Észak-Magyarország, 2006. június (62. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-28 / 149. szám

2006. június 28., szerda ÉSZAK AZ EU ÉS MAGYARORSZÁG / 6 Az EP plenáris ülése Strasbourg (ÉM) - Az Európai Parla­ment (EP) június 12. és 15. között tartotta legutóbbi plenáris ülését Strasbourgban. A képviselők a labdarúgó-világbajnokság kapcsán a kényszerprostitúcióról vitáztak, és állásfoglalást fogadtak el az idegengyű­lölet és a homofóbia ellen. Az EP-jelen- téseket fogadott el az árvizek elleni védeke­zésről és a felszín alatti vizek védelméről. A parlament első olvasatban megszavazta a ■ hetedik kutatási keretprogramról, illetve a nukleáris kutatásról szóló jogszabályokat. A képviselők elfogadták a guanatanamói fo­golytábor bezárását követelő állásfoglalást. Az EP az európai tanácsi ülés előtt vitá­zott Európa jövőjéről. Erről, valamint Ro­mánia és Bulgária csatlakozásával kapcso­latban állásfoglalást is elfogadtak a képvi­selők. A testület felszólította az uniós ál­lam- és kormányfőket, hogy tartsák fenn a két állam 2007. január 1-jei csatlakozására vonatkozó kötelezettségvállalásukat - ha a két ország erre készen áll. Az EP megsza­vazta a légi közlekedés biztonságáról szóló jogszabályt. A parlament egyelőre nem sza­vazott Szent-Iványi István előcsatlakozási támogatásokról szóló jelentéséről; erről vár­hatóan júliusban döntenek a képviselők. Ugyancsak elhalasztották az egészségügyi dolgozók injekcióstű-szúrásoktól való védel­méről, valamint az uniós polgárok adatai­nak kezeléséről szóló szövegek elfogadását. tm* pmtiDPek.boon.hu EP-vita az európai csúcsról címmel a legutóbbi rendkívüli plenáris üléshez kapcsolódó beszámoló letölthető a Borsod Online internetes portálról (70 kB). Az Infopontban, amely az Európai Unió Házának 5. emeletén található, szemé­lyesen is választ kaphatunk kérdéseinkre. AZ EP TÁJÉKOZTATÁSI IRODÁJA ll C C ( L l l t t I t I I > I • I l« • •• tIMliliUiiliiJJ Cím: Európai Parlament Tájékoztatási Irodája, 1052 Budapest, Deák Ferenc utca 15. (az Európai Unió Háza). Nyitva tartás: hétfőtől csütörtökig naponta 9-től 17 óráig, pénteken 9-től 13 óráig. _______________________________ Telefon: a Europe Direct ingyenesen hívható telefonszá­ma: 00-800-678-91011; az Európai Parlament Tájékozta­tási Irodájának telefonszáma: 06-1-411-3540.____________ E-mail: epbudapest@europarl.europa.eu__________________ Internetes oldalak: az Európai Parlament honlapja: www.europarl.europa.eu. Az Európai Parlament Buda­pesti Tájékoztatási Irodájának honlapja: www.euparl.hu Az Európai Unió honlapja: www.europa.eu RSS-hírek az EUvonalon Budapest (ÉM) - Az EUvonal internetes honlapjáról hozzáférhető RSS-szolgáltatás lehetővé teszi, hogy - a hír rövid tartal­mát átfutva - az olvasó eldönthesse, kíván­ja-e elolvasni a teljes cikket. Az EU-val kap­csolatos kérdéseivel bárki fordulhat az EUvonal tanácsadóihoz az ingyenes 06-80-38 2004-es telefonszámon, vagy az interneten , keresztül: www.euvonal.hu iSJM hír^emUppélTbQotulir^^ RSS-hírfolyam az EUvonalon címmel a megoldás alkalmazásáról szóló tájékoztató letölthető a Borsod Online internetes portálról (85 kB) Összeállításunk az Európai Parlament DG információs pénzügyi támogatására beadott pályázat elnyerésével készült. Uniós információs bázis ■ Az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája a közönség és a média szolgálatában áll. Budapest (ÉM) - Az Euró­pai Parlament valamennyi uniós tagállam fővárosában működtet tájékoztatási irodát, amelyeknek a lakosság, illet­ve a sajtó tájékoztatása a feladata. Az irodák kapcsola­tot tartanak az országos és he­lyi hatóságokkal, illetve a ci­vil társadalom és az üzleti élet képviselőivel. Ezenkívül informálják az Európai Parla­ment brüsszeli központját a hazánkban zajló politikai ese­ményekről, illetve a magya­rok Éurópai Parlamentre vo­natkozó véleményéről, kéré­seiről. A budapesti tájékozta­tási irodát, amelynek először az Országház adott otthont, 2003. január 30-án nyitotta meg Pat Cox, az Európai Par­lament akkori elnöke és Szili Katalin, az Országgyűlés elnö­ke. 2006 februárja óta az Eu­rópai Parlament Tájékoztatá­si Irodája és az Európai Bi­zottság Magyarországi Képvi­selete közös épületben, az Eu­rópai Unió Házában működik. A Európai Parlament Tájé­koztatási Irodájának vezetője Szalai Zoltán. A sajtó- és PR- kapcsolatok gondozását Lővei Andrea és Czugler Annamá­ria látja el. A titkárságot Tóth Henriett és Wágner Éva kép­viseli. MIRE TUDNAK VÁLASZOLNI? • Az Európai Parlament (EP) működésével, felépítésével, szerepével kapcsolatos kérdésekre. • Az Európai Parlamenttel kap­csolatos általános kérdésekre. • A magyar európai parlamenti képviselők tevékenységével kapcsolatos kérdésekre. • Az Európai Parlament közbe­szerzési eljárásaival és pályáza­taival kapcsolatos kérdésekre. • Mik az állampolgári jogok az EU-ban, mi az ombudsman szerepe, hogyan lehet bead­vánnyal elérni őt. • Tájékoztatnak aktuális, az EP-hez kötődő információkról, rendezvényekről, eseményekről Budapesten. ' .1 "Tm* mm*. Az Európai Unió Háza díszkivilágításban az Itt van Európa! című rendezvény kapcsán (fotó: Magánarchívum) mChh', ' * i Sí mi m ■jf w ,i ­látott lehetőségek jjp? Soha nem ■ Minél hamarabb meg­egyezés kellett, hogy a hazai fejlesztési progra­mok elindulhassanak. N. Szántó Rita rita.szanto@eszak.boon.hu Miskolc (ÉKN) - Megsza­vazta az Unió 2007 és 2013 kö­zötti költségvetését az Euró­pai Parlament, amely a 864 milliárd eurós büdzsénél is nagyobb keretet szeretett vol­na. Az újonnan csatlakozott országok azonban mégis nyer­tek, azzal,, hogy megszületett a megállapodás. Erről és a tá­mogatási lehetőségekről kér­deztük Surján László néppár­ti európai parlamenti képvi­selőt. ÉKN: A költségvetésnél miért nem valósulhatott meg a parlament akarata? Surján László: Azt gondoltuk, ha az Unió meghirdeti a tér­ség felemelkedését szolgáló po­litikát - ez egyébként a tanács szellemi terméke akkor az ehhez szükséges eszközrend­szerek rendelkezésre állnak majd. A pénzügyminiszterek azonban nem a hatékonyab­ban működő és fejlődő, hanem a minél olcsóbb unió modell­jében gondolkodtak. ÉKN: Mit jelent majd az ol­csóbb unió? Surján László: Amíg 2004 előtt 11 ország befizetései fejlesztet­tek 4 lemaradt országot - az egyiket olyan sikerrel, hogy ma már befizető -, 2007 után 12 országnak kell 13 „szegény rokon” fejlesztésében részt venni. Gyakorlati példa: a vi­lágban a gazdasági versenyt nem kis mértékben az inno­váció, a fejlesztések határoz­zák meg. Ennek a folyamat­nak az élén az USA áll, de Ázsia is igen erős verseny­társ. Európának erre a kihí­vásra válaszolni kellene, de nem úgy, hogy zárjuk a hatá­rokat, hanem olyan légkört te­remtünk Európában, hogy a kutatók itthon maradjanak. Ők ugyanis nem a fizetés miatt mennek az Egyesült Ál­lamokba, hanem a kutatási le­hetőségek .miatt. Az európai országok önállóan nem képe­sek arra, hogy ezt biztosítsák, de az Unió közösen megte­remtheti ennek az anyagi fel­tételeit. ÉKN: Mit tettek önök, ma­gyar képviselők, a nagyobb költségvetés elfogadásáért? Surján László: Természetesen a bővítés mellett érveltünk mindaddig, míg ennek volt reális esélye. Abban a pilla­natban, amikor láttam, hogy az akaratunkat nem tudjuk rákényszeríteni a Tanácsra, onnantól kezdve a magyar nemzeti érdek azt kívánta, hogy minél-hamarabb legyen megegyezés, hogy a hazai fej­lesztési programok elindul­hassanak. Minden napra 2,5 milliárd Surján László mind­ezeken kívül elmondta: Magyarország számára 22 milliárd eurónál vala­mivel több áll rendelke­zésre 2007 és 2013 között. Ez napi 2,5 milliárd fo­rintot jelent. Ilyen fej­lesztési lehetőség hazánk számára soha nem volt. De mit érünk azzal, ha ezeket a pénzeket nem hívjuk le? Az Európai Unió nem pártokat támo­gat, hanem nemzetet. Ezért együttműködésre van szükség, hogy 80 százalék fölé vigyük a le­hívási arányt. Surján László jónak tartaná, ha - a Nyugat-magyarorszá­gi régió mintájára - más régiók is irodát nyitná­nak Brüsszelben. A po­litikus szerint nem len­ne kidobott pénz egy ilyen képviselet működ­tetése. Az iroda folyama­tosan fogad vendégeket, hogy minél több ember­nek legyenek személyes benyomásai a rendszer működéséről. A pénzügyi, gazdasá­gi hírek érdekel­nek leginkább, hiszen nehéz a megélhetés. A mi hazai helyzetünk pedig összefüggésben van az unióval, ezért sajtóból informálódom ezekről a témákról. Azt gondolom,-hogy elegendő információ jut el hozzám. E ngem a mezőgaz­daság, valamint a gazdasági témák érde­kelnek, nemcsak a ha­zai, de ezek uniós ve- tületei is. Tájékozódni leginkább a televízió­ból szoktam, de azt . gondolom, hogy tisz­tább, közérthetőbb tá­jékoztatásra lenne szükség hazánkban. A gazdaság fejlődése, ami igazán érde­kel, az, hogy az integ­rációnak mennyire látja hasznát Magyar- ország. Ezekről infor­málódni a sajtóból szoktam, azt gondolom ez elegendő. Ha vala­mi jobban érdekel, an­nak az interneten utá­nanézek. A z unióval kapcso­latban elsősorban a gazdasági ügyek, fej­lemények érdekelnek. Szívesen olvasok ezekről az újságban, ahol elegendő infor­mációt szerezhetek ró­luk. Ha valami jobban érdekel, akkor annak még utánajárok, utá­naolvasok. L eginkább a közös fizetőeszközzel kap­csolatos témák érde­kelnek, hiszen én fon­tosnak tartom, hogy egységes pénze legyen az uniónak. Erről az interneten is szoktam olvasni, de a sajtóból is elegendő információ jut el hozzánk az Eu­rópai Unióról. Hubicska Antalné (65) NYUGDÍJAS Dancsó Béla (68) VÁLLALKOZÓ KovAcs Béla (44) BM alkalmazott Kavanda Béláné (50) Tóth Levente (17) KÖZALKALMAZOTT TANULÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents