Észak-Magyarország, 2007. február (63. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-12 / 36. szám
2007. február 12., hétfő isim KULTÚRA /7 RÖVIDEN • DESZKA, Debrecenben. Február 16. és 22. között, első alkalommal rendezi meg a DESZKA Kortárs Magyar Drámák fesztiválját Debrecenben, ahol tizennégy meghívott produkciót tekinthet meg a nagyérdemű, különböző magyar társulatok előadásában. A debreceni teátrum számos egyéb, a kortárs drámairodalomhoz kapcsolódó program, illetve szakmai találkozó otthona is lesz ez alkalommal. Európai ősbemutató a teátrumban Miskolc (ÉM) - öt ember, öt egymást keresztező sors. „Véletlen” találkozások, elszalasz,- tott lehetőségek, viszonzatlan szerelemek, szenvedélyek, válságos helyzetek és a kivezető út lehetőségei... Ezeket a titkokat tárja fel Mario Diament Látatlan találkozások című műve Lévay Adina rendezésében, amelynek magyarországi, egyben európai ősbemutatója január 16-án este 7 órakor lesz Miskolcon a Játékszínben. Mario Diament, a darab szerzője megtiszteli jelenlétével a premiert. Jó filmek, nagy sztárok, és egy sikeres magyar fiatal BIró Tibor _________________________________________________ ekn@eszak.boon.hu Berlin (ÉM) - Még csak néhány nap telt el az év első jelentős nemzetközi filmes eseményéből, máris minden napra jutott egy-egy kiemelkedő alkotás, amellyel valószínűleg a hazai nézők is találkozhatnak. A nyitó film La vie en rose - Edit Piaf életének egy teljesen új nézőpontból történő bemutatására vállalkozik. A második nap érdekessége a Good Germán (A jó német) című film, melyet a nagyhírű amerikai rendező Steven Soderbergh készített. Közvetlenül a világháború befejezése után Berlinben játszódik, témáját tekintve a volt német tudósoknak az Amerikába menekítése a háttér. A szombati nap igazi csemegéje a Róbert de Niro által rendezett The Good Shepherd című film, mely nem kevesebbre vállalkozik parádés szereposztás mellett, mint a CIA megalapításának és kezdeti időszakának történéseit bemutatni. Slawomir Mrozek Mrozek Egerben Eger (ÉM) - Januárban mutatta be az egri Gárdonyi Géza Színház Slawomir Mrozek Tangó című művét. A világhírű író is megnézi ezt a produkciót, a hét fő bűnről szóló groteszket amikor február 24-én Magyarországon tartózkodik. Slawomir Mrozek ebből az alkalomból a sajtó képviselőivel is találkozik. A IÖVŰ FILMCSILLAGÉI j ■/ -> '«< -w w v w w'w v v vVKV'v Wv V*. *. Ve c iuu mtkuuuttti Ünnepélyes keretek között bemutatták a „Shooting stars" programban szereplő színészeket, akiket a jó* vő nagy tehetségeinek remélnek. Idén Magyarországról mint „Európa egyik új színésztehetsége" Nagy Péter, a Lóra című film szereplője lett a kiválasztott, aki személyesen is jelen volt. „Miskolci változat", Bécsben ■ Idén francia zeneszerzők műveiből állították össze az Operafesztivál programját. Miskolc (ÉM - BA) - Fontosnak tartja Bátor Tamás fesztiváligazgató a nemzetközi operacsillagok fellépését a miskolci fesztiválon. Erről a budapesti Operaházban beszélt azon a sajtótájékoztatón, amelyen az idei Bartók+... programját meghirdették. A szervezők az operamustra kezdeteitől tartják magukat ehhez, és idén sem lesz másként. Fellép többek között Sass Sylvia, Miklósa Erika, Wiedemann Bernadett, Elena Mosuc. Ha nem is operával, de itt lesz a Bécsi Állami Operaház társulata is: balett együttesük Jules Massenet Manonjával készül. „Miskolci változatukat” Bécsben is színre viszik. Német operával szívesen jöttek volna, de az idei Bartók+... Párizst, francia zeneszerzők munkáit ajánlja a közönség figyelmébe, ezen belül is klasszikusokat és Bartók Béla kortársait is. Bartók Béla mellett a másik nagy magyar, Kodály Zoltán művei is felcsendülnek. Ifjú tehetségek A fesztivál - kezdeteitől - mindig lehetőséget adott fiatal tehetségek bemutatkozására. Itt lépett először közönség elé - nem versenyszerű körülmények között - Manón Strauss Evrard, akit ezúttal egy másik ifjú tehetség, Arturo Chacón-Cruz oldalán, a nyitókoncerten láthat újra a közönség. •.A fesztivál programjában tizenkét napja alatt 14 opera, 18 koncert és 3 balett szerepel. Nem maradnak el az elméleti előadások sem, és operafilmeket is vetítenek. A hagyományokhoz ragaszkodnak a helyi közösségnek szánt kiegészítő programokkal. A műsorból Bátor Tamás kiemelendőnek tartotta a Litván Nemzeti Opera- és Balettszínház vendégjátékát, Jacques Fromental Halévy A zsidónő című operájával, Günther Kramer rendezésében. A magyar operajátszás egyik legismertebb rendezője, Kovalik Balázs állítja színpadra Bartók Béla operáját. A kékszakállú herceg vára Fran- cis Poulenc Az emberi hang című művével egy estén kerül a közönség elé. „Vakok voltunk...” Ugyancsak Kovalik Balázzsal avatnak új fesztiváli helyszínt: a volt egyetemi fűtőműben ez lesz az első kulturális rendezvény azóta, hogy az akkor még elhagyott épület kulturális célú hasznosítását ajánlotta az Erőmű Kortárs Művészeti Egyesület (lásd: keretes, Erőműtörténet című írásunk). „Vakok voltunk, hogy eddig nem vettük észre” mondta Bátor Tamás az épület kiváló adottságairól. Egyebek között arról, hogy Erőmű Münchentől vasúton is meg- köze- lít- he- tő, Manón Strauss Evrard és Joseph Rescigno karmester (Fotó: ÉM-archív) vagyis újabb módon kapcsolhatja Európa kulturális vérkeringésébe Miskolcot. A másik új helyszín a tapolcai Barlangfürdő, itt zenés játékot adnak elő. Fesztivál! háttér: Erőműtörténet A 2004 decemberében alakult Erőmű Kortárs Művészeti Egyesület célkitűzése volt, hogy az elhagyott volt egyetemi fűtőművet a kortárs művészetek miskolci otthonává, kulturális erőművé tegyék. Az épület állami tulajdonban, az egyetem kezelésében volt. Az egyetemi vezetés és az egyesület között nem jött létre megállapodás, jóllehet az felsőoktatási intézet vezetői között is volt, aki pártolta az egyesületi törekvéseket. Az egyetem az Európa Kulturális Fővárosa pályázat részeként „Science Erőmüvet” képzelt a fűtőműbe, de miután nem Miskolc lett a befutó, letettek erről a tervről. Az egyetem a kezelői jogok birtokában eladta az épületet. Az új tulajdonosok szintén kulturális célú hasznosítást szeretnének, és a tervezésben együttműködést ajánlottak az Erőmű Kortárs Művészeti Egyesületnek is. S StAK emf/ppefr.boon.hu •A műsor. Az idei Operafesztivál programja letölthető (PDF, 34251 kB) 7EGYEK, MÁTÓL Mától árusítják az idei, június 13. és 24. között megrendezendő Bartók+Párizs Nemzetközi Operafesztivál jegyeit. Miskolcon a színházi jegyirodában (Széchenyi út 23. szám) vásárolhatók meg a belépők. A PROGRAM Február 16-17. Kamaraszínház délelőtt 11 óra: - Hókirálynő (zenés-látvány-táncszínház) Február 17. (szombat) Játékszín este 8 óra: Sztélé (élő emlékmű-rekonstrukció) este 9 óra: közönségtalálkozó Február 18. (vasárnap) Csarnok délután 3 óra: Don Quijote Mauzóleum (mű-színház és koncert kiállítás) este 8 óra: Cipolla Újra tánchétvégét szerveztek ■ Az Artus Goda Gábor Társulat a vendég az idén a színházi tánchétvégén. Miskolc (ÉM - HM) - Akár hagyománynak is nevezhetjük immár (hiszen tavaly hagyományteremtő céllal hívták életre), hogy újra lesz tánchétvége Miskolcon. Február 16. és 18. között rendezik meg, ezúttal az Artus Goda Gábor Társulat lesz a vendég. A tavalyi évadban a Közép-Európa Táncszínház aratott komoly szakmai és közönségsikert Miskolcon. Akkor Krámer György, a miskolci színház (alakulóban lévő) tánctagozatának vezetője azt nyilatkozta: „Szeretnénk megszerettetni a műfajt. Hogy lássák Miskolcon is, mit tudnak más — a legjobb — műhelyekben a szakmáról, s hogy minket is megismerjenek.” Meg is beszélhetik Idén az Artus társulat három produkcióját négy előadás erejéig láthatják az érdeklődők. A hétvége záróakkordjaként a vendéglátók Cipolla című előadását is megnézheti a közönség. S ha igény van rá, akkor az előadások után akár meg is beszélhetik a láttottakat az érdeklődők. Az Artus társulat 1985-ben alakult Goda Gábor vezetésével, táncszínházi produkciókat hoztak létre, ám az utóbbi években a mozgás mellett más művészeti formákat is beleszőnek előadásaikba: vizuális elemeket, képzőművészeti alkotásokat, élő zenét. Mintha saját magunkra figyelnénk Bujdos Attila bujdosees2ak.baon.hu Bizonyos értelemben nem hazudik a tükör: azt mutatja, ami van. De azt nem, hogy miért. Érthető is, meg nem is tehát Csiszár Imre ötlete, hogy Müller Péter darabját tükörszobában játszatja. A vihar kapujában történetét többen többféleképpen mesélik el, a néző szempontjából így jelentősége lenne az őszinteségnek, amelyet a tükrök - a valóság pontos megmutatásával - kény- szeríthetnének a szereplőkre. Meglehet, mind őszinték is: úgy élték át az erőszakot, ahogyan most elmesélik. Nemcsak a posztmodern elmélete engedi meg a többféle igazságot, az egyidejűséget, de a hétköznapi tapasztalat is az, hogy másként látom én a magam cselekedeteit, mint ahogyan és amilyennek engem látnak. Bárhogyan történhetett, ami történt - képtelenek vagyunk kiválasztani egyetlen igazságot, vagy magát az igazságot. Ezt a képzetet leginkább a feleség szerepében Bodor Németi Gyöngyi erősíti, végletes átalakulásaival: megalázott asszony, a bosszú angyala, őrjöngő démon, lápi lidérc - ugyanannak a nőnek a hiteles megjelenési formái. Szegedi Dezső rablója is minden alakjában hihető: pontos emberismerőként bárkit beáraz, magához mér, a bűn tudatát a személyiségbe beépítő nagyhangú szegénylegény, az öldöklés súlyától megroppant lelkű férfi. Ugyanígy Fandl Ferenc, aki a férj szerepében a jellemhiba áldozata, harcos, elszánt, megrettent. Akkor most mi van? Ki, mikor és miért hazudik? A tükör közömbös, és - felesleges. Nem segít a választásban: mindent olyannak mutat, amilyen. Azt sem teszi egyértelművé, hová kell magát képzelnie a nézőnek. Mi vagyunk-e a tükör, amelynek a szereplők beszélnek, önmagukhoz szólnak a mi arcunkba nézve, tehát öncélú játék eszközei vagyunk, vagy Müller Péter erkölcsi üzeneteinek címzettjeiként belül kerültünk a tükrök határolta térbe. Miközben persze, hogy belül vagyunk, a fizikai közelség nyilvánvaló - a tükördíszlet így és ebben az értelemben viszont zavaró, eltereli a figyelmet. Ezzel együtt úgy képzelem, hogy Csiszár Imre nem posztmodern, hanem nagyon is konkrét előadást rendezett, ahogyan Müller Péter sem megengedő darabot írt: a bűneset az ő felfogásában egyféleképpen történhetett, ha négyféleképpen élték át, vagy négyféleképpen mesélik is. A torzulás az emberben van: nincs átjárás aközött, amilyen és amilyen lenni szeretne, akár önámítás, akár a megfelelés kényszere, vagy a félelem az indítéka a hazugságra. A megélt és a mondott élet különbsége nyilvánvaló, de nemcsak ezért értelmetlen az alakoskodás - hazugsággal nem lehet elleplezni a bajt, megmásítani a sorsot. Csiszár Imre a politikus színház hagyományait követi, amikor rendre a történet példázat jellegére figyelmeztet, talán túlságosan is eltávolodva a darab eredeti meséjétől: nem nézhetjük úgy A vihar kapujában szereplőit, mintha nem saját magunkat figyelnénk, nem alkothatunk úgy erkölcsi ítéletet, hogy abban ne lenne benne a saját életünkre vonatkozó erkölcsi ítéletünk is. Amennyire szimpla, annyira ősi üzenet ez. Egy esetleg korszerűtlen színházi formát tesz aktuálissá a kor eszközeivel a rendező: nagyméretű monitorok emelik ki a színészek arcát (Kolostori Gábor vezető operatőr és társai technikai bravúrja, hogy a kamerák egyetlen percre sem engedik el ezeket az arcokat), a darabbeli időt így emeli jelen idővé. Csiszár Imre azt látta meg ebben a darabban, és azt láttatja a darab által, hogy a világ rossz, de nem reménytelen. Ennek a gondolatnak a képviseletét a favágóra bízza: Halmágyi Sándor ebben a szerepben azt mutatja meg, hogy nincs jelentéktelen élet, a mellékesnek tetsző sorsot a következetes vállalása teszi jelentőségteljessé. (Müller Péter: A vihar kapujában - a Miskolci Nemzeti Színház előadását a Kamaraszínházban Csiszár Imre jászai-díjas, Érdemes művész rendezte)
