Észak-Magyarország, 2006. december (62. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-11 / 289. szám
2006. december 11., hétfő K JEGYZET Sokan és kevesen Juhász-Léhi István istvan.juhaszlehi@inform.hu Sokan voltunk - kevesen, de aki eljött; miatta jött. Azok a felvidéki magyarok is, vagy az a nyírbogáti ember, aki a Hősök terén arra tippelt, hogy éjjel egy non le körül talán már otth lesz. Félrebeszélésnek nincs helye, mert azt gondoltuk, hogy miatta tele lesz a stadion. Nem a felhajtás, vagy a műsor miatt. Miatta. Érte. Azt hittük, hogy ez nem okoz gondot a kétmilliós nagyvárosban, az ország szívében. Hiszem most is, hogy ez lett volna a minimum. Sokan voltunk - kevesen. A menet mellett, az évszázados házak erkélyén, ablakaiban. Nemzeti színű zászlók, mécsesek és dobpergés. Néhány homályos tekintetű fiatal, egy idősebb nölgy köny- nyei a gyertyák fényébe kapaszkodnak, miközben a dobpergés újra meg újra körbefonja a környéket. Viliódzik a fojtogató neonreklám a globalizáció templomain. Ütemesen kacsintó közlekedési lámpák, udvarias rendőrök. Hős a téren, a sokat látott téren. Sokan voltunk - kevesen. De kinek? Mihez képest? Hozzá mérve kevesen. Magunkhoz képest sokan. „Öcsikém! Megjöttél..." Ej Cucu, már nagyon vártatok mi? „Dehogy kapitány, csak jó újra látni. Annyi minden történt, amióta nem láttalak. Tudom; volt dolgod bőven, de már nagyon vártunk. Hiányoztál!" Most már itt vagyok... A szeretett feleség, Erzsiké néni utolsó érintése... (Fotó: mti) „Nemcsak a Reál Madrid, hanem egész Spanyolország emlékezik, siratja legendás csatárát, aki a labdarúgás egy egész évtizedét meghatározta... Büszkék vagyunk rá, hogy a játékosunk volt, mellszobra által örökké velünk lesz. Köszönet Magyarországnak, hogy lehetővé tette eme futballzseni megszületését, és hogy megosztotta a futballvilággal ezt a kitűnő játékost. Tegyünk meg mindent, hogy emléke örökké éljen. Köszönjük Magyarország, köszönjük Pancho!” Ramon Calderón, a Reál Madrid elnöke Az utolsó úton ■ Puskás Ferenc: „Hiszek az Istenben, úgy nőttem fel... Odafenn jó csapatban leszek..." Molnár István istvan.molnar@eszak.boon.hu Az utcák lezárva, mint a nagy, régi futballrangadók előtt. Harminc, negyven, ötven éve ilyenkor már őrjöngött a nép, a róla elnevezett stadionban egymást érték a vállak, a kanyar alsó zugától a legtávolabbi sorok legtávolabbi sarkáig. „Gól! Gól” - üvöltötték tízezerek, amikor legendás balját elhagyta a labda... Kopott kockák idézik fel a dicső esztendőket, amikor nekünk csupán győzelmekből állt a világ. Nem is tudjuk már, hogy mennyiszer láttuk ezeket a pillanatokat, de akárhányszor is kerüljenek elő, az érzés valamennyiszer ugyanaz. Még, még, mutassák, jöjjön a következő, az azutáni, a londoni, a pesti, a berni, a glasgow-i, a két és fél évtizeddel későbbi, „öregfiús”, itthoni. A halvány fényben arca sálakról köszön vissza... A megérdemelt taktus Olyan fura ezen a helyen a csend, nem illik ide ez a fajta hangulat. A szín is idegen. Nemzeti zászlón fekete gyászszalag szorít magának akaratosan helyet. A tízes teríti be a szektort, gyertyák, mécsesek formálják alakját. A test belül remeg, összefutnak a távolban világító betűk, Galambok - a lelki üdvéért (Fotó: juj csupán a magasból leső helikopter moraja hallatszik. Gyertya faggyúja tizedmásodpercig csorog csak melegen, aztán elnyúlva, dermedten figyel a puha bőrön. Minden mondat róla szól, maga is magáról beszél, itt van köztünk. Utolsó útján még egyszer végigmegy a pályán, annak szélén, illedelmesen köszön utódainak. Ezernyi kéz játssza neki a megérdemelt taktust, éltetik. A város tömbjei között halk patkódobogás, a díszszázad őrzi, a szuronyokat meg-megvilágítják a fáklyák. Eldördül a sortűz, negyedóra múlva már a távolban jár a menet. Hatvanas vidéki öregúr igazítja fején a kalapját, sáláról Öcsi bácsi csibészes mosolya köszön vissza... Franz Beckenbauer (balra) és Joseph Blatter(Fotó: MTI) Neve az „Aranykönyvben Budapest (MTI) - Az egykori csapattárs, Buzánszky Jenő búcsújában Eszterházy Jánost, a két világháború közötti időszak jeles felvidéki közéleti személyiségét idézte: „Csak az a Nemzet érdemes jobb sorsra és örök életre, amely meg tudja becsülni nagyjait, és amelynek szeme előtt lebeg azok példamutató munkássága. Életét a labdarúgásnak szentelte, igazi barát és sportember volt a pályán és a pályán kívül. A pályán zseni, az életben ember tudott maradni. Beírta nevét abba az „Aranykönyvbe”, amely a magyarok nagy cselekedeteit és világörökségét rögzíti. Ez megőrzi nevét örökre a XXI. század, s a jövő évezredek magyarjai számára” - mondta az Aranycsapat kiváló védője. Buda Nemzet] letbeli e mélyes : te, hogy helsinki amikor játszott végiggoi sen, ami az angol ge, melj vább sz szinte b: ELBÚCSÚZTUNK PUSKÁS FERENCTŐL, A VILÁG TALÁN LEGISMERTEBB MAGYARJÁTÓL Új mérkőzés Budapest (MTI) - „Puskás nem csupán a történelemben valaha élt legjobb magyar játékos, de kétségen felül a valaha élt egyik legcsodálatraméltóbb játékos is egyben, aki a labdarúgás nemzetközi színpadát ékesíti személyével” - szögezte le Joseph Blatter, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elnöke. „Di Stefano és a legendás csatársor történelmi tagjai megerősítették yéleményemet Puskással kapcsolatban, kimondva, hogy Ferencben a legnagyszerűbb, a hihetetlen visszatérésén és az elképesztő góllövő teljesítményén túl, a személyiségéből fakadó kedvessége, nagylelkűsége és mások iránti embersége volt. Arról ■'nem is beszélve, hogy a Puskás, Di Stefano csatárkettős a világ legjobb párosa volt. Puskás számára új mérkőzés kezdődik ott fent. Ott tökéletes teljesítményt nyújthat, nincsenek játékvezetői tévedések, semmi és senki sem akadályozza abban, hogy a maximumot nyújtsa.” Puskás Ferencért égtek a mécsesek a Hősök terén is. (Fotó: Juhász-Léhi) HELYSZÍNRŐL HELYSZÍNRE- A búcsúztatás 9 órakor a Kossuth téren kezdődött, ahol katonai tiszteletadás mellett előbb felhúzták, majd félárbocra-eresztették a nemzeti lobogót.______________________- A Puskás Stadionban a Nemzet búcsúja nevet viselő műsorban a kórházban kezelt Schmitt Pál MOB-elnök beszédét Novotny Zoltán sportriporter mondta el. Elbúcsúzott "Öcsi bácsitól" Szepesi György, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) tiszteletbeli elnöke is, aki az 50-es években rádióriporterként tudósított az Aranycsapat mérkőzéseiről. Őt követte Ramon Calderón, a Reál Madrid elnöke, majd Angel Maria Villar, a spanyol szövetség elnöke, az európai szövetség (UEFA) alelnöke méltatta Puskást. A világ egyik legjobb futballistájáról elnevezett arénában Buzánszky Jenő volt csapattárs búcsúja zárta a megemlékezést.________________________________________________________________- Ezt követte a gyászmenet a Hősök terére, ahol a dandártábornokká előléptetett Puskástól katonai tiszteletadással vettek búcsút. Szabó Tamás dandártábornok, katolikus tábori lelkész megszentelte a koporsót, majd a menet továbbindult a Szent István-ba- zilikához._______________________________________________________________ _- A bazilikában előbb Sólyom László köztársasági elnök mondott beszédet, majd Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök celebrált római katolikus gyászmisét. Grosics Gyula, az Aranycsapat kapusa, Szöllősi György, a Puskás-könyv szerzője, a kegyeleti bizottság szóvivője, Bozsik Péter korábbi szövetségi kapitány, Détári Lajos szövetségi edző, Franz Beckenbauer, a nyári németországi világbajnokság szervezőbizottságának elnöke, Gellei Imre korábbi szövetségi kapitány, a Ferencváros vezetőedzője egy-egy mondatban köszönt el a legendás futballistától. Ezután Tőkés László, Királyhágó-melléki megyés püspök, Lamperth Mónika, önkormányzati és területfejlesztési miniszter, Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) volt vezetője, tiszteletbeli elnöke, Joseph Blatter, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elnöke, majd Kisteleki István, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke mondott beszédet. ____________________________- A búcsúztatás zárásaként a koporsót harangzúgás közepette az altemplomba szállították, ahol a családtagok és a meghívott barátok jelenlétében örök nyugalomra helyezték Puskás Ferencet. Ágyútalpon a koporsó, mö^olók Michel Piatini és Angel Mai Dobosok vezették fel a mer