Észak-Magyarország, 2006. július (62. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-31 / 177. szám
Matti Vanhanen (Fotó: EPA) A finn elnökség céljai Brüsszel (ÉM) - Matti Vanhanen finn miniszterelnök szerint a mostani Európai Unió meglehetősen más, mint az a közösség, melyhez ők tíz évvel ezelőtt csatlakoztak. Sokak szerint az EU történetének legmélyebb válságát éli át jelenleg. „Az én véleményem sokkal pozitívabb - hiszem, hogy a problémákon, melyekkel az EU jelenleg szembesül, úrrá lehet lenni. Az EU képes arra, hogy fontos döntéseket hozzon” - hangsúlyozta Matti Vanhanen. Leszögezte: Finnország július 1-jén kezdődött elnöksége alatt „valódi esélye” lesz arra, hogy az EU működésének javítására összpontosítson - jelentette a Bruxinfo. Matti Vanhanen szerint az EU két kulcs- problémával küszködik: ezek a gyenge legitimitás és a nem hatékony döntéshozatal. Közölte, hogy Finnország mindkét problémával foglalkozni kíván majd. Finnország elnöksége alatt összesen öt prioritásra kíván összpontosítani: a török, horvát csatlakozási tárgyalásokra és a nyugat-balkáni helyzetre; az EU verseny-, valamint válságkezelési képességére; a nemzetközi bűnözés, az emberkereskedelem és a terrorizmus elleni hatékony fellépésre; valamint az EU működésének áttekinthetőségére különösen oda kell figyelni a következő időszakban. Europe Direct Hálózat Miskolc (ÉM) - Az európai uniós tagsággal kapcsolatos ismeretek átadása mellett művészeti és kulturális programok helyszíne is a megyei Európai Információs Pont. Az iroda 2001-ben kezdte meg működését a miskolci Európa Házban.- Az iroda feladata a megye közvéleményének tájékoztatása arról, melyek azok a követelmények, előnyök és hátrányok, amelyek az állampolgárok életét, hétköznapjait az EU-s tagsággal befolyásolják - mondta Stehlik Ágnes, az iroda vezetője. - Sok érdeklődő keres meg minket,-a leggyakrabban feltett kérdések a munkavállalással, továbbtanulással és most aktuálisan a nyári utazással kapcsolatosak. A szakemberek nemcsak az irodában várják az érdeklődőket, hanem folyamatosan részt vesznek kistérségi rendezvényeken is. Az elmúlt években vetélkedők, konferenciák, fórumok színesítették az iroda munkáját. Az érdeklődők az idei nyáron is több nagyobb rendezvényen találkozhatnak a pont munkatáraival: a szerencsi művészeti fesztiválon, az augusztus 20-i diósgyőri rendezvényen, valamint a kamarazenei nyári programsorozatokon is. ÉSZAK A Bors°d Abaúj-Zemplén Megyei Európai Információs Pont — • " elérhetősége: Miskolc, Városház tér 13., tel.: 46/500-430, 46/500-431 e-mail: eip.miskolc@chello.hu 2006. július 31., hétfő Észak AZ EU ÉS MAGYARORSZÁG /6 Az információs pont az Európa Házban várja az Unió iránt érdeklődőket (Fotó: Adám János) is nyitottan Az Európai Unió Házának átriumában (Fotók: Szegő Péter) zottság tájékoztatása a magyarországi fejleményekről - mondta el lapunknak György Gábor, képviselet vezetője. A Bizottság új kommunikációs stratégiája új irányt szabott az EU-képviseletek működésének is. - Az irányváltoztatás lényege, hogy az Unió adjon keretet és fórumot az Európa jövőjéről és benne Magyarország, a magyar családok, egyének és szervezeteik elképzeléseiről folyó demokratikus vitának, kezdeményezzen párbeszédet közös dolgainkról, és irányítsa a figyelmet az embereket foglalkoztató kérdések európai dimenzióira - mutatott rá György Gábor. - Az állampolgárok akkor azonosulnak az életüket hosszú időre meghatározó uniós törekvésekkel, ha választ kapnak kérdéseikre, és úgy érzik, hogy szavuk van a döntések meghozatalában. A jövőben egyre több változás teszi majd a hétköznaAz Európai Bizottság Magyarországi EO&Hn Képviseletének elérhetősége: Európai ..................Unió Háza, 1052 Budapest, Deák Ferenc utca 15., tel.: 06-1-209-9700, 209-9710, fax: 466-4221, internet: www.eu.hu e-mail: press-rep- hungary@ec.europa.eu pókban is kézzelfoghatóvá az uniós tagságot. Ilyen lesz már jövőre, hogy ellenőrzés nélkül kelünk át az uniós határokon, vagy később a közös fizetőeszköz, az euró bevezetése Magyarországon. György Gábor szerint munkájukhoz a legfontosabb az emberek véleményét megismerni. - Éppen emiatt nyitottunk a régiók felé, emiatt költöztünk a belvárosba a Gel- lért-hegyről. Ezzel közelebb kerültünk az utca emberéhez is. Az irodánkban található információs pont a nap nagy részében nyitva van: bárki betérhet hozzánk, ha információra, segítségre van szüksége. Folyamatos kapcsolat A képviselet munkatársai rendszeresen találkoznak a magyar régiókban, megyékben élőkkel. Vagy úgy, hogy a képviselet visz a vidéki nagyvárosokba rendezvényeket, vagy úgy, hogy térségi szakemberek, diákok, tanárok látogatnak a képviselet valamilyen szakmai rendezvényére. Folyamatos a kapcsolat nemcsak az állampolgárokkal, hanem gazdasági csoportokkal, a civil szféra képviselőivel, törvényhozókkal és a kormány képviselőivel is. MEGKÉRDEZTÜK: Milyen hatással van az Ön mindennapi életére az EU? j I i p Ú gy érzem, hogy nem volt hatással az életemre az Európai Unióhoz való csatlakozás. Szeretném, ha majd legalább a gyermekeim éreznék ennek a hatását, előnyeit. Az én helyzetemen azt gondolom, ez már nem változtat. SZENTPÉTERI LÁSZLÓIMÉ (70) NYUGDÍJAS A közvetlen hatását a mindennapi életemben nem érzem. Talán az utazás köny- nyebb lett, a határokon gyorsabb az átkelés. Jelenleg tanulok, és a csatlakozás után sem gondolkodtam azon, hogy külföldön folytatnám a tanulmányaimat. Domán Éva (21) TANULÓ R osszabbul élek, mint korábban, hiszen az unióra való hivatkozással minden a duplájába kerül, mint más tagországokban. Ezért semmilyen pozitív hatását nem érzem az uniónak, és előre félek, hogy mi lesz, ha bevezetik az eurót. Lóvéi István (40) VAGYONŐR A zt gondolom, hogy sem roszabb, sem jobb nem lett az életem, mióta beléptünk az Európai Unióba. Nem érzem a csatlakozás hatását, és azon sem gondolkodtam, hogy esetleg külföldre menjek, és ott tanuljak tovább. Schmied Enikő (21) TANULÓ K ét éve Olaszországban élek, így a csatlakozás hatását annyiban érzem, hogy könnyebb, gyorsabb átkelni a határon. Azt gondolom, az unió negatív hatása az lesz, ha bevezetik az eurót. Olaszországban sem volt ez jó. Kovács Kinga (30) GYESEN LÉVŐ KISMAMA Megoldáskeresés az EU-ban ■ Az Európai Tanács úgy határozott, hogy bölcsebb gondolkodási szünetet beiktatni. Brüsszel (ÉM) - A „gondolkodási időszak” végére - a finnekkel együtt - 16 uniós ország ratifikálta az alkotmányszerződést. Legalább három tagállam azonban még nem tett lépéseket az ügyben, Franciaország és Hollandia pedig a következő választások után sem kíván ugyanerről a szövegről újabb szavazást tartani. A ratifikáció nehézségeivel, illetve a korai felülvizsgálattal szembesülve az Európai Tanács végül úgy határozott, hogy ebben a helyzetben bölcsebb gondolkodási szünetet beiktatni - vélekedett a folyamatról nemrégiben Josep Borrell Fontelles, az Európai Parlament elnöke. Észak. t Josep Borrell Fontellesnek az Európai Parlamentben elhangzott beszéde teljes terjedelmében (magyar nyelven) letölthető a Borsod Online internetes portálról (52 KB). Josep Borrell Fontelles (Fotó: epa) Az intézmények a megszokott kerékvágásban folytatják mindennapos munkájukat. Az EU méretével, legitimitásával és hatékonyságával kapcsolatos problémák azonban ördögi körré válhatnak - fogalmazott Josep Borrell Fontelles. Ezért nem- elég csupán az események alakulására várni. Az alkotmányszerződés nem pusztán azok esztétikai szeszélye volt, akik a politikai Európa globális eszményét támogatták, hanem abból a rheggyőződésből fakadt, hogy a Nizzai Szerződés nem nyújt életképes alapot az európai integráció folytatásához. A „gondolkodási időszak” során az uniós polgároktól rengeteg, néha egymásnak is ellentmondó visszajelzést kaptunk. És ugyanezeknek a félelmeknek adott hangot a francia és holland népszavazás is. A globalizáció félelmet gerjeszt. Ma - okkal vagy ok nélkül - az európaiak 47 százaléka a globalizációt fenyegetésnek tekinti. A bővítés szintén aggodalmat kelt. A nemzetközi verseny megkérdőjelezi a szociális védőháló fenntarthatóságát. A bevándorlás 1 és a népesség elöregedése megváltoztatja a társadalom felépítését. Az emberek fenyegetve érzik nemzeti identitásukat is. Szomszédos régióink veszélyesen instabilak, a terrorizmus veszélye sem múlik. Sok és kevés „Európa” Mi Európa szerepe e nyugtalanító helyzet tükrében? Az európaiak úgy vélik, hogy túl sok „Európa” van ott, ahol Az alapok szilárdsága Nem lenne bölcs dolog további emeleteket húzni az épületre anélkül, hogy megvizsgálnák az alapok szilárdságát. Az Európai Parlament úgy gondolja, hogy a jelenleg hatályos intézményi keretek között nem folytatható a bővítés. Ez eggyel több ok arra, hogy elmozdulás történjen az alkotmányos patthelyzetből és egyben lehetővé teszi, hogy beváltsuk a balkáni országok perspektivikus EU- tagságára vonatkozó ígéretünket - foglalt állást Josep Borrell Fontelles. nem kéne, hogy legyen és túl kevés „Európával” találkoznak azokon a területeken, ahol pedig nagyobb haszna lenne. Az emberek több „Európát” követelnek, de éppen olyan problémák megoldására, amelyek tekintetében kormányaik nem kívántak hatáskört biztosítani az Unió számára. Összeállításunk az Európai Parlament Információs Főigazgatósága pénzügyi támogatására beadott pályázat elnyerésével készült. A régiók ■ Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete várja az emberek véleményét. Budapest (ÉKN - Sz. P.) - Magyarország 2004. május 1-jével az Európai Unió tagjává vált. Ezzel az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja befejezte küldetését, és megkezdte működését a delegáció utódszervezete, az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete. A párbeszéd fontossága- A képviselet elsődleges feladata az Európai Bizottság politikáinak, lépéseinek, értékeinek és céljainak, a vele kapcsolatos eseményeknek a közvetítése a magyar média, W ...................... Bárki betérhet hozzánk, ha információra, segítségre van szüksége. György Gábor ...................................................W a társadalmi és gazdasági körök és a nyilvánosság számára, valamint az Európai Bifelé