Észak-Magyarország, 2007. február (63. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-09 / 34. szám
VESZÉLYBEN A FÖLD /4-5 I Vezető tudósok számításai a felmelegedésről Tiszta energiát! Ezzel a jelszóval szervezett a Magyar Természetvédők Szövetsége a fővárosban látványos aláírásgyűjtést a napokban a klímaváltozás mérséklése érdekében. A nemzetközi kampány célja az európai döntéshozók befolyásolása, hogy az EU márciusi kormányfői ülésén a megújuló energiaforrásokon és az energiahatékonyságon alapuló európai energiapolitikát fogadjanak el. Az akcióban kétméteres „EU-csillagokra” gyűjtött aláírásokat az MTVSZ; jelen volt és aláírt többek között Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke is. Februárban még 11 európai fővárosban lesz gyűjtés - a várhatóan több ezer aláírással teli csillagokat a Föld Barátai nemzetközi mozgalom tagszervezetei Brüsszelbe viszik. Képünkön: „Zöld”-tilta- kozás, sárgában Sziréna az emberiségnek ■ Az emberiséget okolja az éghajlati változásokért az ENSZ jelentést kiadó kormányközi bizottsága. Párizs (MTI, ÉKN) - Az eddigi leghatározottabb figyelmeztetést adta közre az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi bizottsága a múlt héten. Lényege, hogy „az emberi tevékenység idézi elő a gyorsuló globális felmelegedést” - és az elemzők szerint nincs mese, fokozott nyomást kell gyakorolni a világ országaira, hogy tegyenek többet a káros folyamat megfékezése érdekében. A felmelegedés adatokkal alátámasztható tudományos tény, ám okairól és tevőlegesen megakadályozható voltáról máig nem alakult ki egyöntetű nézet a világban. Szakemberek, ökológusok, klímakutatók jellemzően amellett állnak ki, hogy az utóbbi évszázadok, évtizedek nagyarányú iparfejlesztése, energia- gazdálkodása, azaz a környezetet, a légkört szennyező emberi tevékenység az ok, ám más tudósok nem biztosak ebben, politikai és gazdasági szempontok pedig kormányokat, befolyásos csoportokat arra sarkallnak, hogy kifejezetten cáfolni igyekezzenek a fenti állítást. Hiszen ez esetben a megoldás csakis az említett ipari tevékenységek, károsanyag-ki- bocsátások visszafogása lehetne - ami nyilván érdekekbe ütközik. Túl az ébresztőn A globális felmelegedés kérdésében a legtekintélyesebbnek számító, több mint 130 ország 2500 tudósát tömörítő bizottság (IPCC) jelentésében szélsőséges éghajlati változásokat vázol fel, így a hőmérséklet „példátlan” - legrosszabb esetben 6,4 Celsius- fokos - emelkedését vetíti előre az évszázad végéig... Olvadó jéghegyeket, kánikulákat, egyre gyakoribb aszályokat és hőhullámokat, trópusi ciklonokat, heves esőzéseket jósolnak, és a tengerszint lassú, „több mint ezer éven át tartó” emelkedését, összefüggésben az Antarktisz és Grön- land jégtakarójának olvadásával. A dokumentum szerzői „nagyon valószínűnek” tartják, hogy az elmúlt fél évszázadban tapasztalt felmelegedés nagy része az emberi tevékenységgel, a fosszilis energiahordozók elégetésével, üvegházhatást okozó gázok koncentrációjával magyarázható. A tengerek vízszintjének emelkedését 2100-ig a legoptimálisabb forgatókönyv 18-38 centiméterre teszi, a borúlátóbb változat viszont 26-59 centire: ekkor az óceánok Sanghajt éppúgy elöntenék, mint Buenos Airest. Csak a következő tíz év károsanyag-kibocsátása annyira befolyásolhatja az üvegházhatást, hogy a Föld klímaváltozása jelentősen és visszafordíthatatlanul felgyorsulhat. A szennyező anyagok és a hőmérséklet emelkedése a legújabb feltételezések szerint végérvényesen is tönkreteheti bolygónk légkörét, lakhatóságát. Felmelegedés: Leginkább az Északi-sarkhoz közel eső részeken növekszik a hőmérséklet, míg legkevésbé déGolf-áramlat: Ha az északi vizek hőmérséklete megemelkedik, a Golf-áramlat lelassul, és ezzel csökken hőmérsékletszabályozó szerepe. Hatalmas katasztrófához vezetne, ha az áramlat leállna. Déli-sark: Bár a felmelegedés itt lassabban zajlik, a hőmérséklet folyamatos növekedésével óriási havazások lehetnek. Extrém időjárás: Hatalmas esőzéseket és eddig ismeretlen erejű viharokat okozhat a klímaváltozás. Az átlaghőmérséklet emelkedése (Celsius-fok, 1990-2100) A hőmérséklet emelkedése folyamatosan gyorsul, és 2100- ban legalább 2, legfeljebb 4,5 Celsius-fok- kal nőhet meg a Föld átlaghőmérsékA legvalószínűbb a 3 °C-os emelkedés 2100-ig. 6,0 5.0 4.0 3.0 2.0 1,0 Az Északi-tenger jege: A 21.század közepe előtt elolvadhat a sarki jég. Fenyegető veszélyek 0,0 2000 2020 2040 2060 2080 2100 50 40 30 20 10 0 A tengerszint emelkedése (centiméter, A mostani szá1990-2100) mitások szerint 28-43 cm-rel nő a tenger- A jelenlegi ^szint 2100-ra COj-kibocsátási szint megtartása mellett is 30-80 cm-rel nőne a tengerszint 2300-ra. 2000 2020 2040 2060 2080 2100 © GRAPHIC NEWS kia és új beszá- 'kken- ^agok- a sevagy ázásá- \ szer- csök- edésé^zlováelindíB:u bi; í kőiéig ne- 4ioxid- &tt. Ezt Ivónak '°gy a 5 csök- ^dasáJutalom, ha nemet mond London (MTI) - Egy amerikai tanácsadó csoport fejenként 10 ezer dollárt ajánlott fel tudósoknak és közgazdászoknak azért, hogy megkérdőjelezzék az IPCC jelentését. Az American Enterprise Institute (AEI) olyan intézmény, amelyet az Exxon- Mobil olajcég finanszíroz. Az AEI közlésében azt nehezmé- . nyezi az IPCC jelentésével kapcsolatban, hogy „ellenez minden ésszerű és eltérő véleményt hangoztató kritikát, és olyan sommás megállapításokat tesz, amelyek nehezen állják ki az elemzés próbáját”. Ezért akar az intézet a jelentést elítélő cik-. keket összegyűjteni, elsősorban amerikai és brit tudósoktól - amint arról a The Guardian londopi lap beszámol. Áradások A tengerek vízszintjének emelkedését a legoptimálisabb feltételek között 2100-ig 18-38 centiméterre becsüli a jelentés, a legborúlátóbb változat 26-59 centiméterre taksálja... (Összeállításunkhoz EPA-fotókat használtunk) MEGKÉRDEZTÜK Lesz-e hatása az ENSZ jelentésének? Amíg a legnagyobb gazdasági hatalom, az USA nem mutat jó példát, a többi országtól sem várható ez el. Lesznek, akik megijednek az ENSZ jelentésétől, de akiknek meg kellene ijedniük, épp azok nem fognak. A tiszta energiaforrások kutatásához sok pénz kell, nemzetközi összefogás és akarat. Dr. Bóhm József egyetemi dékán A nagyiparon múlik minden. Hogy hajlandó- ak-e változtatni a technológiájukon vagy sem. Az amerikaiak azonban nem szívesen írnak alá nemzetközi környezetvédelmi egyezményeket, főleg a károsanyag-kibo- csátásról nem, pedig nekik kellene elsősorban példát mutatniuk. Enélkül a többi ország sem fog mozdulni. Balog Ákos, a Miskolci Öko-kör ÜGYVEZETŐ ELNÖKE Biztos, hogy hoz változást a klímajelentés. Az alkotó mérnökök már régóta keresik azokat az energia- takarékos, új technológiákat, anyagokat, melyek által élhetőbb lesz a Földünk. A jelentés még jobban ráirányítja a figyelmet a kutatásra. Oktatóként tapasztalom, hogy a fiatalokat nagyon érdekli ez a téma. Ez biztató. Dr. Gácsi Zoltán egyetemi dékán Kellene, hogy hatása legyen, s objektíven helyére tegye e kérdést. Be kell látni: azzal, hogy az ember egy „ideális” környezetet kialakítson a maga számára, lerombol egy másikat, az élhetőt. A természet lassabb, nem bír lépést tartani e dinamikus változásokkal. És ez már nem csak a klímában, az onkológia területén is érzékelhető. Dr. Poller Imre onkológus főorvos Az én pályámon dolgozók csak reménykedni tudunk abban, hogy végre komolyan veszik azok, akik a legtöbbet tehetnek a Földünkért. Ugyanakkor sajnos tudom, hogy akik a pénzen ülnek, másképpen látnak, gondolkoznak. Épp ezért nem merem kijelenteni, nem merek bízni abban, hogy igazi hatása lesz a jelentésnek. Kletz László képzőművész Figyelemfelkeltésnek természetesen kitűnő a jelentés, de sajnos elég pesszimista vagyok. A Kyotói Egyezménynek sem lettek jelentős, pozitív hatásai. Szerintem gyökeresen ez sem változtat a nagyhatalmak, az ipar és a gazdasági élet szereplőinek gondolkodásán, pedig beláthatatlan következményei lehetnek a globális felmelegedésnek. Mihályi Helga szociológus Egyszerűbb problémákat sem tudnak megoldani a világ prominensei. Nagy gazdasági nyomás nehezedik a kormányokra, így minimális a mozgásterük. Rendkívüli időjárások mindig voltak. Az energiafelhasználás szerepet játszik a globális felmelegedés folyamatában, de ennek a mértéke tisztázatlan. Gáti Attila egyetemi oktató Bízom a jelentés hatásában. A technikai fejlesztéseknél nagy szerepet kap a kibocsátott káros anyagok minimalizálása. Az alternatív megoldások, a biodízel és elektromos autók, lényegesen környezetkímélőbbek, mint a hagyományosak. Mi próbálunk tájékozódni és reméljük, hogy a környezetkímélő autókból jelentősen nőni fog a kínálat. Sándor Attila, a Ford Vagép márkakereskedés vezetője
