Észak-Magyarország, 2006. december (62. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-27 / 301. szám

2006. december 27., szerda ÍSZAK AZ EU ÉS MAGYARORSZÁG / 5 A gondolat szabadságáért Strasbourg (ÉM) - Aljakszandr Milin- kevics fehérorosz ellenzéki politikusnak ítélte oda az idén az Európai Parlament (EP) a gondolat sza­badságáért járó Sza- harov-díjat. Az 1988- ban alapított díjjal az EP olyan személyeket vagy szervezeteket tüntet ki, akik vagy amelyek kivételes tel­jesítményt mutattak fel az elnyomás, az in- tolerancia és az igaz­ságtalanság elleni küzdelemben. A díj eszköz az Európai Parlament képviselői kezében az emberi jo­gok és a demokrácia nemzetközi szintű vé­delmének támogatására. Az EP 2005 szep­temberében állásfoglalásban emelt szót a szólásszabadság fehéroroszországi megsérté­se ellen. A Szaharov-díj nyertesét az EP-kép- viselők szavazatai alapján az Európai Par­lament vezető testületé, az úgynevezett El­nökök Értekezlete választja ki. Milinkevics a márciusi belorusz elnökválasztáson Lukasenko államfő egyetlen valódi kihívója volt. A politikust ezt követően egy ellenzé­ki megmozduláson való részvételéért őrizet­be vették. Novemberben és decemberben is­mételten zaklatták a hatóságok. Aljakszandr Milinke­vics (Fotó: EP) Az euróövezet - a valutaunió tagjai g|. Uniós tag Portu­gália Spanyolo Grafika: Napió, forrás: Európai Központi Bank Euró: alacsony kamatok Brüsszel (ÉM) - Az Európai Parlament egy közelmúltbeli jelentése szerint az eurozóna tizenkét országa közvéleményé­nek néhány tagja „negatívan ítéli meg az eurót”. A jelentésben az is szerepel: „egyre inkább ez a tendencia”. Ez arra ösztönözte a Parlamentet, hogy többséggel megszavaz­za a megújult kommunikációs kampányt, amelynek célja az euró előnyeinek bemuta­tása. Ezen előnyök közé tartozik: az ársta­bilitás, az alacsonyabb tranzakciós költsé­gek, az alacsony jelzálog, a könnyebb uta­zás, a rendkívül alacsony kamatok. AZ EURÓ ELTERJEDTSÉGE Az Európai Unió 12 tagállama vesz részt a valutaunióban: Bel­gium, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugá­lia, Finnország. _______________ A valutaunióban részt nem vevő tagállamok: Csehország, Dá­nia, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Mál­ta, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia, Svédország és az Egye­sült Királyság tagjai az Európai Uniónak, de jelenleg nem vesz­nek részt a valutaunióban. Dánia, Észtország, Ciprus, Lettor­szág, Litvánia, Málta, Szlovénia és Szlovákia tagja az ERM-II ár­folyam-mechanizmusnak. Ez azt jelenti, hogy a dán korona, az észt korona, a ciprusi font, a lett lat, a litván litas, a máltai Ura, a szlovén tolár és a szlovák korona árfolyama az euróhoz van kötve. A jövőben várhatóan további államok Is csatlakoznak az ERM-ll-höz. összeállításunk az Európai Parlament Információs Főigazgatósága pénzügyi támogatására beadott pályázat elnyerésével készült. Párbeszéd nélkül nincs fejlődés A rendezvénysorozat fővédnökei Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke és Josep Borrell Fontelles, az Európai Parlament elnöke voltak (Fotó ep) ■ Szakmai rendezvény- sorozatot szervezett a magyar Országgyűlés és az Európai Parlament. Budapest (ÉM) - Az euró­pai uniós tagországok - így Magyarország - polgárainak jelentős része ma sem ismeri pontosan saját Országgyűlése és az Európai Parlament sze­repét a döntéshozatalban, s nincs tisztában azzal, hogy ak­tív bekapcsolódása révén sa­ját maga is hozzá tud járulni az európai fejlődéshez. Közvetlen kapcsolat E felismerésből kiindulva az Unió új kommunikációs po­litikája keretében Párbeszéd európai fejlődésünkért cím­mel - a parlamentek szerepé­nek és felelősségének megvi­lágításával - a magyar Or­szággyűlés és az Európai Par­lament szakmai rendezvény- sorozatot szervezett hazánk­ban a polgárok parlamentek iránti bizalmának növelésére. A november elején kezdődött, hét eseményből álló program- sorozat célja az volt, hogy tu­datosítsa a civil társadalom­ban: az Európai Unióban a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament a demok­rácia legfőbb letéteményesei, hiszen ezek a szervezetek te­remtenek közvetlen kapcsola­tot a választópolgárok és az Unió intézményei között. A rendezvénysorozat fővéd­nökei Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke és Josep Borrell Fontelles, az Európai Parlament elnöke voltak. A kezdeményezés keretében - a budapesti nyitóeseményt is közéjük sorolva - az ország hét városában olyan fórumo­kat rendeztek, ahol a polgá­rok és a parlamentek képvi­selői a mindennapokat legin­kább érintő gazdasági, társa­dalmi és kulturális ügyekben cserélhettek véleményt. A re­gionális események különbö­ző - az adott régióban élő em­bereket foglalkoztató - témák­ra összpontosítottak. Kultúrától biztonságig így Kultúra az Európai Unióban címmel Pécsett, Me­zőgazdaság és vidékfejlesztés címmel Sárospatakon, Kis- és középvállalkozások és ver­senyképesség címmel Keszt­helyen, Fiatalok és a munka- vállalás: oktatás és foglalkoz­tatás az Európai Unióban címmel Veszprémben, Infra­struktúra-fejlesztés - közleke­dés és környezetvédelem az Európai Unióban címmel Debrecenben, Belbiztonság az Európai Unióban (bevándor­lás, határellenőrzés, szerve­zett bűnözés elleni küzdelem) címmel pedig Szegeden zajlott tanácskozás. A rendezvények lehetőséget teremtettek mind az Európai Parlament ma­gyar képviselőinek, mind pe­dig az adott térség országgyű­lési képviselőinek az adott szakmai témát felölelő előadá­sára, a téma regionális szak­értőinek beszélgetésére, vala­mint az előadókkal folytatott párbeszédre. CCTAIf Az európai uniós kérdések iránt érdek- ld4.J«fi lődők a www.parlament.hu/eupar- beszed internetes oldalon hasznos infor­mációkat találnak. Összefogás a kultúráért ■ Javaslatként hangzott el, hogy Pécs váljon európai tolerancia­központtá. Pécs (ÉM) - A Kultúra az Európai Unióban című rendez­vénnyel indult november 3-án a magyar Országgyűlés és az Európai Parlament rendez­vénysorozatának regionális ff................................ Baranya megye igen szórás kap­csolatot ápol a szomszédos har­cát megyékkel. De Blasio Antonio programja. A rendezvény előadói Szili Katalin (MSZP), az Országgyűlés elnöke és De Blasio Antonio (Fidesz), az Európai Parlament képvise­lője voltak. Pécs mint Európa kulturá­lis fővárosa 2010-ben renge­teg lehetőséget hordoz a vá­ros, a régió, sőt az egész or­szág számára. Ennek sikeres kiaknázásához azonban szé­les körű összefogásra van szükség - állapították meg egybehangzóan a résztvevők. A 2007-2013-ra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Tervben az Európa kulturális főváro­sa program önálló nagy prog­ramként szerepel, és így hoz­závetőlegesen 36 milliárd fo­rintnyi fejlesztéshez juthat. Az eseményből azonban nem csak a város, hanem az egész régió nyerhet. Pécs jó né­hány várossal, településsel állapodott meg az együttmű­ködésről, a programok közös megvalósításáról. Jó esély van arra, hogy a programok Szegedtől Eszékig, Kaposvár­tól a Vajdaságig terjednek. Várhatóan külön hangsúlyt kap Baranya gazdag nemze­tiségi sokszínűségének, gaz­dagságának megőrzése is. ÉSZAK emtippek.boon.hu •Kultúra az Európai Unióban címmel a fórum záróközleményének szövege letölthető a Hajdú Online internetes portálról (60 KB) Az Európai Unió mi vagyunk ■ Fontos, hogy az embereknek legyen saját tapasztalatuk, él­ményük az Unióról. Budapest (MTI) - A ma­gyar külügyminiszter sze­rint úgy tűnhet, Brüsszel elidegenedett az állampolgá­roktól, az emberek távoli­nak tartják az uniós döntés- hozatalt mindennapi életük­től. Göncz Kinga erről Az EU-tagság első két éve című nemzetközi konferencián be­szélt december 8-án Buda­pesten. Sikertörténet „Az Európai Unió, az in­tézményei legalábbis mint­ha elidegenedtek volna az emberektől. Ez a Brüsszel, időnként úgy tűnik, nagyon- nagyon messze van. (...) Mindenképpen feladatunk, hogy az embereknek legyen saját tapasztalatuk, élmé­nyük arról, az Európai Unió mi vagyunk” - mondta Göncz Kinga külügyminiszter (Fotó: Archív) Göncz Kmga. Összességében az uniós csatlakozás gazda­ságilag és társadalmilag egyaránt sikertörténet - hangsúlyozta ugyanakkor a magyar diplomácia irányí­tója. Göncz Kinga szerint Magyarország jó helyzetben van a jogi alapok átvételé­ben, a gazdasági integráció tekintetében, és népesség­arányához képest nagyobb mértékben töltenek be ma­gyar képviselők uniós tiszt­ségeket. N em vagyok meg­elégedve velük, negatív az összbenyo­másom a munkájuk­kal kapcsolatban. Na­gyon keveset lehet hallani a magyar Eu­rópa parlamenti képviselők tevé­kenységéről. Amennyi­ben mégis megjelenik róluk valami a sajtó­ban, az nem éppen hízelgő. BuzAs Brigitta (14) A magyar képviselők munkáját inkább nem értékelném, de a parlament működésé­vel összességében meg vagyok elégedve, sze­rintem jól végzik a dolgukat. Nem tudom miért, de vala­mi oknál fogva ha­zánk európai képviselőiről nem le­het sokat hallani a médiában. Nemes György (44) Összességében rend­kívül pozitív a vé­leményem róluk. Két képviselőnk munkájá­val kint is meg vannak elégedve, oly­annyira, hogy az idén díjjal is elismer­ték őket. Ez számom­ra egyértelműen mu­tatja, hogy jó válasz­tás volt őket az Euró­pa Parlamentbe dele­gálni. Hegyi Dániel (17) P róbálják érvényesí­teni az ország ér­dekeit, elsősorban a mezőgazdaság terüle­ten, de ez idáig nem igazán sikerült nekik. Jó példa erre a ma­gyar kukorica felvá­sárlásának elmaradá­sa. Azt gondolom, ha egységesen lépnének fel, akkor talán sike­rülne ezen a területen is elérni valamit. Baracza MAtyAs (62) Kevés betekintést kapok munkájuk­ba, nem jut el ele­gendő információ hoz­zám. A tévéből és az újságokból szerény mennyiségű hírt ka­punk róluk. Azt gon­dolom, hogy, azokra a hírekre, amelyek még­is megjelennek az eu­rópai képviselőinkről, nem igazán kapom fel a fejem. Okszimec Krisztina (20)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents