Észak-Magyarország, 2007. január (63. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-06 / 5. szám
2006. január 6., szombat Észak MISKOLC ÉS KÖRNYÉKE /7 Százötven százalékos hangzás Miskolc (ÉM) - Ha a színházban száz százalék volt, a Művészetek Házában százötven a hangzás minősége. Kovács László, a Miskolci Szimfonikus Zenekar karnagyaművészeti vezetője a kérdésre, hogy milyen változást hoz 2006-hoz képest 2007, azzal kezdte válaszát, hogy meggyőződése: a zenekar továbbra is ott marad, azon a helyen, Kovács László amelyen immár két és fél évtizede van. Vagyis: az egyik vezető kulturális tényezője a megyének, és hosszú távon az is lesz. (Évente ötven-hat- van koncertet adnak Borsod-Abaúj-Zemplén- ben, ehhez jönnek a továbbiak, itthon és külföldön.) Kovács László elmondta: fontos számukra, hogy a város stabilan támogatja az együttest. A műsort úgy alakítják ki, hogy az ismert, kedvelt művek adják az alaprepertoár javát, és csak óvatosan nyúlnak a kortársakhoz, valamint a keveset játszott - a közönség által nem, vagy alig ismert - zeneművekhez. Utóbbiak a zenekar számára is nagy kihívást jelentenek, ám amikor megszületik a produkció, közös az öröm. Az évi, mintegy hetven játszott zenedarab között öt-hat újdonság van, amit azután pár év múlva ismét elővesznek. Nem volt olyan időszak a zenekar életében, amikor művészi elveiket fel kellett volna adni - hangsúlyozza Kovács László, hozzátéve: a bérleteket mindig el tudták adni, koncertjeik teltházasok. Új játszóhelyükről, a Művészetek Házáról azt mondja, ha a Miskolci Nemzeti Színház-beli hangzást (hatásfokot) száz százaléknak vesszük, az itt százötven. A zenekar művészeti vezetője nem tart attól, hogy bármilyen „visszalépésre” kényszerülne az együttes az eddigiekhez képest. A Miskolci Szimfonikusok a megye egyik vezető kulturális tényezője Műszakváltás - lehetne újra? Miskolc (ÉM - HM) - Előzetes koncepciójuk még nincs, szeretnék, ha a város elismerné a Műszakváltás programsorozat fontosságát, és az idén is támogatná valami hasonló megvalósítását, tudtuk meg Zemlényi Attilától, az Erőmű Kortárs Művészeti Egyesület elnökétől. A kétmillió forintból megszervezett programsorozatot a vasgyár volt irodaházában tartották tavaly a nyár elején. A civil összefogással megvalósult (főként) alternatív rendezvény - amely többek között irodalmi esteket, táncszínházi produkciókat, performanszokat, koncerteket és kiállításokat vonultatott fel - húszezer látogatót vonzott. Az egyesület más helyszínen képzelné el az idei programját, akár a Fűtőműben is, amelyet annak idején a magukénak álmodtak, s amelyet eladott a tulajdonosa az Egyetemi Fűtőmű Kft. nevet viselő társaságnak.- Tárgyalunk velük, nyitottak, ismerik a koncepciónkat, és úgy tűnik, ők is tervezik a kulturális alapú hasznosítást - jegyezte meg Zemlényi Attila. Még elmondta, kicsit belefáradtak ugyan a történtekbe, de Céljuk nem változott, a kortárs kultúrát szeretnék közvetíteni, mert szerintük ebből nagy a hiány a megyeszékhelyen. Zemlényi Attila Művészetek, műhelyek - 2007 A színházi évad egyik nagy sikere a Valahol Európában ■ Egyre inkább várják látogatóiktól a „visszacsatolást" a múzeumok, galériák Miskolcon. Miskolc (ÉM - HM) - Vajon mi várható 2007-ben? Erről faggattuk a miskolci kulturális intézmények vezetőit. Mennyi pénz (igaz-e, hogy kevesebb?) áll a rendelkezésükre? És arról: befolyásolta-e őket programjuk összeállításánál, hogy az emberek kulturális fogyasztási szokásai megváltoztak az elmúlt években? (Évtizedben?) Kákóczky András, a Miskolci Galéria igazgatóhelyettese elmondta, biztos, hogy kevesebb pénzt kapnak az idén, így igyekeznek a pályázati pénzekre támaszkodni. Hiányt pótolnak Mivel kortárs művészetet bemutatni szándékozó galériáról van szó, így vállalják, hogy „nem elsődleges célpontjai a kulturális szolgáltatásokat igénybe vevőknek”, fogalmaz Kákóczky András. Ennek ellenére próbálkoznak az idén populárisabb kiállítások megszervezésével is. Nem árulja el annak a népszerű festőművésznek a nevét, akinek kiállítását most szervezik, csak annyit, hogy a kortárs időhatárba beletartozik ugyan, de már nincs az élők sorában. Tervezik idén a múzeumpedagógiai műhely munkájának kiszélesítését is. Ezek a foglalkozások (szombatonként tartják általános iskolásnak: egy adott kiállítás ihleti a gyerekeket alkotásra) hiánypót-ló- ak, hiszen a képzőművészeti oktatás alig szerepel az iskolai tantervekben. S mivel a galéria múzeum is, a kutatóhelyek bővítését, információs pultok kialakítását, az informatikai fejlesztés alapjait is szeretnék a közeljövőben megteremteni, hogy az intézmény egyre inkább interaktívvá váljon. Mindig volt valahogy Ezt az interaktivitást tartja a legfontosabbnak Veres László is, a Hermán Ottó Múzeum igazgatója. Megjegyezte, az emberek igénylik a nagyobb szabású rendezvényeket. Igénylik, hogy a kiállítás jó legyen, lehessen közben/ utána meginni egy kávét, interneten is utána lehessen nézni (még helyben) az ott látottaknak, és ajándékba is (Fotók: ÉM) hazavihessenek utána valamit a kiállításhoz kötődően. Ezt az igényt az intézményhez tartozó múzeumok közül egyre több tudja kielégíti a megyében. A Munkácsy-kiállításhoz hasonló nagyszabású rendezvényeket idén is terveznek: hamarosan nyílik a háromdimenziós városképek kiállítás a Papszeren, majd Benczúr Gyula kiállítása a galériával közösen, ez utóbbi az opera- fesztivál idején. Hogy mindez miből? Veres László még kissé bizonytalan. Terveik egy részére már megvan a pénz, de a pályázatokat csak márciusban kell benyújtani, úgyhogy erre a kérdésre csak később születik válasz. „Eddig minden évben volt valahogy” - jegyezte meg. „Meg kell tanulni több lábon állni"- Mi nem kielégíteni szeretnénk a közönség igényét, inkább alakítani - fogalmazott Tánczos Tamás, az Ifjúsági és Szabadidő Ház igazgatója. Igyekeznek olyan programokat szervezni, amelyek vonzzák a közönséget és ugyanakkor színvonalasak is, utal például a közelmúltbeli St. Martin-koncertre. Ám meg kell tanulniuk több lábon állni, hangsúlyozta. A saját és a várostól kapott bevételeik valamint a pályázati pénzek mellett szponzorokat, mecénásokat is keresniük kell. Juhász Rita, az ősszel nyílt Művészetek Háza igazgatója megjegyezte, igyekeznek figyelembe venni a közönség visszajelzéseit, kritikáit a programok megszervezésénél. Még keresik útjukat, hiszen néhány hónap telt még csak el a kezdés óta. Még nem tudja azt sem, hogy a pénz, amit a város szán nekik, mire lesz elegendő. Bevételeik viszont már vannak: konferenciákra, rendezvényekre egyre gyakrabban tudják kiadni a házat. A Hermán Ottó Múzeumhoz tartozó múzeumokról Veres László igazgató szerint egyre inkább „háromdimenziósak lesznek kétdimenziós helyett."- Mezőkövesd (ajándékbolt, lift, kilenc nyelven beszélő vezetőkészülék)- Tokaj (felső udvara sokféleképpen hasznosítható) ___________________________- Telkibánva (kávézó)__________________________________________________________- Putnok, Holló László Galéria (rendszeres „interaktív" rendezvények)- Sárospatak ( hamarosan nyílik Dómján József fametszeteiből a kiállítás, a művész neve fogalom a világ minden táján)____________________________________- Pácin (veterán autók bemutatója a kastélykertben) Mire szerződött magával ■ A ránkszakadó anyagi terhek befolyásolják-e a Miskolci Nemzeti Színház működését? Miskolc (ÉM) - kínálatát, kapcsolatát velünk? Halasi Imre igazgatót kérdeztük. A direktor véleménye, hogy a színháznak, minden színházHalasi Imre rendez nak, minden időben, az a dolga, hogy folyamatosan reagáljon arra a világra, amelyben létezik. Ha direkt módon reagál, ha aktualizálni próbál, az nagyon nem jó, ha túl általánosan, az nem túl érdekes. Meg kell találni a kettő közötti utat. Mindig van „helyzet”, mindig vannak problémák, gondok, legfeljebb másfélék. Nemzeti színházként Halasi Imre kijelentette: az, hogy 2007 nagyobb anyagi terheket rak ránk, semmiképpen nem befolyásolja a műsortervet, a műsortervezést. Azzal együtt nem, hogy természetesen a rendelkezésre álló, mindig kevés pénzből kell gazdálkodni, a produkciókat létrehozni. Ez - hangsúlyozta - mindig így volt. A műsor összeállításánál a társulat összetétele, a színházcsinálói gondolat és a pénz is szerepet játszik. Az a direktor? igazgató hangsúlyozta, hogy nem szeret, nem is szokott panaszkodni, de tény: a miskolci színház nemcsak a legnagyobb az országban, hanem a vidéki színházak sorában a leginkább alulfinanszírozottak között is van. Négy plusz egy játszóhelyet tölt meg előadásokkal és közönséggel, és ezek a körül- mények-lehetőségek módot adnak sokféle közönségigény kielégítésére. És felkeltésére. Halasi Imre fontosnak tartotta elmondani, hogy a miskolci színház nemzeti színházként működik, amelynek „étlapján” változatos műfajú produkciók szerepelnek. A műsorterv összeállításánál a direktor számára a legfontosabb, hogy megfeleljen a saját magával kötött szerződés feltételeinek. Azaz: igényesen, színvonalasan dolgozni, érdekes előadásokat létrehozni, örömöt szerezni az embereknek. Az Ifiház Fotógalériájában időről időre izgalmas kiállítások láthatók. Premierek Miskolc (ÉM) - A színház januárban mutatja be Offen- bach Hoffmann meséi című operáját és Miiller Péter A vihar kapujában című darabját. Századik előadásához érkezik (21-én) a Portugál. Kassára utazik 18-19-i vendégjátékra a Kölyök. Január 11-én délután 5-től ismét Egy óra versek között a Játékszínben, ahová ingyenes belépők igényelhetők. Múzsa Díj-gála a színházban Miskolc (ÉM) - A Miskolci Múzsa Díj gála január 19- én lesz a színházban. A programból: este háromnegyed 7- től vetítés a Múzsa-díjasokról és a támogatókról. Este 7-kor köszönti a résztvevőket No- vák Péter, az est házigazdája. Dr. Besenyei Lajos, a Múzsa Díj Alapítvány Kuratóriumának elnöke értékelő beszéde után ő és Káli Sándor polgár- mester adja át az idei díjakat. A díjátadás utáni műsorban fellép a Szinvavölgyi és a Kisszinvavölgyi Táncműhely (kísér a Tényleg Zenekar), Kökény Richárd, a Magyar Állami Népi Együttes tánckar- vezetője és Örökös Aranysarkantyús táncos, Béréi Anna, Deme Kornél, Herczku Ágnes, Busái Norbert és Busái Zsuzsanna, valamint Dombi Anna brácsás. (A Múzsa Díj Alapítvány kuratóriuma támogatásával hozzájárult Ancsa új hangszeréhez.) Nagy siker volt a Munkácsy-kiállítás.