Észak-Magyarország, 2006. december (62. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-12 / 290. szám

2006. december 12., kedd ÉSZAK HIRDETÉS /11 FIGYELEMBE VESZI MŰKÖDÉSÉNEK GAZDASÁGI, TÁRSADALMI, KÖRNYEZETI HATÁSAIT - MIKÉNT MAXIMALIZÁLJA AZ EREDMÉNYEKET ÉS MINIMALIZÁLJA A NEGATÍV KÖVETKEZMÉNYEKET. EGY OLYAN ÖNKÉNTES TEVÉKENYSÉG, AMELY TÚLMUTAT A SZABÁLYOZÓI ELVÁRÁSOKON, EGYSZERRE TELJESÍTVE A VÁLLALAT NÖVEKEDÉSI ÉS A SZÉLESEBB TÁRSADALMI ELVÁRÁSOKAT. Manapság egyre többet beszé­lünk a fenntartható fejlődésről, a termelés és a környezet összhang­járól. Nyilván ez motiválta a Hun­gárián Business Lcaders Fórum (HBLF) az „Üzleti Élet a Környe­zetért” díj kiírását azért, hogy a hazai vállalatok környezettudatos tevékenységét bátorítsa. Az el­múlt napokban ötödik alkalommal meghirdetett díjra 10 pályamű ér­kezett 11 vállalattól, közte a Hol- cim Hungária Zrt.-től, ami azt bi­zonyítja, hogy a vállalatok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a környezetvédelemmel kapcsolatos megítélésükre. Miután a közössé­geket érintő bonyolult társadalmi és környezetvédelmi feladatokat csak az üzleti világ teljes körű be­vonásával lehet megoldani, így érthető, hogy csatlakozott a HBLF-hez a Holcim Hungária Zrt. is. A téma kapcsán kérdeztük Márta Irént, a Holcim Hungária Zrt. kommunikációs igazgatóját.- A HBLF kettős céllal jött lét­re. Egyrészt szeretné minél széle­sebb körben ismertté tenni a vál­lalati-társadalmi felelősségválla­lás eszméjét, az etikus üzleti ma­Az üzleti élet a környezetért A VÁLLALATOK TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSA LÉNYEGÉBEN ANNAK A MÓDJA, AHOGY AZ ÜZLETI SZFÉRA Márta Irén gatartást, környezetünk megóvá­sát, a vállalatok gazdasági és tár­sadalmi szerepvállalását a fenn­tartható fejlődés érdekében, más­részt az élen járni abban, hogy nem elég beszélni a gondokról, konkrét lépéseket kell tenni.- Voltaképpen mi az a HBLF?- A Hungárián Business Lead- . ers Fórum (HBLF) a felelős vál­lalatirányítás iránt elkötelezett ha­zai és nemzetközi vállalkozáso­kat, vezető üzletembereket és elis­mert szakértőket tömörítő nonpro- fit szervezet. Ez a filozófia egyaránt szolgálja a vállalkozá­sok, az egyén és a társadalom ér­dekeit, így elősegíti Magyaror­szág társadalmi, gazdasági és kör­nyezeti fenntartható fejlődését a felnövekvő generáció számára. Érdemes megemlíteni, hogy a 90- es évek kezdetére a globalizáció és a növekvő verseny mellett Ma­gyarországon is egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a szociális és környezeti gondok. Ezzel azóta is sokat foglalkozunk. Ennek ered­ménye, hogy a társadalmi felelős­ségvállalás és a fenntartható fej­lődés szempontjai a napi üzleti gyakorlat részévé válnak. A HBLF-tagok elősegítik az üzleti világ, a társadalom és így az egész ország hosszú távú boldo­gulását, példát mutatva ezzel va­lamennyi fél számára.- Ezek után érdemes lenne megfogalmazni a HBLF céljait.- Mindenekelőtt felhívja a fi­gyelmet a vállalati vezetők fele­lősségére, a nemzetközi és hazai üzleti gyakorlatban. Segíti az üz­leti élet vezetőit, mint a fejlődés előmozdítóit, a felelős üzleti megoldások elterjesztésében, a vállalat összes tevékenysége kap­csán. Bátorítja a partneri együtt­működést és a társadalmi párbe­szédet az üzleti világ, a közszfé­ra és a civil szervezetek között.- Ismert, hogy a Holcim Hun­gária Zrt. a HBLF Üzleti Elet a Környezetért pályázaton történt részvételüket elismerő oklevéllel jutalmazták.- Valóban így van, mert a zsű­ri véleménye szerint a Holcim Hungária Zrt. pályázati anyagá­ban is jól tapintható a vállalat me­nedzsmentjének környezetvédel­mi elkötelezettsége. A cég glo­bális programja mellett a hazai kezdeményezések is nagyon fon­tos szerepet játszanak. Egyébként a cég jogelődje elsőként szerezte meg Magyarországon az ISO 14001 tanúsítást.- Milyen szempontok szerint értékelt a zsűri?- Mindenekelőtt a pályázat ér­tékelhetőségének előfeltétele min­den jogszabályi előírás. De figye­lembe vették a vállalatokkal szemben a környezet iránti elkö­telezettséget. A HBLF tagjai te­hát az üzleti szféra kreatív és meghatározó partnereként vesz­nek részt a célkitűzések megvaló­sításában, lehetőség van az üzlet szereplőinek fejlődésére, megmé­rettetésére és eszmecseréjére a projektek és programok által. 1 A Holcim Díj is segíti az új állatvédelmi központ felépítését A Holcim tevékenysége ÁLTALÁBAN A CEMENTHEZ ÉS A CEMENTGYÁRTÁSHOZ KÖTŐDIK SOKAK SZEMÉBEN. AZONBAN ARRA KEVESEN GONDOLNAK, HOGY A VILÁG EGYIK LEGNAGYOBB VEZETŐ , CEMENTIPARI CÉGEI NAGY GONDOT FORDÍTANAK A KÖRNYEZETÜKBEN LAKÓK ÉLETKÖRÜLMÉNYEINEK JAVÍTÁSÁRA, A KÖRNYEZET- VÉDELEMRE ÉS A TERMÉSZET MEGÓVÁSÁRA. A CIVIL SZERVEZETEK TEVÉKENYSÉGÉT szolgálja a Holcim Díj is, MELYET IMMÁR HATODSZOR ADTAK ÁT A KÖZELMÚLT NAPOKBAN, ÉS AMELYET RENDHAGYÓ MÓDON A MISKOLCI ÁLLATSEGÍTŐ ALAPÍTVÁNY NYERT EL. Mint ismeretes, az elmúlt év nyarán a nagy esőzések során megsüllyedt a Pingyom-tetőn lé­vő mintegy 200 kutya befogadá­sára alkalmas menhely. A geoló­giai vizsgálatok pedig azt bizonyí­tották, hogy azon a helyen lehe­tetlen mindenfajta újjáépítés, mert a talaj a jövőben is megmozdul­hat. Ezért tehát új telephely épí­tése vált szükségessé, melyhez számos segítségre van szüksége az alapítványnak. így pályázták meg az idei Holcim Díjat - amelyet el­nyertek. Most Kisfalvi Nyinával, a Miskolci Állatsegítő Alapítvány alelnökével arról beszélgetünk, hogy mit jelent az alapítványnak az elnyert egymillió forint értékű cementutalvány.- A terveink megvalósításához ez alapot jelent. Akik ismerik a helyzetünket, tudják, hogy jelen­leg milyen körülmények között gondozzuk a telepen lévő kutyu- sokat. a geológusok pedig bebizo­Kisfalvi Nyina nyitották, hogy az a földmozgási folyamat, ami a telephely alatt van, nem megállítható, ezért új he­lyet kellett keresni. Közbevetőleg hadd jegyezzem meg, hogy az idei télen is a nehéz körülmények el­lenére 200 kutyáról kell gondos­kodni, azonban bízunk benne, hogy a jövő esztendőt már lénye­gesen jobb körülmények között tölthetjük, ugyanis Miskolc Me­gyei Jogú Város Önkormányza­tától egy korszerű állatvédelmi te­lep megépítésére kaptunk terüle­tet a Sajószigeti úton. Ez nagy le­hetőség számunkra, és a munka el­kezdéséhez igen sokat jelent a Holcim Díj nyújtotta egymillió fo­rint értékű cement. Persze az épít­kezéshez még sok segítséget vá­runk.- Jelenleg hogy állnak az új te­lephely létesítésével?- A terveket Grand András épí­tész készítette, és véleményünk szerint elgondolásai nemcsak a magyar, leméin az európai uniós állatvédelmi követelményeknek is megfelelnek. A munkákat, vagyis az építkezést 2007 tavaszán sze­retnénk elkezdeni, a terv szerint két hosszú, 180 férőhelyes kenel- sort, 200 négyzetméteres épületet alakítanánk ki, ahol miközben a kutyusok megfelelő körülmények közt várhatják új gazdáikat, kiala­kítunk hőkezelőt, étel-előkészítőt, raktárai, állatorvosi kezelőt, gyen­gélkedőt, és lesznek az előírások­nak megfelelő szociális helyiségek is. Az építkezésre eddig ötmillió forintot gyűjtöttünk, ami nyilván nem fedezi a teljes munkálatokat. Azonban az új menhely kialakí­tásának első üteméhez, a közmű­vesítéshez nagy segítséget jelen­tett a Holcim Hungária Zrt. pályá­zata. De igen sok támogatója van elképzeléseinknek, például pro­fesszor dr. Besenyei Lajos, a Mis­kolci Egyetem korábbi rektora, je­lenleg az egyetem Felnőttképzési Központ vezetője is tevékenyen közreműködik abban, hogy sike­rüljön megvalósítani az új telep­helyet. De segítséget ígért Malej- kó László könnyűszerkezetekkel foglalkozó vállalkozó, valamint a Strabag Rt. is jelezte segítség- nyújtását.- Mit gondoltak, amikor meg­tudták, hogy Önök nyerték az idei Holcim fődíjat?- Csak az ünnepségen tudtuk meg, hogy miénk a fődíj, mert amikor értesítettek bennünket és meghívtak a díjátadó ünnepségre, csak annyit közöltek velünk, hogy mi is a nyertesek között vagyunk, így hát óriási öröm volt, amikor Richard Skene, a Holcim Hungá­ria Zrt. elnök-igazgatója kihirdet­te, hogy a 2006. évi Holcim Díjat a Miskolci Állatsegítő Alapítvány nyerte el. Ehhez az örömhöz csak hozzájárult az a kellemes légkör, ami jellemezte az este hangulatát - mondta Kisfalvi Nyina, az ala­pítvány alelnöke. A Holcim Díj tehát nagyon jó helyre került, jellemezve azt a segí­tőkészséget, ami a cég velejárója. 593 nap baleset nélkül A védősisak használata a Holcimnél kötelező A Holcim gazdasági, TÁRSADALMI ÉS KÖRNYEZET- VÉDELMI CÉLJAIN KÍVÜL RENDKÍVÜL NAGY GONDOT FORDÍT A MUNKAHELYEK BIZTONSÁGOSSÁ TÉTELÉRE, AZ ÜZEMI BALESETEK MEGELŐZÉSÉRE, A MUNKA- VÉDELEMRE. Erre az elmúlt IDŐSZAKBAN IS JELENTŐS ÖSSZEGEKET FORDÍTOTTAK, AMELYEK A TUDATFORMÁLÁSON KÍVÜL HOZZÁJÁRULTAK AHHOZ, HOGY A HEJŐCSABAI CEMENTGYÁRBAN 593 NAPJA NEM TÖRTÉNT ÜZEMI BALESET. Egy ilyen adat kapcsán adódik a kérdés, melyek voltak azok a műszaki, technikai, emberi ténye­zők, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy csaknem két esztendőn át nem volt üzemi baleset Hejőcsa- bán. Ezekre a kérdésekre kértük a választ Mikita Istvántól, a Holcim Hungária Zrt. Hejőcsabai Gyárá­nak igazgatójától.- A Holcim, mióta a kelet-eu­rópai országokban is terjeszkedett, tehát Kelet-Európábán is gyárakat üzemeltet, felismerte, hogy sokkal rosszabb a munkavédelmi helyzet ezekben az üzemekben, mint a nyugat-európai gyárakban. Ezért egy nagyon tudatos stratégiát dol­gozott ki, amelynek kiépítése je­lenleg is folyamatban van azzal a céllal, hogy itt is csökkenjenek a munkahelyi balesetek. Talán nem érdektelen megemlíteni, hogy egy híres francia cég már bevezette azt a munkavédelmi rendszert, amit a Holcim is átvett, és ennek a rend­szernek a bevezetését próbálja al­kalmazni a kelet-európai gyárak­ban. Ennek az a lényege, hogy olyan alapszabályt fektetett le a cég vezetése, amelyet minden dol­gozóval oktatás és egyéb ismeret­terjesztés formájában megismerte­tünk. Ezek a korábbi munkavédel­mi szemléletünket próbálják meg­változtatni. Általában akkor történ­nek balesetek, amikor egy-egy munkahelyen feszült a légkör, ide­gesek az emberek, gyorsan, kap­kodva dolgoznak. Ezért próbálunk a szükséges technikai eszközök al­kalmazásával olyan légkört terem­teni. amelyben biztosítani tudjuk a nyugodt, biztonságos munkát. Eh­hez természetesen megfelelő fel­szerelésekre is szükség van, ame­lyeket ugyancsak biztosítunk mun­kavállalóinknak. Néhány konkré­tum. Az eddigi mentőöveket lecse­réltük úgynevezett testhevederek­re, amelyek hasonlítanak ahhoz az eszközhöz, amit a hegymászók is alkalmaznak. Ezáltal csökkentjük az extra sérülések számát. Felül­vizsgáltuk azokat a munkahelye­ket, ahol szükséges ezeket a test­hevedereket alkalmazni, és ennek megfelelő rögzítési lehetőségeket biztosítottunk. Egy másik, úgy gondolom hasonlóan fontos lépés az úgynevezett narancssisaknak a bevezetése, ezt néhány dolgozónk fölveszi, és bejárják a gyárat, fel­térképezik azokat a munkahelye­ket, ahol úgy gondolják, hogy baleseti forrás, vagy baleseti ve­szély állhat elő. Az észrevételeiket megvitatjuk, és természetesen szükség szerint alkalmazzuk javas­lataikat.-Nyilván vannak üzemi és tör­vényes előírások is a munkahelye­ket illetően. Hogy állnak ezek be­tartásával?- Nem elég az, hogy ezeket az előírásokat egyszer elmondjuk a dolgozóknak, éppen ezért a mun­kavédelmi oktatásokon is próbá­lunk olyan személetet kialakítani, amely révén az itt dolgozók sze­mélyesen is hozzájárulnak althoz, hogy ne történjen munkahelyi baleset. Azt szeretnénk, ha mun­kaidő után ugyanolyan épségben térnének vissza családjukhoz, mint amilyen állapotban a munkát meg­kezdték. De elmondjuk azt is, hogy milyen súlyos balesetek tör­ténnek máshol, hogy ezekből is le­vonják a szükséges tanulságokat. Tehát legyen egy permanens féle­lemérzet a balesettel kapcsolatban. És ha már sikerült saját dolgo­zóinknál olyan személetet kiala­kítani, amely hozzájárul a mun­kahelyi baleset csökkentéséhez, következő lépésnek azt tartjuk, hogy alvállalkozóink is hasonlóan gondolkodjanak, és ennek megfe­lelően végezzék gyárunk terüle­tén különféle munkáikat - mond­ta befejezésül Mikita István, a Hol­cim Hungária Zrt. Hejőcsabai Gyárának igazgatója. Borsodi Príma-díj a Holcim támogatásával A Borsod megyei Príma-díj nyertesei: dr. Márkus Gábor, Komáromi Éva és dr. Dobrik István Tavaly 8, idén már 15 megyei VOSZ SZERVEZET, KÖZTÜK A Borsod megyei rendezte meg a területi Príma-díj átadót, MELYET A HOLCIM HUNGÁRIA Zrt. is jelentős összeggel TÁMOGATOTT. A TERÜLETI DÍJAK KIOSZTÁSÁVAL A VIDÉKI KULTURÁLIS, TUDOMÁNYOS, TÁRSADALMI ÉS ÜZLETI ÉLET RANGRA EMELÉSE VOLT A CÉL. Borsod-Abaúj-Zemplén megyé­ben első alkalommal osztották ki az egymillió forint jutalommal járó Príma-díj elismerést. Miként jött létre Borsod megyében ez a lehe­tőség? - kérdeztük Berta Jánost, a Vállalkozók Országos Szervezeté­nek társelnökét, a VOSZ megyei szervezetének elnökét.- Mint ismeretes, három évvel ezelőtt alapították meg a Príma Primissima Alapítványt, melynek fő alapítója Demján Sándor volt. Idén negyedik alkalommal rende­zik meg az átadás gálaműsorát. Há­rom év tapasztalatai azt mutatták, hogy a kiválasztás nagyon főváros­centrikus volt, illetve a fővároshoz közel állók kerültek a zsűri elé. Ezért döntött úgy a VOSZ orszá­gos ügyvezető elnöksége, hogy úgynevezett területi megyei szinten is szervezzük meg a megyei Príma, tehát nem Primissima díjátadó programokat.- Nyilván ahhoz, hogy az imént említett alkotóembereket megfele­lően lehessen jutalmazni, megfele­lő anyagi eszközökre volt szükség.- Valóban kulcsfontosságú téma volt a pénzügyi források megterem­tése. De fontos, hogy tíz kategó­riában kértünk jelölést a különbö­ző szervezetekből, és a beérkezett jelölések alapján minden kategóriá­ban a zsűri kiválasztott egy-egy sze­mélyt, aki a versenyben elindult, és a tíz közül három kategóriában tud­tunk idén megyei Príma-díjat átad­ni. Ez azt jelentette, hogy az egyes kategóriákban a Príma-díj nyertes személy, együttes vagy alkotó kö­zösség egymillió forint nettó díja­zásban részesült. Ennek kellett az anyagi forrásait megteremteni. A VOSZ adott egymillió forintot, a Príma Primissima Alapítvány ugyancsak egymillió forintot bizto­sított, és a megyei szervezetnek volt a feladata, hogy a harmadik sze­mély egymillió forintját biztosítsa, illetve a rendezvény lebonyolításá­hoz szükséges anyagi eszközöket garantálja.- Több vállalat nyújtott ehhez segítséget, köztük a budapesti szék­helyű, de Borsod megyéhez nagyon is kötődő Holcim Zrt.- Valóban sok vállalkozás rea­gált a felkérésünkre, és örömmel ta­pasztaltam, hogy a Holcim is csat­lakozott a programhoz jelentős anyagi támogatással.- És most nézzük, kik nyerték el Borsodban a Príma-díjat.- Az egymillió forinttal járó Prí­ma-díjat Komáromi Éva színmű­vésznő, a Miskolci Nemzeti Szín­ház örökös tagja, Dobrik István mű­vészettörténész, a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum igazga­tója, valamint Márkus Gábor, a Ma­gyar Triatlon Szövetség alelnöke kapta. A Miskolci Dixieland Bánd a közönségdíjnak örülhet, míg kü- löndíjat kapott Gál András gyógy­pedagógus. Ezeknek a díjaknak az átadása október 14-én történt meg a Művészetek Házában. A külön- díjak összege 500 ezer forint volt.- Az első év sikere után mit ter­veznek a jövőt illetően?- Rendezvényünkkel hagyo­mányt szeretnénk teremteni Bor­sodban, máris több cég jelezte, köz­te a Holcim Hungária Zrt. is, hogy a jövőben is számíthatunk támo­gatásukra. De 2007-ben azt a cél tűztük magunk elé, hogy az orszá­gos Prímához hasonlóan a megyé­ben is tíz kategóriagyőztest hirdet­hessünk ki - mondta befejezésül Berta János, a VOSZ megyei el­nöke, miközben hozzátette, hogy a három díjazottat jövőre az országos Príma-díjra is jelölik, az idén pedig a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tíz jelölt közül Bodonyi Csaba, Szé­chenyi- és Ybl-díjas építész indul majd az országos programban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents