Észak-Magyarország, 2006. június (62. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-01 / 127. szám

2006. június 1., csütörtök UTÁNAJÁRTUNK / SZÚLÁSTÉR /8 ÉSZAK JEGYZET Nagyik, unokák Kiss József jozsef.kiss@eszak.boon.hu Gyermekkorom falusi nyarai idején két körzeti orvossal volt szerencsém megismerkedni. Egyikük idősebb, nagy tapasztalaté orvos volt, aki egyszerűbb esetekben többnyire már a küszöböt át­lépve felállította a diagnózist, gumicsiz­mában átcsörtetett a szobán, és amúgy nagykabátosan be is adta az injekciót a bömbölő unokának (például nekem). Kollégája fiatalabb, de azelőtt gyer­mekorvosi praxissal rendelkező orvos volt, aki gyorsan népszerű lett az uno­kák és a nagyszülők között egyaránt. Ő barackot adott a gyerekeknek, két tréfa között csempészte be az injekciót. És megdicsérte a nagyi népi gyógymódját, mert tudta: ha beteg a gyerek, akkor a szülőket, nagyszülődet is gyógyítani kell - legalábbis lelkileg... ORVOSI ÜGYELETEK Gyermek háziorvosi ügyelet Telephelye: Miskolc, Bottyán J. u. 1. Telefonszáma: 412-572 Hétfőtől-csütörtökig: 19 órától másnap 7 óráig Pénteken: 16 órától hétfő reggel 7 óráig Déli ügyelet: nincs Felnőtt háziorvosi ügyelet ____________________________ 1. sz.telephelye: Miskolc, Bottyán J. u. 1. Telefonszáma: 412-355 Hétköznap: 19 órától másnap 8 óráig Hétvégén: péntek 19 órától hétfő reggel 8 óráig Déli ügyelet: hétfőtől csütörtökig 12 órától 15 óráig pénteken: 16 órától 19 óráig 2. sz. telephelye: Miskolc, Kórház u.1. Telefonszáma: 531-799 Hétköznap: 19 órától másnap 8 óráig Hétvégén: péntek 19 órától hétfő reggel 8 óráig Fogorvosi ügyelet___________________________________ Telephelye: Miskolc, Csabai kapu 9-11. (Bottyán János utca felől közelíthető meg) Telefonszáma: 555-666/1270 Munkaszüneti napon, heti pihenőnapon és ünnepnapon reggel 8 órától délután 14 óráig Vészhelyzet a gyakorlatban ■ Olvasónk gyermeke egy este megbetege­dett: egy szülőnek ennyi épp elég a kiboruláshoz. Miskolc (ÉM) - Olvasónk írja levelében: „Gyermekem 2006. április 8-án este fél 10 körül elkezdett hányni: hív­tam az orvosi ügyeletet, hogy jöjjenek ki. Nem jönnek, vigyem be Közölték velem, hogy nem jönnek ki, vigyem be a gye­reket. Taxit kellett hívnom, mert este 10 óra után egy öklendező gyerekkel Diós­győrből a Csabai kapuba tö­megközlekedéssel utazni nem kellemes. Az ügyeletén az asszisztens hölgy szólt a dok­tor bácsinak, aki - feltételezé­sem szerint - éppen pihent. A doktor bácsi ájmából felkölt- ve becsoszogott, hogy meg­vizsgálja a gyereket. A vér­nyomását sikerült is megmér­ni. Eközben az asszisztens in­jekciót adott a gyereknek, amit nem írtak rá az ambu­láns lapra. Kérdésemre közöl­te, hogy mit adott a gyerek­nek, ezután nem valami ud­variasan elköszöntem és ha­zaindultunk. Otthon eszembe jutott, hogy ha esetleg komo­lyabb baj lesz, és vasárnap is menni kell, vajon ez a doktor bácsi lesz-e? Lecsapott kagylók Telefon: az asszisztens rövi­den lecsapta a telefont. Visszahívtam, és kértem, hogy ne csapkodja le, mert hívhatnám azért is, hogy rosszabbodott a gyerek állapo­ta. Közöltem vele, hogy foly­tatása lesz az ügynek, majd én is letettem a telefont. Mindezt azért írtam le, hogy akinek hirtelen beteg lesz a Jó színvonalon, még járványkor is Hasonló jellegű panaszo­kat nem szoktunk kapni. Gyermekszakorvosi vizsgá­val rendelkező ügyeletes or­vosaink megelégedésre lát­ják el feladatukat. Ha szük­séges, második ügyeletes gépkocsit is beállítunk. A segítségkérő telefonok során kerül eldöntésre, hogy az ügyeletes gépkocsi megy-e a helyszínre, vagy a gyerme­ket szállítják-e be szülői se­gítséggel. (Az ügyeletes gép­kocsiban is telefon műkö­dik, hogy a hívásokat gyor­sabban teljesíthessük, eset­leg az éppen a környéken tartózkodó gépkocsival. Megítélésem szerint a Miskolc Város Önkormány­zata által fenntartott mun­kaidőn kívül zajló városi gyermekorvosi ügyeletre je­len formájában nélkülözhe­tetlen szükség van, s hosszú évek óta jó színvonalon vég­zik munkájukat még a leg­nehezebb járványos idő­szakban is. A közelmúltban komoly értékű fejlesztéssel igyekez­tünk kórházunkban - a Bot­tyán János út felől megközelíthető helyen - a felnőtt háziorvosi ügyelettel közösen működtetett egysé­get kialakítani. Az ügyeletes orvos munkáját autó segíti gyermeke, csak akkor hívja az ügyeletet, ha rendelkezik autóval, vagy futja taxira. Akinek ezek a feltételek nin­csenek meg, az tartsa távol Tájékozódásom szerint az ügyeletén érdemi ellátásban ré­szesült a gyermek. Dr. Koleszár Lajos, főigazgató ............................................. magát az ügyelettől, mert úgy látszik, hogy a doktor bácsik itt pihenik ki magukat, a mi pénzünkön. Ilyen feltételekkel van-e szükség ügyeletre?” Válaszol a főigazgató Dr Koleszár Lajos főigaz­gató (Semmelweis Kórház): „A panasz ügyében tájékozód- . tam. A levélíró szülő telefon­ja idején a problematikus be­tegeket hívásra ügyeletes gyermekorvossal felkereső au­tónk úton volt. A szülő nem (képünk illusztráció) jelezte telefonon, hogy gondot okoz gyermekével bejönni. Amennyiben ezt jelezte volna, úgy az ügyeletes autó - a hí­vások sorrendjében - őt is föl­kereste volna. Az ügyeletre' történő beérkezéskor már va­lóban visszaérkezett az ügye­letes autó is. A gyermekorvo­si ügyeletén azonban folyama­tosan egy benntartózkodó or­vos - jelen esetben egy idő­sebb, tapasztalt kolléga - el­látja a beérkező betegeket. Ha beteg nincs, idejét pihenéssel töltheti, ezt az érkező betegek ill. a gyermekek szülei nem kifogásolhatják. Tájékozódá­som szerint érdemi ellátásban részesült a gyermek. A szülő az ügyeletről történő távozás után ismételten visszahívta az ügyeletet, s némi elégedetlen­ség után vén hülyének titulál­ta a gyermekét ellátó orvost - sajnálatosan ezt levelében el­felejtette közölni.” (A válasz folytatása balra, keretben.) SZÓLÁSTÉR Több csónakban eveznek » we* 6w*s**)« Hm ► Levélírónk az Észak-Ma- gyarország május 25-ei számában, Utánajártunk rovatunkban megjelent „Több csónakban eveznek” című írásra reagált. Miért sportolunk? „Kenyeret és cirkuszt!” A profi sport valahol in­nen indulhatott, ahol gla­diátorok edzettek, gyako­roltak éveken át azért, hogy a közönség szórakoz­tatására életre-halálra szó­ló küzdelmet folytassanak egymással. A római kor „proflzjnusát” azonban rpegelőzte valami más. Örök emberi érték Valami tisztább érték­renddel rendelkező sport­fogalom, amit a görögök képviseltek és a fejlett vi­lág az újkori olimpiák megrendezésével illesztett vissza a tiszta, örök embe­ri értékek sorába. A sport eszmeisége azóta is ebből a forrásból táplálkozik, még akkor is, hogyha ez­zel együtt él a cirkuszi küzdelmeket szolgáló pro­fik világa is, ahol a cél a megélhetés, a győzelem, és nem utolsó sorban a szórakoztatás. Kedves ol­vasó! Ne értsen félre! Én is elmegyek egy profi ko­sárlabda meccsre, megné­zem a világ legjobban fize­tett focistáit. Örülök ne­kik, örömet okoznak! De számomra a sport nem itt kezdődik! Sőt talán még nem is ezt jelenti. Kérdések, gondolatok Az ÉM május 25-én megjelent számában a fő­cím így szól: „Több csó­nakban eveznek”, és az MVSC kajak-kenu szakosz­tályának támogatásáról szólt. Ezzel kapcsolatban fogalmazódtak meg ben­nem a következő gondola­tok, kérdések Orosz Lajos alpolgármester-úr és az Önkormányzat Sportbizott­sága felé. Szebeni Péter úrnak nem kellett volna bocsánatot kérnie, mert szerintem a legszebbet mondta az MVSC kis kaja­kosairól: „saját kedvtelé­sükre sportolnak!” Hát keli ennél több a mai vi­lágban? Saját örömükre, elhivatottan, beleadva mindenüket. Ezt nevezem én sportnak! Támogasson- e az önkormányzat olyan létesítményeket, amelyek mindezt lehetővé teszik? A válaszom természetesen IGEN! Maradjanak életben! Támogatnia kell olyan létesítmények életben ma­radását, ami értéket jelent és hasznos időtöltésre ad lehetőséget e város lakói számára. Itt nemcsak a kajak-kenura gondolok... Mi lenne ebből a városból, ha mindezek megszűn­nének? Ki vegye kézbe az ilyen feladatokat, ha nem az Önkormányzat? A Színesebb velük! Az önkormányzat sportkoncepciója téves! A sokféleség megszüntetése mindig hiba, politikai cél­lá tenni még nagyobb. Ezúton kérem Miskolc Sportbizottság állásfoglalá­sa szerint kiemelt támoga­tást csak azon egyesületek kaphatnak, amelyek „a magyar bajnokságok leg­magasabb osztályában sze­repelnek és (...) jelentős közönség- és médiaérdek­lődés mellett működnek.” Még ezzel sem szállnék vi­tába. Kapjanak kiemelt tá­mogatást a sikeres sporto­lók! Legyen meg a nép jó értelemben vett cirkusza! De közben kapjanak mini­mális, fennmaradást segítő támogatást mindazon egyesületek, akik megte­remtik e versenysport­bázis alapjait. Ez tavalyig így is volt. Az MVSC kajakosai évről város Önkormányzatának Sportbizottságát, hogy vizsgálja felül a koncep­cióját. Támogassa kiemel­ten azokat, akik eredmé­nyeket érnek el, és támo­gassa a fennmaradás szintjén azokat is, akik évre megkapták a vízite­lep víz- és villanyszámláit fedező támogatást, pár százezer forintot, ami a város sporttámogatási ke­retének elenyésző, szinte lényegtelen része. De le­hetővé tette a szakosztály fennmaradását! Sokat veszít a város Ettől az évtől valami megváltozott. Megint visz- szaléptünk valamitől, megint feladunk valamit, megint magára hagyunk valamit, amit visszaépíte­ni sokkal többe kerül, mint megtartani. Nélküle viszont a város sokat ve­szít! Köszönöm a miskolci létükkel, munkájukkal „csak” gazdagítják a mis­kolci sportéletet. Tartsa fenn a sportélet sokféle­ségét, ezzel a sokfélébb miskolci élet lehetőségét a kicsi és nagy miskolci polgároknak! kajak-kenu sport nevében a Diósgyőri Kajak-Kenu Club támogatását! Mi tényleg egy csónakban evezünk velük! Ami nekik segítség, az nekünk is az. Sporttársak vagyunk, se­gítjük egymást, megoszt­juk azt, amink ,van, hajót, hajószállító kapacitást, szállást a versenyeken. De azt nem értem, hogy miért kell mindent egy lábra ál­lítani, akkor amikor min­denhol a sokféleséget hir- • detjük, mint a megmara­dás, fennmaradás, túlélés zálogát ( ....egy sportágban csak egy szakosztály kap­hat támogatást.”). Hány­szor megesett már velünk, hogy ami eddig jól ment, OLVASÓNK LEVELÉBŐL mert a gazdasági, jogi kör­nyezet kedvezett neki, az holnap eltűnik. Van egy jó edzői gárda a Diósgyőr­ben, elhivatott, sportért élő emberekkel. Ugyanígy van ez az MVSC-ben is a humán erőforrások tekin­tetében. A vasutas sport­körök tisztázatlan jogi kö­rülményei miatt azonban a fejlesztési, infrastruktu­rális beruházásokra törté­nő pályázás gyakorlatilag lehetetlen, így a fejleszté­sek egyelőre sorra elma­radtak. Az élet kiszámíthatatlan dolgokat hoz, és ami ma jól megy és sikeres — mint a Diósgyőri kajak-ke­nu (adja az Isten hogy így is maradjon!) -, az holnap legyengül és szétesik. Kicsiknek, nagyoknak Ezer példát hozhatnánk erre a közelmúltból. Egy­szer fent, egyszer lent. Is­merjük mindannyian a mondást. És milyen igaz ez a miskolci kajak-kenu életre. Hány változást élt már meg e kis közösség. Voltak szárnyaló MVSC-s évek, gyenge Diósgyőrrel. Voltak szárnyaló diósgyőri évek, gyenge MVSC-vel. A miskolci kajak-kenu vi­szont mindezektől függetle­nül mindig országos szin­ten állt. A sportág erejét az adta, hogy valamelyik a kettő közül mindig befo­gadta a gyengélkedőt. De mi lesz, ha nem lesz már, .aki a gyengélkedőket befo­gadja, mert egy monopóli­umot hoztunk létre, ami esetleg összeomlik? Dr. Dobos Endre, Miskolc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents