Észak-Magyarország, 2007. február (63. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-15 / 39. szám
2007. február 15., csütörtök ÉSZAK KULTÚRA /7 RÖVIDEN • Tánchétvége. Idén is megrendezi a tánchétvégét a Miskolci Nemzeti Színház. Február 16-a és 18-a között az Artus Goda Gábor Társulat a teátrum vendége. A közönség a Hókirálynő, a Sztélé, a Don Quijote Mauzóleum című előadásokat láthatja. A házigazdák a Kozma Attila rendezte Cipolla című táncdrámát adják elő, a tánchétvége zárásaként, vasárnap. Műgyűjtők éjszakája Miskolc (ÉM) - Egy miskolci galéria és a megyében élő Munkácsy-dí- jas képzőművész közös rendezvénye lesz ma Budapesten, a Fáik Miksa utca 30-ban. A Mission- Art Galéria itteni helyiségében feLugossy László (képünkön) ’70-es és ’80-as évekből származó alkotásaiból rendeznek kiállítást, a Műgyűjtők éjszakája programsorozat keretében, délután 5-től éjfélig. Ugyanitt Kék , $ Pánik Kávé- y% 4 ház cím könyvét dedikálja feLugossy László. Kiadó bemutató Miskolc (ÉM) - Budapesten, az (rák Boltjában (Andrássy út 45.) mutatkozik be a miskolci Szoba Kiadó Könyvkiadó - ma délután 4 órától a kiadónál megjelent köteteket: Nyilas Atilla (sugar)free, k. kábái lóránt hiba nincs és feLugossy László Kék Pánik Kávéház című munkáit, és ezek szerzőit ajánlja az érdeklődők figyelmébe Kemény István költő és Zemlényi Attila, a kiadó egyik ügyvezetője. Ebből az alkalomból Levetítik a Most civilizált vagyok most nem vagyok civilizált című filmet is. „Bartók*..." Miskolci Nemzetközi Operafesztivál, 2001-2006 2001. Bartók+ Verdi 2002. Bartók+ Puccini 2003. Bartók+ Mozart Előadás* szám Nézőszám Támogatás mértéke Előadásszám Nézőszám Előadásszám Nézőszám Támogatás mértéke 100 160 69 600 2004. Előadásszám 68252 Bartók+ NézöCsaj- szám kovszkij 2005. Bartók+ Bel canto Előadásszám Nézőszám Támogatás mértéke 2006. Előadásszám Bartók+ Nézőszám Verismo Támogatás mértéke ElőadásAlap szám programok NézőÖsszeszám sen Nemzeti programok U («■«*» ■ÉH (fö) Támogatás Kulturális mértéke Örökség Minisztériuma Miskolc U Megy%Já°rgos-_J (MR) Önkormányzata Grafika: Észak-Magyarország, forrás: Miskolci Nemzetközi Operafesztivál ÉM-INTERJÚ: Lévay Adina rendezővel Láthatóvá tett találkozások 9 Pénteken premier: argentin szerző történetei egy vak emberről és társairól. Miskolc (ÉM) - A Látatlan találkozások, amit pénteken mutatnak be a Miskolci Nemzeti Színházban, Mario Diament színdarabja. Az argentin szerző nem szülőhazájában él, évekkel ezelőtt egy másik országba költözött, s annak M-betűs városában (Miami) írta nevezett művét. Lévay Adina Aradon született, de egy másik országba költözött, s most annak M-be- tűs városában rendezi meg a nevezett darabot. Sorsok vélt vagy valós párhuzamossága - épp ez az alaptémája a Látatlan találkozásoknak. ÉM: Miként jött létre ez a találkozás ezzel a színművel, illetve a miskolci színházzal? színlap Mario Diament: Látatlan találkozások színdarab öt képben Fordította: Imrei Andrea Vak férfi - Bősze György Férfi - Szatmári György Fiatal nő - Szirbik Bernadett Pszichológus - Várkonyi Szilvia Nő - Máhr Ági Jászai-díjas Rendező: Lévay Adina Bemutató: 2007. február 16. iSZAK emtippek.boon.hu •Információk. További tudnivalók a miskolci Játékszínben tartandó előadásról (PDF, 34 kB) Lévay Adina: Miskolcon két évvel ezelőtt dolgoztam először, az Európai Kortárs Drámaszemlén rendeztem egy felolvasó színházi estét. A darabra a fordítója, Imrei Andrea figyelt fel, látta Buenos Airesben, megtetszett neki, beszélt is az íróval. Itthon elküldte Dúró Gábornak, a dramaturgnak, ő pedig nekem, mit szólok hozzá. Nagyon tetszett. Halasi Imre miskolci színházigazgatóval beszéltem róla, és ő is izgalmasnak találta. ÉM: És akkor erre az új rendezésre már ismerősként érkezhetett a városba. Lévay Adina: Az Öt szereplő közül három színésszel már korábban együtt dolgoztunk, ez megkönnyítette a szereposztást. A színházigazgató és a dramaturg segítségével összeállt a végleges csapat, és elkezdhettük a próbafolyamatot. Nagyon élvezetes volt velük dolahhoz, hogy a nézők figyelmét és érzelmeit magával ragadja. ÉM: Ez a szokásosnál hosszabb, nehezebb próba- időszakot igényelt? gozni, s re mélem a közönség is élvezni fogja ennek a remek öt színésznek a játékát, ami kivételes jelenlétet Lévay Adina: Miskolcon két évvel ezelőtt dolgoztam először, az Európai Kortárs Drámaszemlén rendeztem egy felolvasó színházi estét (Fotó: Kőhalmi Péter) igenyel Lévay Adina: Alig hat hétig próbáltuk. Viszont úgy kezdtük, hogy miután elolvastuk a darabot, napokig beszélgettünk róla, helyzetgyakorlatokat csináltunk. Közösen formáltuk a karaktereket. Mikor éreztem, hogy megvan a figura érzelmi világa, el tudták sajátítani a gondolkodásmódját, elkezdtük próbálni a jeleneteket. Most már ott tartunk, hogy nagyon kell nekik a közönség, a visszajelzés... Európai ősbemutató Miskolcon A Látatlan találkozások miskolci premierje egyben a darab európai ősbemutatóját jelenti. Eddig Miamiban a New Theatre, valamint Buenos Airesben a Nációnál de Cenvantes közönsége láthatta (2004-ben, illetve 2005-ben). Mario Diamentnek amúgy is mindössze egyetlen színműve volt eddig látható kontinensünkön: a Ruth könyve Bukarestben. A z égvilágon semmit. Semmiféle felkérést nem kaptam a fesztiválon való részvételre. Sem tavaly, sem az idén. A zenekar közreműködője lesz az operafesztiválnak, én nem. Nem tudom, hogy megnézem- e az előadást. Nem tudom, ráérek-e majd. KovAcs LAszló, Miskolci Szimfonikus Zenekar, MŰVÉSZETI VEZETŐ A zt várom: fennmarad az érdeklődés és szeretet a fesztivál iránt, ami jellemzője volt az elmúlt években, különösen a miskolciak részéről. Azt is várom, hogy a reklám- tevékenység következtében megnő a külföldi érdeklődés is az esemény iránt. BÓCZ SÁNDOR, Egressy Béni Zeneiskola, IGAZGATÓ V árom, hogy az idegenforgalom még jobban fellendül. Végre Miskolc is bekapcsolódott az ország és Európa kulturális életébe, egyre több külföldi érkezik hozzánk a fesztivál ideje alatt. Még színvonalasabb produkciókat várok, még több hírességet. JuhAsz LAszlóné ÓVODAPEDAGÓGUS M iskolc imázsát kedvezően befolyásolták a fesztiválok, bármelyikről is legyen szó. Az idei operafesztiváltól még több rendezvényt, még több vendéget várok, és azt, hogy a Fiatalokat, a diákokat még jobban bevonják a fesztivál eseményeibe. SzöLLŐSI ISTVÁN, Teleki Tehetséggondozó Kollégium, igazgató N em tudom még a programot, de azt várom, hogy nő a fesztivál színvonala. Az összefoglaló nevek kicsit bizonytalanná teszik a közönséget: például Párizs... Ez bármit takarhat. Nekem kevesebb mellékrendezvény kell, mert főleg az operák érdekelnek. Holló Csaba, MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA, ELNÖK NÉZŐTÉR Mint mi Bujdos Attila bujdos@eszak.boon.hu Cipolla története biztosan alkalmas rá, hogy a befolyásolásról való gondolkodásra késztessen. De ha a befolyásolás természetét szeretnénk elmagyarázni, talán máshonnan kellene nekirugaszkodni. Kétségtelen persze, hogy a Mario és a varázslóval Thomas Mann az akarat megrablásáról is beszél. Érteni, mire gondol - hiszen éppen ezért és ez által is halhatatlan: ez az irodalom - a tapasztalaton túli világ. Ha soha nem éltem volna át, akkor is tudnám, miről van szó. Csakhogy Cavaliere Cipolla a mai színházban olyan közönséggel keresi a kapcsolatot, amelyiket millió módon próbálnak megfosztani az önálló gondolkodásból fakadó, szabad cselekvés képességétől. Ez a mai közönség a mai Cipolla lovagok szemében nem egyének összessége, hanem alaktalan, ellenállásra képtelen tömeg. Vagy ha nem az, az akarattól könnyűszerrel megfosztható. Ezt a varázslatot bárkinek megtanítják, tehát megtanulható. A masszának nézett tömeg felől Mario és a varázsló szép mese, de mégis csak mese, ha úgy adják elő, mint a szabad akarat elvesztésének általános érvényű példázatát. Kozma Attila ügyesen kerüli ki a csapdát, amennyiben átlátja: Cipolla története örök darab, de ha a manipuláció szemléltetésére használná, legfeljebb avítt, szájbarágós és udvariasan érdektelen előadásra futná. A legtöbb nézője többet tud a manipulációról, mint amennyit Thomas Mann valaha sejthetett: benne él, akár elfogadja, akár helyesli, akár berzenkedik, akár szabadságharcot vív ellene, akár az ostobaság álarcában akar túljárni a machinátorok eszén. Kozma Attila tehát nem epikus, nem történetként meséli Cipollát. És nem is az akarat elvesztésének folyamatát ábrázolja, hanem magát a manipulátort. Tézise, hogy az akarat elvesztése a szabadság elvesztése is - az ember lényegétől idegen, tehát rossz. Élményként is az: a ráébre- dés hideg idegenségét látjuk az Öltönyös úr arcán. Majoros István a harmónia világából bukik át a tehetetlenségbe: ez a döbbenet, a megsemmisülés, nem kétséges, őszinte, emberi reakció. A „minden odavan", a „minden, amiért érdemes élni odavan" pillanata. Majoros István nem ellenpontja Cipollának. Egyneműbb nála: üzenet a normális életből, viszonyítási pont, hogy legalább hozzávetőleg megbecsülhessük a veszteség méreteit. Ilyen értelemben Kozma Attila realista és romantikus: ez van, mondja, és arról ábrándozik, hogy ha ez rosszul van, nem tágítható a végtelenségig: nem a kezdetektől- és nem örökkévaló. Cipolla - ezerarcú. Lendületes, elszánt. Ripacs és menedzser. Cél nélkül is céltudatos: a hatalom önmagáért is szerethető. Szerethető csak azért, mert van, mert mások elfogadják, képtelenek felhorgadni ellene. Krámer György a gonosz fogalmát is viszonylagossá teszi: hétköznapi, ahogyan él a hatalmával. Természetes, dolgoznia sem kell érte - nem tudni, ki jelölte ki számára a mások fölöttiség posztját, de nem vitatható: ott van. Olyan mint mi, de mi, lehetnénk-e: ő? És a kérdésben hangsúlyosan vagyunk jelen: nélkülünk ugyanilyen szertelen lenne ez a vidámság, ez az uralkodásra való képesség? A szenvedély, hogy nem veszíthetünk? Cipolla alakjában ott a gonosz esendősége, az akarat romlása, a test romlása, az embert megrágó és kiköpő idő - Krámer György elég bölcs és elég bátor mindezt megmutatni. (Cipolla - táncdráma, a Miskolci Nemzeti Színház előadásának koreográfus-rendezője: Kozma Attila)
