Észak-Magyarország, 2006. október (62. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-16 / 243. szám

2006. október 16., hétfő ÉSZAK ORSZÁGBAN-VILÁGBAN /2 RÖVIDEN • A Fidesz az Alkotmánybíróságon támad­ja meg a tandíj miatt a felsőoktatási tör­vényt - jelentette be szombat este a Kos­suth téren Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnö- ke. Elsősorban a szociális rászorultság alap­ján adott tandíjmentesség szabályait tartják diszkriminatívnak. Tüntetés. Zászlóégetésssel (is) tiltakoz­tak a hétvégén az észak-koreai nukleáris kísérletek ellen (Fotó: epa) Minimálbér - újra tárgyalnák ■ Már készül az októ­ber 20-i bértárgyalások­ra az Országos Érdek­egyeztető Tanács. Budapest (MTI) - Már ké­szülnek a munkavállalói és munkáltatói érdekképvisele­tek szakértői az október 20-án az Országos Érdekegyeztető Tanács (ÓÉT) szakbizottságá­ban kezdődő bértárgyalásra. A kormányzati oldal a jövő évi költségvetés fő számai alapján ekkor közli majd, hogy milyen átlagos bruttó béremelési mértéket javasol a következő évre a versenyszfé­rának. Nem fogadják el A pápa '56-ról Vatikánváros (MTI) - Az 1956-os hősi népfel­kelést és szabadsághar­cot méltatta a budapes­ti ünnepségekre küldött legátusához írt kinevező levelében XVI. Benedek pápa, emlékeztetve arra, hogy fél évszázada XII. Pius pápa együttérző lel- külettel kísérte imáival és vigasztalta szavaival a szabadságát védő ma­gyar népet. Joseph Ratzinger pá­pának Angelo Sodano bíboroshoz, nyugalma­zott államtitkárhoz, a bí- borosi kar dékánjához írt - még szeptember 23- án kelt, latinul megfo­galmazott - levelét a hét végén hozta nyilvános­ságra a Vatikán hivata­los honlapján a pápai sajtószolgálat. A pápát Sodano képvi­seli az októ­ber 22. és 23. között Budapes­ten sorra kerülő ünnepsé­geken. Német vezetés Berlin (MTI) - Né­metország átvette a libanoni ENSZ-erők keretében békefenn­tartó szolgálatot telje­sítő nemzetközi hadi­tengerészeti kontin­gens parancsnoksá­gát vasárnap - közöl­te a német hadsereg szóvivője. Németor­szág mintegy 2400 katonával vesz részt a libanoni békefenntar­tásban, s elsősorban a libanoni tengeri utak ellenőrzésében vállal szerepet. Elsőd­leges feladata a Hezbollah síita gerilla­szervezetnek szánt fegyverszállítások megakadályozása, a szervezettel szemben elrendelt fegyverszállí­tási embargó betarta­tása. A berlini kor­mányzat már koráb­ban jelezte, vállalja a nemzetközi haditen­gerészeti erők pa­rancsnokságát, s erre mind Bejrút, mind az ENSZ által felhatalma­zást kapott. Megszűnik az ingyengyógyszer Budapest (FH) - Megszűnik az ingyenes gyógyszer és gyógyászati segédeszköz, ha a parlament megszavazza a gyógyszerellátás­ról szóló törvényjavaslatot, amit a kormány pénteken nyújtott be a parlamentnek. Azt még nem tudni, mennyit kell majd fizetni, mert az összeget külön jogszabály állapítja meg. A törvény a tervek szerint december 29-én lép hatályba. A parlament elé terjesztett törvényjavas­lat úgy fogalmaz, hogy díjat kell majd fizet­ni a kiemelt, indikációhoz kötött támogatás­ban részesített gyógyszerért és gyógyászati segédeszközért. Ez nem érinti valamennyi gyógyszert, csak azokat, amelyeket jelenleg 100 százalékban támogat az egészségbiztosí­tás, vagyis nem lesz külön díja az amúgy sem ingyenes gyógyszereknek és segédeszközök­nek. A díjfizetés nem érinti majd a köz- gyógyellátottakat, mert esetükben másféle té­rítésmentességről van szó: a számukra felír­ható gyógyszerek és a segédeszközök árát nem 100 százalékban állja a biztosító, ha­nem azt a részt, amit a betegnek kellene ki­fizetnie, az állami költségvetés vállalja át. Elhunyt Tarnói Gizella Budapest (FH) - Vasárnap reggel hosszan tartó, súlyos betegségben, 59 éves korában elhunyt Tarnói Gizella, az Élet és Irodalom című hetilap főszerkesztő-helyettese. Tarnói Gizella 1971-től a Magyar Rádió munkatár­sa volt, a 80-90-es években olyan jelentős mű­sorok fűződnek az ő nevéhez is, mint a Szo­rító, a Névjegy, az Eco-mix, a Magyar Tele­vízióban pedig a Hírháttér és a Napzárta. Tarnói Gizella 1994-ben került az ÉS-hez. Hogy nőhet-e, s ha igen, mennyivel a reálbér, az nem a dolgozókon múlik. A fotó illusztrációA kormányzati szándékról Katona Tamás - a Pénzügymi­nisztérium azóta lemondott államtitkára - a napokban egy érdekképviseleti tanács­kozáson elmondta: a követke­ző két évben nem nőhet a reálbér, illetve a következő évben az előre számított 6,8 százalék helyett, az idei ma­gasabb érték miatt 6 százalék lehet az infláció. Ezek a szá­mok, az adó- és járulékszabá­lyokkal, a gazdasági növeke­dés és foglalkoztatás célkitű­zéseivel együtt behatárolják a versenyszférának a kormány­zat által jövő évre ajánlható béremelési mértéket. A szak- szervezetek a közelmúltban többször is kifejezték: nem fo­gadják el a reálbérek csökke­nését. Mint Hódi Zoltán, az ÓÉT szakbizottságának szakszerve­zeti szóvivője elmondta: saját javaslatuk kidolgozásánál ab­ból indulnak ki, hogy lehető­ség van a stabilizációs prog­ramból adódó terhek arányo­sabb elosztására, ne a munka- vállalók viseljék annak min­den negatívumát. Azt is figye­lembe kívánják venni, hogy milyen az a béremelési mér­ték, amely még nem kénysze­ríti a cégeket elbocsátásra. A minimálbérről is... A soron következő tárgya­lásokon szóba kerül majd a minimálbér ügye is. Bár a múlt év végén három évre előre meghatározták a mini­málbért az OÉT-ben, a stabi­lizációs intézkedések miatt ennek újratárgyalását már a nyáron kezdeményezte a munkáltatói oldal, s bejelen­tette azt is, hogy megegyezés A válságban W Szakértőnk szerint a demogstrációknak októ­ber 23-ig nagy valószí­nűséggel lesz folytatása. Budapest (ÉKN - SzP) - Gyulai Attilát, a Political Capi­tal Institute elemzőjét arról kérdeztük, mikor tekinthető lezártnak a belpolitikai válság?- A válsághelyzet akkor szűnik meg, ha a rendkívüli helyzetre utaló események visszaszorulása - demonstrá­ciók, esetleges sztrájkok - mellett a kormányoldal ismét el tudja kezdeni a kormány­zást, vagyis elő tud állni azok­kal a témákkal, amelyek mind politikai, mind gazdasá­gi értelemben az előrelépésről szólnak. Ezt azonban jelenleg is akadályozzák a folyamatos botrányok, az MSZP választ­hiányában felmondja a koráb­bi megállapodást. A megállapodás szerint az idén az előző évi 57 ezer fo­rintos minimálbért 62 500 fo­rintra emelték, 2007-ben azt 65 500 forintra, 2008-ban 69 000 forintra kellene emelni. A megállapodás alapján a szak­képzetteknél a minimálbérhez rendelt bérminimumot vezet­tek be. Ennek szorzószáma az idén az első félévben csak ajánlott volt, a második félév­től, illetve 2007-ben és 2008- ban pedig kötelező. nincs munka mányi üléséről kikerült felvé­telek, és az ezekkel kapcsola­tos magyarázkodás. A de­monstrációknak pedig októ­ber 23-ig nagy valószínűséggel lesz valamilyen folytatása - összegezte Gyulai Attila. Arra a felvetésre, hogy a Fidesz új stratégiája a bojkott­ra épül, elmondta: a szóba nem állás stratégiája fenntart­ja azt a válságot érzékeltető helyzetet, amelyből a Fidesz már hátrébb lépett, így vissza tud lépni a parlamenti kere­tek közé, de presztízsvesztesé­get nem szenved, hiszen ere­deti állítását - Gyurcsány Fe­renc politikailag nem létezik - fenn tudja tartani. A Gyurcsány Ferenccel kapcso­latos bojkottot ugyanakkor gyengíti a médiával vagy az MDF-fel kapcsolatos bojkott bejelentése. Fáradt francia katonák ülnek egy kisteherau­tó platóján egy Jéna közelében rendezett történelmi be­mutatón, amelyen mintegy 1500 szereplő részvételével re­konstruálták a XIX. század egyik legnagyobb csatáját ok­tóber 14-én. Kétszáz évvel ezelőtt ezen a napon Napóleon túlerőben lévő serege legyőzte a porosz-szász hadakat. (Fotó: EPA) az igazságot eladni? HÁTTÉR Könnyebb ■ Nem kell feltétlen torzí­tania egy (párt)szóvivőnek - de igazából az őt meg­bízó politikusnak sem? Miskolc (ÉM - BAL) - Ha­zudik-e a politika vagy sem; ha igen, ebben segíti-e a politikai kommunikáció? - végül is ezekre az aktuális és izgalmas AMIT TUDNI KELL... Az I. Országos Politikai Kommu­nikációs Konferenciát pénteken rendezte meg a Miskolci Egyete­men a politikatudományi tanszék. Az egyes szekciókban folyt esz­mecserék további témái, címei az alábbiak szerint alakultak: Beszél­jünk vagy ne beszéljünk róla? - Közszolgálatiság, megválaszolt és megválaszolatlan kérdések; Konf­liktusok és mosolyok - Politikai hírek és közéleti vitaműsorok ve­zetése; Hihető-e és eladható-e? - Intézmények közéleti kommuni­kációja; Tabuk nélkül! Vagy még­sem? - Internetes újságírás; Elvek és gyakorlatok - A politizáló té­vék bemutatkozása. kérdésekre futott ki az az előadás, amely a „Szóvivői sze­repek, a pártok és kormányok kommunikációja kívülről” cí­met viselte, s a Miskolci Egye­temen pénteken rendezett nagyszabású konferencia egyik szekciójában zajlott. Olyan előadók beszéltek a témáról, akik maguk is voltak (kor­mányzati szinten, avagy nagy pártnál) szóvivők, illetve párt­közeli vagy független kommu­nikációs szakemberként ismer­tek: Pankucsi Márta (az egye­tem oktatója), Herényi Károly (MDF-es politikus), illetve Tóth Csaba és Bruck Gábor. Hálásnak bizonyult Az említett kérdéskör a szekcióülés végén került elő - addigra esett szó arról, hogy a szóvivők a rendszerváltás utáni másfél évtizedben „elsza­porodtak”, hogy szerepük és feladatuk egyrészt a hatalom (továbbá kormány, párt, intéz­mény) és a civil szféra közötti információs kapcsolatot bizto­sítani, valamint olyan bejelen­téseket megtenni, ami, teszem azt, a politikusoknak (illetékes vezetőknek) nincs ínyükre... Újságíróból rossz szóvivő lesz - ezt Bruck Gábortól tudtuk meg, aki a fenti kérdésben a legélesebb nézetet képviselte: „Elképesztően nagy a csábítás a politikában, hogy folyama­tosan hazudjanak. Azt is te­szik. Holott nem praktikus. A hazugság miatt vált unalmas­sá a politika. Milliószor könnyebb eladni az igazságot.” Nem élnek vissza vele Az SZDSZ-nél tanácsadó Tóth Csaba úgy vélte, a kom­munikációs szakember felada­ta nem lehet az igazság elfedé­se, a politikus ebben való se­gítése. Az MDF-es Herényi Ká­roly pedig úgy fogalmazott: ha több valós információt ad ki az újságíróknak, mint ameny- nyit ők kérnek - márpedig a „30 (sőt, már 15!) másodperces média” világában élünk, mint arra többször utaltak a meg­szólalók -, azok nem élnek vissza vele, és számára ez ed­dig hálás technikának bizo­nyult.

Next

/
Thumbnails
Contents