Észak-Magyarország, 2007. április (63. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-21 / 93. szám

2007. április 21., szombat ÉSZAK SÉTA / SZÓLÁSTÉR /6 Nem csak a pályán zajlik a játék (képünk illusztráció) Kitört egy focimeccs A mai értelemben vett labdarúgás az 1820- as években a diákok körében virágzott fel, tiltották a túlzott durvaságot, meghatározták a pálya nagyságát és a résztvevők számát. A XIX. század második felében Angliában ala­kultak az első klubok és az első egyesüle­tek. Kezdetekben a drukkerek a játék izgal­máért, csapatuk győzelméért izgultak, kiabá­lásuk biztatás volt. Jelenleg a labdarúgó-szö­vetségek egy-egy szezonban rekord mennyi­ségű büntetőeljárást folytatnak az erőszakos esetek miatt. Az utóbbi években világszerte riasztó híreket hallunk. Randalírozó, félré­szeg, agresszív emberek gyülekezőhelyévé lettek a lelátók. Félmeztelenül, csapatzász­lókkal, sálakkal felvonulás, szitkozódás, az értelmetlen brutalitás. Néhány percre meg­rendült a sportvilág, talán meg is állt. A Catania - Palermo mérkőzés után életét vesztette egy kétgyermekes apuka, a rend őre. Éppen a munkáját végezte, amikor egy fiú autójába dobott egy robbanószerkezetet. Remélhetjük talán, hogy ennek következ­tében a tudósítások nem arról fognak szól­ni, hogy verekedés közben végre kitört a futballmeccs, hanem arról, hogy a futballt kitörő lelkesedés övezte. Balázsdi Szabó Viktor Avasi Gimnázium Besétáltak' toTUÁi«| 'A mezőcsáti Kiss József Gimnázium sétás diákjai voltak szerkesztőségünk vendégei. A diákokat taná­ruk, Szilágyi Erzsébet (ké­pünkön bal szélen) kísérte el. A diákok a lapkészítés­sel ismerkedhettek. Képünkön: Szilágyi Erzsé­bet, Makó Judit, Soltész- Nagy Ákos, Fazekas Bar­bara, Kalló Kitti, Z. Nagy Judit, Nagy Angéla, Szil­ágyi Dávid, Szilvási Niko­lett, Patai Sándor, Bóta Márton. Egy életen belül sok-sok szerep ■ Nádasy Erika színésznő a Gárdonyi Géza Színház Ibusár című előadásáról. Aki látta a darabot, annak nem kell megmagyaráznom, hogy miért pont Nádasy Eri­kával készítem ezt az interjút. Aki viszont nem látta, aján­lom, hogy nézze meg, mert számomra elképesztő, hogy egy ember 7-8 teljesen külön­böző karaktert milyen átélés­sel és hitelesen tud előadni. KD: Hogyan kezdődött a pá­lyafutása? Mi volt a moti­váció? Nádasy Erika: Egy amatőr színjátszó csoportban kezdő­dött Kecskeméten. 15-16 éve­sen Közgazdasági Szakközépis­kolába jártam, és szabadidőm­ben játszottam abban a csapat­ban, amelyiknek rendezését a kecskeméti színház akkori főrendezője vállalta el. Elsőre valószínűleg csak megfogal­mazhatatlan varázs köti az embert gúzsba és nem ereszti a színház közeléből. Nagyon izgalmas, hogy egy életen be­lül mennyi mást „kipróbálha­tok”: naponta lehetek öreg, fi­atal, szép, csúnya, okos, buta. Azután, ami később elvará­zsolt, az az, hogy a közönség­nek én mondok valamit, én in­terpretálok gondolatokat, ami aztán beépül az életükbe, el­gondolkodnak rajta. KD: Miért pont önt válasz­tották ki erre a szerepre? Nádasy Erika: Ezt a darabot én választottam. 10-12 éve lát­tam nagyszínpadon, hiszen ez egy „rendes” színdarab, annyi szereplővel, amennyit elját­szom egyedül. Akkor éreztem azt, hogy ez a darab nem szó­lal meg, mert túl sokan mond­ják. Ez egyemberes. Aztán, mikor nem kaptam megfelelő feladatokat, gondolkodni kezd­tem. Megszereztem Parti Nagy Lajos telefonszámát, fel­hívtam, bemutatkoztam és Nádasy Erika megkérdeztem, hogy nem le­hetne-e ebből a darabból mo­nodrámát írni. És lehetett. így elmondhatom, az első példány nekem készült és Parti négy­szer nézte meg az előadást, szereti ezt a változatot. KD: Szokták mondani, hogy az igazán nagy siker, a sike­res rendező és a sikeres szí­nész találkozásából születik. Ön szerint is így van? Nádasy Erika: Inkább tehetsé­ges, jó színészek és jó ren­dezők találkozásából. Sikeres bárki lehet, mint látjuk a té­vében, színpadokon, sajnos. Sok sikeres színész van, akit nem láttam még jónak, hite­lesnek. A jó színész lehet, hogy soha nem lesz sikeres, de ha lesz, akkor sem, az lesz a fontos a számára. Én nem is tudom, mihez mérjem ma­gamban ezt a dolgot. A kecs­keméti kislányból Nádasy Erika művésznő lett, azt mondhatom, sikeres vagyok. Sikeres előadás akkor szü­letik, ha alkalmas szereplő jó, tartalmas színdarabban talál­kozik alkalmas partnerek­kel és ezekre érzékeny ren­dezővel. Kádas Dalma Avasi Gimnázium ^t? //emt<ppek,boow.hu További cikkek! NAPI ÜZENET ff Pappné Szatmári Erika olvasónktól Kicsit több békesség, jóság, szelíd­ség, kevesebb viszály, irigység. Kicsit több igazság útón-útfélen, kicsit több segítség hajban t, veszélyben. Kicsit több „MI” és kevesebb „ÉN”, kicsit több erő, remény...és sokkal több virág az élet útjára - mert a sírokon már hiába! Ismeretlen ff NE FELEDKEZZÜNK MEG RÓLA Hamarosan Ervin, Béla Miskolc (ÉM) - Bizonyára sokan van­nak úgy, hogy elfeledkeznek a szeretteik, barátaik névnapjáról. Emlékeztetőnk en­nek elkerülésében nyújt segítséget. NÉVNAPMENÜ Április 22.Csilla, Noémi Április 23.Béla Április 24.György Április 25. Márk Április 26.Ervin SZÓLÁSTÉR Magyarázat van... Olvasónk hosszú, keserűi eveiében leírtakra a szak­ember nyilván szakszerű, Jj lényekre alapozott választ f :ud adni. De, ez csak ma- 1 íyarázat, nem mentség ar- •a a tarthatatlan helyzet- •e, amelybe sokan önhibá- íonJtívül kerültek.. Napi üzenet - olvasóinktól Miskolc (ÉM) - Olvasónk kezdeményezte, hogy minden lapszámunkban legyen olvas­ható valamilyen, aznapra vonatkozó bölcs gondolat. Arra biztatjuk minden kedves ol­vasónkat, ha van valamilyen számára ked­ves idézete, ossza meg a többiekkel. Bosszankodjon velünk! Miskolc (ÉM) - Ha éppen nem talál elég bosszantó dolgot maga körül, akkor klik- keljen internetes honlapunkon (www.boon.hu) a blogok közül a Bosszantó blogra. Szóljon hozzá az ott szereplő ügyekhez, fűzze hozzájuk véleményét, vagy írja meg, ami Önnek bosszantó! Levélírónk az Észak-Ma- gyarország április 16-ai szá­mában megjelent „Magyará­zat van” című írásra reagál. „Szerkesztői üzenet” Csaknem minden héten van egy-egy olyan „dobá­suk”, melynek olvasásakor nem hiszek a szememnek, de nem háborodom fel, mert már megszoktam azokat. Hi­ábavaló, de most mégis meg­fogalmazom 2-3 mondatban a véleményemet az április 16-i szám 4. oldalán megje­lent „szerkesztői üzenetről”, amely - amint már írtam - „csak egy a sorban”. Aki ezt elkövette, az vagy nem érti a világot, benne az egészség­ügyben történteket, vagy „egyszerűen” és pártosan el­fogult. Egy beírt levélre (ami elnézhető és megbo­csátható) egy még ostobább válasz. Ha átmegy a rostán... Gondolom, ha a vizit- és ágydíj népszavazási kérdés tervezete átmegy a rostán - amit nem kívánok - akkor kedves Szerkesztőségük a bevezetés, illetve a fenntar­tás ellen fog agitálni hóna­pokon keresztül, az „önhibá­jukon kívül tarthatatlan helyzetbe kerültek” érdeké­Rozsdás táblák. Levélírónk szerint még az igazi nyár beköszönte előtt ki kellene cserélni a tapol­cai park rozsdás tábláit, amelyek alig olvashatók, így a kutyát Sétáltatok nem Veszik észre. (Fotó: Kocsis Zoltán) ben, ami véleményem sze­rint egy objektív, pártatlan sajtóorgánum esetében meg­lehetősen különös, de mond­hatni azt is: tarthatatlan. Magyar Tamás, Miskolc Táblák a parkban Már két héttel ezelőtt je­leztem az önkormányzat ta­polcai kirendeltségénél, hogy jó lenne újra kitenni a ta­polcai parkba vezető utaknál a „Kutyát bevinni tilos” táb­lákat. Néhány évvel ezelőtt voltak ilyenek, de jelenleg csak két darabot láttam, azok is rozsdásak voltak. Én is csak azért tudom, hogy mi van rájuk írva, mert új állapotukban is láttam őket. Még nincs késő Sajnos - az utóbbi hétvégi délutánokat figyelve - a park és a játszótér egyre in­kább a kutyasétáltatók ked­venc területévé válik. Cél­szerű lenne ezt még a nyár elején sürgősen megakadá­lyozni. Ha kint lennének a táblák, akkor már parkőr - ha lenne - is felszólíthatná a kutyás sétálókat a szabály­talanságra. Név és cím a szerkesztőségben Bliccelő a villamoson Egy szép tavaszi reggelen munkába indultam az 1-es villamoson. A jármű eleje felől hivatalos személy köze­ledett, a karján piros karsza­laggal. Az ellenőr hölgy ké­résére mindenki felmutatta a bérletét, menetjegyét - köztük én is. Amikor az egyik utas ezt észrevette, gyorsan felpattant. Azt re­mélte, hogy mire az ellenőr odaér hozzá, akkorra a vil­lamosvezető a megállóba ér­ve kinyitja az ajtót, és ő szé­pen, angolosan „leléphet”. (Eszembe jutott., hogy egy­szer nem írtan fel a számot OLVASÓINK LEVELEIDÜL a bérletemre, és jó alaposan megbüntettek.) Meglepő fordulat No, gondoltam, ebből baj lesz, mert a villamos pirosat kapott, és így a hölgy nem tudott leszállni. De nem lett baj! Az ellenőr még az utána álló férfitól is kérte a me­netjegyet, de a hölgytől - mintha ott se lett volna - meg sem kérdezte, hogy van-e jegye, netán bérlete. Olyan érzésem támadt, mint­ha láthatatlanná tevő kalap lett volna a fején. Az utasok felháborodva hördültek fel - teljes joggal. Van, akinek mindent lehet? Miért nem kért jegyet az ellenőr? Köny- nyű megbüntetni az időseket és a gyerekeket. Akinek nincs jegye, aki szándékosan akar potyázni, az ne utazzon a mi kárunkra. Nagy Gábor, Miskolc Nem kellett várni Ezúton szeretném megkö­szönni a Kuruc utca 77. sz. alatti 10 emeletes lépcsőház lakóinak nevében az ÉMÁSZ Rt. vezetőségének és dolgo­zóinak a gyors hibaelhárí­tást. Április 5-én jelentettük, hogy a lépcsőház előtti utcai lámpában kiégett az izzó. Érdeklődésünkre az ügyfél- szolgálaton elmondták, hogy 15 nap áll rendelkezésükre a hiba kijavítására. Nagy örö­münkre nem kellett 15 na­pot várnunk: már a húsvét utáni első munkanapon ki­cserélték az izzót. Kovács Mária, Miskolc

Next

/
Thumbnails
Contents