Észak-Magyarország, 2006. szeptember (62. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-28 / 228. szám

2006. szeptember 28, csütörtök ÉSZAK AZ EU ÉS MAGYARORSZÁG /9 „Séta" közben az EU-ról Miskolc (ÉM) - Ki az a fiatal, aki ne sze­retne minél többet megtudni arról, hogy az Európai Unió tagországaiban milyen kapcsolatteremtési, továbbtanulási és mun­kalehetőségek várják. Az Észak-Magyaror- szág Séta programjában részt vevő diákok számára így, tanév eleje táján internetes portálunkon új topicot nyitottunk, mely a http://seta-eu.boon.hu címen érhető el. Ide várjuk - fórumszerűen - mindazoknak a kérdéseit, véleményeit, akik úgy érzik, hogy őket ezek a témák már most is, vagy a kö­zeli jövőben közvetlenül foglalkoztathatják. A hozzászólásokból következő összeállítá­sunkban válogatást is közlünk. Juhász Endre (Fotó: Archív) Vasziliosz Szkurisz (Fotó: EU) Az Európai Bíróságról Miskolc (ÉM) - Az Európai Bíróság (tel­jes nevén Európai Közösségi Bíróság) az eu­rópai integrációs szervezet legfőbb bírói fó­ruma. Független testületként biztosítja a kö­zösségi jog egységes értelmezését és alkal­mazását. Feladata a közösségi intézkedések és szervek, valamint a közösségi jog betar­tásának törvényességi felügyelete. A Bírósá­got 25 bíró és 8 főtanácsnok alkotja. Őket a tagállamok kormányai közös megegyezéssel hat évre nevezik ki megújítható megbízás­sal. Az Európai Bíróság elnöke 2003. októ­ber 7. óta a görög Vasziliosz Szkurisz. A testület magyar tagja Juhász Endre, aki 1998 júliusától 2003 áprilisáig hazánk uniós csat­lakozási tárgyalásait főtárgyalóként vezet­te, s volt az európai uniós koordinációért fe­lelős tárca nélküli miniszter is. 2004. május 11-étől az Európai Bíróság bírája. ÉSZAK EuróPai Bíróság magyarul is olvasható honlapjának címe: ftír.fJM* www.curia.europa.eu. Az EU-tagság támogatottsága A megkérdezett személyek százalékában kifejezve, 2004. ősz* v ___________| Jó dolog EU-25 13 i_| 56 Belgium 61 73 Csehország ioy 45 Dánia 13 M 61 Németország 12 fii...... 60 Észtország10_J 52 Görögország 9jg_. 61 Spanyolország 7J ~ ti” Franciaország14 LJ 56 Írország4$ 77 Olaszország 14 Ívj 57 Ciprus 15 LJ ;ls2 Lettország 14fcü.. . 40 Ik á Litvánia6£J 69 Luxemburg 4 J 85 Magyarország 10*J49 Málta 17 i____I 45 4 Hollandia 9J Ausztria 18ÍH.46 Lengyelország 8 Sl 50 Portugália 59 Szlovénia 5 j| _t ; 52 Szlovákia 4 J 57 Finnország 16 ÜÉ 48 Svédország 24 HEJ 48 Nagy-Britannia 22______| 38 'A nem tudom válaszok és a semmitmondó Grafika: Észak-Magyarország válaszok nem szerepelnek az összesítésben. forrás: Eurobarometer, 2006 Összeállításunk az Európai Parlament Információs Főigazgatósága pénzügyi támogatására beadott pályázat elnyerésével készült. „Jogharmónia" az Unióban ■ Elsősorban a gazdasá­gi jog egységes, vagy csak kevéssé eltérő az egyes tagállamokban. Miskolc (ÉM - P. Cs.) - Az Európai Unió a közvélemény előtt elsősorban a különböző támogatások - mezőgazdasági, regionális és infrastrukturális fejlesztési - révén ismert, ezek­kel kapcsolatban jelenik meg. A jogharmonizáció nem ennyi; re könnyen megragadható az Unió polgárai számára, holott a mindennapi életben betöltött jelentőségét tekintve talán sok­kal nagyobb horderejű, mint a támogatási politika területe. Állandó folyamat- Jogharmonizáció alatt egy állandó folyamatot értek - mondta Várnay Ernő pro­fesszor, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara Európa-jogi Tanszékének veze­tője, dékánhelyettes. - A jog­harmonizáció lényege az, hogy a közösség egésze egy olyan jo­gi térséget alkosson, amelyben elsősorban a gazdasági jog egy­séges, vagy csak bizonyos kor­látok között lehet eltérő a tag­államokban. Ez elsősorban az Unió polgárai és vállalkozásai számára előnyös, de a kívülál­lók számára is fontos. Például a külső befektetők biztosak le­hetnek abban, hogy az Unió bármely területén is kívánnak beruházni, a jogharmonizáció miatt nagy meglepetés nem ér­heti őket. Várnay Ernő elmondta: az Uniónak nincs arra felhatal­mazása, hogy a tagállamok jog­rendszereit teljességgel egysé­gesítse, vagy jogalkotási tevé­kenységüket egy szűk meder­be terelje. A jogharmonizáció elsősorban az egységes belső piac - a tőke, az áruk, a szol­gáltatások, a munkaerő tagál­lamok közötti szabad áramlá­sa, a cégalapítás szabdasága - kialakítását és működtetését szolgálja. A környezetvédelem területén szintén van joghar­monizációs felhatalmazása az EU-nak, de számos más terüle­ten - a kultúra, a tudomány, a sport kapcsán - nincs. Csak­hogy: abban a pillanatban, ahogy bármelyik társadalmi életviszony területén megjele­nik a gazdasági, üzleti vonat­kozás, az abban a pillanatban a belső piac körébe tartozó kérdéssé válik, azaz máris felmerül az Unió felhatalmazá­sa a jogharmonizációs lépés megtételére. Kívülről befelé- Ott van például a sport. Mi köze ahhoz az Uniónak, ha ba­ráti társaságban lemegyünk a lakótelepi pályára focizni egyet? Ha azonban nyereség- orientált gazdasági vállalkozás - egy profi futballcsapat - ke­retében rúgjuk a labdát, az már szolgáltatás, az már gazda­sági tevékenység, s abban a pil­lanatban jogharmonizációs kér­déssé válhat - érzékeltette egy plasztikus példával a helyzet összetettségét Várnay Ernő. A környezetvédelemre vo­***** emtippek.bOQn.hu--------------­Az Európa egy éve című tematikus összefoglaló le­tölthető a Borsod Online internetes portálról is (3 MB). natkozó szabályozás sem volt eredetileg uniós hatáskörben. Az egyes tagállamok erre a te­rületre vonatkozó előírásai azonban idővel odáig mentek, hogy akadályozták az áruk sza­bad mozgását. így lett joghar­monizációs terep a környezet- védelem ügye is, amelyre az­tán 1987-től kifejezett felhatal­mazás is született. Vannak korlátok- Mivel napjainkban szinte minden árunak számít, szinte minden pénzre váltható, akkor ez azt jelenti, hogy a joghar­monizáció mégiscsak mindenre kiterjedhet az Európai Unióban? - fogal­mazta meg a logikus kér­dést Várnay Ernő. - Van­nak azért korlátok - ad­ta is meg azonnal a vá­laszt. A közpénzek fel- használásának ügye és a monetáris politika terén megvan a nemzeti szuve­renitás, a szabad cselek­vés lehetősége. A forint­tal kapcsolatos monetáris és árfolyam-politikánk is szabad addig, míg be nem lépünk az euróövezetbe. Marad elegendő mozgástér A közvetlen adók - sze­mélyi jövedelemadó, társa­sági adó - terén nincs uniós egységesítés. Az indirekt adók körébe tartozó általá­nos forgalmi adó alapja azonban már harmonizálva van az EU-ban: a közösség megszabja, mekkora mérté­kű lehet a maximális adó­kulcs, s hány kulcs lehet. Ezen belül azonban a szá­zalékok meghatározása tag­állami jog. A jövedéki adó esetében ennél nagyobb a kötöttség: az EU előírja, hogy a jövedéki termékek esetében mennyinek kell lemiie a minimális adóbevé­telnek. Mindennek ellenére is marad azonban elég moz­gástér a tagállamok számá­ra. Várnay Ernő a felsőok­tatás területéről hozott pél­dát: a bolognai folyamathoz váló csatlakozás például nem uniós jogharminizációs kötelezettség, mint ahogyan a közigazgatási régiók kiala­kítása sem az. Azt is tudnunk kell, hogy a jogharmonizációs intéz­kedések kidolgozásában, az irányelvek elfogadásában a magyar kormány szervei is részt vesznek, az érintettek is lobbizhatnak, tehát nem tőlünk független, a „fejünk felett” zajló folyamatról van szó. Igazságügyi együttműködés Miskolc (ÉM) - Az uniós igazságügyi együttműködés egyik legjelentősebb szerveze­te az Eurojus. Ez a hágai székhelyű testület az összes tagállamból származó igaz­ságügyi tisztviselőkből és ügyészekből áll. Feladata a határokon átnyúló bűnözés utáni nyomozás és felelősség­re vonás koordinálásának se­gítése. Az Unió alapjogi chartája Miskolc (ÉM) - Az alap- Unió által élvezett szemé- jogi charta - amelyet 2000- lyes, polgári, politikai, gaz­ben fogadtak el - egyetlen dasági és szociális jogokat, dokumentumban és egyér- A chartát magában foglalja telműen lefekteti az Európai az új EU-alkotmány is. MEGKÉRDEZTÜK: Jól döntött Magyarország, amikor az uniós csatlakozás mellett voksolt? S zámomra a szava­zásnál is gondot okozott, hogyan vok­soljak. Az utazás szempontjából jó, hi­szen az szabadabbá, könnyebbé vált, de a munkaválallás szem­pontjából nem. Azt gondolom, rabszolga­tartó hátsó öbölnek vagyunk jók az unió­ban. Ez szomorú. S zerintem jól döntöt­tünk, mikor csatla­koztunk az Európai Unióhoz, hiszen ha­zánk kis ország, és kell, hogy tartozzon valakihez. Valamint nagyon fontosnak tar­tom, hogy az uniónak köszönhetően vezették be Magyarországon az állatvédelmi szabályo­zást. A csatlakozástól a környezetvédelm i szabályok szigorodását és a környezetpolitiká­ban való társadalmi részvétel erősödését vártuk, most mégsem ez van. Gyengült a környezetvédelem in­tézményrendszere és egyre kevésbé hallgat­ják meg a civilek vé­leményét. A zt gondolom jól döntöttünk, hogy csatlakoztunk az unió­hoz. Hiszen esélyt kap­tunk arra, hogy a jövő­ben felzárkózhassunk az uniós országokhoz. Megnyílt a munkaerő- piac, a tanulás szem­pontjából is bővültek a lehetőségek. Ezenkívül jó egy európai közös­séghez tartozni. N em döntöttünk jól a csatlakozással, mert így megint füg­günk valakitől. Miért nem tud Magyaror­szág elszakadni az örökös függőségtől? Ezenkívül az euró be­vezetése is kötöttsé­gekkel jár majd, és azt gondolom, hogy sokkal rosszabbul fo­gunk járni. Kisvárkonyi Csaba (46) ANGOL TANÁR Horváth Rita (26) Allatmentö szolgAlatvezetö F. Nagy Zsuzsa (40) PROGRAMVEZETŐ Bellus IstvAn (38) VÁLLALKOZÓ Barna Laczy (50) KREATfV MUNKATÁRS

Next

/
Thumbnails
Contents