Észak-Magyarország, 2007. március (63. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-27 / 72. szám

2007. március 27., kedd ÉSZAK HIRDETÉS /6 Új helyzetben, új feladatok előtt a BÖKIK Manapság rendkívül sok szó ESIK A KAMARÁKRÓL. ÉRTHETŐ EZ, FIGYELEMBE VÉVE AZ ORSZÁG ÉS EGYES TÉRSÉGEK GAZDASÁGI HELYZETÉT. Ennek tükrében ül össze a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara XXIX. Küldöttgyűlése. Van egy régi mondás, misze­rint tekintsd a múltat és meglá­tod a jövőt, E gondolat jegyében kérdeztük Bihall Tamást, a Ma­gyar Kereskedelmi és Iparkama­ra alelnökét, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, minde­nekelőtt arról, tekintsük át a szer­vezet elmúlt évi tevékenységét, szem előtt tartva azt, mennyire se­gítette a kamara a vállalkozókat és egyáltalán azokat, akikkel kap­csolatban állt.- Úgy gondolom, hogy a 2006- os év nemcsak a kamara, hanem valamennyiünk szempontjából na­gyon nehéz, bonyolult év volt. A kamara külső megítélés szerint is mértékadó, következetes gazdasá­gi képviseletet folytató erő volt a magyar közéletben. Egyértelműen elmondtuk véleményünket a kon­vergenciaprogramról, a kormány gazdaságpolitikájáról, részben tá­mogatva, részben a módozatokon vitatkozva. Teljes egészében a re­form mellett érveltünk. A megyé­ben és a régióban pedig bízom benne, konkrét kamarai tevékeny­ségünkkel hozzá tudtunk járulni a vállalkozók működésének javítá­sához. Mindenekelőtt a kamarai szakképzésben nyújtott tevékeny­séget szeretném kiemelni.- Ez utóbbiról talán érdemes külön is beszélni - vetettük közbe.- A kamara a magyar szakkép­zési fejlesztésben meghatározó szereplő és tényező. Ezt bizonyít­ja az is, hogy az elmúlt évben az újjáalakult kormányzati struktúrá­ban a szociális és munkaügyi mi­niszterrel, Kiss Péter úrral együtt­működési megállapodást kötöt­tünk, amelyben értékeltük a ka­mara eddigi tevékenységét és új feladatokra is vállalkoztunk. Ezek közül szeretném kiemelni, hogy a jövőben a kamara fogja abban a 16 szakmában a vizsgaelnöki de­legálást elvégezni, amely a kama­ra fenntartása alatt működik, és a kamara helyét pedig a szakmai bi­zottságokban a gazdasági, szak­mai érdekképviseletek veszik át. Újabb 11 szakmával bővítjük a kamarai felelősségünket a szak­mák között, ezek kivétel nélkül olyan fizikai szakmák, amelyek a magyar vállalatok versenyké­pességére hatással lehetnek. Ilyen például a szerszámkészítő, CNC NC megmunkálási gépkezelő, ke­reskedő stb. A kamara ezekben a szakmákban a jövőben tanulmá­nyi versenyeket országosan szer­Bihall Tamás vezi majd, ezzel is ráirányítva a gazdaság figyelmét a szakmai képzés fontosságára.- Ezzel talán hozzájárulhat a kamara ahhoz, hogy nem a diva­tos szakmák felé forduljanak a fiatalok.- Rendkívül fontos, hogy a gazdaság segítse a pályaválasztást gyereknek és szülőnek egyaránt. Közös társadalmi érdek, hogy iga­zodjon a munkaerőpiac igényei­hez az oktatás. Ezt szolgálja az a kamara által is felvállalt reform­kezdeményezés, amit a „Holnap Magyarország” programban az oktatási kerekasztal jelenthet, ahol a kamarák gazdasági, szociális munkaadó oldalát képviselhetem. Itt rendkívül érdekes viták alakul­nak ki az elmélet és a gyakorlat kapcsán.- Ez nemcsak a szakképzésre vonatkozik, hanem a felsőoktatás­ra és a felnőttoktatásra is. Egy komplex rendszerről van szó, amelyben a gyerek nevelését már az óvodában, de az általános is­kolában meg kell kezdeni ahhoz, amikor a szakmaválasztáshoz ér­kezik, felkészült, olvasni, ími tu­dó fiatal kerüljön a középiskolá­ba. De a szakképzés mellett na­gyon büszkék vagyunk a Széche- nyi-kártya szolgáltatásunkra, hi­szen az elmúlt évben adtuk át az ötezredik kártyát. Ez segítséget nyújthat a vállalatok likviditásán. De számos olyan szolgáltatásunk van, ami a vállalatok működését segíti. Ilyen például a pályázatok figyelése, készítése, az okmány­lap hitelesítése és a tagkár­tyarendszer, de van általános ta­nácsadó szolgáltatásunk, iparjog- védelemtől a tanulószerződésen át sok mindent érintve. Mindez, úgy gondolom, segíti a vállalatok mű­ködőképességét.- Es akkor most beszéljünk 2007-ről.- A 2006-hoz hasonló bonyo­lult feladatok következnek 2007- ben. Mindenekelőtt szeretnénk megőrizni csaknem 2500 fős tag­ságunkat, amire rendkívül büsz­kék vagyunk. Ez nemcsak fize­tőtagságot, hanem óriási gazdasá­gi erőt is jelent. A szakképzési feladataink bővülnek. A Széchenyi-kártya konstruk­ció mellé szeretnénk további le­hetőségeket kialakítani, amelyek a vállalkozók versenyképességét fokozzák, finanszírozási lehetősé­geiket segítve. Szeretnénk minél több olyan tevékenységben részt venni, amelyek a Miskolci Egye­temmel kapcsolatosak, beleértve a kutatás-fejlesztést, az innová­ciót. Erre a szerződést már előké­szítettük, a rektor úrral szinte na­pi kapcsolatban vagyok, egyeztet­ve a feladatainkat. Külön is kiemelném az autóipari klasztert, amely a Miskolci Egyetemmel közösen egy nagyon eredményes tevékenység lesz a jövőben. Jó példa lesz arra, hogyan lehet eze­ket a vállalati együttműködéseket klaszter formában erősíteni. Fon­tosnak tartom a nemzetközi kap­csolatainkat is. Mindezek mellett rendkívül fontos a régióban, hogy a Pólus Programot eredményesen valósítsuk meg. A Gazdasági Operatív Programban több tízmil- liárd forint áll rendelkezésre Mis­kolc városnak és a régiónak ah­hoz, hogy ezeket a feladatokat se­gítse. Miskolc város polgármeste­rével többször is tárgyaltunk ar­ról, miként tudja a kamara segí­teni ezt a tevékenységet, minde­nekelőtt olyan projektekkel, ame­lyek a vállalatok összekapcsoló­dását, klaszterszerű működését se­gítik. Meg kell említenem itt a vegyipart, a mechatronikát, a kör­nyezeti ipart, valamint az egye­tem és a város nyújtotta szolgál­tatási lehetőségeket. A Regioná­lis Fejlesztési Tanáccsal abban ál­lapodtunk meg, hogy jelentős mértékben támaszkodnak majd a régió kamaráira, ezért a nógrádi és a hevesi kamarákkal együtt to­vább erősítjük az Észak-ma­gyarországi Gazdasági és Iparka­marák Szövetségét, és több konk­rét ügyben, így az innovációs feladatokban, a szakképzésben fo­gunk regionális szinten együttmű­ködni. Új elem, hogy létrehozzuk az Észak-magyarországi Gazda­sági Tanácsot, mely a kamarákon kívül reményeink szerint vala­mennyi munkaadói gazdasági érdek-képviseleti szervet tömörí­ti, szám szerint 26-ot. Hogy ha ez megvalósul, szinte teljesen lefedi az észak-magyarországi gazdasá­got, és így a Regionális Fejlesz­tési Tanácsnak lesz a partnere. Feladataink megoldáshoz elen­gedhetetlen a lobbitevékenység, melyet Budapesten működtetünk Kocsis Istvánnal, a Magyar Vil­lamosmű vezérigazgatójának koordinálásával. Végezetül arra készülünk, hogy a kamaránk lét­rehozzon egy olyan gazdaságot segítő szolgáltató központot, amelyben a fizikai és a szellemi struktúra kialakításával a vállal­kozók számára minden lehetséges támogatást megadjunk - mondta befejezésül Bihall Tamás, a BÖKIK elnöke. A kamara elemzése Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv megyei és regionális eredményei 2004-ben eldördült a startpisztoly, s megindult a verseny a források eléré­séért. A támogatási döntések ismere­tében általánosságban elmondható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye és az Észak-magyarországi régió jól vizsgázott. A megyék közti sorrend­ben első helyet értünk el a környezet­védelmi és infrastrukturális támogatá­sok terén és a regionális programban, harmadikak lettünk a humán erőforrás fejlesztésben, negyedikek az agrár- és vidékfejlesztés terén és sajnos, csak hatodikak a gazdaságfejlesztésben. Az abszolút számok, a sorrendek mind a régió, mind a megyék vonatkozásában biztatóak. A belső tartalmak vizsgálata azon­ban olyan következtetésekhez vezet­het, amelyet jól lehet hasznosítani a 2007-2013 közötti időszak pályáza­taira való felkészülésben, illetve ab­ban a lobbiban, amelyet a térségünk számára kedvező, eredményes részvé­telt ígérő feltételek kialakításáért foly­tatunk. A gazdaságfejlesztési pályáza­tokban két olyan pályázati cél jelent meg, amely alapvetően a vállalkozá­sok beruházási, fejlesztési tevékeny­ségét segítette, az első a nagyberuhá­zásokat támogatta max. 200 M Ft-tal, míg a második a kkv-k technológia- fejlesztését ' - lényegesen kisebb összeggel. Az eredmények sokat mon- dóak. A nagy tőkeerejű cégek milliár­dos nagyságrendű beruházásai a Kö­zép-magyarországi és Közép-dunán­túli régióban, illetve azok megyéiben és Budapesten nagyobb számban je­lentek meg és több támogatást tudtak elérni, mint az egyébként sikeres Észak-Magyarországon. E tapasztalat alapján a kamara aggályosnak tartja a nemrég megjelent új pályázati kiírá­sokat, amelyek a támogatás mértékét 30% - ritka esetben 40%-ban - ma­ximálják és számos olyan gazdasági feltételhez és eredményhez kötik, ame­lyek nehezebben lesznek elérhetőek az elmaradottabb térségekben. További következtetések vonhatók le a fajla­gos támogatási mértékek vizsgálatá­ból. Ezért megnéztük megyénként és régiónként az egy lakosra jutó összes támogatást, illetve az egy regisztrált vállalkozásra jutó gazdaságfejlesztést szolgáló támogatások összegét. Az „összesített versenyben” mind­két területen az Észak-magyarországi régió vezet, ami a kamarai elemzések szerint megindult felzárkózási folya­mat folytatását ígéri. A térség gazda­ságának erősödése, a még mindig ma­gas munkanélküliség csökkenése szempontjából kulcskérdés, hogy az EU-támogatások milyen mértékben juthatnak Észak-Magyarországra, a már említett nehezebb feltételek elle­nére. Ezeken a pályázatokon egyértel­műen az erősebb vállalkozások lehet­nek sikeresek. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv igen jelentős támoga­tási összeg felhasználását tervezte meg a következő hét év során. A gazda­ság fejlesztéséért felelős szervezetek és a vállalkozások joggal nehezménye­zik, hogy a gazdaság bővítésére, mun­kahelyek teremtésére igen kis hányad jut (10-12%), s ez megakadályozza egy intenzív, fenntartható fejlődési fo­lyamat elindulását. Mindezek ismeretében a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara működésében egy olyan feladatrendszer ellátására készül, ame­ly Regionális Gazdaságfejlesztő és In­novációs Központként az éppen csak megindult gazdasági fejlődés fenntar­tása és erősítése érdekében a gazdasá­gi együttműködéseket koordinálja, bő­víti a belföldi és külföldi piacokat, in­formációkkal, szolgáltatásokkal segí­ti a vállalkozásokat annak érdekében, hogy megerősödve alkalmasak legye­nek a további fejlesztéseket segítő tá­mogatások elérésére és hatékony fel- használására. * A Kamarai Kedvezmény Rendszer a kamarai tagkártya használatával le­hetővé teszi a tagvállalkozások számá­ra, hogy a rendszerben megjelölt szol­gáltatásokat kedvezménnyel vegyék igénybe. A kedvezményt nyújtó vállal­kozást, termékeit, szolgáltatásait a Ma­gyar Kereskedelmi és Iparkamara ál­tal erre a célra létrehozott portálon le­het közzétenni. A Kamarai Kedvez­mény Rendszerhez történő csatlakozást elfogadóhelyként és/vagy kártyabirto­kosként az ország bármely megyei ke­reskedelmi és iparkamarájánál lehet kezdeményezni. A Kamarai Kedvez­mény Rendszerben elfogadóhelynek je­lentkező vállalkozásoknak egyúttal le­hetőségük van az Euro Discount Club (EDC) rendszerébe is elfogadóhelyként belépni. A kamarai tagok automatiku­san birtokába jutnak a tagkártyának, mellyel a rendszerhez csatlakozott ked­vezményt adók elfogadóhelyein a megállapodás szerinti kedvezményben részesülhetnek. A kamarai tagok a ked­vezményt adók rendszeréhez is külön jelentkezési díj nélkül csatlakozhatnak. A Kamarai Kedvezmény Rendszer­ben elfogadóhelynek jelentkezett vál­lalkozásoknak egyúttal lehetőségük van az Euro Discount Club (EDC) rendsze­rébe is elfogadóhelyként jelentkezni. Nemzetközi kapcsolatok A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara 1993-ban kezdeményezte a Kárpáti Kamarák Szövetsége létrehozását, 2004 február­jában a szövetség újbóli megerősítése megtörtént, s újabb tagok csatlakoztak hozzá. A szövetség célja a Kárpát-me­dencében működő területi kamarák együttműködése, a vállalkozók közöt­ti üzleti kapcsolatok erősítése, a határ­menti gazdaságfejlesztés. A kamarai szövetség évente több alkalommal üz­leti találkozókat rendez - két- vagy többoldalú rendezvények formájában -, kölcsönösen meghívják egymást a kiállításokra, vásárokra, ahol térítés- mentesen biztosítanák kiállítóhelyet egymásnak. A BÖKIK által kezdemé­nyezett Kárpátok Üzleti Akadémia a vállalkozói, üzleti ismeretek átadása mellett a határontúli magyar és anya­országi magyar vállalkozók közötti üz­leti kapcsolatok kiépítésére is szolgált. A program rendkívül értékesnek bizo­nyult a résztvevők számára, mert al­kalmat teremtett az erdélyi, felvidéki és kárpátaljai vállalkozók személyes megismerkedésére, hiszen a nyelvi azonosság, az azonos problémák, il­letve a jövő felvázolása egyszerre se­gítette a határontúli magyar vállalko­zók fejlődését. A programsorozatot le­záró „Gazdasági fórum a Kárpát-me­dencében” című, a Népkerti Vigadó­ban megtartott rendezvény rendkívüli sikerét jelzi, hogy a négyoldalú ma- gyar-*magyar üzleti tárgyalásokon mintegy 150 vállalkozó képviseltette magát a térségből. A projekt folytatá­saként a felvázolt tervek között sze­repel többek között közös adatbázis kialakítása a Kárpát-medencei magyar vállalkozókról, oktatási központok lét­rehozása a határontúli területeken, vál­lalkozókat segítő pályázati irodák felállítása, melyek az EU-s pályázatok elérését teszik lehetővé a vállalkozók számára. Kamaránk a tavalyi évben létrehozta a „Külkereskedők Klubjá”- t tagjainak azon szakembereiből, akik cégüknél a külgazdasági kapcsolatok­kal, export-import tevékenységgel, gazdaságfejlesztéssel, ezen belül új piacok megnyitásával foglalkoznak. A klubrendezvények általában két­havonta kerülnek megrendezésre, s egy-egy, a tagság érdeklődésére szá­mot tartó előadás után lehetőség nyí­lik az elhangzottak kötetlen formában történő megvitatására, aktuális piaci információk és különböző nemzetkö­zi rendezvények, események ismerte­tésére. Februári rendezvényünkön Spányik Péter úr, az ITDH üzletfej­lesztési igazgatója tartott rendkívüli aktualitással bíró elődadást a kereske­delemfejlesztési, exportösztönzési programokról és pályázati lehetősé­gekről. Nemzetközi kapcsolatainkról beszélve mindenképpen meg kell em­lítenünk hagyományosan jó kapcso­latainkat az Európai Unió számos or­szágának egy-egy kamarájával, így a grazi, wiesbadeni és lotaringiai kama­rákkal (hogy csak a legfontosabbakat említsük), akik a gazdasági élet min­den területén szívesen állnak kama­ránk és tagjaink rendelkezésére. Fen­tieken túlmenően a legkülönfélébb szolgáltatásokat nyújtjuk tagjainknak ezeken a területeken, ide tartoznak a gazdasági, kereskedelmi információk nyújtása, üzleti partnerkeresés, ajánla­tok közvetítése, üzleti programok és találkozók szervezése bel- és külföl­dön egyaránt, kamarai tagok külföldi piacfeltáró útjának megszervezése, ha­zai és nemzetközi kiállítások és vásá­rok megtekintésének megszervezése. Mindezen feladatok végrehajtásában nagy segítséget nyújtanak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő viszonylati tagozatok, melyek közül régiónk számára a ma­gyar-orosz és magyar-ukrán tagozat bizonyul a leghasznosabbaknak, vala­mint az időközben létrehozott ve­gyeskamarák (mint például a ma­gyar-román és magyar-horvát kama­rák), és nem utolsósorban az MKIK nemrégiben megnyitott Brüsszeli Kép­viselete is. Nagy sikerű Kézműves Kupa Miskolcon A korábbi versenyek jelentős sikerére építve az idén először a Miskolc Városi Sportcsarnokban rendezték meg a Kézműves Kupa 2007., Országos és Nemzetközi Fodrász-Kozmetikus Felnőtt és Tanuló Bajnokságot, valamint a Kisgergelyné Tolcsvai Mária Em­lékversenyt. Az előrejelzésekben aztán senki sem csalatkozhatott, hiszen a kora tavaszi időben nagy­számú nézősereg özönlött a sport- csarnokba. Szakmai vélemények szerint ez a verseny ma már az or­szág legnagyobb fodrászversenyé­nek számít a regisztrált verseny­zők és a látogatók száma szerint. Ezt mutatják a számok is, hiszen 275 regisztrált versenyező és mintegy 2 ezer vendég vett részt a bajnokságon. Kassáról több kü- lönbusszal érkeztek, és tíz ver­Lapis Imre eddigi kiváló tevé­kenységéért és munkásságáért a versenyen életműdíjat kapott senyző mutatta be tudását. A baj­nokság előkészítésében nagy részt vállalt Lapis Imre, a BÖKIK alel- nöke, a Kézműipari Tagozat elnö­ke, aki később betegsége miatt volt kénytelen távol maradni a versenytől, és a stafétabotot Ma­darász István főszervező vette át tőle. A verseny fővédnöke dr. Par- ragh László, a Magyar Kereske­delmi és Iparkamara elnöke, véd­nöke Hajas László, a Magyar Fod­rász-Kozmetikus Egyesület elnö­ke volt. Részt vett a bajnokságon Szécsényi István és Kászonyi András a MOSZI képviseletében, valamint Ress Károly, a Férfi Fod­rász Szakbizottság vezetője. Ott volt továbbá Borsos Mihály, az or­szág legöregebb aktív fodrásza, aki a jelenlévőkkel együtt aláírta azt a nagyméretű üdvözlőlapot, amelyet a verseny helyszínéről küldtek Lapis Imrének, gyógyulást kívánva. Lapis Imre eddigi kivá­ló tevékenységéért és munkássá­gáért a versenyen életműdíjat ka­pott. Ötödik alkalommal rendez­ték meg a Kisgergelyné Tolcsvai Mária Emlékversenyt, emlékezve az országos és nemzetközi ver­senyzőként ismert kiváló miskol­ci női fodrászra. A versennyel egy időben zajlott a szakmai kiállítás és vásár, és lehetőség volt szak­mai bemutatók megrendezésére 4s. A verseny főszervezője több éve a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara, s mint azt Bihall Tamás, a BÖKIK elnöke hangsúlyozta, a kamara te­vékenységének középpontjában a szakmai képzés, továbbképzés és a mesterképzés fejlesztése áll, ép­pen ezért a magas szintű megmé­rettetések, versenyek támogatása és megrendezése továbbra is fon­tos feladat a kamara számára. Lobbi gazdaságunkért A BÖKIK elnöksége 2004-ben úgy döntött, hogy maga köré gyűjti azokat a szakembereket, akik me­gyeikhez és kamaránkhoz kötődnek, akik jelenlegi munkájuk kapcsán szakmai segítséget nyújthatnak ah­hoz, hogy gazdaságunk sikeresen fej­lődjön. Ezért a már működő szak- kollégiumok sorát egy Lobby Kollé­giummal bővítve felkérte partnereit e speciális együttműködésre. A ké­rést mindenki örömmel fogadta el, s azóta évente egy-két alkalommal Budapesten találkozik ez a csapat. A Lobby Kollégium vezetését dr. Ko­csis István, a Magyar Villamos Mű­vek Zrt. vezérigazgatója - egykori általános alelnökünk vállalta. Társ­elnökünk Molnár József, aki elnök­ségünkből és a TVK vezérigazgatói székéből a MÓL stratégiai igazga­tói posztjára távozott. Őszinte elkö­telezettséggel vesz részt a munkában dr. Tolnay Lajos, egykori kamarai elnök, a Magyar Alumíniumipari Zrt. elnök-vezérigazgatója, dr. Nikodé- mus Antal és Gémyi Gábor, a Gaz­dasági és Közlekedési Minisztérium vezető beosztású szakemberei, dr. Benedek András, a szakképzés köz­ismert szakembere, jelenleg egyete­mi professzor, Bartha E. Gyula, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Köz- alapítvány Technológiafejlesztési In­tézetének igazgatója, országgyűlési képviselőink - akik kamarai tagjaink is - Pelzné dr. Gáli Ildikó és Gúr Nándor, valamint Szalay József ál­talános alelnök, Bihall Tamás elnök és dr. Szilágyiné Baán Anna titkár. A megbeszéléseken lehetőség szerint dr. Parragh László, a Magyar Keres­kedelmi’ és Iparkamara elnöke is részt vesz. A legutóbbi találkozásra március elején került sor, ahol a kamara gaz­dasági elemzését és az I. Nemzeti Fejlesztési Terv tapasztalatait vitat­ták meg a résztvevők és a követke­ző időszak lehetőségeiről beszéltek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents