Észak-Magyarország, 2006. május (62. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-11 / 109. szám

2006. május 11., csütörtök ÉSZAK ORSZÁGBAN-VILAGBAN /2 RÖVIDEN • Korszerűbb egyetemeket. Európának korszerűbb egyetemekre van szüksége, ez alapvető jelentőségű ahhoz, hogy a felsőfokú oktatási intézmények hozzájárulhassanak az Európai Unió azon célkitűzéséhez, hogy veze­tő globális, tudásalapú gazdasággá váljék - szögezte le az Európai Bizottság e témáról szerdán kiadott állásfoglalásában. Összegezni készül az MSZP . y Budapest (MTI) - A parlamenti választások ; Jk 'M tapasztalatait összegzi és a május 20-i kong­resszust készíti elő szombaton az MSZP or­szágos választmánya - közölte Simon Gábor, a testület elnöke szerdán. A választások óta elő­ször ülésező testület előtt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, a párt országos választási bi­zottságának vezetője és Hiller István, az MSZP elnöke értékeli az or­szággyűlési választáso­kat - mondta a 176 tagú választmány elnöke. Frakciót vezet Budapest (MTI) - Kuncze Gábort (ké­pünkön) választotta frakcióvezetővé az SZDSZ parlamenti kép­viselőcsoportja szerdai ülésén. A pártelnök a frakcióülést követő saj­tótájékoztatón közöl­te: a frakcióvezető-he­lyettes Pető Iván lett, az Országgyűlés alel­nöki posztjára pedig Világosi Gábort dele­gálja a párt. Államfő ■ Megválasztotta olasz államfőnek Giorgio Napolitanót szerdán Rómában a tör­vényhozás két háza és a régiók küldöttei ál­tal alkotott elektori testület. A balközép párt- szövetség jelöltje, a 80 éves egykori kommu­nista politikus (képünkön) 543 szavazatot ka­pott, a szükséges 505 helyett. (Fotó: epa) Blair nagyon népszerűtlen London (MTI) - Tony Blair az újkori brit politikatörténet legnépszerűtlenebb munkás­párti miniszterelnöke lett az utóbbi időszak sorozatos belpolitikai botrá­nyai nyomán egy új felmérés szerdán közölt adatai szerint. Blair, aki korábban pozitív népszerűségi és választási re­kordokat döntött, a konzerva­tív The Daily Telegraph által megrendelt országos közvéle­mény-kutatás szerint jelenleg a választók alig 26 százalékának bizalmát bírja. A megkér­dezettek 66 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedetlen a kilenc éve kormányzó Blair te­vékenységével. Blair (Fotó: EPA) Veres János előveszi az A4-est A megteendő intézkedéseknek arra is tekintettel kellene lenni, milyen buszok közlekedjenek (illusztráció) ■ Bár a hiány kisebb a vártnál, a drasztikus re­formterveket ez nem módosítja. Budapest (ÉKN - SzP) - Az előre jelzettnél kisebb lett az államháztartás hiánya az év első négy hónapjában. A Pénz­ügyminisztérium tájékoztatá­sa szerint április végéig 904 milliárd 200 millió forint volt a deficit, az éves előirányzat 58,5 százaléka. Korábban a pénzügyi tárca az első négy hónapra ennél 44 milliárddal nagyobb államháztartási hi­ányt prognosztizált, ami az éves várható hiány 61,5 száza­léka lett volna. Különböző számok A hazai elemzők szerint a mostani kedvezőbb adat a már életbe léptetett megszorítások eredménye lehet. Akár azt is jelentheti, hogy az idei éves hiánycél teljesülhet, azonban fontosnak tartják hangsúlyoz­ni, hogy igen sok kockázati té­nyező van jelenleg is a költség- vetésben, mely növelheti a hát­ralévő hónapokban a hiányt, és így akár túl is szaladhatunk az előirányzatokhoz képest. Ugyancsak elemzői vélemény, hogy a kiszivárogtatott hírek észak" hup;//emtfppek.boon.hu Gazdasági mutatók (PDF, 681 kB) az államháztartási reform kez­dő lépéseiről egyelőre nem tűn­nek elégségesnek - vagyis a szakemberek szerint nagyobb „intézkedési csomagra” lenne szükség. Ismert, hogy az utób­bi időben több adat is napvi­lágot látott a „megszorító” cso­mag mértékétől. Egyesek sze­rint a kormányzat 300-350 mil­liárdos lefaragásra készül. Ezt azonban más gazdaságkutatók kevésnek minősítették, és két év alatt 1200-1300 milliárd fo­rintos megtakarítást sürgettek. A fideszes Varga Mihály szerint az államháztartási fo­lyamatok azt mutatják, hogy miközben nincs kormányzati munka, erősödik az eladóso­dás. Úgy látja, Magyarorszá­gon nemcsak az államháztar­tási hiány, hanem az állam­» .............................. Miközben nincs kormányzati munka, erősödik az eladósodás. Varga Mihály lamadósságban, az állami kiadások növekedésében érhe­tőek tetten. Még nyáron Veres János szerint két és fél év alatt teljesíthető a maastrichti kritériumoknak megfelelő, vagyis az euró be­vezetéséhez szükséges, 3 szá­zalék alatti GDP-arányos ál­lamháztartási hiányszint. A hiány csökkentése érdekében még a nyáron meg kell hozni az állami és az önkormány­zati igazgatás, az oktatás és az egészségügy strukturális re­formjához szükséges törvé­nyeket. adósság mértéke is töretlenül nő, aminek a következményei a magasabb kamatkiadásban, a drágábban finanszírozott ál­A politika félelmei: ne legyen népszerűtlen A már sokat hangoztatott államháztartási reformok­ról a Friedrich Ebért Ala­pítvány szakmai rendezvé­nyén árult el részleteket a pénzügyminiszter. Mint mondta, a hónap végén ke­rül nyilvánosságra a kor­mányprogram, amelyben már benne lesznek azok a mélyreható változtatások, amelyek az államháztartás reformját tartalmazzák. Ve­res János szerint az ország az utóbbi 16 év legjelentő­sebb reformlépései előtt áll. Mint fogalma­zott, „a politi­ka jobban félt a népszerűt­lenségtől, mint az ésszerútlen- ségtől, most azonban ideje elővenni az A4-es papírt, mely a tennivalókat tartal­mazza”. Június-júliusra ez­zel összefüggésben a pénz­ügyminiszter törvénymódo­sítási dömpinget ígért, me­lyek között lesznek olyan kétharmados jogszabályok is, melyet az ellenzéknek is támogatnia kellene. Beszélt arról is, hogy össze kell hangolni a MÁV és a Volán tevékenységét, így állami finanszírozásuk is megvál­tozhat. A pénzügyminiszter azt reméli, átalakul a kiste­lepülések költségvetési for­rásból támogatott tömeg- közlekedése is. Szerinte nem helyes, hogy a távolsá­gi buszok között nincs 10 vagy 20 fős, kizárólag 40 fős járműveket indítanak a tár­saságok. Veres János Elemzők: Végre jó hírek A Barclays Capital be­fektetési csoport friss je­lentése szerint egyértel­műen pozitív hír a vára­kozásnál jobb április költségvetési teljesít­mény, miután a közpon­ti kormányzat túlteljesí­tett a bevételi, és alultel­jesített a kiadási oldalon. A piaci elemzők szerint ugyanakkor változatla­nul szükséges az átfogó szerkezeti kiigazítási program. Két alelnök, tíz jegyző ■ Megegyeztek tegnap a pártok az Országgyű­lés május 16-i alakuló üléséről. Budapest (MTI) - Az erről szóló megállapodást szerdán ír­ták alá az öt frakció képvise­lői. A megállapodás szerint a házelnököt az MSZP jelöli, az alakuló ülésen megválasztandó két alelnök egyikére az SZDSZ, másikra a Fidesz tesz javasla­tot, további alelnököket az ala­kuló ülést követően választa­nak. Ugyancsak tartalmazza a megállapodás a parlamenti ülésrendet. A pulpitusról néz­ve balról jobbra foglal helyet az MSZP, az SZDSZ, jobb ol­dalon az MDF és a Fidesz (a KDNP képviselői a Fidesz- frakció soraiban ülnek), majd a független képviselő. ÉSZAK httn //emtippek.boon.hu A Házszabály (PDF 425 kB) Koalíció: igenek, nemek ■ Egyetértés van az oktatást és az agráriumot érintő kérdésekben. Budapest (MTI) - Az ok­tatás és az agrárium terü­letén gyakorlatilag egyetér­tés van a koalíciós tárgya­lásokat folytató pártok kö­zött - közölte az SZDSZ el­nöke, Kuncze Gábor sajtó- tájékoztatón szerdán. Mint mondta, egyes területeken kisebb egyeztetésekre még szükség van, de már kibon­takozott az egyetértés. Ilyennek nevezte az önkor­mányzatiság kérdését. Az egészségügy és a követendő gazdaságpolitika kérdéskö­rében egyelőre nincs egyet­értés - tette hozzá. HÁTTÉR Az akarat fontosabb? Mérő Miklós ekn@inform.hu „Oroszországnak erős haderőre van szüksége nemcsak azért, hogy mfegvédje magát esetleges katonai támadásoktól, hanem azért is, hogy ellenállhasson a kívülről jövő poli­tikai nyomásnak - jelentette ki Vla­gyimir Putyin orosz elnök szerdán az ország állapotáról szóló éves beszédében." (MTI) Kitől, mitől fél Putyin? Az egykor fennhatósága alá tartozó, de a Szovjetunió széthullása után önál­lóvá vált köztársaságoktól? Aligha, hiszen - ha némelyik ellenségesen tekint is rá - katonailag oly gyen­ge, hogy a közel 150 milliós orosz medve egy sóhajára összeroppan­nának. A Közel-Kelet iszlám funda­mentalistáitól? Például Irántól? At­tól se kell tartania, hiszen éppen ő építi annak állítólagos békés célú atomerőművét. Talán Kínától félne? Nem, mert tudja, hogy Kína már rég nem fegyverrel, hanem olcsó munkaerejével és árudömpingjével akarja meghódítani a világot, s miután eddigi kísérletei igen sike­resek voltak, ezen az úton jár to­vábbra is. Marad tehát a régi ellen­ség, az Egyesült Államok. Arra utalhat a „kívülről jövő politikai nyomás" fogalma is. Kedden, a „győzelem napján", amikor a ná­cizmus felett aratott győzelem 61. évfordulóját ünnepelték Orosz- ország-szerte, Putyin gondoskodott róla, hogy lássa a világ: ha kell, mindenféle háborúra készen áll. Ötmillióan örvendeztek az utcákon a náci Németország bukásán. Csak Moszkvában félmillióan vettek részt különböző rendezvényeken, köztük a Vörös téri díszszemlén, egy kommunisták által szervezett nagygyűlésen, ahol Putyin - a szovjet nép egységének tulajdoní­totta a győzelmet, mellőzve a nyu­gati szövetségesek nevének akár csak az említését is. Az Európai Unió területébe ékelt Kalinyingrád­'l4MUT* ‘Si’w1',pj.ft | 'HH ■ I • • * ■ ■ . 4 . 4 » 4 4 4 4 1.4 bán még tüzérségi ütegek és raké­tavetők is dübörögtek a díszszem­lén. Európát akarta velük Oroszor­szág elrettenteni? Katonai ereje fi- togtatásával is hangsúlyozni akarja, hogy nem támogat egy olyan, az ENSZ elé terjesztett határozatjavas­latot, amely akár csak utalást tartal­mazna esetleges Irán elleni szank­ciókra vagy katonai fellépésre, ha az folytatná az általa támogatott atomprogramját? S kinek üzent Putyin ezzel az erődemonstrációval a palesztin kérdést ugyancsak ked­den tárgyaló felek közül? Izraelnek, az Egyesült Államoknak, vagy az Európai Uniónak, amelyek mind azt mondják: a terrorszervezetnek nevezett Hamász vezette palesztin kormánnyal nem tárgyalnak? Vagy a Hamásznak: „ne féljetek, mi mel­lettetek állunk!"? Mert ugye Szergej Lavrov külügyminiszter váltig han­goztatta a New York-i konferen­cián: a közel-keleti rendezés elő­mozdítása érdekében feltétlenül be kell vonni a párbeszédbe a Hamászt. (Akkor is, ha az nem vál­toztatja meg az alapokmányát, melyben célként tűzte ki a zsidó állam letörölését a Közel-Kelet tér­képéről.) Putyin s vele együtt Oroszország mindenhol, ahol akár csak egyes ré­giók, akár az egész világ sorsáról döntenek, érvényesíteni akarja az akaratát, amely többnyire ellent­mond más nagyhatalmak, főként az Egyesült Államok - talán igazabb - akaratának. E szándéka pedig nem egyszer fontosabb a számára, mint a világ sorsa. És ez baj. Szerzőnk külpolitikai újságíró f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents