Észak-Magyarország, 2006. december (62. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-23 / 300. szám

2006. december 23., szombat Birkózókarácsony Miskolc (ÉM) - A Diósgyőri Birkózó Club ebben az évben is megrendezte hagyományos birkózókarácsonyát a Diósgyőrben található Birkózócsarnokban, pénteken délután. A ren­dezvényen az utánpótláskorú sportolók megajándékozásán túl a DBC vezetése együtt­működési szerződést írt alá az Encsi VSE, Telkibánya és a Szerencsi VSE birkózószak­osztályainak képviselőivel, majd a négy klub fiatal birkózói közös bemutatóedzést tartottak. MEGKÉRDEZTÜK Minek örülnének a fiatal sportolók karácsonykor? Vaszily Dávid (15)- A legjobban annak örülnék, ha si­kerülne javítanom tanulmányi ered­ményeimen, mert az sajnos nem a legjobb. És persze annak, ha 2007-ben is érmeket, ha lehet még az ideinél is fényesebbeket szereznék az országos bajnokságokon. Labancz Patrícia (11)- Mivel judózom, így annak örülnék, ha minél hamarabb narancssárga öves lehetnék. De karácsonyra ilyet nem kapok, ezért meg kell dolgoznom. Abban reménykedek, hogy a fa alatt találok majd egy versenyautót is. Gercsák Dávid (12)- A legjobban egy MP3-lejátszónak örül­nék, mert ezzel útközben is hallgathat­nám a kedvenc zenéimet. Szilvási Zsófia (10)- A legjobb az lenne, ha autópályát vagy legót kapnék, azt szeretnék a legjobban. Ha ezt találnám a karácsonyfa alatt, akkor biztos, hogy egész karácsonykor ezzel játszanék. Tóth Levente (10)- Nagyon jó lenne, ha telefont kapnék. Nem játékot, hanem igazit. Mobilt. Lehetőleg olyat, ami infras és kamerás is. Kíváncsian várom, hogy mi lesz a fa alatt. Készéi Kinga (11)- Egy szép, nagy karácsonyfának örülnék, olyannak, ami a plafonig ér, és ami alatt sok ajándék van. Persze tudom, hogy nem a mennyiség a fontos, egy szép meglepetés is nagy örömet szerezhet. Kocsa Tamás (10)- Láttam a Tescoban egy Porschét. Nagyon jó lenne, ha kapnék egy ilyen autót. Persze a játéknál sokkal jobb lenne egy igazi. Gercsák Szabina (10)- Jó lenne, ha egy laptopot kapnék karácsonyra. Hogy mire használnám? Elsősorban tanulásra, de valószínűleg azért néha játszanék is rajta. Kifejezetten szeret ajándékot | vásárolni, így a karácsony előtti válo­gatás sem gond Szűcs Zsuzsának, az élvonalbeli Albrecht-Miskolci VSC-MISI női röplabdacsapata játékosa szántára. A „sportos” ajándékozás már megvolt, most pedig a családi következik. (Fotó: Ádám János) ÉSZAK MAGYARORSZÁG A legszebb ünnepi ajándék Karácsony, köszönet, kívánság A Diósgyőri KSK ame­rikai légiósa karácsony­kor, december 26-án ünnepli születésnapját. Miskolc (ÉM - PA) - Hol- lie Tyler a soproni bajnoki mérkőzés után hazautazott az Amerikai Egyesült Államok­ba, ahol családja körében töl­ti a - számára kettős - ünne­pet. A centert szülőhazája szo­kásairól, az ünnepi készülő­désről kérdeztük.- Nálunk december 24-én éjszaka jön Santa Claus is, így karácsony első napján már „megérkeznek” az ajándékok - mesélte Hollie Tyler. - Igaz „ő” nem a karácsonyfa alá - mert természetesen nekünk is van, melyet fel is díszítünk -, hanem a kandallóra akasztott cipőkbe, zoknikba helyezi el a személyes apróságokat, a fa alá pedig a család ajándékai kerülnek. Jellemzőt S hogy hol is gyűlik össze a Tyler család? A Sziklás­hegységben, Idaho államban van egy kis helyiség, Leadore. Alig százan laknak itt, és szinte mindenki a mezőgazda­sággal foglalkozik az igazi amerikai ranchokon. ■ Sportolókat kérdez­tünk az ünnep alkalmá­ból - kinek, mit köszön­nek, üzennek? Miskolc (ÉM - MI) - A 2006-os esztendő szép eszten­dő volt számomra, bár nem csupán ezért szeretnék sok mindenkinek köszönetét mon­dani - kezdte Nemes Rita, a MISI SC válogatott atlétája. - Elsősorban szüleimnek, akik­hez bármikor fordulhattam » ......................................................... Ezúton is köszönöm társaimnak, hogy kölcsönösen elviseltük a másik rigolyáit. Boros Attila ........................................................V problémáimmal, edzőmnek, Drotár Ottónak, aki mindig biztatott, támogatott, aztán edzőpartnereimnek, Homoky Dorottyának és Mező Enikő­nek a résztávozásokat. Az is­kolában osztályfőnökömtől, Csillagné Schmidt Hedvig ta­nárnőtől, illetve Pecsét Tibor tanár úrtól kaptam sok segít­séget, s hát nem maradhat ki a sorból Hajdú Lászlóné Edit néni, aki megengedte, hogy nála lakjak albérletben. Egyfajta kapocs- Van mit megköszönnöm a mögöttem hagyott évvel kap­csolatban; első helyen termé­szetesen a szüléimét, szeret­teimet említeném - mondta Boros Attila, a Tiszaújvárosi VSE világbajnoki ezüstérmes kajakosa. - Bizonyára nem si­került volna a világbajnoki ezüstérem, ha az egyesület nem biztosítja a megfelelő hátteret, hogy a felkészülésem problémamentes legyen. Nagy szükségem volt rá. S persze hogyan is hagyhatnám ki edzőmet, Séra Miklóst, aki egyfajta kapocs volt a hajóban ülők között, közöttünk. Ezú­ton is köszönöm társaimnak, hogy kibírtuk egymást, hogy kölcsönösen elviseltük a má­sik rigolyáit. Nagy örömmel- A Justitia Fuji-Yama SE elnöke, elnöksége, szakosz­tályvezetői, edzői, valamint sportolói nevében a megyei karate szakszövetség elnöke­ként kívánok minden sporto­lónak és „sportoló családnak” kellemes ünnepeket, eredmé­nyes és szerencsés új eszten­dőt - ezek voltak dr. Vincze Angélának, a megyei karate­szövetség elnökének szavai. - Ezúton szeretnék sok boldog­ságot kívánni Csordás Józsi családjának is, akit szeretet­tel őrzünk meg szívünkben. Akiknek az újévi fogadalmai között szerepel majd akár a sport, akár az egészséges élet­mód, azokat nagy örömmel várjuk egyesületünkben. ám a nő szipogott kettőt és leintette: „Tartsd meg! Bol­dog karácsonyt!" Egy kicsit furcsállotta az öreg a nő sza­vait. Először fordult elő, hogy nem várt pénzt. „Egy jó for­raltat?" - próbálkozott. „Siess, mert már nagyon mennék!" Az öreg bekopo­gott a lakókocsiba, pusmo- ott valamit, miközben egy éz kiadta a két gőzölgő ’műanyagpoharat. „...jó, jó, majd jövőre!" - mondta a hang és már csapódott is a lemezajtó. Nem szóltak. Ép­pen elég régen ismerték egy­mást almoz, hogy így legyen. Amikor pedig a nő elővett egy talpas cigit; tudta, hogy mennie kell. A slendriánul összekötött fenyő kibírta a hazáig vezető utat. Az ötvenéves lépcsőház szagába vegyült a tú'levél élni vágyása. Az öreg meg- mászta a lépcsőket, leöltözött és megállapította, hogy már Vincze Angéla, a megyei karateszövetség vezetője (itt éppen a küzdőtéren) kellemes ünnepeket és szerencsés új évet kíván minden­kinek. (Fotó: ÉM-archlv) ketten vannak. Egy régi dohányzóasztalra állította a fát, feldíszítette és odahúzta mellé napszítta, sárga fotel­ját. Nem ült le. Vasalatlan fe­hér ingjét kisimította magán és eszébe jutottak azok az évek, amikor még élettel teli volt a nappali. Nem, nem sírt. Már rég nem tudott. Be­lül ugyan szorította valami, de ilyenkor erős volt. Elővett a fiókból egy paksamétát és elkezdte lapozgatni. „Világ­csúccsal nyitott a magyar fe- nomén!" - állt az egyik cím­oldalán. „Verhetetlen volt a szőke magyar" - harsányan a másik. Letette az újságokat az asztalra és a konyha felé vette az irányt. Nem láthatta, hogy egy régi színes fénykép hullott alá a gyűjteményoől. Egy szőke férfi, egy nő, egy kislány és egy kisfiú elmosó­dott fotója. Egy fát álltak kö­rül, boldogok voltak. Akkor is karácsony volt. PUBLICISZTIKA Akkor is karácsony volt Juhász-Léhi IstvAn istvan.juhaszlehieinform.hu Az öreg megállt, megigazí­totta kalapját, összehúzta ka­bátját, majd kilépett a dufart- ból. Az északi szél azonnal csontig hatolt benne; átjárta lábait és felsőtestét. Sálját egé­szen az orráig igazította. Úgy, hogy kétperces séta után a le­heleté ráfagyott a kifakult gyapjúra. Ropogott a hó a csizmák alatt, az első autó is jó sokára jött a szakadó hó­tengerben. A reflektora kimet­szette az öreget, aki önkénte­len félrelépett a nem létező járdára. Egy téglakerítés mel­lett három fiú vívott hócsatát. Egyikük kis faszánkóján mint apró, pocakos torzó csücsült egy hóemberféle. Az öreg rá­juk sem hederített, átvágott az utcán, majd balra fordult. Hat­ra volt megbeszélve - ígérték, addig várják -, ezért kilépett. A nő forralt bort szürcsöl­getett. Aznap már legalább a nyolcadikat, de nem látszott rajta. Olyan volt a félhomály­ban, mint egy bohóc. Színes sapkáján és a ki tudja, hon­nan hozzákerült kabátkáján flitterként táncoltak a hópely- hek. „Jó, hogy itt vagy, öreg!" - vetette oda. „Ez a három van?" - kérdezett vissza az öreg. „Mit vársz ilyenkor? Meg amúgy is; nem mindegy az neked?" A nő már nagyon ment volna. „Ezt viszem ni." A zsebébe nyúlt,- Népes család a miénk, hi­szen három nővérem és egy bátyám van - folytatta a ko­saras. - Természetesen min­denki összejön az ünnepekre, még a nagyszülők is. Az aján­dékozást általában úgy oldjuk meg, hogy kihúzunk egy ne­vet, és annak adunk külön „nagyobb” dolgot, de persze senki sem marad ki a körfor­gásból. Ez részemről most is így lesz, hiszen min­denki kap majd tő­lem kifejezetten Ma­gyarországra jellem­ző dolgot, amiket már időben besze­reztem. Ráadás Ezen sorok író­ja ugyanabban a cipőben jár, mint a játékos: ka­» .......................... Mindenki kap majd tőlem kife­jezetten Ma­gyarországra jellemző dolgot. Hollie Tyler KOSÁRLABDÁZÓ rácsonykor van a születésnap­ja, így arra is kíváncsi volt, nem zavarja-e Hollie-t, hogy egy kalap alatt letudják számára az ajándékozást.- Egyálta­lán nem, több ok miatt sem. Az biztos, hogy így senki sem feledkezik meg még véletlenül sem a születés­napomról, hiszen a karácsony miatt amúgy is számon kell tartani... Aztán meg van, aki egyben adja ide az ajándéko­kat, de van, aki külön, mert más a karácsony és más a születésnap. Aztán még egy dolgot hoz­zátesz mosolyogva: „Egyéb­ként anyukám azt szokta mondogatni, hogy amikor megszülettem, én voltam a Hollie Tyler csapattársá­tól már megkapta az ajándé­kát (Fotó: Ádám János) legszebb karácsonyi ajándék... Keü ennél több?” Arra a kérdésre, mit sze­retne most leginkább kapni, ugyancsak nevetve vála­szolt: „Már nemsokára meg is ka­pom, nem kell várni az ünne­pig: újra együtt leszek a sze­retteimmel, akiket már elég rég nem láttam. A többi már csak ráadás!” "555? saafl.feggn.hu További cikkek!

Next

/
Thumbnails
Contents