Észak-Magyarország, 2006. szeptember (62. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-28 / 228. szám
2006. szeptember 28., csütörtök HIRDETÉS /18 ÉSZAK m a a r * « o a » * « a 25 éves a jogászképzés a Miskolci Egyetemen A jubileum, az Állam- és Jogtudományi Kar oktató-, valamint TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉGE, A TÉRSÉGBEN BETÖLTÖTT RANGOS SZEREPE IS INDOKOLJA, HOGY ÁTTEKINTSÜK MINDAZT, AMI ÁLTAL NEMCSAK ISMERTTÉ, HANEM ELISMERTTÉ VÁLT A KAR. MÚLTAT, JELENT ÉS JÖVŐT VILLANTJA FEL DR. SZABÓ MIKLÓS PROFESSZOR, A KAR DÉKÁNJA.- 1981 szeptemberében lépett be az egyetem kapuin az első jogász évfolyam. Akkoriban a Miskolci Egyetemet még Nehézipari Műszaki Egyetemnek hívták, így az egyetem és a város előtt újdonságnak tűnt a gondolat, hogy jogászképzés kezdődik. A döntésnek megvoltak az okai, az egyetem részéről az volt, hogy a képzési kínálatát bővítse, és az egyetem fennmaradásának egyik garanciáját látták az akkori vezetők abban, hogy a jogi képzés megindult. Voltak szempontjai a városnak és a megyének is, mert erre az időre a jogi igazgatási szakember-ellátottság megoldatlanná vált. Fontos volt tehát, hogy a magas szintű jogi-igazgatási szakemberek képzését a helyszínen oldják meg, hiszen régi tapasztalat, ahol képzés folyik, ott maradnak a végzett hallgatók. Úgy gondolom, ha az elmúlt 25 évre visszatekintünk, ezek az igények teljesültek. Napjainkra már a Miskolci Egyetem universitas, a képzés teljes spektrumát felvonultató intézmény, hiszen a jogászokat követően közgazdászok, bölcsészek, zeneművészek és egészség- tudományi szakemberek képzése is folyik az egyetemen. Elmondhatom azt is, hogy a város és a megye jogiszakember-ellátottsá- ga megvalósult.- A jogi kar eredményes tevékenységét fémjelzi az is, hogy jelentős elismerésben részesült az utóbbi években.- Az elmúlt évben végezte a Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság a jogi karoknak azt az összehasonlító vizsgálatát, amelynek során felállítottak egy egységes szempontrendszert, és létrehoztak egy testületet, amely kiszállt a helyszínre, megvizsgálta a követelmények teljesítésének szintjét, és egymással összehasonlító értékelést folytatott. Ennek során megállapították, hogy a jogászképzést dr. Szabó Miklós, dékán és minden, a kar által gondozott szak oktatását megfelelő, magas színvonalon látjuk el. Az akkre- ditáció minőségi szempontjain kívül lehetett pályázni úgynevezett kiválósági helyre. Ez azt jelentette, hogy az egyes szakok, doktori iskolák, vagy a karoknak egy-egy szervezeti egységei azt állíthatták magukról, hogy a felsorolt szempontrendszereknek legalább 85 százalékban megfelelnek. Volt olyan jogi kar, amelyik pályázott, és volt amely nem pályázott, és a pályázók közül négy jogi kar elnyerte ezt a megtisztelő címet. A doktori iskolák versenyében, amely a tudósképzésnek a legmagasabb szintű intézménye, az országban egyedül a Miskolci Egyetem Jogi Karának Deák Ferenc Doktori Iskolája nyerte el ezt a címet.- Miközben a napi feladatokat ilyen magas szinten oldotta meg a Miskolci Egyetem jogi kara, új szakok indítására is futotta erejéből. — Eleget tettünk azoknak az elvárásoknak, amelyeket Magyar- ország a bolognai folyamatba történő bekapcsolódás által vállalt. Ez voltaképpen a kétlépcsős képzést jelenti, tehát az alapképzési és a mesterképzési szakokra való felfűzését a felsőoktatásnak. A jogászképzés osztatlan képzés maradt. A kétlépcsős képzést nem vezettük be, azonban a bolognai folyamathoz két új szak megindításával csatlakoztunk. Az egyik az igazságügyi-igazgatási szak, a másik az egyetemünkön és a régióban is új szakként lép színre, ez a munkaügyi és társadalombiztosítás igazgatási szak. Itt jogos kérdés már most, milyen irányban tudnak továbblépni a hallgatók. Az egyik továbblépési irány az, hogy az igazgatási szakokon végzettek, ha kedvet kaptak a jogi tanulmányokhoz, bekapcsolódhatnak a jogászképzésbe és rövidebb idő alatt megszerezhetik a jogi diplomát. A másik továbblépés, amit most munkálunk ki, hogy a bachelor alapképzési szakokhoz „master” mesterképzési szakokat is társítsunk. Vagyis a mostani főiskolai szinthez egyetemi végzettséget tudjunk biztosítani ugyanazokon a szakokon. Mára az is tény, hogy megvalósult a korábban sokat emlegetett átjárhatósági lehetőség. Felügyeletünk és irányításuk alatt a középiskolák is folytatnak jogiasszisztens-képzést, ami felsőfokú szakképzésnek minősül, tehát abban a rendszerben, ami felsőfokú szakképzés, alapképzés, mesterképzés, osztatlan képzés, prosztgraduális képzést hirdetünk, ezekben az egyes hallgatók igényük, képességük és lehetőségük szerint keresztirányban is és hosszirányban is mozoghatnak. Azon vagyunk, hogy minél gazdagabb kínálatot biztosítsunk hallgatóinknak.- Mindezek után nem kerülhető meg a kérdés, voltaképpen mik a kar erősségei?- Két dolgot említek meg. Az egyik a gyakorlati jellegű képzésre való törekvés, ami a szakmának régi és változatlan követelése. Nem minden jogi kar tartotta meg olyan mértékben a gyakorlati foglalkozásokat, mint mi. A másik erősségünk az új kihívásokra történő reflektálás, ez elsősorban az Európai Unióhoz történő csatlakozásból következik, ami képzésünkben az európai uniós joganyag megjelenítését tükrözi és azt a szaknyelvi felkészítést, ami szükséges, hogy ebben az európai térben hallgatóink nemzetközi értelemben is megállják helyüket. Kínálunk angol, francia, olasz nyelven kurzusokat, és kínálunk jogi szaknyelvi alapozó felkészítést angol és német nyelvből. Kínálunk a münsteri egyetem oktatóinak közreműködésével európai jogi és német jogi előadássorozatot, amelyet a diplomában betétlappal tudunk igazolni. Ezáltal ezek a hallgatók előnyösebb helyzetben indulhatnak a munkaerőpiacon - mondta befejezésül dr. Szabó Miklós, a Miskolci Egyetem Állam- és Jog- tudományi Karának dékánja. Életem legszebb öt éve volt A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán napjainkban HÁROMEZREN TANULNAK. EBBŐL AZ EZRET IS MEGHALADJA A NAPPALIS HALLGATÓK SZÁMA. A KARON EGYEDÜLÁLLÓ JÓ HANGULAT ALAKULT KI A DIÁKOK ÉS A TANÁROK KÖZÖTT, ŐRIZVE A SELMECBÁNYÁI HAGYOMÁNYOKAT AZ ÚJ KÖRNYEZETBEN IS - VALLJA DR. BENDE GÁBOR, AKI A KÖZELMÚLTBAN VETTE ÁT A DIPLOMÁJÁT.- Miként emlékszik vissza a fia- j tál diplomás a Miskolci Egyetemen töltött évekre?- Túlzás nélkül mondhatom, hogy életem legszebb öt évére gondolok vissza. Jóllehet, megkaptuk azokat a kötelező feladatokat, amelyeket meg kellett oldani, tehát sokat kellett tanulnunk, de mégis egy olyan közösségnek voltam a részese, amely révén egész életre szóló barátságokat tudtam kialakítani.- Milyen volt az oktatók és a diákok kapcsolata?- Szerintem a selmeci hagyományoknak köszönhetően, figyelembe véve az egyetem belső hagyományait, egyedülálló jó kapcsolat alakult ki a tanárok és a diákok között. Némelyik tanárral a múló évek során már-már baráti kapcsolat jött létre, és ezt a jó kapcsolatot továbbra is nagy hűséggel ápoljuk.- Ebbe a légkörbe szépen illeszkedik a jogi kar is - vetjük közbe.- Úgy gondolom, most már abszolút hagyományőrző kar lettünk. Korábban a hagyományokat a bányász, kohász, gépész, tehát a műszaki karok ápolták, de most már tudatosan a jogi kar is ápolja ezeket a hagyományokat. A fiatalokat felkaroljuk, „balekoktatásra” járnak, gólyatáborokat rendezünk, kellemes szakestélyek vannak. Az újonnan bekerült hallgatóknak lesz egy úgynevezett mentoruk, keresztszülőjük, aki foglalkozik vele öt év alatt, segít nekik a tanulásban, jegyzeteket ad, elmondja, mit, hogyan csináljanak, miként készüljenek a vizsgákra, tehát átadjuk a tapasztalatokat.- Most hogy végzett, Ön miskolci lakos, marad a városban, vagy máshol keres munkahelyet?- Miskolcon maradtam, itt dolgozom egy felszámoló cégnél, és ügyvédi irodában ügyvédbojtár vagyok, tehát szerencsésnek mondhatom magam, mert igen jó állást kaptam, és igyekszem a követelményeknek megfelelni.- Mit tud az Önnel együtt végzett hallgatókról, mennyire keresik a jogászokat a munkaerőpiacon?- A miskolci jogi karon szerzett diploma bárhol az országban versenyképes a máshol szerzett diplomákkal. Tudjuk, hogy verseny van a munkaerőpiacon, de az a diploma, amit itt szereztünk és az az oktatási anyag, amellyel megismerkedtünk, azzal el tudunk helyezkedni. Gyakorlatorientált tudást kaptunk az egyetemen, szinte kész jogászként kerülünk ki az egyetem falai közül, így könnyebb a beilleszkedés. Erre bizonyíték, hogy közülünk többen ügyvédi irodákban is gyorsan elhelyezkedtek. A korszerű, jó képzést bizonyítják a különféle felmérések is, amelyekben előkelő helyen van a Miskolci Egyetem.- Most, hogy kikerült az egyetemről, miként képzeli el a további kapcsolatokat a karral?- Egy úgynevezett jogász örök baráti egyesületnek vagyok a tagja, ez külföldön már ismert. A lényege, hogy a hallgatók vissza tudnak jönni az egyetemre, programokat szervezünk a hallgatóknak főleg hétvégekre, visszajárunk a szakestekre, és szeretnék segíteni az egyetemnek abban, hogy minél többen megismerjék azt a légkört és azt a magas színvonalú oktatást, ami itt folyik - mondta befejezésül dr. Bende Gábor. Oktatás, kutatás, diákbarát légkör Beszélgetés dr. Patkó Gyulával, a Miskolci Egyetem rektorával A TÖBB MINT 270 ÉVES MÚLTRA VISSZATEKINTŐ MISKOLCI EGYETEM - MELYBŐL FÉL ÉVSZÁZAD A VÁROS SZÍNTERÉRE ESIK -, MISSZIÓJÁNAK TEKINTI MA IS A REGIONÁLIS, TUDOMÁNYOS SZEREP EREDMÉNYES BETÖLTÉSÉT, A GAZDASÁGI, TÁRSADALMI FELEMELKEDÉST, VALAMINT AZ OKTATÁS MAGAS SZÍNVONALÁT, ÁLLVA A VERSENYT HAZAI ÉS NEMZETKÖZI VONATKOZÁSBAN EGYARÁNT. A KÜLSŐ KÉPÉBEN ÉS BELSŐ TARTALMÁBAN EGYARÁNT MEGÚJULT EGYETEM EURÓPAI SZÍNVONALÚVÁ VÁLT, ÉS MIKÖZBEN JÖVŐORIENTÁLT, HŰSÉGGEL ŐRZI A SELMECBÁNYÁI DIÁKBARÁT LÉGKÖRT. A Miskolci Egyetem nemcsak a térségnek, hanem a régiónak is olyan tudásközpontja, amelyre mindig felfigyeltek nemcsak a városban, hanem a térségben is. Fontos ez ma, amikor az egyetemek között kimondva-kimondat- lanul verseny van a hallgatók megszerzéséért, a minél magasabb színvonalú oktató- és tudományos munkáért. Ilyen gondolatokról beszélgettünk dr. Patkó Gyulával, a Miskolci Egyetem új dr. Patkó Gyula, rektor rektorával. Mindenek előtt azt kérdeztük, milyen tervekkel foglalta el a Miskolci Egyetem rektori székét.- Amikor az ember ilyen nagyon megtisztelő bizalmat kap az egyetem közösségétől, számos tervet és feladatot lát maga előtt. Ezek közül szeretnék néhányat kiemelni. Igen fontosnak tartom, hogy az egyetemet ismerjék a régióban, hiszen néha meglepve tapasztalom, hogy kevésbé ismert a Miskolci Egyetemen folyó magas színvonalú oktató-, tudományos munka a térségben. Kevesen tudnak róla, hogy nemzetközileg elismert, világhírű professzoraink vannak. Itt olyan kutatómunka folyik, amelyre az országon kívül, külföldön is felfigyelnek. Fontos megemlíteni azt is, hogy az elmúlt másfél évtizedben minden magyar egyetemen jelentős létszám- bővítés történt, nálunk is mintegy 15 ezer diák tanul és 400 körüli doktorandusz végzi tanulmányait és kutatásait. Tehát jelentős oktató- és kutatóbázis az egyetem. Az országnak is nagy egyeteme, a régiónak pedig a legnagyobb felsőfokú oktatási intézménye. Most, hogy a mennyiségi fejlődés befejeződött, a hangsúlyt a minőségi fejlesztésre kell helyezni. Ezt megköveteli az új felsőoktatási törvény is, hiszen átállt a magyar felsőoktatás a korábbi német vagy porosz típusú képzésről a bolog-nai képzési rendszerre, ami áll egy alapképzésből, a korábbi főiskolai képzéshez hasonló képzésből és az egyetemi vagy mesterszintű képzésből, amely az előbbire épül. Az átállást úgy kell megvalósítani, hogy ennek révén a minőség javuljon, vagyis az új típusú képzéssel rendelkező szakemberek magasabb szintű képzettséget kapjanak, mint a régi egyetemi képzettségben részesülők. A másik fontos feladat, hogy az egyetemnek a kutató funkcióját erősítsük. Nagyon jók a doktori iskoláink, kiváló tudományos műhelyeink vannak, de ezekhez anyagi erőforrásokat kell megnyerni. A magyar egyetemek a GDP egy százalékát kapják. Nyugat-Európában ez 1,6, Amerikában, Japánban 3 százalék. Tehát egy százalék nem elég, hogy nemzetközileg is elismert, magas színvonalú oktatás, kutatás történjék. Ezért szponzorokra, kutatási együttműködésekre, a felnőtt- képzés kiszélesítésére, az anyagi lehetőségeink bővítésére van szükség. Erre a költségtérítéses oktatás is lehetőséget ad, de kiemelten fontos az egyetemen működő kutatómunka. A tudományos kutatások, szakértő munkák területén egyetemünk szolgáltatásokat tud nyújtani, ami a városnak és a régiónak is jó. Jó érzés beszélni arról, hogy a vállalatok vezetői igen kedvezően fogadják kezdeményezésünket.- Ha már itt tartunk, arról is érdemes szót ejteni, milyen az egyetem és a város kapcsolata?- Ez a kapcsolat az utóbbi időben sokat javult. Amikor a rektori megbízást kaptam, első dolgaim között volt felkeresni a város vezetőit. Javasoltam, fogjunk ösz- sze azért, hogy az itt tanuló közép- iskolás diákok minél jobban megismerjék az egyetemet. Kedvezően fogadták azt is, hogy az egyetem részt kíván venni a középiskolás diákok tehetséggondozásában. Kiválóan felszerelt laboratóriumaink vannak. Az érdeklődő diákoknak lehetőséget szeretnénk biztosítani eszközeink megismerésére, szakértői irányítás mellett gyakorlatok végzésére. Igen hasznos az, ha tehetséges gyerekek a helyszínen ismerik meg az egyetemet. Nekünk nagy előnyünk az is, hogy szép helyen van a Miskolci Egyetem. Ez a campus Európai egyik legszebb környezetében van. Persze van hátránya is, hogy viszonylag messze van a várostól. Szeretnénk bemutatni, nyitottá tenni az egyetemet. Kialakítunk bejárási útvonalakat - az egyetem alapos megismeréséhez napokra lenne szükség -, hogy aki például a bölcsészet iránt érdeklődik, az szakszerű útmutatással ismerje meg bölcsészkarunkat, aki a programozó matematika szak iránt érdeklődik, az nézze meg az informatikai intézetet és így tovább. Az egyetem óriási nagy, 86 hektár területen van, tehát egy nap alatt, mint mondtam, érdemben nem lehet bejárni, de egy-egy szakterületet meg lehet tekinteni. Fontos, hogy a tanárok és a szülők is megismerjék az egyetemet, és ne menjenek el a diákok az ország „másik végére” tanulni. Van arról egy szociológiai felmérés, hogy a más városban tanuló diákoknak csak mintegy 20 százaléka jön vissza a szülőföldjére.- A jelenlegi gazdasági helyzet mennyire befolyásolja az egyetem szép terveit?- Az egyetem költségvetéséből nagyon jelentős részt képeznek a külső források. Ilyenek a szakképzési hozzájárulások. Ezzel a vállalatok támogatják az egyetemen folyó szakképzést, és a laboratóriumok fejlesztését. A másik az innovációs járulék. Folynak olyan kutatások, amelyeket a vállalatok az innovációs alapból fizetnek. Ezért az egyetem szolgáltatásokat nyújt, kutatási eredményeket ad át és fejlesztéseket végez.- Ehhez kapcsolódhat az, hogy milyen az egyetemnek a kapcsolata a gazdasági élet szereplőivel, a gazdasági szférával. Sarkosan fogalmazva, mennyire tudja az egyetem kielégíteni a gazdaság igényeit?- Mielőtt rektor lettem, rektorhelyettesként a gazdasági-ipari kapcsolatokért is feleltem. Volt és van személyes kapcsolatom a gazdasági élet és a város vezetőivel. Ismerjük a gazdaság igényeit. De a beiskolázási létszámot egy-egy szakon nem az egyetem határozza meg. Viszont amit mi tehetünk, az, hogy a szakterületre felvett diákok képzésében úgy alakítjuk a tananyagot, hogy az a vállalatoknál hasznosítható legyen. Ezt pedig csak akkor lehet megtenni, ha állandó párbeszéd van a vállalatok képviselői, a kamara és az egyetem vezetői között. Konkrét példa erre, hogy amikor minket a Bosch vállalat megkeresett, hogy milyen szakembereket képezzünk ki, ez ősszel történt, néhány hónap múlva, február elején már indítottuk azokat a szakirányokat, amiket ők kértek. Meghívunk vállalati szakembereket előadások tartására. Legutóbb a Bosch logisztikai szakértője felajánlotta, hogy előadás- sorozatot tart, amelyet a leckekönyvbe bejegyzőnk, mint választható tantárgyat. Az előadás annak ellenére, hogy angolul tartotta, nagyon népszerű volt, sok diák jelentkezett. Jó az egyetemnek és jó a vállalatnak is, hogy közösen alakítunk ki oktatási anyagot. A BOKIK-kal most tervezünk egy felsőszintű találkozót, ahol ők elmondják a gazdaság igényeit, és mi úgy alakítjuk az oktatási kínálatunkat, hogy ezeknek az igényeknek feleljen meg. Tervezem azt is, hogy az egyetem döntéshozó értekezleteire hívjuk meg ezeket a vezetőket. A kamara elnöke megígérte, hogy eljön a rektori kabinetre, és ismerteti a kamara munkáját. Hasonló ígéretet tett Miskolc város polgár- mestere is, de ipari vállalatok vezetői is szívesen jönnek hozzánk.- Végül miként látja rektor úr az egyetem tudáscentrum küldetését?- A tudáscentrumot kétféle értelemben használjuk. Van egy olyan jelentése, amely a szolgáltatásokat nyújtja a régiónak, a városnak vagy az országnak. Az egyetemeknek évszázadokon keresztül három feladata volt. A tudás őrzése, a tudás gyarapítása és a tudás továbbadása. A XXI. század megköveteli, hogy ne csak az említett három feladatot lássák el, hanem szolgálják azt a közösséget, ahol az egyetem van. Ez a szolgálat igazán az innováció és technológia transzferterületén, a gyakorlatban megvalósítható kutatási eredmények átadásában, szakértői munkákban, kutatási, fejlesztési vagy méréstechnikai feladatok ellátásában ölt testet. Másik feladat, hogy bizonyos területen az egyetem regionális feladatokat lát el. Ilyen most a „logisztikai és mechatronikai” tudáscentrum. De tudáscentrum jellegű képződmények a kooperációs kutatóközpontok is. Kettő van ilyen, az egyik a „mechatronikai és anyagtudományi” kutatásközpont, egy másik az „innovációmenedzsment” kooperációs kutatóközpontunk. A korszerű oktatáson és diákbarát légkörön kívül, ha összefogunk a várossal és a régióval, olyan fejlesztő tevékenységet tudunk elvégezni, ami segíti a versenyképességi pólus kialakítását - mondta befejezésül dr. Patkó Gyula, a Miskolci Egyétem rektora. a
