Észak-Magyarország, 2006. október (62. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-14 / 242. szám
2006. október 14., szombat ÉSZAK SÉTA /6 Vezetők árnyékában Miskolc (ÉM) - A Junior Achievement Magyarország szerdán „Árnyékprogramot” szervezett középiskolás diákoknak. Ennek keretében a diákok egy-egy vezető beosztásban dolgozó mentort kaptak, akinek végigkísérhették egy munkanapját. Lapunk fő- szerkesztőjével, Kiss Lászlóval három diák- negyed- és ötödéves középiskolások - tölthettek egy napot. Őket kérdeztük az Árnyékprogram hasznosságáról: Molnár Bence, a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium negyedéves diákja- Hasznosnak tartom ezt a lehetőséget, hiszen bepillantást nyerhettem a munka világába. Megtudhattam, hogy dolgozik egy vezető, milyen kihívásokkal és nehézségekkel kell megbirkóznia a munkájában. Sokat segített abban, hogy jobban értékeljem a munkát, átgondoljam a jövőre vonatkozó karrierterveimet. Pásztor Viktória a Surányi Endre Szak- középiskola ötödéves diákja- Gyakorlati tapasztalatokat kaphattunk az egy nap során. Külön érdekesség volt számomra látni azt, hogyan működik egy megyei napilap szerkesztősége, milyen területekre, rovatokra oszlik a lapkészítés. Számomra a legérdekesebb a Jördelési részleg volt, hiszen úgy gondolom, ez a terület adja meg az újság arculatát. Pogány Zsófia a Surányi Endre Szakközépiskola ötödéves diákja-Örülök, hogy betekintést nyerhettem az Észak-Magyarország szerkesztőségébe. A vállalatot , az itt zajló munkát ilyennek képzeltem el. Leginkább a fotó rovat keltette fel az érdeklődésemet, hiszen a képek teszik színessé az újságot. Érdekel a fotózás és úgy gondolom eltudnám képzelni magam egy ilyen munkakörben. ÉSZAK ---------------------Az Árnyékprogram (PDF 76 kb) Pár netes kapcsolat Magyarországon - és a világon bárhol - sok olyan szingli nő vagy férfi van, akik közel a 30-hoz még nem találtak maguknak egy olyan párt, akivel az életüket boldogságban leélhetik. Ezek az'emberek szórakozóhelyeken, bárokban, disco-ban, vagy éppen az utcán nyitott szemmel járva keresik a nagy Ő-t. Akik hosszú idő után sem találnak maguknak senkit, „utolsó reményként” különböző társkereső szolgálatokhoz fordulnak, vagy épp a „chat”-hez. De vajon az ilyen „szolgáltatás” a legjobb módja a nagy O megtalálásának? Én úgy gondolom, hogy nem. A világon j vannak olyan emberek, akik nem tudják elfogadni magukat. Ezek az emberek a siker érdekében egy-két fontos dologban füllentenek. Ha pedig nem őszinte valaki a beszélgetés elejétől fogva, akkor már nincs is értelme. Persze vannak olyan párok is, akik az internet segítségével ismerték meg egymást, amit nem sokára az első randi, majd az eljegyzés, esküvő és végül a családalapítás követett. De sajnos több azoknak a száma, akik csak viccből ringatják illúzióba a másikat, csak egy jó mókának tartják az egészet. Tehát én nem tartom hasznos dolognak, hogy az interneten keressünk magunknak párt. Vagy az is előrelépés, hogy egyáltalán találkozhattál valakivel? Losonczi Dóra Szepsi Csombor Márton Gimnázium DIAKUJSAGIROINK ,/ j -j ■> ^ j ■* ■* «>j j -j v -j -j > j ■j'J w v Orczy Sándor Zoltán Európa Szakképző Iskola _______ Palincsák Enikő Avasi Gimnázium Losonczi Dóra Szepsi Csombor Márton Gimnázium Közlekedni, de mégis hogyan? Aktuális probléma a városok közti közlekedés (Fotó: Ém-archív) ■ A közlekedés egy igazán fontos probléma. Sokan távol laknak a munkahelytől. Napjainkban a közlekedés egy igazán fontos probléma, amelyet jól ismernek a közlekedési vállalatok és fuvarozócégek dolgozói, de súlyát a közemberek is saját bőrükön tapasztalják. Az elkerülőutak hiánya, az autópálya-rendszer tökéletlensége és befejezetlen- sége megnehezítik a szállítmányozók életét, az általuk túlterhelt közutak pedig a városi közlekedést teszik jóval bonyolultabbá, nem is beszélve a zajról, és egyéb káros hatásokról, amelyeket a lakott területeken áthaladó kamionok és egyéb teherszállító járművek okoznak. Az utca emberének ellenben nemcsak ezek okoznak problémát, hanem az is, hogyan jussanak el egyik pontból a másikba, lakóhelyüktől az óvodáig valamint az iskoláig gyermekeikkel, onnan saját munkahelyükre, mindezt időben. Tegyük félre most az autóval rendelkezők problémáit, a benzinárak és a dugók okozta nehézségeket, koncentráljunk most azokra, akik a tömegközlekedéstől függnek, s akikre előreláthatólag újfent rájár majd a rúd. Kezdjük azokkal, akik lakóhelyüktől csak messzire kapnak megfelelő állást, ha kapnak egyáltalán. A-ból B-be Az igazán aktuális probléma a városok közti közlekedés. A nap mint nap munkába járók, lakóhelyüktől messze tanulók, szeretteiktől távol élők mindennapjai eddig is finoman szólva nehéznek, kalandosnak mondhatóak. Megterhelőek a fizikailag rossz utazási körülmények, a járműpark állapota miatt; kalandosak a késések, a vandálok és a huligánok okozta kellemetlenkedések miatt; és nehezek, anyagilag megterhelőek a jegyárak miatt. A városok közti tömeg- közlekedés eddig vasúthálózatunkra terhelődött, és terhelődik nagyobb részt a mai napig is. * Ellehetetlenítés? Akárhogy is ez a közlekedési és szociális jellegű politika, a lakosságra nehezedő, s egyre csak emelkedő terhek az életkörülmények jelentős romlását, amúgy is vitatható életszínvonalunk, a lakosok moráljának, életkedvének, s a népesség csökkenésének okozói, életünk ellehetetlenítői lesznek. Orczy Sándor Zoltán Európa Szakképző Iskola kíafc. _______________________ _______ Séta. A sajtó és tanulás program diákjai már második hete ismerkednek az újságkészítéssel. (Fotó: Bujdos Tibor) ük { >or) | Ki mertem ■ Valóban átok az önbizalomhiány? - teszik fel maguknak sokan ezt a kérdést. Vannak olyan emberek, akik az önbizalomhiányuk miatt rosszuk teljesítenek az iskolában, vagy a felnőttek a munkahelyükön. Azt gondolom, hogy ezért átok. Sajnos én kiskoromtól kezdve önbizalomhiányban szenvedek, ami - szerintem - évről-évre „súlyosbodik”. Ehhez, pedig a szüleim és a környezetemben élők nagy örömére párosul még egy kis pesszimizmus is, csak, hogy teljes legyen a kép. Nemegyszer megtörtént már velem, hogy például az iskolában nem azért nem mentem ki felelni, mert nem tanultam, hanem azért, mert túl gyáva voltam hozzá, és rosszabbnál rosszabb gondolatok kerítetek hatalmukba. Utána, természetesen, jött a lelkiismeret-furdalás, ja és a szemrehányás, hogy lehetek ilyen dinnye?! Majd a fogadalomtétel, hogy többet nem fór„beszélni" dúl elő ilyen, bármi történjék is, legközelebb ugrok, ha elhangzik a nevem. Minden pillanatban, amikor lehetőség van írásban számot adni a tudásomról, én vagyok az első. Tudom, hogy ez a végtelenségig nem mehet, de ezen változtatni nagyon nehéz. )Y .................................................... Az már egy fél siker, ha felismered a hibádat. Losonczi Dóra ....................................................1) Ha vannak még ilyen emberek rajtam kívül, akkor remélem, hogy nekik segítettem azzal, hogy megtudták, nincsenek egyedül, sőt magamnak azzal is, hogy ki mertem „beszélni” magamból. Azt szokták mondani, hogy az már egy fél siker, ha felismered a hibádat, az meg csak ráadás, ha változtatni is tudsz rajta! Hajrá! Losonczi Dóra Szepsi Csombor Márton Gimnázium Mi dolgunk a világon? ■ Jó, ha egy mosollyal, kedves szóval felderíted embertársaidat, szebbé teszed napjukat. Mi dolgunk a világon? Ez a kérdés számomra olyan, mintha azt kérdeznék: mi leszel, ha nagy leszel? Megfoghatatlan és kusza gondolatok jutnak eszembe. Mit tehetek én a világért, vagy mit szeretnék én tenni a magam kis környezetéért? Nagy kérdések, kis emberek. A magam kis tizenhét esztendejével, a szívemre hallgatva csak azt érzem, van még valami dolgom itt, valami jót még cselekednem kell. Mi ez a jó? Égi szép, angyali tisztaság? A „jó” lehet igazán apró is. Annyira, hogy talán már nem is vesszük észre mai világunkban. Ha egy mosolylyal, kedves szóval embertársadat felderíted, boldoggá teszed a napját, az nem jó? Szerintem igenis az. Naggyá tesz Mindig is a kis dolgok tették naggyá az embereket. Ha már elértem, hogy szerető szüleim büszkék rám, ha barátaim szeretnek, és megbecsülnek, ha van hú társam; azt hiszem, majd azt mondhatom: célt értem. Az egész világot megváltani nem tudom, de kisebb részét pozitívan befolyásolni igen. Dolgunkat e világon konkrétan nem ismerjük, de hiszem, ha szívünkre hallgatunk és helyesen cselekszünk, már tettünk valamit a világ előmozdításáért. Palincsák Enikő Avasi Gimnázium Szikszói DÖK-tábor Minden év augusztusában diák-önkormányzati tábort (DÖK-tábor) szervez a szikszói gimnázium. Az idén a Rakacai-tó partjánál fekvő karolai kastély adott otthont a hat napig tartó összejövetelnek. Mindannyian nagyon vártuk már ezt a hetet, hisz ez volt az utolsó szórakozási, táborozási lehetőségünk az iskola megkezdése előtt. A társaság hamar megtalálta a közös hangot. Volt szerencsénk különböző előadásokon részt venni, ahol mindig valamilyen érdekes témáról beszélgetünk, mint például a káros szenvedélyek, diákjogok és az iskolamédia. A csapat ezeken a foglakozásokon még inkább összekovácsoló- dott, a jó humorért sem kellett a szomszédba menni. így a hét végére kiderült, hogy mindenki - a vendégek is - nagyon jól érezték magukat. Reméljük, hogy az elkövetkező években is lesz lehetőségünk itt táborozni, az előadásokat pedig ismételten Baranyi Éva fogja tartani. Losonczi Dóra Szepsi Csombor Márton Gimnázium «
