Észak-Magyarország, 2006. október (62. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-28 / 253. szám
2006. október 28., szombat 1SZAK MISKOLC ÉS KÖRNYÉKE /7 Merre megy a főutca? Miskolc (ÉM) - A miskolci főutca, tá- gabban véve a belváros volt csütörtöki fórumunk témája. A házak színezéséről homlokegyenest ellentétes véleményeket fogalmaznak meg olvasóink. Mit mondanak a szakemberek? És mit arról a kérdésről, hogy számos épület(rom) fogja még jó ideig csúfítani a belvárost? Mi a helyzet a per alatt álló épületekkel? És a belváros rendjével, tisztaságával? Ezek voltak a tervezett kérdéseink. A fórum talán még ennél is átfogóbb volt, minden szóba került, ami „belváros”. A MEGHÍVOTT VENDÉGEK Bernáth Attila, a Miskolc Holding Zrt. (korábbról ismert nevén: MIK) stratégiai igazgatója, Vargha Tibor, a polgármesteri hivatal építési főosztályának vezetője, Kosdi Attila, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal miskolci irodájának helyettes vezetője, Bernáth Mihály, a területi főépítész hivatalának helyettes vezetője, Viszlai József építész, a V+A Kft. vezetője, Pásztor Albert, a miskolci rendőrkapitányság vezetője, Vincze Anikó, az AVE Miskolc Kft. osztályvezetője A fórumot vezette: Szaniszló Bálint, az Észak-Ma- gyarország szerkesztője • Építésztanulság Miskolc (ÉM) - Ha nem is (hivatalosan) meghívott, ám váratlan vendégként jelen volt a fórumon a megyei építészkamara elnöke is. Rudolf Mihály (képünkön) felszólalásaiban szakmai oldalról kommentálhatott több felmerült kérdést. „Minden építésznek, nekem is nagy tanulság - mondta többek között -, hogy a korunk vehemens építési lendülete gyakran megkísérti a tervezőt, ahogy a beruházót, az engedélyezőt, mindenkit, és nehéz megmondani, mi erre a jó válasz.” Emlékeztetett: néhány évtizede a politikailag erőltetett panelépítésnek is „szerepe volt abban, hogy egykori építész kollégák alkoholistává váltak..., most a politika helyett a befektetők jönnek”. Potyemkin-megoldás Miskolc (ÉM) - Nincs szakmai vagy lakossági, így északos fórum se Horváth Béla jelenléte és megszólalása nélkül; az egykori városi főépítész - ma már nyugdíjas mérnök - most is ott volt az ITC-ben tartott rendezvényen, s nem rejtette véka alá a kollégáival, a hatóságokkal, időnként a közvélekedéssel is szembemenő véleményét. Mint már nemegyszer az ügyben, most is arra hívta fel a figyelmet, hogy szerinte „amíg a Széchenyivel párhuzamos szervizutak, a parkolás és árufel- töltés kérdése megoldatlan, nem tudunk életet lehelni a belvárosba". Később egyenesen úgy fogalmazott: „Úgy érzem, egy Potyemkin- megoldás felé haladunk." Megkérdeztük a vita résztvevőit: J J J -J J Jr-J Hasznos volt-e a rendezvény? Azért jöttem el a vitára, hogy elmondhassam a sérelmemet. Azt vártam, hogy az építészek majd felháborodnak ekkora méltánytalanság hallatán, és megmondják, milyen fórumhoz forduljak. Már korábban is felkerestem egy építészt, de ő csak a vállát vonogatta. Dr. Dananay Lászlóné (81), nyugalmazott pedagógus Ezen a fórumon én a közérdeket próbáltam érvényesíteni. Azokat az urbanisztikai tapasztalataimat kívántam tolmácsolni, amelyek jelen vannak Miskolc belvárosában. Jövőbe mutató, kritikai jellegű, a szakmát segítő megoldásokat vázoltam fel. Dr. Horváth Béla (79), nyugalmazott főépítész Érdemes volt eljönni a fórumra. Fontos tudni, hogy az állampolgárok pénzéből milyen felújítások folynak a belvárosban. Örülök a fejlődésnek, azonban úgy látom, hogy nincs teljes összhang, és hiányzik a kommunikáció a szakma és a civilek között. Dr. Ortó György, ingatlanfejlesztő Hasznos volt a fórum, mindenképpen folytatásra méltó. A tanulsága az, hogy fontos a folyamatos párbeszéd és egyeztetés a főutca lakói, vállalkozói és a fejlesztés végrehajtói között. Erősíteni kell azt a folyamatot, ami élővé, kulturálttá teszi a főutcát. . Juhári Andrea (28), szerkesztői gyakornok Fórumunkon mindenki elmondhatja véleményét (Fotó: Bujdos Tibor) Ne a bazáros narancssárga! ■ A belváros, a miskolci főutca megújítása, szépítése, színezése volt a témája az ÉM-fórumnak. Balogh Attila __________________________ wmitty@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM - BAL) - „Merre megy a főutca?” - tette fel költői formában a kérdést a csütörtöki fórum címe; a megyeszékhely lakói többé- kevésbé jól látják-láthatják, „merre”. Az pedig különösképp nyilvánvaló, merre mennek a miskolciak: a belvárosba. Azaz a főutca, a Városház tér, a Villanyrendőr környéke és kapcsolt részeik a legutóbbi évek folyamatai nyomán kezdenek ismét élettel megtelni, a Széchenyi utca sokak szerint egyre szebb - és ahogy az lenni szokott, az általánosságban üdvözlésre találó változások mellett az emberek jobban észreveszik a rosszat, a hiányt, hibát. És maga az önkormányzat (amely deklaráltan motorja a város- központ megújulásának) s annak illetékesei sem tagadják, sok még a teendő. Halvány kontra csiricsáré Kiemelt témája volt a fórumnak a színezés kérdése (erről lapunk többször írt a napokban). Elhangzott: valóban a visszafogott, világosabb, pasztell jellegű színeket részesítik előnyben a homlokzatok átfestésénél - ami miatt többen, szakemberek is aggódnak, hogy túl sápadt lesz a főutca, holott „bátrabban” is lehetne az élénkebb színekhez nyúlni -, de egyrészt a további felújításoknál színesebb épületek következnek a sorban, másrészt a színválasztást műemlékvédelmi kutatásokra alapozott építészeti tervek adták meg. „Ne legyen csiricsáré a főutca - adta meg az irányelvet Bernáth Attila -, ezért pasztellszínekben gondolkodunk, nem rikító »műanyag« színekben.” Kiszínezték volna...- Régész kollégák végignézték a belvárost. Több ponton megtalálták a tizenkilencedik, vagy akár tizennyolcadik századi építésű házak eredeti színére utaló nyomokat. Ezeken alapszanak a MIK által készíttetett mostani tervek, amik kellő korrekciós eljáráson mentek keresztül, tervtanácsi kontrolion is. Mehetett volna ez úgy is, hogy összehívnak egy nagyon okos testületet, és az kiszínezte volna papíron a házsort... de szerencsére nem ezt választották - fogalmazott Kosdi Attila, aki a területileg illetékes műemlékvédelmi hatóság képviselőjeként volt jelen a fórumon. Később hozzátette: - Nem tudunk igazából házat színezni. Ezt tanulni kell. Ezért nem akarjuk elkövetni a hibát, hogy túl hatásosra, túl erősre, túl élénkre sikeredjen, azzal ellenkező hatást érnénk el, mint szeretnénk. A történelmi miliő uralkodjon. Ne az egyéni, a „bazáros narancssárga”. Bevonnák a civileket a döntésbe ■ A helyhatóság kész minden társasháznak támogatást adni, hogy elvégezhessék a felújítást. Miskolc (ÉM - BAL) - Lapunk mostani fórumán is többek részéről elhangzott, jó ff .................... A belvárosban lakni nem csak jog, de kötelezettség is! Bernáth Attila .................................................................................ff volna, ha a városvezetés jobban bevonná a civilek véleményét, a városlakókat a döntések előkészítésébe, volt olyan hivatali illetékes, aki maga jelezte: számítanak a tenni akaró helybeliek segítségére, tanácsaira. Száz épület De miben is? Abban, hogy ha a város egésze nem is, de legalább a főutca és környéke olyanná váljon, ami mind az itt élők, mind az idelátogatók minél nagyobb része számára kellemes látnivalót és élhető, vonzó környezetet kínál. Ez irányba visz-e a változás vagy sem? - erről alakulhatott ki vita, amely az utcai tisztaság, a közbiztonság és a (város)építészet kérdéseit egyaránt érintette. Száz körüli épületet jelent egyébként a Széchenyi utca érintett szakasza; ezek negyede nem igényel felújítást, harmaduké pedig lezajlott a legutóbbi évek során. A MIK (az önkormányzat ingatlanos cége) részéről most is elhangzott: a többié (ami városi tulajdonú) sem marad el. A társaság révén a helyhatóság kész minden társasháznak 40 százalékig támogatást adni, hogy azok is elvégezhessék a felújítást.- Egy részük, sajnos, így sem mutatott eddig hajlandóságot az együttműködésre - panaszolta Bernáth Attila, a MIK igazgatóhelyettese, aki úgy fogalmazott: „a belvárosban lakni nem csak jog, de kötelezettség is - a rendben tartás, a megszépítés végett”. A vita hevében. Viszlai József építész (beszél) és Pásztor Albert rendőr-kapitány (figyel) fórumunkon. (Fotó: B. T.) FELVETÉSEK ÉS REAKCIÓK Terítéken volt a belváros és annak házai (Fotó: Teszárovics Natália)- Már a „Főutcai Plaza Projekt" név se tetszik. Miért legyen olyan, mint a plazák? Jobb volna a városszépítő program nevének, teszem azt, „Miskolci Óváros Rehabilitáció". (Tóth Szabó István)- Az FPP csupán a kereskedelmi megújítás programja, amiből a városnak bevétele adódik, ez fordítható a belváros szépítésére. (Bernáth Attila) ★ ★★- A Miskolci Nemzeti Színház színe sosem volt fehér. Most arra festették. Mindig sárga volt. Hol itt a történeti hűség? (Horváth Béla)- A színház új, fehér színe sok vitát kavart. A klasszicizmus jellemző színe- ezt a stílust képviseli az épület - a fehér. Ha tudományos kutatás később azt igazolja, hogy helytelen volt a mostani színválasztás, legközelebb át lehet festeni. (Kosdi Attila) ★ ★★- A virágbolt jól illett a színházi környezethez, az átgondolatlan elbontása is azt mutatja, mennyire nem tiszteljük az elődöket, az általuk létrehozott városképet, nincs folyamatosság. Nem „új várost" kell építeni, hanem észrevenni, hogy van itt egy létező település, és azt megújítani. (Horváth Béla) - A virágboltot szerintem is kár volt eltüntetni. De ne feledjük: legutóbb már egy kínai rongyosbolt üzemelt benne... (Kosdi Attila)- Fontosnak tartjuk a belváros tisztaságát. Ám súlyos probléma, hogy nincsenek hulladéktárolók. Az újonnan épített házaknál kevés a kapacitás, nem lehetséges elég nagy méretű konténert elhelyezni. És azt tapasztaljuk, hogy más városrészekből jönnek ide lakók, kocsival, és kiteszik a szemetet zsákokban az utcára, kapualjba... (Vincze Anikó)- Foglalkozik a MIK azzal, hogy valamiképp rendszerbe foglalja a hulladékszállítást a belvárosi övezetben. Ez speciális szabályzást kíván. (Bernáth Attila) ★ ★★- Mióta megszűnt a belvárosi rendőrőrs, nem olyan a közbiztonság, mint volt. Megépítünk valamit, éjjel már le is rombolják, befújják festékkel, megrongálják. (Bernáth Attila)- A statisztika mást mutat. Hetek telnek el, hogy nem történik bűncselekmény a belvárosban. Ami igen, az is azért, mert visszatért az élet: például italos emberek a vendéglátóhelyről kijövet összekapnak. Utcabútorok, kikerült értékek: semmihez nem nyúlnak. Amikor őrs működött itt, még más viszonyok uralkodtak: az udvarok tele voltak putrikkal. Most van térfigyelő rendszer, a kapitányság épülete pedig nincs messzebb háromszáz méternél. (Pásztor Albert)- Talán a rendőrség nem értesül minden rendbontásról, rongálásról... (Bernáth Attila)
