Széchenyi utca 107.) veheti át. Mai kérdésünk: mi volt az eredeti neve Csáth Gézá­nak? A helyes választ beküldők között Csáth Géza: Emlékirataim a nagy évről című kötetét sorsoljuk ki. A megfejtéseket szerda délig küldhetik be az Észak-Ma- gyarország szerkesztőségébe (3501 Miskolc, Pf. 178.). Bodor Németi Gyöngyi színművésszel „Állandóan közelit vesznek" ■ „Jó kis csapatot" lát maga körül, jó lehetősé­geket maga előtt, jó évadot maga mögött. Balogh Attila wmitty@eszak.baon.hu Miskolc (ÉM) - Tény, ez nagyon erős évad - így jellem­zi a színésznő a lassan ma­gunk mögött hagyott színhá­zi szezont. Bodor Németi Gyöngyi egy évtizede kezdett Miskolcon, és most jött el az ideje, hogy egy esztendőn be­lül három darabban is „majd­nem főszerepet” játsszon. A Cseresznyéskertben Varja, A vihar kapujában az asszony, a Legenda a lóról című zenés játékban pedig (a színlap sze­rint): Szilfavirág/Mathieu és Marié. ÉM: A kívülállónak úgy tű­nik, ez az évad minden­képp valamiféle áttörést je­lent. Bodor Németi Gyöngyi: Ezek valóban komoly szerepek. Ne­héz szerepek. Eddig is játszot­tam jókat, de ez három „majd­nem főszerep”. Egy évtizede itt végeztem a Tanodát, Hegyi Árpád Jutocsa (az akkori igazgató - a szerk.) le is szer­ződtetett. Jöttek sorban a lép­csők, szerepek: kicsik, közepe­sek, nagyobbak. Mikor nyá­ron kiírják a következő év bemutatóit, rendszerint meglepődök, meg is szoktam ijedni. lyiöndldlel a véleményed! ÉM: A legutóbbi nyáron volt min... Bodor Németi Gyöngyi: Igen. Azért szoktam én is gondol­kodni, hogyan alakul a pá­lyám, milyen alakítások vár­nak rám. Csiszár Imrével (A vihar kapujában rendezője - a szerk.) is már dolgoztam ko­rábban, Krámer Györggyel is (A legenda a lóról rendezője - a szerk.). Azt, hogy mindket­ten engem képzeltek el egy- egy új szerepre, a szerencsém­nek tartom. ÉM: Vegyük akkor sorra. Bodor Németi Gyöngyi: A Cse­resznyéskert. Nagyon meg­döbbentő volt, hogy Varját kaptam. Mindig eltérő habitu­sú, kirobbanó természetű nő­ket játszottam - ez más. A sze­reposztást ugyan nem ő végez­te, de Radoslav Milenkovicról azt mondhatom, zseniális ren­dező, beleszerettünk mind­annyian. Sokat segített, hogy voltak asztal melletti megbe­szélések, több rálátásom volt a szerepre, mire színpadra léptünk. így is iszonyú gyo­moridegem volt végig... ÉM: Következett A vihar ka­pujában. Bodor Németi Gyöngyi: Csiszár Imrével ez a negyedik mun­kám. Nem egyszerű Imrével... Nagyon felkészült, pontosan tudja, mit akar. Mindig felírom az instrukcióit. Ami a szerepemet illeti: ilyet se csi­náltam még. Tizenhét oldalas monológ, kiülök a nézők elé - nagyon nehéz. Kivetítők a színpad fölött, állandóan kö­zelit vesznek rólunk. Egy percre se lehet kiengedni. Iszonyú koncentráció, végig bent vagyok a színpadon. ÉM: És végül a Legenda a lóról. Bodor Németi Gyöngyi: Ezt végképp nem gondol­tam, hogy én fogom játszani. Á Dzsungel könyvében rende­zett Krámer György, már ott meglepődtem, ze­nés darab, nem szoktam ilyet. Ak­kor már mondta Gyuri, hogy szeret­ne még velem dol­gozni. Ez szintén zenés darab, kín- lódok is ve­le Bodor Németi Gyöngyi (Fotó: Kocsis Zoltán) rendesen. Szintén többféle szerep egyben. És azért is fon­tos előadás, mert bejutott a POSZT-ra«(a Pécsi Országos Színházi Találkozóra - a szerk.), nagyon örültünk. PJl.Cff.FTtfif'C? \ ' , . ÉM: Hogyan tovább? Ez a szezon igazi kiugrást je­lent, ami folytatódhat jö­vőre? Bodor Németi Gyöngyi: Már tu­dom a következő évadot, szin­tén nagyon jónak ígérkezik. Nemcsak évad végén csinálok elszámolást magamban, hanem közben is. Néha ülök reggel, kávézgatok és arra gondolok: minek köszönhetem?... Szeren­cse? Hát, dolgozni kell, az biz­tos. Dolgoztam, és ezzel elége­dettek. Körülöttem jó kis csa­pat, jó társulat, és én jó lehe­tőségeket kapok. In; blou.boon.hu A szerző internetes naplója: baloghattila.blogging.hu Világhírű kürtösök a Reményivel ■ Két világhírű kürtös, akik szólistaként ma es­te először lépnek közö­sen koncertpódiumra. Miskolc (ÉM) - Nagy Zsó­fia vázolta az együttes törté­netét. Ő az egyetlen az alapí­tók közül, aki még tagja a 25 éves Reményi Ede Kamaraze­nekarnak. Mind a mai napig Gál Károly a művészeti veze­tőjük. Fesztiváli ismeretség A jubileumi koncertek ne­gyedik, búcsúhangversenye ma este lesz, 7 órakor kez­dődik, helye a Művészetek Háza. A rövid összefoglaló tegnap a miskolci városhá­zán hangzott el, azon a saj­tótájékoztatón, amelyen a ze­nekar másik tagja, Monok Il­dikó gondolatai után a két sztárkürtművész, az angol Frank Lloyd és az amerikai Dávid W. Johnson beszélt a zenekarhoz fűződő kapcsola­táról. Frank Lloyd hét éve is­merte meg őket, egy fesztivá­lon. Elfogadva meghívásukat felvételt készített velük - ép­pen a városházán -, és kon­certet is adtak. Dávid W. Johnsonnal új keletű az isme­retség, amely szintén egy fesz­tiválhoz kötődik. Városnézés Fedor Vilmos alpolgármesterrel (jobbra). Balról a tolmács Láng Viktória, Dávid W. Johnson, Monok Ildikó, Nagy Zsófia, Frank Lloyd. (Fotó: Kocsis Zoltán) itti IN RijwJr (Wm n&m I V / \t M ■ / NÉZŐTÉR Jól szeretni Bujdos Attila attila.bujdos@eszak.boon.hu Azt a három pillanatot emelte ki Peter Shaffer színművéből Páifi Zol­tán, amely gondos rendezői munká­val erőteljes jelenetté szervezve sza­vatolja, hogy hatásos lesz az előadás. Valóban drámai pillanatok ezek: Alán Strang érzékletesen írja le éjszakai lovaglásait, Alán és Jill Mason szerelmi kudarcát annak oká­val együtt látjuk, és látjuk azt is, ahogyan Alán megvakít négy lovat. A jeleneteket erősíti egyfelől a képiség: a teljesen vagy részben fe­detlen emberi test közeli látványa, a fények visszafogott használata, más­felől a történetmesélés tempójának zökkenése: a felfokozott, izgatott hangvétel, mint amikor és ahogyan például hirtelen hevesebben kezd verni a szív. Elsősorban Bányai Miklós játéká­ban találjuk meg e három színpadi pillanat előképét: ez az Alán Strang tele van sötétséggel, megfejtésre vá­ró titokkal, talán többel is, mint amennyire Peter Shaffer valaha gon­dolt. Nem ösztönlényt látunk, nem zavarodott kamaszt, hanem fiatal felnőtt gondolkodót, aki eltévedt a valóságban, aki a döntéseihez nem talált kapaszkodót, és aki magabiz­tos abban a képzeletre hagyatkozva maga teremtette bizonyosságban, amelyet a szülői kisajátítás bizonyta­lanságából kihátrálva épít magának. Személyre szóló vallás az övé, amelynek papja és méltatlan hívője: ennek beismerése a pusztítás, a lo­vak megvákítása. Az Equus aligha pusztán a négy lovat megvakító, az igazságszolgálta­tás döntése folytán pszichiáter elem­zésére bízott fiatalember története. Elvont és nagyon konkrét kérdéseket is felvet a szerző, amikor többszörö­sen is válaszra készteti a szereplőit: lehet-e jól szeretni? Alant a szülei sa­ját képükre formálnák, a szeretet el­várása annak a visszaigazolásnak az elvárása, hogy ez a fajta szülői kiter­jeszkedés - a vallás, vagy az istenta­gadás nevében - helyes. Ennek a szeretetnek az így szerető ember sa­ját maga a korlátja, ezért képtelen vállalni a közösséget gyermekével Alán anyja és apja. Dimanopulu Afrodité és Várhelyi Dénes játékában közös a szülői kudarc beismerésének képtelensége: nehezen megnyíló em­bereket látunk, akik sokkal inkább a fiuk drámájaként élik meg a történte­ket, mintsem sajátjukként - az önhit lényege, hogy sem okozóként, sem okozatként nem részesek benne. Peter Shaffer ebber is a valóságot ütközteti a nemvalóság;; -J. Akárcsak Alán és pszichiátere kapcsolatában. Martin Dysart a tények embere, a rá­cióé, az átgondoltságé. Alán esetében saját sorsa határosságát véli felfedez­ni. Azt, hogy a tudatosság vállalásá­val elfojtja az ösztönösség lehetősé­gét, holott embernek lenni legalább annyira ösztönösség, mint tudatosság' A „normális" lét adja meg a szabad­ságot, vagy a „nem normális" - fe­szegeti Peter Shaffer, a pszichiáter reakcióit figyelve. Martin Dysart sze­repében Tunyogi Péter nem annyira a tépelődő embert, mint inkább az alapos orvost nagyítja fel. Peter Shaffer: EquU$; az egri Gárdonyi Géza Színház előadását Páifi Zoltán rendez^ 30u l| bloa.boon.llU jí:A szerző naplója az internete11 alakuloter.blogging.hu , l

Next

/
Thumbnails
Contents