Észak-Magyarország, 2007. január (63. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-13 / 11. szám
2007. január 13., szombat KISKERTÉSZKEDŐ /9 ÍSIAK KISKERTI IDOJOS Kicsit viharos, de enyhe hétvégi idő Miskolc (ÉM) - A pénteken kialakult erősen szeles, viharos időjárás tovább folytatódik a hétvégén. Ma térségünkben a reggeli felhős égbolt hamar kitisztul, egy-két helyen fordulhat csak elő esőzés. A rendkívüli melegben sokan szánták rá magukat a metszés elkezdésére, a szeles időben inkább a földről próbáljuk kiskertünk fakoronáit ritkítani. A nappali legmagasabb hőmérséklet 8-13 fok körül alakul, jelentősen meghaladva az évszaknak megfelelő átlagot. Holnap, vasárnap visszatér a köd, helyenként a felhős égbolt sokáig megmarad, elszórtan eső is lehetséges. A tava- szias, időnként erős nyugati szél jelentősen befolyásolja hőérzetünket, így nem élvezhetjük gond nélkül az akár 15 fok körül is kialakulható hőmérsékletet. A jövő hét elején folytatódik a tavaszias idő, gyakran köd zavarhatja a közlekedőket. Várható időjárás a megyében °c í iM°c “11 Szombat Vasárnap Hétfő Kedd Szerda Élénk _ szél +7. +15 ; 30ii ;j »£ | Sk +7' +13 1V: .............................................í'itfíf | Mérsékelt ,c szél +5.+11 0_=------ j....................-4'J | GsT +4, +10 ',0- ■'5Felhös idő +3,+10 szel ' Grafika: Fszak-Magyarország Karalábé-csokor. Mint egy vázányi (befőttesüvegnyi) lila virág, úgy néz ki ez a Litvai Ottó olvasónk kertjében termett karalábé. (Fotó: Feledy Péter) Várjuk kérdéseiket! Miskolc (ÉM) - Küldjenek szerkesztőségünknek kiskertészkedő ötleteket, kérdezze nek szakértőinktől, osszák meg fénykép, levél vagy telefonhívás formájában kiskerti örömeiket velünk és olvasótársaikkal. ÉS1AK Személyesen: Észak-Magyarorszáq szerkesztősége (Miskolc, Zsolcai ” kapu 3., III. emelet.) Levélben: Észak-Magyarország (3501 Misiül Telefonon: 46/502-kolc, Postafiók 178.), e-mailen: 900/32-92 KISKERTÉSZKEDŐK, FIGYELEM! Küldjenek képeket, hozzák be a termést! Miskolc (ÉM) - A kiskertek fái, növényei ősszel ontották az ízesebbnél ízesebb és - ami most nem mellékes - érdekesnél érdekesebb méretű, formájú gyümölcsöket, zöldségeket. Arra biztatjuk kiskertészkedő olvasóinkat, hogy küldjenek szerkesztőségünk címére levélben (3501 Miskolc, Postafiók 178), vagy elektronikus levélben (ba- lint.szaniszlo@inform.hu) képeket kertjükben termett különleges méretű vagy,formá- jú termésről. Aki szerkesztőségünk (Miskolc, Zsolcai kapu 3.) közelében lakik, személyesen is behozhatja a termést Tavasz A megbolondult időjárás napról napra gyártja a furcsaságokat. A képen látható aranyeső már a tavaly őszi melegben is bontogatta bimbóit. A mostani,- sokszor még enyhébb - idő eredményeként újra aranysárga szirmokat növesztett az alaposan megtévesztett növény. (Fotó: Bujdos Tibor). A SZAKÉRTŐNK ÍRJA Téli munkák a borospincében Vizuális vizsgálatnak is alá kell vetni a nedűt (Fotó: Ádám János) ■ Farkas Attila kertész- mérnök ezúttal a szőlősboros gazdáknak ad tanácsokat. Miskolc (ÉM) - A bor erjedésének befejeződése utáni első fontos teendő az erjesztőedény feltöltése, az erjedési űr megszüntetése. Figyeljük az újbor fejlődését, és amikor azt tapasztaljuk, hogy a seprő leülepedett, a bor nagyrészt megtisztult, fejtsük le. Az első fejtés ideje a zajos erjedés után 2-8 hét. Korábban célszerű fejteni a lágy (vagyis savszegény), az egyszerű fajélesztővel erjesztett és a rothadt termésből kapott borokat. Később ajánlatos fejteni a kemény, savas, testes, nagy alkoholtartalmú, esetleg maradék (erjedetlen) cukrot is tartalmazó borokat és vörösborokat. A fejtés előtt végezzünk törési próbát. Ehhez egy színtelen (fehér) palackot töltsünk meg félig borral, tegyük 20-22 °C hőmérsékletű helyre, és 1-3 napig tartsuk megfigyelés alatt. Az egészséges, zavartalanul erjedt bor színe nem változik, szépen tisztul. A hibásan erjedt vagy törésre hajlamos bor a levegővel érintkezve kezd megzavarosodni, felső részén barna gyűrű jelenik meg, amely kezd lefelé terjedni. Súlyos esetben a törött újbor sötétbarna és kellemetlen ízű lesz. Elő a gumicsővel! A fejtést gondosan kitisztított gumi vagy műanyag csővel végezzük. Fejtéskor még az egészséges újbort is feltétlenül kéneznünk kell, hogy borunk zavartalanul fejlődhessen, ne támadják meg a bőrbetegségek. A savas (száraz) közepes alkoholtartalmú (11-12% v/v) valamint az W ........................ A hibásan erjedt vagy törésre hajlamos bor a levegővel érintkezve kezd megzavarosodni. Farkas Attila ................................ff édeskés, nagyobb alkoholtartalmú (13-14% v/v) fehérborokat 100 literenként 1 dkg borkénnel kénezzük. A lágy, száraz, vagy édes, nagyobb alkoholtartalmú és illatos boroknak 100 literenként 2 dkg borként számítsunk. A vörösborokból a lágyakat 1, a savasabbakat 0,5 dkg borkénnel kezeljük 100 literenként. Soha ne feledjük, hogy a bor élelmiszer! Ártani is lehet vele A nagyobb 5-10 ezer literes borkészleteket az Adótörvény értelmében az Órszágos Borminősítő Intézettel fogyasztásra alkalmas termékké kell minősíteni, amit később az OBI ellenőrizni fog, hogy nem változott-e a bor minősége. Kisebb, 500-1000 literes borkészletet célszerű borászati laboratóriumban megvizsgáltatni és kezelési tanácsot és tanúsítványt kérni a bor analíziséről, összetételéről. Mindenkit óvni szeretnék a különböző népi borkezeléstől és a kezelőszerek mértéktelen alkalmazásától, mert többet árthat a bornak és a fogyasztójának. Soha ne feledjék, hogy Jó bor, jó egészség”. Hibás, beteg bor nem használ az egészségnek, és nem javítja a közérzetet. A metszés eszközei, gyakorlata ■ A fák és bokrok fás metszésének legkedvezőbb időpontja a rügyfa- kadás előtt van. Miskolc (ÉM) - Metszéshez jó, éles, kényelmes fogású szerszámokra van szükség. A metszés leggyakrabban használt eszköze a metszőolló. 1,5-2 cm átmérőig vághatunk vele. A metszőolló a támasztópengéből és a vágókésből áll. Metszéskor ügyeljünk, hogy a támasztóél mindig a levágandó rész felé essen, így lehet csonk, sérülés nélkül metszeni. Fontos szerszámok A gallyvágó a metszőollóhoz hasonló pengével, és 60-80 cm-es hosszú nyéllel rendelkezik, így a vastagabb ágakat is le tudjuk vágni. A hosszabb nyél segítségével a belső részekhez is könnyebben hozzáférhetünk. A fűrészek közül a keretesek nem használhatók, mivel az ágakhoz nem lehet velük hozzáférni. Erre a célra a kardfűrészek, az ívelt he- gyűek a legalkalmasabbak. A metszéshez jó minőségű, éles szerszámot használjunk. Az életlen olló vagy fűrész roncsol, sok kárt okozhatunk vele a növényben. A roncsolt seb nehezen gyógyul, a felülete nagyobb, mint az ép sebé. Az elágazásnál A sebgyógyulás a rügy, illetve az elágazás közelében a legjobb. Ezektől távolodva egyre gyengébb. A vessző visszametszésekor a vágás valamivel a rügy csúcsa fölött induljon, és kissé lejtsen! Mindig a koronából kifelé álló rügyre metszszünk! A nagyobb ágak levágását három szakaszban végezzük el. Először alulról fűrészeljük be az ágat a keresztmetszet egyhar- madáig. Ezután a bevágás fölött fűrészeljük le az ágat felülről lefelé. A harmadik lépésként fűrészeljük le a megmaradt csonkot az elágazásnál. így megakadályozhatjuk az ág lehasadását, ami nagy sebképződéssel járna. A metszés során sok tartalék tápanyagot veszünk el a növénytől, ezt az év során pótolnunk kell. METSZÉSI KISLEXIKON PwTOíw - v SíSSWSW1 Ji „ JJ J J J J ú 3 V ^ J -/ J J J •A'J ./ V V Koronaalakká metszés _______________- A telepítés után következik a koronaalakító metszés. Célunk, hogy a kívánt koronaforma kialakuljon, minél nagyobb legyen a fa termőfelülete, minél erőteljesebb ágak alakuljanak ki, hogy a termést elbírják, valamint a hajtásrendszer minden részét érje a napfény. - Koronaalakító metszés valamennyi gyümölcsfajtánál szükséges. - A koronaalakító metszéssel a beültetett fa gyökérveszteségét igyekszünk öszhangba, egyensúlyba hozni a fa koronájával. - A visszametszett koronavesszők vagy suhángok igen sűrűn hajtanak ki. Ha ezeket nem ritkítjuk meg, a fa koronája túlságosan el- sürűsödik. Az alakító metszésnek törzskialakító és erősítő hatása is van. Az erős törzs képes az ágrendszert megfelelően kifejleszteni és hordani a termést. - A metszés ideje még a nyugalmi időszakban történik, általában kora tavasszal. Termőre metszés______________________- A koronaalakító metszés után a gyümölcsfák és bokrok túlnyomó részét nem kell többet metszenünk. - A termőre metszést, illetve a fenntartó metszést diónál, gesztenyénél 5-10 évenként, almánál, körténél, szilvánál.... 2-3 évenként kell végezni. Az őszibarack termővesszőit évente rendszeresen metszenünk kell. Koronarttkftó metszés________________- A ritkító metszéssel érhetjük el, hogy a korona ne váljék sűrűvé, mivel a gomba és rovar kártevők ott jól érzik magukat, és ott szaporodnak legjobban. A beárnyékolt részeken a termőrügyek nem tudnak kialakulni és az ágak belső részei felkopaszodnak. - A koronaritkítás időpontja gyümölcsfajonként változó. Az almatermésűeket egész évben metszhetjük, amikor nincs termés a fán, de a legmegfelelőbb a szüret utáni időszak, október, november. - A csonthéjasok (kajszi, cseresznye, meggy, szilva) koronáját a nyár végén, augusztusban, szeptemberben ritkítani, szintén a szüret után. A csonthéjasoknál fontos a sebek beforradása, ami a magasabb hőmérsékleten gyorsabb, és így a mézgásodás nem következik be. Ifjttó metszés __________________________- Idősebb fáknál a korona elöregedése és felkopajzodása teszi szükségessé a metszést. - Csak az a fa ifjítható meg, amelynek gyökérzete és törzse, vastag ágai épek, egészségesek. Ha ez nincs így, akkor a legjobb a fát kivágni. - Az ifjítás szükségességét a fa azzal jelzi, hogy sok gyökér vagy tősarjat hoz, és a fa koronája sok vízhajtást nevel. - Az ifjító metszés időpontja almater- mésűeknél a lombhullástó! a rügypattanásig tart. Ugyanez csonthéjasoknál augusztus második felétől szeptemberig tart. - Idősebb korban feltétlenül szükségessé válik az ifjítás.
