Észak-Magyarország, 2006. június (62. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-27 / 148. szám

2006. június 27., kedd ÉSZAK YAKOR4XA0 ORSZÁGBAN-VILÁGBAN / 2 RÖVIDEN • Névjegyzékben. Eddig több mint 61 ezer választó kérte kisebbségi névjegyzékbe vételét; ez 14 százaléka a 2001. évi népszám­láláson magukat nemzetiségnek vallóknak. A 13, Magyarországon bejegyzett kisebbséghez tartozók még július 15-éig kérhetik a települési jegyzőnél a jegyzékbe vételt, ha indulni akarnak az októberi választáson. Hamarabb lehet több biztosító Budapest (MTI) - A kormányprogramhoz ké­pest egy évvel sikerült előrehozni a több biz­tosítós egészségügyi mo­dellről való döntés idő­pontját a hétvégi őszödi kormányülésen, jelentet­te be a közszolgálati te­levízió Nap-kelte című műsorában Molnár La­jos hétfőn. „2007. január elsejéig meg kell hozni a döntést” arról, hogy a jövőben az állampolgá­rok kire bízzák a pénzü­ket, hangsúlyozta az egészségügyi miniszter. A kormányprogram sze­rint ezt csak 2008 ja­nuárjában kellett volna megtenni. A tárca felhatalmazást kapott arra, hogy a gyorsított menetrendet július végére kidolgozza. ÉSZAK Http emtippek.boon.hu A reformokra elfogadott őszödi alapelvek (PDF 77 kB) Petrétei József Négy új vezető Budapest (MTI) - Négy szakállamtitkár dolgozik ezentúl az Igazságügyi és Ren­dészeti Minisztérium­ban - mondta el Petrétei József, a tár­ca vezetője hétfőn. A közjogi szakállam­titkár Papp Imre lesz, a civiljogi területért Gadó Gábor felel majd. Az európai ügyekért felelős szak­államtitkár Fazekas Judit, míg a rendé­szeti szakállamtitkár Jenei Zoltán lesz - közölte a miniszter. Az új szakállam­titkárokat csütörtö­kön mutatják be. Mégis lesz tandíj? Hiller István Budapest (ÉKN - SzP) - Hiller István ok­tatási és kulturális miniszter ma részletes tájékoztatást ad a köz- és felsőoktatási re­formról, majd benyújtják az eh­hez kapcsolódó törvényjavasla­tokat. A tanulmányi idő alatt az egyetemeknek fizetendő tandíjat vezetne be a kormány, a koráb­ban tervezett utólagos tandíj, az úgynevezett „diplomásadó” he­lyett. Állítólag részben alkot­mányossági aggályok, részben a költségve­tés bevételeinek mihamarabbi növelése miatt döntött így a kormányzat. Az utóla­gos tandíj bevezetése ugyanis csak 2010-től hozna bevételeket a költségvetésbe. Az in­tézmények maguk dönthetnek, kivetik-e, s egy viszonylag szűk alsó és felső határ kö­zött mekkora összegben. Háttér A kiszivárgott hírek szerint az oktatási reformok keretében az állam a jövőben csak a piacképes szakok hallgatói helyeit finanszírozza. Emiatt csök­kenhet az „állami helyek" száma. __________________ „A társadalmilag kevésbé hasznos" stúdiumok na­gyobb részét a saját zsebükből kell a tanulóknak fizetniük.___________________________________________ Az oktatási tárca négy-hat évre prognosztizálná, mely területekre van kisebb piaci igény. Cél a pá­lyakezdő munkanélküliek számának csökkentése. Munkatársakat keres az Államreform Bizottság Budapest (FH) - A Fidesz hétfőn a parla­mentben kifogásolta, hogy az Államreform Bizottság levelet köröztet egyetemeken és főikolákon, amelyben fiatal közgazdászok és jogászok je­lentkezését várja új álláshe­lyek betöltésére. A fideszes Éépássy Róbert az azonnali kérdések és válaszok órájában arra várt választ a kormányfő­től: miként lehetséges az, hogy az Államreform Bizottság tit­kárságvezetője fiatal közgazdászok és jogá­szok jelentkezését várja álláshirdetésében, miközben több ezer köztisztviselőtől válnak meg a minisztériumok. A kormányfő vála­szában elmondta: az Államreform Bizottság titkárságán mindössze húszán dolgoznak majd. Abban szerinte nincsen kritizálni va­ló, hogy a legjobbakat akarják kiválasztani - tette hozzá Gyurcsány Ferenc. Répássy Róbert Irányváltás a külpolitikában ■ Magyarországnak sta­bilizáló szerepre kell tő- , rekednie a régióban, véli a kormányfő. ; Budapest (MTI) - Ma­gyarország feladata az, hogy kétéves uniós tagságának ta­pasztalatait felhasználva újra­fogalmazza külpolitikai stra­tégiáját - jelentette ki a mi­niszterelnök napirend előtti felszólalásában a parlament­ben hétfőn. Stabilitás, progresszió Ennek célja, hogy közös nemzeti külpolitikánk több le­gyen, mint a kormányzati külpolitika, elvont és távlatos célok helyett a magyar kultú­ra, tudomány, gazdaság érde­keinek közvetlen képviselete jelenjen meg egyre hangsúlyo­sabban - mondta Gyurcsány Ferenc. Hozzátette: a követke­ző időszak egyik legnagyobb feladata, hogy az államközi 5x1 mondat külpolitika helyett az intéz­ményközi, emberközi külpo­litikát kell felépíteni. Mint mondta, Magyarország­nak stabilizáló szerepre kell tö­rekednie a régióban. A kor­mányfő szerint „Magyaror­szágnak van feladata abban, hogy ebben a térségben a sta­bilitás a progresszió erejeként képes legyen arra, hogy ezt a befolyást és ezt az erőt a megértésre fordítsa. Hogy ab­ban legyen partner az Egye­sült Államok, az Európai Unió és Oroszországgal való kapcsolatában, hogy Európá­nak ezen szegmense egy pros­peráló, biztonságban élő, egy­mást megértő, történelmi előítéleteitől és sértettségétől megszabaduló, együttműködő térség legyen”. Gyurcsány Fe­renc úgy vélte, Magyarország­nak van abban felelőssége, hogy a térség azon országai, amelyek még nem tagjai az EU-nak, így a balkáni országok számára is reális közelségbe kerüljön az uniós tagság. Közölte: Ma­gyarországnak feladata lehet az is, hogy az Egyesült Álla­mok, Európa vagy Oroszor­szág vitáiban segítse, hogy a felek jobban megértsék egymást. A kormányfő szerint George Bush amerikai elnök Jfij látoga­tása nem­csak az 1956-os forradalom eszméinek az elis­merése, hanem tisztelgés az előtt is, amit Magyarország az elmúlt 16 évben tett. A miniszterelnök szerint Diplomáciai siker: Bush Magyarországon (Fotó: epa) Szép dolog, hogy Magyarország békíti Amerikát és Oroszországot, de szebb lenne, ha sikeres lenne az ország az Európai Unión belül. Navracsics Tibor, Fidesz A 2004-es kettős népszavazás után Gyurcsány Ferenc ne beszéljen nemzeti felelősségről, mert lelki-Trianonba vitte az országot. Serijén Zsolt, KDNP A kormány nem élt a nemzeti felelősséggel, amikor a 2004-es népszavazás után nem oldotta meg a határon túli és az anyaországi magyarok közjogi kapcsolatát. DAvid Ibolya, MDF Elég a kibicelő külpolitikából - aktív külpolitikára, a szövetségi szerepe­ket meghatározó és alakító diplomáciára van szükség. Vadai Ágnes, MSZP A kettős népszavazással kapcsolatban az ellenzéknek kellene elnézést kérnie - amíg kormányon voltak, ők sem támogatták a kettős állampolgárság megvalósítását. Kuncze GAbor, SZDSZ Lejtmenetben a koalíció MDF-é is 5 százalékról 4 szá­zalékra apadt, azaz olyasmi történt, ami 1996 óta nem: a fórum megelőzte a liberáli­sokat. A szocialisták szimpátia­vesztése nem vált egyértel­„Nem lehet" Nem lehet Magyarorszá­gon olyan politikát folytat­ni, amelyben a parlament egyik pártjának frakcióve­zetője azt állítja, hogy a köztársaság miniszterelnö­ke nem beszélhet a nem­zeti felelősségről - jelen­tette ki a kormányfő, a na­pirend előtti felszólalásá­ra adott frakcióválaszokra reagálva hétfőn az Ország- gyűlésben. külpolitikát nemcsak a kor­mánynak kell önmagában ala­kítania, nem is a kormánynak és az ellenzéknek, hanem poli­tikai és nem politikai tényezők­nek, civileknek és intézmé­nyeknek, gazdasági és tudomá­nyos szereplőknek egyaránt. „Nem kérünk” „Nem kérünk bizonyít­ványt egyetlen nagyhatalom­tól sem, arra nincsen szüksé­günk. A bizonyítványt, a ma­gyar választók adják, hogy képesek vagyunk-e képvisel­ni őket, képesek vagyunk-e a határon túl is sikeresen kép­viselni a magyar nemzeti ér­deket” - fogalmazott, hozzá­téve ugyanakkor, hogy Ma­gyarország visszaigazolást azért elfogad. ■ A demokrata fórum megelőzte az SZDSZ-t, az MSZP megítélése is romlott. Budapest (ÉKN) - A beje­lentett megszorító intézkedé­sek megtették a hatásukat, jú­nius közepére 6 százalékpont­tal esett vissza az MSZP nép­szerűsége. A Szonda Ipsos fel­mérése szerint a szocialisták a biztos pártválasztók köré­ben a májusi 48 százalék he­lyett júniusban csak 42 szá­zalékot mondhattak maguké­nak, míg a Fidesz ugyanezen viszonylatban 39 százalékról 46 százalékra növelte támoga­tottságát. Az SZDSZ népszerűsége eb­ben a körben 5 százalékról 3 százalékra csökkent, és az HÁTTÉR műén az ellenzék javára: a bi­zonytalanok aránya az összes megkérdezett körében 28-ról 32 százalékra nőtt, és ebben a körben a két nagy párt kö­zött sem olyan tetemes a kü­lönbség; az MSZP 28, a Fidesz 30 százalékot tudhat maga mögött, míg az SZDSZ 2, az MDF pedig 3 százalékot. Pártreferenciák a biztos pártváiasztók körében Százalék-­............... ..........................................................íü48 ...a 39 SZDSZ jgs _J Május Grafika: Észak-Keleti Napló, forrás: Szonda Ipsos Amerikai meghívás Budapest (MTI) Egyesült államokbeli lá­togatásra hívta meg Szi­li Katalint, az Országgyű­lés elnökét George W. Bush amerikai elnök. Ezt a házelnök hétfőn mond­ta el. „George W. Bush múlt hét csütörtöki ma­gyarországi látogatása során, amikor a Citadel­lán elköszöntünk, szó volt arról, hogy ha az ősz folyamán ellátogatok az Egyesült Államokba, ak­kor feltétlenül látogas­sam meg” - közölte Szili Katalin, megerősítve a Népszabadság informá­cióját. Bush után: átcsoportosítás Afganisztánban ■ A kabuli magyar .kontingens új feladatot kap. Lehet, hogy veszélyesebbet. Budapest (ÉKN - SzP) - Valóban kért és kapott is ígé­retet katonai segítségnyújtás­ra egy afganisztáni misszióra George W. Bush. Lapunk az amerikai elnök magyarorszá­gi látogatása kapcsán idézte Magyarics Tamás külpolitikai elemzőt, aki valószínűsítette: az amerikai elnök lobbizha­tott amellett, hogy Magyaror­szág növelje afganisztáni sze­repvállalását. Hasonlóan Tegnapi nyilatkozatában az új honvédelmi miniszter, Sze­keres Imre elismerte, bizo­nyos afganisztáni újjáépíté­sekre biztosítási célból ma­gyar katonákat vezényelnek a térségbe. Mint mondta, a most Kabulban lévő egysége­it .............................................. Amikor a ma­gyar katonák megérkeznek az új helyszínre, én is egyből oda­megyek. Szekeres Imre ...............................................J> két csoportosítják át, tehát újabb magyar katonák egyelő­re nem lépnek afgán földre. Jelenleg mintegy 200 magyar katona teljesít szolgálatot Ka­bulban és környékén. A ma­gyar zászlóaljban 130 katona 5-7 fős csoportokban járőrö- zik, 70-en orvosként, légi­irányítóként tevékenykednek. Szekeres Imre jelezte, mikor a magyar katonák megérkez­nek az új helyszínre, ő is egy­ből odamegy, az első csoport­tal. A miniszter azt állítja, ira­ki szerepvállalás a Bush-láto- gatáson nem került szóba, de az amerikai elnök ezzel kap­csolatos nyilatkozataira utalva azt mondta, „hasonlóan gon­dolkodunk” a kérdésről. A részleteket szerettük vol­na megtudni a kormányszóvi­vői irodán, de ott azt a választ kaptuk, hogy a kormány szer­dai ülése után nyilatkoznak. Bár az új helyszínről a mi­niszter egyelőre nem adott tá-' jékoztatást, a feladat már ed­dig is meglehetősen veszélyes volt. A magyar század alap­feladata a járőrözés, objektu­mok biztosítása, konvojok, sze­mélyek kísérése. Útszéli bombák A kontingensre leselkedő ve­szélyek mértékére utalhat az egyre romló biztonsági statisz­tika. A terroristaellenes had­műveletben jelen lévő ameri­kai erők elleni támadások gya­korisága és veszteségeik növe­kedésnek indultak. Az ellenséges akciók között az útszéli bombák, a kézifegy­verrel és aknavetőkkel végre­hajtott támadások dominál­nak, de mind nagyobb szám­ban fordulnak elő öngyilkos merényletek is. Ma mintegy 1000 magyar katona vesz részt különböző békemisszióban, szerte a vi­lágon.

Next

/
Thumbnails
Contents