Észak-Magyarország, 2007. március (63. évfolyam, 51-76. szám)
2007-03-14 / 62. szám
2007. március 14., szerda Mióta ünnep március 15-e? Miskolc (ÉM) - A magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot, függetlenül attól, hogyan vélekedett erről a mindenkori államhatalom. Az 1950- es években „szocreál” demonstrációkat tartottak, és az 1848-1849-es eszmékhez az internacionalizmust, a „világforradalmat” igyekeztek hozzákapcsolni. Az 1960-as évektől „diákünneppé” változtatták, „forradalmi ifjúsági napok” elnevezéssel összemosták március 15-ét olyan napokkal, olyan kommunista évfordulókkal, amelyeknek semmi közük nem volt a márciusi ifjúsághoz. Az 1980-as évek végén rendőrök sorfalai között tízezres tömegek ünnepeltek méltósággal. A Magyar Országgyűlés 1991-es határozata értelmében lett a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe. Ez történt megyénkben az 1848/49-es forradalom és szabadsá 1849. január 23-án reggel 8 órakor a császári sereg megindította a támadást Bodrog kisfa lúd térségében, de a Schulz-Dessewffy-dandár viszszaverte, és észak felé szorította a császáriakat. Majd újabb magyar támadás indult. Közvetlenül megrohamozták az ellenséges gyalogságot, s heves küzdelemben kiszorították Bodrogkeresztúrról az osztrákokat, akiket egészen Mádig szorítottak vissza. Bükkaranyos 1849. július 25-26. A legenda szerint a Kutyavacok nevű helyen ütköztek meg az oroszok a magyar sereggel. Orosz részről Kuznyecov altábornagy vezetése alatt egy kozák ezred, lovas századok és tüzércsapatok, magyar részről pedig huszárok, a tüzérség és a gyalogság vett részt a csatában. A magyar sereg 4 órás ellenállás után visszavonult. Felsözsolca 1849. július 25-26. Az oroszok a város keleti oldalánál a szántóföldeken, a magyarok pedig a Felsözsolca és Alsózsolca közti területen foglalták el hadállásaikat. Görgey visszavonulása idején az utóvédharcokban az oroszok felgyújtották a falut, amelynek nagyobb része akkor leégett. Mezőkövesd Szemere Bertalan, Felső-Magyarország teljhata éberében Mészáros Lázár, országos biztosa és az országos honvédelmi Írország teljhatalmú kormánybiztosa bizottmány tagja többek között ezt írja 1849. elkezdte a felvonulást Kassa felé. február 28-án:*Ma rövid, de eredményes csata 26-án Schlick seregének két dandára a mi utó és az ellen' előcsapata között. A huszá 'kolc irányába. A két sereg Szikszó kivált a Miklós és a Hunyadi huszárok vitézül 'kozott és összecsapott. A császáriak, viselték magokat, s elvettek 4 darab lovag álgy magyar csapat létszámfölényét, a 32 lóval, kéttöltvény-szekeret, s azon kívül elfő Jlás mellett döntöttek, sok vasast, tüzért, sokat pedig levágtak. Közüli egykettő esett el, két tiszt megsebesült, a vité; Mezey őrnagy is, de sebe a fején nem veszélyei r 22-én Schlick terve szerint a császári *jűleg két irányból indít támadást Bodrogkeresztúr térségében. A 1849. február 6.: A Rákóczl-várban találkozott 'őretörése sikeres volt, a császáriak egymással Klapka György, Dembinsky, Szemen k voltak Mádig visszavonulni. Bertalan. Klapka a Kassa elleni támadást, a Görgey-hadtesttel való egyesülést szorgalmaz! Dembinsky viszont egy Miskolc elleni osztrák támadásra számított, így nem támogatta Klapk tervét. «k, szobrok, sírok ín (a teljesség igénye nélkül) a zsolcal csata emlékoszlopa (1867) üolcai csata emlékoszlopa hiuel református lelkész, '*rja a templomkertben 'dogh János református fóbiája ^ömböly-harsányi Oszlopa Kazinczy Lajos honvéd "szobra ily, .'Ossuth-szobor ^°ssuth-emléktábla a régi jNyeháza falán *°ssuth emléktábla Piarista iskola falán "idrássy Gyula zempléni főispán ^Pléktáblája a piarista Iskola falán ■atolay Etele honvéd százados !jria a köztemetőben Kazinczy Lajos ’^ok sfrja Í '!u>h szülőháza t ^deczky Kardos Sámuel sírja , Ssu,h-mellszobor ,r«nci János honvéd százados sírja Grafika: Észak-Magyarország SAJTÓ NAPON: Az év újságírója Szalóczi Katalin két évtizede lapunknál Miskolc (ÉM) - Több mint két évtizede van a pályán Szalóczi Katalin újságíró, az idén pedig őt választották meg kollégái az év újságírójának. Korábban matametika-rajz szakos tanárként dolgozott, de harmadik gyermeke születése után úgy érezte, gondolatait szívesen megosztaná az újságolvasókkal is. Publikált a Lakáskultúrában, és a Nők Lapjához is elküldte írását, amellyel sikert aratott. Ezzel egy időben az Észak-Magyarország meghirdette újságíró stúdióját, ahova jelentkezett. Miután elvégezte, a lapkiadó vállalatnál helyezkedett el. Azon belül előbb a Borsodi Bányásznál dolgozott, majd az egyetemi újságnál, ahol 5 évig szerkesztő volt, majd a napilapnál, az Északál kötött ki. Szakterülete az egészségügy, olyannyira, hogy a legrangosabb szakmai elismerést is megkapta: a Magyar Orvosi Kamara publicisztika kategóriában ismerte el munkáját. A kamara indoklásában ez állt: sokoldalúan közelít meg egy-egy témát, külön figyelemmel az elesettekre. A díj odaítélésénél hangsúlyozták Katalin korrektségét is. Az egészségügyet mint szakterületet megörökölte Katalin. Mikor az újsághoz került, akkoriban távozott lapunktól az az újságíró, aki korábban foglalkozott e témákkal. Szalóczi Katalin így emlékszik vissza: „A főnököm ötlete volt, hogy folytassam elődöm munkáját, azt mondta: valóságos emberszelídítő vagyok, s e területnél ez előny.” Ez az állítás olyannyira igaz, hogy Katalin koordinálja, írja lapunk Segítünk akcióit is, amely a rászorultakon próbál segíteni. Az Év Újságírója úgy gondolja, hogy ennek a munkájának köszönheti az elismerést is, amelyet szimpátiadíjnak tart a kollegák részéről. SAJTÓNAPON: Az év dolgozója Pletka Sándor rendszergazda Miskolc (ÉM) - Pletka Sándor rendszer- gazda kapta az idén az Év Dolgozója címet lapunknál. Az ő feladata, hogy a lapkészítéshez szükséges informatikai háttér folyamatos üzemeltetését biztosítsa. A díjat a szerkesztőség munkatársainak szavazatai alapján ítélik oda minden évben. Sándor 2001-ben került az Inform Médiához, ahol rögtön egy kihívás várta: az akkoriban induló miskolci call center kiépítése, műszaki felügyelete, üzemeltetése lett a feladata. Majd mikor sorra nyíltak vidéki szerkesztőségeink - például Egerben, Tiszaújvárosban, Kazincbarcikán -, akkor az irodák informatikai hátterét kellett megszerveznie, elindítania. Jelenleg egy ezeknél is nehezebb feladat előtt áll: szerkesztőségünk bővül, ezzel együtt az informatikai rendszerünk is. Ezt úgy kell megoldani - mondta Sándor -, hogy az olvasók ebből ne vegyenek észre semmit, illetve a lap munkatársainak napi munkáját ne akadályozza. Boldog vagyok, hogy az idén én kaptam ezt a címet - mondta -, mivel ez jelzi, hogy a kollégák szeretnek, jó a kapcsolatunk. Legjobban azonban édesanyja örült az eredménynek, hiszen tavaly másik fia hasonló elismerést kapott a munkahelyén, most pedig Sándor lett az Év Dolgozója: Bajomi-Lázár Péter médiakutató A magyar forradalom és szabadságharc óta eltelt másfél évszázad persze azt bizonyítja, hogy a sajtószabadságot nem elég kivívni, de újra és újra meg kell védeni a politikai nyomás- gyakorlókkal szemben. A kimondhatatlan is kimondatik ■ „A sajtószabadság fogalma kötődik a másfél évszázaddal ezelőtti forradalomhoz. " Miskolc, Budapest (ÉM BAL) - A szabad sajtó napját március 15-én ünnepeljük - mind szakmai, mind társadalmi szinten -, ebből látható, hogy a sajtószabadság fogalma, annak követelése jellegzetesen kötődik a másfél évszázaddal ezelőtti forradalomhoz. Ám a fontos fogalmak tartalma rendszerint változik az idők folyamán - ez tör- tént-e a sajtószabadsággal is? Bajomi-Lázár Péter médiakutatótól kértünk választ.- Sajtószabadságon ma a nemzetközi irányelvek, így az ENSZ 1949-ben elfogadott Emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 19. paragrafusa alapján, két dolgot értenek: a szabad szólás jogát és a szabad tájékozódás jogát, vagy másképpen: a cenzúra hiányát és az információforrások sokszínűségét. Az Európai Emberi Jogi Bíróság egy 1976-os határozatában azt is hangsúlyozta, A Petőfi szobornál, Miskolcon hogy a sajtószabadság „nemcsak azokra az »információkra« és »eszmékre« vonatkozik, amelyeket az emberek jó néven vesznek, amelyeket nem tartanak sértőnek vagy amelyeket közönyösen fogadnak, hanem azokra is, amelyek bántják, felháborítják vagy zavarják az államot vagy a lakosság bármely részét”. A szabad szólás tehát nemcsak azt jelenti, hogy azt mondjuk, amit „szabad”, hanem azt is kimondhatjuk, amit „nem szabad”- vagyis magában foglalja a népszerűtlen eszmék hangoztatásának jogát is. Főszabály és kivétel A Médiakutató folyóirat fő- szerkesztője, a Zsigmond Király Főiskola kutatási igazgatója emlékeztet: 1848 azért (is) fontos a magyar történelemben, mert ekkor kiáltották ki először - de nem utoljára - a sajtó szabadságát. A nyugat-európai országokhoz képest ez némi késést jelent: Angliában például először 1695- ben, Franciaországban 1789-ben törölték el a cenzúrát.- A magyar forradalom és szabadságharc óta eltelt másfél évszázad persze azt bizonyítja, hogy a sajtószabadságot nem elég kivívni, de újra és újra meg kell védeni a politikai nyomás- gyakorlókkal szemben - teszi hozzá a szakember. - Általában azt mondhatjuk, hogy akkor, százötvenegynéhány éve még a politikai cenzúra volt a főszabály és a sajtószabadság a kivétel, ma már - néhány nem demokratikus országtól eltekintve- a sajtószabadság a főszabály és a politikai cenzúra a kivétel. A politikai cenzúra kérdése a demokratikus országokban mára lekerült a napirendről; az újságírókat és a médiakutatókat ma inkább az üzleti cenzúra, azaz a tulajdonos által gazdasági megfontolásokból gyakorolt nyomás foglalkoztatja - és ez Magyarországon sincs másképp. í$I.(M(emf/ppek.boon.hu •Bajomi-Lázár Péter a sajtószabadságról (PDF, 143 kB) Szemere: „Az idő rohanva jött ■ Fazekas Csaba történész (rövidített) írása a „rohanva jövő" időről, Szemere tudósításai nyomán. Miskolc (ÉM) - A megye politizáló közvéleménye március elejétől izgatottan várta a Pestről, illetve az ekkor ülésező pozsonyi ország- gyűlésről érkező híreket. Kossuth március 3-i, a forradalmi eseményeket útjuk- Fazekas Csaba ra indító felirati beszédéről Szemere Bertalan, Borsod követe így tudósította megyéjét: „Az idő, a maga rendkívüli eseményeivel rohanva jött. [...] Európának viszonyai ily hirtelen s ily csudálatosán alakulván, [...] világos lón előttünk, hogy ez országgyűlésen némely kérdéseket okvetlenül meg kell oldani.” A „némely kérdések” közé sorolta a jobbágyfelszabadítást, a közteherviselést és a felelős nemzeti kormány kinevezését. Forradalom Bécsben Az európai események Habs- burg-birodalomra gyakorolt hatására a magyarországi eseményeknek is a március 13-i, bécsi forradalom adott döntő lökést. Másnap Szemere Miskolcra küldött tudósításában arról írt, hogy az események „megrázták a régi álladalmak századok óta létező kötelékeit, [...] s a jelen idő lett egy új életnek, egy új időszaknak, egy új alakuló világnak szülő méhe”. Ennek jegyében fogadta el a magyar ország- gyűlés az említettek kezdeményezése mellett a népképviselet és a sajtószabadság követelését is, s mindennek az uralkodó elé terjesztését. Olyan időket éltek „Mindezen világátható események mi jeleneteket idézendnek elő a haza egyes részeiben, nem tudjuk” - szögezte le Szemere, majd figyelmeztette a borsodiakat, hogy olyan időket élnek, amikor a megye „éber és őrködő figyelmére” van szükség... EMM forum.boon.hu Szóljon hozzá! Már az óvodában tanítják Opeljük március 15-ét. Kész
