Észak-Magyarország, 2006. május (62. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-05 / 104. szám
2006. május 5., péntek ORSZÁGBAN-VILÁGBAN /2 RÖVIDEN • Új miniszterelnök. A Salamon-szigetek parlamentje csütörtökön új miniszterelnököt választott Manasseh Sogavare személyében, három héten belül immár a másodikat, mivel az április 18-án megválasztott Snyder Rinit távozásra kényszerítették a hivatalba lépésekor kitört zavargások. Életfogytiglani börtönre Washington (MTI) - Életfogytiglani börtönnel sújtják a 2001. szeptember 11-ei egyesült államokbeli terrortámadások egyetlen vádlottját, Zacarias Moussaouit, akinek az életét megkímélte az esküdtszék. A kilenc férfi és három női esküdt hét nap összesen 41 órás mérlegelése után hozta meg döntését, amelyet szerdán, helyi idő szerint késő délután ismertettek az alexandriai bíróságon, ahol a nyolc héten át tartó pert lefolytatták. Az esküdtszéknek csak arról kellett döntenie, hogy a vádlottra halálbüntetést szabjanak ki, vagy pedig csak életfogytiglani börtönre ítéljék. A bíróság szóvivője nem közölte, hogy az esküdtek egyhangúlag az életfogytiglani börtönre szavaztak- e, vagy pedig nem tudtak egyhangú döntésre jutni, ami ugyancsak életfogytiglani börtönt jelent. Al: szemet hunynak Moszkva (MTI/AFP) - Az Amnesty International azzal vádolta meg csütörtökön az orosz hatóságokat, hogy „szemet hunynak” a rasszista bűncselekmények megtöbbszöröződése felett. A nemzetközi emberjogi szervezet Oroszország: erős rasszizmus ellenőrzésen kívül című jelentésében rámutatott, hogy a hatóságok számos esetben huliganizmusnak minősítik a fajgyűlölet által vezérelt támadásokat, és figyelmen kívül hagyják a büntető törvénykönyv vonatkozó cikkelyeit, amelyek pedig lehetővé teszik, hogy rasszistának minősítsék ezeket a bűncselekményeket. Oroszországban az utóbbi hónapokban megszaporodtak a külföldiek ellen intézett támadások, amelyek időnként gyilkosságba torkollottak. Gyakran bőrfejűek a tettesek, a támadások pedig kaukázusiak, a közép-ázsiai volt szovjet köztársaságok polgárai, ázsiai vagy afrikai illetőségű személyek ellen irányulnak. Az Amnesty International adatai szerint tavaly csak Moszkvában hét embert gyilkoltak meg és 107-et bántalmaztak fajgyűlölettől hajtva. Határon túliakkal Budapest (MTI) - Elkezdődött csütörtökön reggel a Sándor- palotában az a konferencia, amelyet Sólyom László köztársasági elnök kezdeményezett, s amelyen az államfő a szomszédos országokban élő magyar tudósokkal, közéleti személyiségekkel vitatja meg a határon túli magyarok helyzetét. A konferenciára a szomszédos országokból 17 meghívott érkezett, a déE előtt folyamán a felvidéki, a kárpátaljai, a horvátországi, a szlovéniai és az ausztriai részvevők számoltak be az ottani magyarság problémáiról. A folytatásban az erdélyi és a délvidéki meghívottak is ismertették saját régiójuk gondjait. Meg akarják értetni Iránnal ■ A diplomáciára helyezte a hangsúlyt az amerikai elnök és a német kancellár. Washington, New York (MTI) - Nukleáris ambícióinak feladására szólította fel Iránt szerdán George Bush amerikai elnök, aki Angéla Merkel német kancellárral együtt a diplomáciára helyezte a hangsúlyt a vitatott iráni atomprogram körüli vita rendezésének módját illetően - azon az egyórás megbeszélésen, amelyet a Fehér Házban folytattak. Erős viszony Az amerikai elnök a megbeszélés után a sajtónak nyilatkozva hangsúlyozta: Iránnak meg kell értenie, hogy az W ........................ Iránnak meg kell értenie, hogy az Egyesült Államok és Németország nem fog engedni. George Bush elnök Egyesült Államok és Németország nem fog engedni, partneri viszonyuk erős, Teheránnak pedig a világbéke érdekében le kell mondania arról a vágyáról, hogy atomfegyver birtokába jusson. Angéla Merkel és George Bush kézfogója (Fotó: EPA) Bush és Merkel között teljes egyetértés mutatkozott abban, hogy meg kell akadályozni, hogy Irán atomfegyver birtokába jusson. Merkel elmond-, ta, hogy ő és Bush egyaránt jó esélyeket lát a Teherán állítása szerint békés célú, a nyugati országok gyanúja szerint viszont atomfegyver előállítását célzó iráni atomprogram körüli vita diplomáciai eszközökkel történő rendezésére. A német kancellár ezzel kapcsolatban kulcsfontosságúnak vélte, hogy a nemzetközi közösségben a lehető legnagyobb egység alakuljon ki. ÉSZAK httiiv7emtippek.boon.hu Katonai panoráma (PDF 63 kB) Határozattervezet New Yorkban, az ENSZ Biztonsági Tanácsában ismertették azt az amerikai-brit határozattervezetet, amely a vitatott nukleáris tevékenység beszüntetését követeli Irántól. „A tervezet az ENSZ alapokmányának VII fejezetére hivatkozik, és kötelezővé teszi (Irán számára) minden urándúsítással összefüggő tevékenység felfüggesztését” - jelentette be Jean-Marc de la Sabliere francia ENSZ-nagykövet. A tervezet - a brit hír- ügynökség által megszerzett másolata szerint - nem fenyegeti Iránt büntetőintézkedéssel, de azzal igen, hogy bizonyos „további intézkedéseket” hoznak Teherán ellen, ha nem tesz eleget a határozatnak, és felszólítja a világ országait, hogy legyenek „éberek”, akadályozzák meg, hogy Irán olyan technológiához jusson, amelyet nukleáris programja javára használhat fel. Egyeztetés az alakuló ülésről Rohamrendőrök ezrei tűztek össze Dél-Koreában egy amerikai katonai támaszpont bővítése ellen tiltakozó tüntetőkkel, aminek következtében többen megsérültek, tucatnyi személyt pedig őrizetbe vettek. (Fotó: epa) Frakciószövetségre léptek ■ Az alelnökök számáról és a parlamenti ülésrendről nem sikerült megállapodniuk a pártoknak. Budapest (MTI) - A legtöbb kérdésben egyetértettek a pártok az Országgyűlés alakuló ülésével kapcsolatos csütörtöki budapesti egyeztetésen. Az egyeztetést követően a pártok képviselői egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy sok kérdésben, például a bizottságok számának csökkentésében egyetértenek, de eltérő elképzelésük van az alelnökök számáról, valamint a KDNP más álláspontot képvisel az ülésrendről. Technikai részletek Az MSZP nevében nyilatkozó Lendvai Ildikó hangsúlyozta: megállapodtak az alakuló ülés napirendjéről és technikai részleteiről. A fideszes Deutsch-Für Tamás szavai szerint az országgyűlési bizottsági struktúráról később tárgyalnak, figyelembe véve a bizottságok számának csökkentését. Dávid Ibolya, az MDF elnöke elmondta: takarékossági javaslatokat terjesztett elő a megbeszélésen, mely szerint csökkentenék a bizottságok és a bizottsági tagok számát, és szabályoznák, hogy egy képviselő egy bizottság munkájában vegyen részt. Duna felőli Eörsi Mátyás SZDSZ-es ügyvivő közölte: a liberálisok kisebb, a kormánystruktúrát leképező bizottsági szerkezetet szeretnének, kevesebb képviselői létszámmal. Rubovsz- ky György a KDNP nevében elmondta, pártja szerint három alelnökre lenne szükség, valamint ragaszkodnak a magyar parlament hagyományainak megfelelő ülésrendhez, s ennek értelmében az ülésterem Duna felőli oldalán foglalna helyet az ellenzék. ÉSZAK választási szakértők nem értenek egyet • • ............* az OVB elnökével, aki szerint veszélyben van a köztársasági elnök által május 16-ára meghirdetett alakuló ülés. Budapest (MTI) - A Magyar Szolidaritás Szövetsége néven megalakult a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt frakciószövetsége, amelynek elnöke Orbán Viktor, társelnöke pedig Semjén Zsolt - jelentette be a két pártelnök a Fidesz alakuló frakcióülését követő sajtótájékoztatón. Hétfőn megalakul a Fidesz és a KDNP önálló képviselő- csoportja, s mindkettő megválasztja saját frakcióvezetőjét, akire Orbán Viktor és Semjén Zsolt közös előterjesztést tesz. Semjén Zsolt kérdésre válaszolva elmondta: eddig 23-an jelezték, hogy a KDNP-frak- cióban kívánnak dolgozni. RÁTTÉR kv\VLVVVUV C-'C-C 1 ■ a**»vj m % ■ lúiiiiiT * *'"i •**"•** «««•««*««••••• « •••••• U ,, Nesze semmi. Mérő Miklós ekn@inform.hu /Vlinden urándúsítással összefüggő tevékenység felfüggesztését követeli Irántól az az amerikai- brit-francia határozattervezet, amelyet szerdán ismertetett Jean- Marc de la Sabliere francia ENSZ- nagykövet a szervezet Biztonsági Tanácsa 15 tagállamának képviselőivel. A tervezet - bár az ENSZ alapokmányának VII. fejezetére hivatkozik, amely szerint a nemzetközi béke és biztonság veszélyeztetése esetén lehetővé teszi a BT számára a másokat veszélyeztető ország elleni szankciók elrendelését és végső soron katonai erő alkalmazását is - nem fenyegeti Iránt büntetőintézkedéssel. Annyit mond csak, hogy amennyiben Teherán nem tesz eleget a követelésnek, „további intézkedéseket" hoznak ellene, valamint felszólítja a világ országait, hogy legyenek „éberek" és akadályozzák meg, hogy Irán olyan technológiához jusson, amelyet nukleáris programja, feltételezhetően atomfegyver gyártásának lehetőségére használhat fel. Hát kérem, ezt nevezik „nesze semmi, fogd meg jól"-nak. Született pedig ez a határozattervezet - melyet a jövő hét keddjén tárgyalnak meg a BT tagországainak külügyminiszterei - az után, hogy Irán bejelentette: „ha Amerika bárhol valami gonoszát.tesz ellenünk, az első hely, amelyet célba veszünk, Izrael lesz". Mert, hogy Washington nem rejti véka alá azt a szándékát, hogy minden áron megakadályozza a „perzsa atom" kifejlesztését. E teheráni fenyegetés pontosan kvadrál Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök többször kifejtett véleményével, mely szerint „Izraelt el kell törölni a Föld színéről". Ezt elérendő, még talán jól is jönne neki egy iráni érdekeltség elleni katonai akció. Ezért, vagy másért tartanak a BT egyes vétójoggal felruházott tagjai az Irán elleni kemény szankciók alkalmazásától? Is, is. Washington már azzal is kiegyezne, hogy a „tegyen-e a nemzetközi közösség valamit Irán ellen, ha az változatlanul folytatja urándúsítási programját?" kérdés szavazásakor Oroszország és Kína csak tartózkodna a véleménynyilvánítástól, és nem vétózná meg a határozathozatalt. Akkor talán szükség, esetén a többiekkel együtt, mégis nemzetközi szinten léphetne fel valamelyest a Közel-, és Közép-Keletet valóban veszélyeztető iszlám fundamentalizmust hirdető, s a térségben hegemóniára törekvő szélsőséges politikát folytató iráni rezsim ellen. Mert tudja, hogy igaza van Mose Kacav izraeli államfőnek, aki a napokban kifejtette: „Irán - ha nukleáris fegyver birtokába jut - nemcsak Izraelre, hanem az egész arab világra és az európai országok számára is komoly veszélyt jelent". Csakhogy Oroszország igencsak érdekelt abban, hogy Iránban atomreaktorok működjenek. A jelenleg 85 százalékban már felépült - majd állítólag békés célokat szolgáló - busehrihez ugyanis Moszkva szállítja a technológiát, de már készül a pályázata Két újabb, még csak tervbe vett reaktor építésére is. Kína pedig vadul keresi az új és újabb piacokat mindent elárasztó áru- dömpingjének. Miután az európai piacot már hellyel-közzel felfalta, legújabb célpontjául a Közel-Keletet tűzte ki, ahol Irán - akkor is, ha megnyitja előtte a piacát, akkor is, ha bezárja azt - számos követőre talál. így kerülhetnek a legmagasztosabb célok, mint a nukleáris fenyegetettség elkerülése is, a gazdasági célkitűzések mögé. S míg az Egyesült Államok és a többi nagyhatalom hovatovább összevész azon, hogy mennyire legyenek szigorúak Iránnal, ha az nem tesz eleget a nemzetközi közösség kívánalmainak, addig Teherán óriás léptekkel halad saját atomfegyverének kifejlesztése útján. SZERZŐNK KÜLPOLITIKAI ÚJSÁGÍRÓ r 1
