Észak-Magyarország, 2006. június (62. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-06 / 130. szám
2006. június 6., kedd ÍSZAK KULTÚRA /7 BEMUTATÓK SORA 2006. február 17. ____________________:__________ Georges Bizet: Carmen - Nagyszínház 2006. január 27.___________________________— Kurt Weill—Bertolt Brecht: Filléres opera - Nagyszínház 2006. január 21._________________—-----------------Görgey Gábor: Komámasszony, hol a stukker? - Kamaraszínház 2005. december 9.----------------------------------------------Faust - Prospero (két tánctanulmány) - Játékszín 2005. november 21.----------------------------------------------Nell Dunn: Gőzben - Játékszín 2005. november 4.______________________________ Kálmán Imre: Csárdáskirálynő - Nagyszínház ?OQ5. október 14._______________________________ Rideg Sándor: Indul a bakterház - Kamaraszínház 2005. október 1.________________________________ Paolo Magelli - Alexander Balanescu - Zeljka Udovicic Agyő Európa, Európa agyő - Nagyszínház 2005. szeptember 30.____________________________ Ödön von Horváth: Szép kilátás - Nagyszínház A „MISKOLCI PÁHOLYBÓL” Újabb évadzáró Pénteken tartotta évadzáró társulati ülését a Miskolci Nemzeti Színház, ez alkalomból készítettük összeállításunkat. Az is kiderült, hogy a közönségnek a leginkább a Csárdáskirálynő tetszett (képünk az előadás egyik pillanatát örökítette meg), a társulatnak inkább a Selmeczi György rendezte Carmen. (Fotó: Bujdos Tibor) A Miskolci Nemzeti Színház saját produkciói 2005-2006-os évad Nagyszínház 100,0 Kamaraszínház „1 45,0 Játék“ szín J6,4 Csarnok i ^ . Előadás0,3 @ szám (db) Szín Nyári ^ ínnáz _ 0,5 Q Nézö'- szám (ezer fő) Grafika, És2ak Magyarország, forrás: Miskolci Nemzeti Szfnhá. Dr. Rőth Júlia főorvos (férje révén, magánszemélyként támogató): A legkellemesebb élményt a „Csárdáskirálynő" jelentette. Igazi, klasszikus operettet láttam, kellemes kikapcsolódást nyújtott. Egy másik véglet: a „Szép kilátás", teljesen más műfaj, más eszközökkel, de az sem okozott csalódást, felkészültem, mire számítsak: egy színházi kísérletnek lehettem tanúja. Nem riasztott a durvaság sem, mint sokakat. Tőlem az évad összességében 5-ös osztályzatot kap. Máger Ágnes festőművész (magánszemélyként támogató): _______ Egyenletesen teljesítés jellemezte az évadot; érezni, hogy van belső, művészi, tartalmi biztonsága a színháznak. Kiemelkedő volt a zene, ami „vitte" a tartalmat, a Carmen kimagaslott az eddigi Carmenek sorából. A Kurt-Weill (Filléres opera) sem volt rossz, próbálta megközelíteni azokat a rétegeket, struktúrákat, ami ezt a világot jellemzi. Ha feltétlenül osztályoznom kell, akkor nagyon jó 4-es. Külföldön siker Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nemzeti Színház művészei a Szép kilátás és az Agyő Európa, Európa agyő című előadásokkal szerepeltek a bogotai színházi fesztiválon, ahol április 12-e és 16-a között összesen hétszer léptek a közönség elé. A hétből csak az utolsó előadáson nem volt telt ház a 800 személyes színházban a mieink előadásain. Több alkalommal állva, tapssal- füttyel-bravózással honorálta a közönség a produkciót. Nem mindenkinél volt ez így — nyilatkozta lapunknak Halasi Imre igazgató, aki tíznél több társulatot nézett meg, volt ösz- szehasonlítási alapja. Rangos európai együttesként kezelték a mieinket. Vendégszereplésük iránt brazilok, argentinok, olaszok érdeklődtek. Beválogattatott Miskolc (ÉM) - Szünet után újra szerepel miskolci előadás a Pécsi Országos Színházi Találkozón. A Paolo Magelli rendezte Agyő Európa, Európa agyő című darabot ugyanis kiválasztotta a soros válogató, Márton András színművész, rendező: 150 előadást nézett meg, ebből döntött 14 mellett. A két darabbal a színház szerepelt a budapesti Thaliában is: ez is közrejátszott abban, hogy sok médium is foglalkozott a miskolci produkcióval (ha másért nem, az És kritikusa, Kottái Tamás és a színidirektor, Halasi Imre „pengeváltása" okán keltett érdeklődést - a kritikus írására válaszolt az Élet és irodalom hasábjain a színidirektor, vitatva a bírálat alaposságát: a szerző bevallottan nem nézte végig a két előadást és úgy formált véleményt). FÜGGÖNYÖN INNEN ÉS TÚL Ádám Ibolya, kulturális osztályvezető (Városháza): Számomra a „Gőzben" nyújtotta leginkább azt az érzést: „Ez az, amiért színházba jár az emberi" Hozzájárult, hogy vagy tíz éve láttam már Budapesten, akkor is tetszett, s most, Csiszár rendezése azt is felidézte. Én a Magelli-ren- dezéseket is megnéztem, s nem hagytam ott egyiket sem. Bennem nem keltett megbotránkozást, mint sokakban. Az évad osztályzata: 4-es fölé. Veres Attila festőtárvezető (Miskolci Nemzeti Színház): Az évad különlegessége, hogy végre született egy olyan prózai produkció, ami bár nem keltett osztatlan elismerést, de mindenképpen felkeltette az érdeklődést, ami eljutott a pécsi találkozóra is. Nagy várakozással tekintek, tekintünk a megmérettetés elé. Az én legmagasabb tet- szési indexemet a Carmen nyerte el. A mögöttünk álló évadot 4-es alára értékelem. Nem különös évad volt" ff ■ A számára 26-ban egy Jászai-díj, két szerep... Máhr Ágival beszélgettünk... Szalóczi Katalin_____________ __ szaloczi@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - Máhr Ági 26. éve tagja a Miskolci Nemzeti Színháznak. Művészete elismeréséül idén megkapta a Jászai Mari-díjat. Mint mondja, az évadnak számára ez jelentette a különlegességét.- Jó volt Bogotá is, jó volt újra együtt dolgozni Csiszár Imrével. De nem volt olyan jó évad, nem volt benne semmi különös, legalábbis nekem. Kigyűjtötték: a 26 év alatt volt vagy 70 szerepem, vagyis egy jó évadomban 4-5 is. Persze a 2 is nevezhető normálisnak, csak épp úgy érzem, bennem sokkal több az energia. Nagyobb terheket is kibírnék, Máhr Ágnes (Fotó: B. T.) érdekesebb, izgalmasabb feladatokat - ismerte el Máhr Ági. A felvetésre, nem kevesellte-e a bemutatókat, elmondta, anyagiakban gondolkodva egyáltalán nem volt kevés. Az Operaház példáját említve megjegyezte: félő, előbb-utóbb minden színház erre a sorsra juthat. A pénz is szereplő- Több pénz kellene, például a színészek fizetésére, ami jelenleg gyalázatos. Bár kétségtelen, sokkal jobban kell koncentrálni a bevételre, a gazdaságosságra, s igaz az is, hogy „nem játszunk ki” egy- egy darabot... De ez már külön téma. A jövő évadbéli vágyairól megtudtuk, nincsenek konkrét szerepálmai:- Jó rendező, jó csapat, jó. feladat. Én ezt szeretném. Van, aki másfél métert tud ugrani, s van, aki kettőt szeretne. Én arra vágyom színészként, hogy kerüljön minél magasabbra a léc. Csapatmunka volt Feltételeztük, az „Agyő, Európa...” mindenképpen színészpróbáló feladat volt. Nem mondanám. Inkább csapatmunka volt, még ha az ember igyekezett a személyiségét is beleadni. S hogy milyen lett az évad „vállalkozása”, a Magelli-ren- dezte „produktum”?- Sok kritikát kapott, ami részben sznobizmusból fakad: „itt egy olasz”, meg „szerepelt a világszínházi találkozón”, foglalkozni kell vele. S bár a kritikusok többségének nem tetszett, s volt néző, aki azt mondta, nemcsak a darabtól, a színháztól is elment a kedve, én úgy tartom: ha egy darab vitára sarkall, az jó. A mi munkánkban az a jó és az a borzalmas egyben, hogy tisztában vagyunk vele, a nézőnek szíve joga bármilyen véleményt alkotni, akár még előadás közben távozni is (ha nem is tartom elegáns dolognak). Nem ez volt a maximuma ■ Lehetett volna sokkal jobb, s talán egészen más - tekint visz- sza a miskolci Maxi. Fandl Ferenc Miskolc (ÉM - SzK) - Ha csak színházi értelemben nézzük, a Filléres opera elérte a célját: a nézők bejöttek, megnézték, szerették. Számomra inkább kudarc volt. Finomabban szólva: lehetett volna sokkal jobb, akár egészen más, talán más szereposztással - mondja Fandl Ferenc, s beismeri, ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül magára osztotta volna Bicska Maxi szerepét.- Igazából ezen a „terepen” bizonytalanabbul járok, sok gyakorlással kell egyre jobbá fejleszteni magam. Mondhatom azt is, igazából nem nekem való volt ez a szerep, bár ilyet nem szívesen mondok, hiszen azért színész valaki, hogy minden figurát meg tudjon formálni, különösen, ha ehhez megfelelő segítséget kap a rendezőtől - fogalmazza meg véleményét, igyekezvén több oldalról is közelíteni. Nyomban hozzá is teszi: ezzel korántsem akarja áthárítani a felelősséget a rendezőre.- A rendező felelőssége a bemutató napján megszűnik, úgyis a színészek viszik el a balhét, akár segített addig a rendező a színészeknek, akár nem. Újra Maxi Mindazonáltal Fandl Ferenc szeretné még az életben újra magára húzni Maxi figuráját. S hogy mennyiben lenne más?- Ha tudnám, már ez az alakításom is olyan lett volna. Talán Brechtre kéne érettebbnek lennem. Mindazonáltal Fandl Ferenc számára nem volt rossz a 2005/2006-os évad. A színház iránti alázatból ■ A csapat mindenesetre jelesre vizsgázott - emelte ki a „csapat" egyik „játékosa". Miskolc (ÉM - SzK) - A két Magelli-rendezést a kritikusok egy része újszerűnek, izgalmasnak találta. A- kadt, aki egyszerűen kóklernek, nevezte a rendezőt. Az előadásoknak országos hírük lett. Miként ítéli meg a si- ker/sikertelenség részese, Halmágyi Sándor színművész?- A csapat mindkét darabban a legtöbbet nyújtotta a közös munka érdekében, még annak árán is, hogy közben személyes elveiket félretették. Nem kihátráltak, hanem csinálták, annak a „szerződésnek” a szellemében, amelyet a „színházcsinálással kötöttek”. Az igazgató számára a rendező garanciát jelentett arra, hogy nem lesz érdektelen a produkció, s különösen a fiatalok, akiknek először volt alkalmuk külföldi rendezővel dolgozni, nagy várakozással tekintettek elé. Kiszolgáltatottan A színésztől megtudtuk: a Bogotába való kijutás a rendező kapcsolatainak tudható be, s már akkor tényként suttogtak róla, amikor a munkát el sem kezdték. S Pécs?- Márton Andrásnak mint színésznek gratulálok, akárcsak mindenféle politikusi vállalásának, s őszintén örülök, hogy ő belelátta mindazt a két előadásba, amit én nem. A véleményemet nem kívánom részletezni, ameddig „a” színház tagja vagyok. Mindenesetre nem érzek ovációs optimizmust: kiszolgáltatottnak éreztem magunkat munka közben. S hogy személyesen milyen elvet kellett a színházcsinálás iránti alázatból félretennie?- Azt a módszert, hogy munka közben kérdezek, s a kérdéseimre választ kapok. Méghozzá olyan választ, ami nem egy óvodásnak, hanem á partnernek szól. Halmágyi Sándor MEGJELENT KRITIKÁKBÓL 'v'-vVUv V CVvWC Hiába a Németországban élő olasz rendező, a Romániában született, de Angliában élő zeneszerző, a horvát dramaturg és a miskolci társulat művészei, az Agyő, Európa, Európa agyő nem européer vízió. Agyő, Európa... - Horváth Csaba, Heti Válasz ★★★ Paolo Magelli színészei közösségi színházat játszanak, a történetmesélés félmúltbeli közösségi formáival, a korszerűtlen időszerűvé tételével. Felmondják a szinte jelen idejű történelmet, ezt a hol gyomorszorító, hol bumfordi, hol bájos közös élményt. Költői és kegyetlen színház ez, kísérlet valami igazságnak a megnevezésére: talán az emlékezés, vagy az őszinteség értelmének igazságáéra. Agyő, Európa... - Bujdos Attila, Észak-Magyarország ★ ★★ Selmeczi rendezése elfogódottság nélkül is szerethető előadás. A műfajt ízig-vérig ismerő, saját véleménnyel bíró, nagy tudású színházi ember irányításával jött létre. Carmen - Mikita Gábor, Új Holnap Miskolcon a délutáni előadás ifjú nézői díjazták is a néha igencsak közérthetően előbukkanó obszceni- tást. De remélhetőleg Brecht morális kérdésfelvetéseit is megértették. Ha így van, az a rendező érdeme: fogyasztásra alkalmas körítésben tálalt kíméletlen igazságaival étvágytalanságot okozó erkölcsi tanmesét. Filléres opera - Kutszegi Csaba, Szabad Föld ★★★ A miskolci Brecht-előadásnak van arculata, határozott formája, megfelelő ritmusa. Veleje és ereje nincs. Filléres opera - Stuber Andrea, Színház Korognai Károly rendezői érdeme, hogy pontosan megérezte, mennyire eljárt az idő e színmű fölött. Bekeretezte az egészet a mával, retrokiállítás részévé tette a darabot. Ez helyes és igazságos viszony a műhöz, de színpadi értelemben nem egyéb egyetlen ötletnél. Komámasszony, hol a stukker?- Bujdos Attila, Észak-Magyarország ★ ★★ Krámer önfeláldozóan táncol, nem könnyű feladatot vállalt magára, így közel az ötvenhez, kifejező szenvedélyessége azonban túllendíti a holtpontokon. Bóléra - Gesler György, Zene, zene, tánc
