Észak-Magyarország, 2007. március (63. évfolyam, 51-76. szám)
2007-03-22 / 68. szám
2007. március 22., csütörtök ÉSZAK KÜLPOLITIKA ÉS DIPLOMÁCIA /7 DIPLOMÁCIAI LEXIKON A schengeni egyezmény Aláírásénak dátuma: 1990. június 19. - hatályba lépett 1995. március 26-án. A megállapodást eredetileg az NSZK, Franciaország és a Benelux államok írták alá, még 1985-ben, amit öt évre rá kibővítettek. A cél a részt vevő államok közötti közös határokon gyakorolt ellenőrzés fokozatos megszüntetése volt. Az egyezmény részesévé vált a későbbiekben 23 EU-s ország, köztük Magyarország. A később aláírók nem váltak azonnal taggá is, ez többéves folyamat, így hazánk esetében is. „Schen- gen" egyébként az amszterdami szerződés révén vált utóbb az EU saját szabályozásának részévé. (Forrás: wikipedia.hu) Vízum kell... ...ha innen oda 1 Algéria 2 Azerbajdzsán 3 Fehéroroszország 4 Ecuador 5 India 6 Irán 7 Jemen 8 Kambodzsa 12 4 (a hazánkkal vízummegállapodást kötött országok közül azok, ahova magyar állampolgárok vízummentesen csak diplomata-, szolgálati vagy egyéb speciális útlevéllel utazhatnak, magánútlevéllel nem) 9 Kazahsztán 10 Kína 11 Kírgizisztán 12 Kuba 13 Laosz 14 Mongólia 15 Oroszország 16 Örményország 17 Seychelle-szigetek 18 Szvázíföld 19 Tádzsikisztán 20 Thaiföld 21 Törökország 22 Türkmenisztán 23 Üzbegisztán 24 Vietnam 15 ;*n 14 21 21662?19 10 1 s 20$24 .ha onnan ide (a hazánkkal vízummegállapodást kötött íCH orszáqok közül azok, amelynek állampol» i gáraí hazánkba vízummentesen csak dip- f 1 lomata-, szolgálati vagy egyéb speciális út* 'mmW levéllel utazhatnak, magánútlevéllel nem) 1 Albánia 2 Algéria 3 Azerbajdzsán 4 Fehéroroszország 5 Bosznia-Hercegovina 6 Dél-Afrika 7 Ecuador 8 Fülöp-szigetek 9 Grúzia 10 Hongkong 11 India 12 Irán 13 Jemen 14 Kambodzsa 15 Kazahsztán 16 Kína 17 Kírgizisztán 18 Kolumbia 19 Kuba 20 Laosz 21 Macedónia 22 Makaó 23 Málta 24 Marokkó 25 Moldova 26 Mongólia 27 Montenegró 28 Oroszország 29 Örményország 30 Peru 31 Seychelle-szigetek 32 Szerbia 33 Szváziföld 34 Tádzsikisztán 35 Thaiföld 36 Törökország 37 Tunézia 38 Türkmenisztán 39 Ukrajna 40 Üzbegisztán 41 Vietnam 18 7 30 24 Já |7 23 28 L9V Í2 3834 . 33 26 16 10 2°#a 8 Grafika: Észak-Keleti Napló, forrás: Külügyminisztérium (A grafika a Külügyminisztérium honlapján található lista alapján készült, amely lista csak a Magyarországgal vizummegállapodást kötött országokat tartalmazza) Külső és belső határon át Budapest (ÉKN) - Mivel jár pontosan a schengeni egyezményhez-övezethez való csatlakozása hazánknak? - kérdeztük a Határőrség szóvivőjétől. Tímár Zoltán válaszából először az derül ki: az olyan határszakasz, amely Magyarország és egy már eddig is „schengeni” állam között húzódott, az adott pillanattól „virtuálissá”, láthatatlanná válik. Ott a jövőben külföldre utazva megállás nélkül hajthatunk keresztül, nem lesz sem útlevél-, sem másfajta ellenőrzés. A szabad átjárhatóság a határ egész hosszára kiterjed. Ám a határok mint nemzetközi jogi objektumok fennmaradnak (a szóvivő egy groteszk példával érzékelteti: a határkő szuvenírként való hazavitele továbbra is tilos lesz!), és a határ őrizete szükség esetére, ideiglenesen (mondjuk, ha egy nemzetközi rablóbandát üldöz fél Európa) visszaállítható. Hőkamerákkal készülnek Budapest (ÉKN) - Magyarország határainak másik része schengeni „külső határrá” válik - az azon államokkal közös szakaszok, amelyek egyelőre kívül maradnak az övezeten. Ukrajna, Szerbia és Horvátország: az onnan érkezőknek már hazánkba lépve „schengeni” szigorúságú ellenőrzésen kell átesniük. (Románia esete sajátos, ott nem lesz változás.) Ezeken a külső határokon megnő az ellenőrzés kiterjedtsége, a határőrség már évek óta készül erre, képzi az állományt, speciális technikai eszközöket szerez be, hőkamerákat, lépésérzékelőket, terepjárókat. Csatlakozásunk percétől Magyarország „Schengen külső határa”, itt kell megállítani (illegális bevándorlás, bűnözők), amit és akiket a schengeni államok nem szeretnének határaikon belül látni. Összeállításunk a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma pénzügyi támogatására beadott pályázat elnyerésével készült ÉKN-INTERJÚ: Haraszti Miklós EBESZ-képviselővel Merre védi a sajtó szabadságát? Az OSCE konferenciáján: Christian Möller, Christiane Hardy, Arnaud Amouroux és Haraszti Miklós H Haraszti Miklóst nevezték ki ismét az EBESZ sajtószabadság-képviselőjévé. Mérő Miklós________________________ ekn@inform.hu Budapest (ÉKN) - Az EBESZ miniszteri tanácsának döntéséről Miguel Ángel Moratinos spanyol külügyminiszter, a szervezet soros elnöke tájékoztatta az 56 tagország képviselőit - adta hírül az MTI. A magyar ombudsman ismételt kinevezése e posztra - egyéni szakmai munkásságának maradéktalan elismerése mellett - a magyar diplomáciai tevékenység újabb, markánsan megjelenő sikere is. ÉSZAK-KELETI NAPLÓ (ÉKN): Az EBESZ-ben az európai országok mellett ott van Kanada és az Egyesült Államok is, de a közép-ázsiai öt ,,-sztán”: Üzbegisztán, Kírgizisztán, Tádzsikisztán, Kazahsztán és Türkmenisztán is. Tevékenységi köre tehát igen széles. Hol és milyen jellemző gondokat lát e világban, amikor sajtószabadságról beszélünk? Haraszti Miklós: Az új, vagy újabb demokráciákban a független sajtó adminisztratív korlátozását, a televízió ilyen vagy olyan úton való monopo- lizálását és az újságírók elleni gyilkos erőszak megtörését tartom a legjellegzetesebb sajtószabadság-problémának. A régebbi demokráciákban pedig az ügyészeknek azt a törekvését, hogy - a könnyebb utat keresve - úgy járnak a kiszivárogtatási ügyek végére, hogy az újságírókat helyezik vád alá titoksértésért, vagy azt, hogy tanúskodásra kényszerítik őket a forrásaikról. ÉKN: Ez utóbbiakról az elmúlt időszakban nemegyszer hazánkban is hallottunk. Haraszti Miklós: Sajnos igen. A kriminalizálás Magyarországon is fellelhető. Jelenleg is folyik titoksértési per újságíró ellen. Az ilyen gondolkodás és törvénykezés az újságírói tényfeltáró munka egyik legkomolyabb akadálya, mert veszélyezteti a közügyek félelemtől mentes megvitatását. ÉKN: Mi a megoldás? Haraszti Miklós: A már rég elavult büntető törvények megváltoztatása, s ebbe ugyanúgy beletartozik a rágalmazás dekriminalizálása, mint a „civil” titoksértésé is. Egy valódi demokráciában ugyanis a titoksértésért csak és kizárólag a kiszivárogtató hivatalnokok büntethetők. ÉKN: Mit tart eddigi munkája legjelentősebb sikerének? Haraszti Miklós: Azt, hogy már hat országban, nevezetesen Ukrajnában, Grúziában, Moldovában, Boszniában, Cipruson és Észtországban éppen a rágalmazás és a becsületsértés dekriminalizálása terén sikerült áttörést elérnem. Nemcsak az történt, hogy ezekben az országokban ezeknek a cselekményeknek a szankcionálása átkerült a polgári jog területére, és hogy számos más országban legalább a szabadságvesztést törölték a büntetési tételek közül, hanem az is, hogy az Európa Tanács is csatlakozott az álláspontomhoz. Terry Davis főtitkár felszólította az ET összes tagországát, hogy a rágalmazási és becsúletsértési ügyeket helyezzék át a büntetőjogból a polgári jog illetékességi körébe. ÉKN: Milyen feladatokat lát kinevezése új, elkövetkező szakaszában? Haraszti Miklós: A sajtószabadság korlátozására kész erők új rohamainak megállítását. Azokét, akik mindig a biztonság, a béke vagy a méltóság védelmének az ürügyén próbálják korlátozni a szólás szabadságát, aminek minden esetben éppen a biztonság, a béke és a méltóság csorbulása volna a vége. A sajtószabadsággal foglalkozó EBESZszervezet az interneten: www.Qsce.Qrg/fom NÉVJEGY Haraszti Miklós sajtószabadság*képviselő 1945-ben született. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult filozófiát és irodalmat. 1976-ban a magyar demokratikus ellenzéki mozgalom egyik alapítója volt. 1990 és 1994 között a Magyar Parlament képviselője, majd több egyetemen oktatott. Számos esszé és könyv szerzője Házas, két lánya van. Jövőre csatlakozunk a schengeni övezethez ■ Minden magyar külképviseleten lesz majd ujjlenyomat-olvasó berendezés is. Budapest (MTI) - Magyarország 2008. január elsején csatlakozhat a schengeni övezethez, a légiforgalomban a nyári menetrend kezdetén vezethetik be a rendszert. Ezt a héten jelentette be Horváth- né Fekszi Márta, a Külügyminisztérium államtitkára. A magyar csatlakozásról az unió bel- és igazságügy-minisztereinek 2007. december eleji brüsszeli ülésén születhet döntés - mutatott rá a külügyi képviselő. Konzulokat képeznek A schengeni határokon belül teljesen megszűnik az elÚtlevél-ellenörzés. Keleten meg marad (illusztráció) lenőrzés a személyforgalomban, azokban az esetekben, ahol ellenőrzésre van szükség, valószínűleg növekszik majd a várakozási idő - mondta az államtitkár. Magyarország a felkészülés jegyében folyamatosan képzi a konzuli szolgálatot, egy-két hóhapon belül pedig kész lesz az az informatikai rendszer, amellyel a strasbourgi ellenőrző központhoz lehet csatlakozni - mondta az államtitkár. Az előkészületek része egyebek mellett, hogy valamennyi magyar külképviseletet ujjlenyomat-olvasóval szerelnek fel, várhatóan 2008 közepétől az új schengeni rendszer ugyanis megköveteli az ujjlenyomatvételt - tette hozzá. A csatlakozás után továbbra is vízummentesen utazhatnak a horvátok Magyarországra, a Szerbiából és Ukrajnából érkezőknek azonban ki kell váltaniuk az okmányt, amiért fizetni is kell. A vízum díja 35 euró lesz, ehhez jön még a kötelező biztosítás, amely napi átlag 1-2 eurőt lehet - tette hozzá. Az összeg visszafizetésére nincs lehetőség - húzta alá az államtitkár. Csökkenthető Az Európai Unió és Ukrajna közötti vízumegyezménynek köszönhetően az ukrán állampolgárok egy részének nem kell megfizetnie a beutazási engedély árát, ebbe a körbe tartoznak egyebek mellett a fuvarozók, a nyugdíjasok, az iskolai csoportok és az újságírók - húzta alá az államtitkár. Horváthné Fekszi Márta hozzátette: a szerb-uniós vízummegállapodás e hónap végére várható. » ................................. A. vízum dija 35 euró less, ehhez jön még a kötelező biztosítás, amely napi átlag 1-2 euró. Horváthné Fekszi Márta ..............................................................ff A konzulok vizsgálni fogják a vízumdíj csökkentését egyedi, méltányossági alapon, egy magyarigazolvánnyal rendelkezőnek jó esélye lehet a többszöri beutazást lehetővé tévő vízum megszerzésére. A magyar hatóságok alapvetően mindenkinek schengeni vízumot adnak majd ki, kivételes esetben kaphat valaki csak magyar beutazási engedélyt - mondta Horváthné Fekszi Márta. :Ariik emf/ppe/c.boon.hu •Dokumentum. A schengeni egyezmény szövege magyar nyelven (PDF, 399 kB) Csak útlevéllel Budapest (MTI) — A jelenlegi előírások alapján a horvát állampolgárok a schengeni csatlakozás után nem léphetnek be Magyarországra sem személyi igazolvánnyal, csak útlevéllel, a magyarok azonban továbbra is beutazhatnak ezzel az okmánnyal. Kishatárok mentén Budapest (MTI) - A kishatárforgalommal kapcsolatban Horváthné Fekszi Márta a többi között elmondta: a tervek szerint az 50 kilométeres sávon belül élhetnek a kishatárforgalom adta lehetőségekkel a térségben élők, ez a kárpátaljai magyarság 90 százaléka, a vajdasági magyarság kétharmada. A kishatárforgalmi igazolvánnyal többször beutazhatnának Magyar- országra a határokon túlról, ennek az okmánynak a díja 35 euró lenne.
