Észak-Magyarország, 2006. június (62. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-06 / 130. szám

2006. június 6., kedd ÉSZAK AKTUÁLIS /5 Szent Erzsébet ünnepe Sárospatak (ÉM) - Sárospatakon június 4-én kezdődött és 5-én fejeződött be a XIV. Szent Erzsébet Ünnep. A teljes króniká­hoz azonban hozzátartozik, hogy az ünnep­ségsorozat keretén belül rendezte meg a B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkama­ra „A kézművesség ezer éve a Kárpát-me­dencében” elnevezésű konferenciát, amely­nek során a pataki Várnegyedben kézmű­ves kirakodóvásárt is rendeztek. Pünkösd vasárnapján ez alkalommal egy XIII. szá­zadi lovagi haditábor és egy középkori vá­sári sokadalom látvány- és élményvilága fo­gadta a látogatókat. A várárokban vásár, régi mesterségek bemutatója várta a ven­dégeket, ahol mesterszakácsok és gazda- asszonyok is versengtek egymással, de el­sősorban az ünneplőkért. Kirakodóvásári sokadalom (Fotó: Bánhegyi Gábor) Folyamatos a feldolgozás Miskolc (ÉM) - Május 22-e volt a 2005. évről szóló személyi jövedelemadó-bevallá­sok benyújtásának határideje, s mint azt az előző években is tapasztalta az adóhatóság, idén is sokan hagyták az utolsó pillanatra a bevallás leadását. Összesen egyébként mintegy 2,3 millió szja-bevallást vártak az APEH munkatársai, akik folyamatosan dol­gozzák fel a beérkezett nyomtatványokat. Mint megtudtuk, internetes programmal kitöltve és papíron 1 273 064 bevallás érke­zett, amely 21 százalékkal magasabb az elő­ző év hasonló időszakához mérve. Elektro­nikus úton 29 590 bevallást juttattak el az adózók az adóhatósághoz. Visszaigénylést 971 636 bevallás tartalmazott 54 milliárd fo­rint összegben. Május 26-ig 702 687 adózó ré­szére, mintegy 40 milliárd forint kiutalást teljesített az adóhatóság. Ingyen kóstolhatták a nedűket Ózdiak a föld alatti kóstolóhelyiségben (Fotó: Serfőző László) Az országban 200, Tokaj-Hegyalján 26 pin­ce állt az érdeklődők rendelkezésére. Tokaj (ÉM - SFL) - „Nagy ízutazás 2006” elnevezéssel egész évre szóló, gasztronó­miára kicsúcsosított idegen- forgalmi programot bonyolíta­nak le országszerte, ennek ré­sze volt pünkösd vasárnapján a Nyitott Pincék Napja. A kel­lemetlen időjárás nem szegte kedvét az érdeklődőknek, To­kajba például Franciaország­ból is érkeztek vendégek, a jellemző persze az volt, hogy hazaiak látogattak a történel­mi borvidékre. Az Árvay és Társa Pincészetben egy ózdi csoport ízlelgette a borokat ottjártunkkor, mint kiderült, egyikük maga is szakmabeli.- Nem ez az első utunk itt - sorolja Csernyik Imre, aki borászként dolgozik Gyöngyös környékén - egyfajta nosztal­giakirándulásról van szó. Sze­retjük a környéket, szívesen térünk vissza, a kikapcsolódá­son túl szakmai tapasztalatok­kal is gyarapszik az ember. Áldoznak a bor oltárán Árvay Angelika, a pincé­szet marketing menedzsere érdeklődésünkre elmondta, A technikatörténészek a Fazolák leszármazot- tait keresték - ők pedig a múltjukat. Miskolc (ÉM) - Szerencsé­sen találkozott nemrég a két kutatási irány. A miskolci Ko­hászati Múzeum szakemberei azt keresték, létezik-e még az észak-magyarországi vasgyár­tási hagyományok megalapí­tóinak famíliája. A családjával Békéscsabán élő Adamik György János pedig az után nyomozott, az ősei között fel­lelt Fazola név az a bizonyos Fazola-e. A válasz: igen. ÉM: Hogy került kapcsolat­ba a múzeummal? Adamik György János: A nagy­mamám mesélte egykor a csa­ládi anekdotát, hogy Fazola Johanna révén Fazola Henrik, hogy bár a kóstoltatás ingye­nes ezen a napon, nincs ar­ról szó, hogy anyagi kárt kel­lene elkönyvelni.- Sok olyan látogatónk volt, akik ízben-zamatban nem is­merték a hegyaljai borokat, talán nem állnak úgy, hogy csak a hírnév miatt költsenek az itteni nedűkre. Most vi­szont megkóstolhatták, és az elhangzottak szerint a későb­a nevezetes egri kapukat ké­szítő mester leszármazottai vagyunk. Én Gyulán dolgo­zom, mérnökként a környezet- védelmi felügyelőségen. Por­koláb László múzeumigazgató­val a jószerencse hozott össze. Rátaláltam a felsőhámori mú­zeum internetes honlapjára, és felhívtam telefonon. ÉM: És kiderült, hogy épp az ön hívására várt... Adamik György János: Ő a munkatársaival a Fazola- kutatás keretében az utódokat kereste, én meg a felmenőket. Megkaptam tőle a témáról 1999-ben megjelent könyvüket. Összeállt a kép, azaz a család­fa: a nagymamám nagymamá­jának az anyja volt az a Fazo­la Johanna, aki Fazola Henrik lánya. Azért vesztek el ezek a szálak az elmúlt másfél száz év során, mert a nagyapám biekben áldoznak majd a to­kaji oltárán. Persze ez a pát­ria kisebbik haszna az ese­mény kapcsán. A nagyobb az, hogy sokan viszik el hírün­ket, nem csak a határokon in­nen. A legjobban én lepődtem meg, hogy Pécsről, Sopronból, Szegedről jöttek telefonok lá­togatási időpont egyeztetése céljából - mondta a mene­dzser. a „Fazolák" orosz hadifogságban halt meg, a nagymamám pedig Békés­csabára került és ott is ma­radt a család. ÉM: így most már tudja, annak a két Fazolának a leszármazottai, akiknek - immár mindkettőnek - Fel­sőhámorban emlékműve áll. Adamik György János: Fontos tudnunk, honnan jöttünk, ho­va megyünk. Annál is inkább így érzem, mivel most szüle­tett a kislányom. Egyébként azt hiszem, a kézügyesség öröklődik a családban: én ma­gam festek. A család másik ágáról is tudunk, de keveset: Balatonalmádiban élnek. Most már felmerült az ötlet, hogy Miskolc, Diósgyőr, Há­mor lehetne az a hely, ahol a família mai tagjai egyszer összejönnek. Nem volnánk azonban tény­szerűek, ha csak a pozitívu­mokat említenénk, emelnénk ki. Meg kell jegyezni, talál­tunk olyan pincét is, ahová a cégér mellé kitűzték a Nagy ízutazás 2006 lógóját, ám szó nem volt ingyenes kóstoltatás­ról. Érdeklődésünkre azt vá­laszolták, hogy az egy koráb­bi esemény kapcsán lett kihe­lyezve... Kötelező bér Miskolc (ÉM) - Az év első felében csak ajánlott volt, júliustól azonban kö­telező a szakmunkás mi­nimálbér, azaz a cégek­nek legalább 68 700 forin­tot kell fizetniük a szak­munkás képesítéssel ren­delkező alkalmazottaik­nak. Néhány ágazatot - például a kereskedelmet, a mezőgazdaságot és a könnyűipart - érzékenyen érinti ez, olyannyira, hogy munkahelyek kerül­hetnek veszélybe emiatt. A kereskedelemben ezért a szakszervezetek és a munkaadók ágazati szin­ten próbálnak megálla­podni egy alacsonyabb összegű minimálbérről, hogy elkerüljék a foglal­koztatási katasztrófát. Hámorban összejöhetnek SKANZENAVATÚ: Megnyílt a szentendrei Szabadtéri Múzeum legújabb tájegysége, a Felföldi mezőváros A zártkörű megnyitóra nagyon sok érdeklődő és résztvevő érkezett megyénkből is (Fotók: Úri Mariann) A hejceiek mangalicakolbásszal A rendezvényről nem hiányozhattak a hagyományos •s kedveskedtek a vendégeknek népviseletbe öltözött lányok sem... Felföldi avató Szentendre (ÉM) - A leg­gyorsabban felépült, a legdrá­gább és szívünknek a legked­vesebb tájegységgel gazdago­dott a szentendrei Szabadtéri Múzeum: immár bárki megte­kintheti a Mezővárosi tájegy­séget, azaz a Mátraalja és To- kaj-Hegyalja jellegzetes építke­zését az utókor számára is megörökítő egységet. A tájegy­ség megnyitójára egész napos programot szerveztek a Skan­zen munkatársai, illetve azok Sólyom László köztársasági elnök (balra) avatta fel a tájegységet a Skanzenban a települések, ahonnan az épü­letek származnak, s olyannyi­ra jól sikerült az avató, hogy a meghívottak többségének nem is akaródzott hazamenni. Nos, ha ezt az élményt nem is lehet megismételni, de eb­ben az évben minden me­gyénkből érkező ingyenesen megtekintheti a kiállítást. tem' cmliBOskJíoonJui A Felföldi mezőváros tájegység a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. (PDF, 42 kB) A faragó nagy sikert aratott a gyerekek körében

Next

/
Thumbnails
Contents