Észak-Magyarország, 2006. április (62. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-27 / 98. szám

2006. április 27., csütörtök ÉSZAK KÖRNYEZETVÉDELEM /* Áldozatok százezrei? Miskolc (ÉM) - Milyen hatása volt a húsz évvel ezelőtt nem közvetlenül, de a lég­köri mozgások révén hazánkat is elért su­gárzásnak, fertőzött levegőnek? Máig sem kapott e kérdésben megnyugtató tájékozta­tást a közvélemény. Mint lapunkban a na­pokban megszólaló onkológus elmondta, to­vábbra sem egyértelmű a szakemberek előtt sem, „milyen nem közvetlen hatásokat okoz a nukleáris terhelés”. Az biztos, hogy „a nukleáris felhőben lévő stanciumnak, jód­nak szerepe lehet a vérképző szervek bizo­nyos betegségeinek, az úgynevezett papil- láris pajzsmirigytumor, az általános im­munhiány kialakulásában”. Dr. Poller Im­re, a Megyei Kórház intézetvezetője elmond­ta, statisztikai következtetések levonásához kevés a megbízható adat, „nem tudjuk, hány ember halálát hozta közelebb a nuk­leáris szennyeződés. Arról pedig végképp nem tudunk semmi biztosat, milyen hatás­sal lehet a következő generációkra”. Mint ugyancsak beszámoltunk már róla: míg a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tavalyi jelentése 4 ezer halálos áldozatról beszél, addig számukat a Greenpeace elem­zése közel 100 ezerre teszi. Tegnap demonstrációk voltak világszerte, így Dél-Afrikában is (Fotó: epa) LAPSZEMLE 1986-BÓL Április 26-a, amikor éjjel a baleset történt, szombatra esett. Legközelebb hétfőn jelent meg újság. A 28-ai napilapok­ból sok mindenről értesülhettek az olvasók, de Csernobil­ről nem. Másnap rövidhír: Szerencsétlenség a csernobili atomerőműben. ___________________________________ A következő hét során szovjet hírügynökségi jelentések jöttek, pár mondatban: nincs veszély. Egy-egy bekezdés arról, hogy légköri méréseket végeznek az illetékesek itt­hon is. A sugárzás napról napra „tovább csökken". Má­jus 6-án szerepel először a címlapon Csernobil az Észak- Magyarországban (Borisz Jelcin szovjet pártvezető sok tíz­ezer kitelepítettről, többtucatnyi sérültről, áldozatról be­szél). A téma másnap is címlapon az Északban, bő anyag „kívül" is, „belül" is. Két napra rá, közel két héttel a bal­eset után végre hazai a hírforrás: Magyar szakértők nyi­latkozata. A baleset hatásai „élénken foglalkoztatják köz­véleményünket", ezért a KFKI vezetői elmondják, hogy többféle módon is sugárterhelés érheti az emberi szerve­zetet, a talajban, a levegőben, növényeken, akár a tehén­tejben is lehet radioaktív sugárzás. De jelen esetben ez nem több, mint amennyi „egy mellkas-átvilágítás során éri az embert". DÍJAK A FÖLD NAPJÁN .................................. Megyénkbeliek is akadnak a múlt hétvégi környezetvédel­mi ünnep alkalmából államilag kitüntetettek között. Mint az illetékes szaktárcától származó híradásokból kiderül, Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter el­ismeréseket adott át a kecskeméti városházán tartott köz­ponti ünnepségen. Összesen öten részesültek a Pro Na- tura-díjban, tízen a hasonló elnevezésű emlékplakettet ve­hették át, tizenhatan pedig miniszteri elismerő oklevelet. Pro Natura-díjat kapott: ____ Salamon Gábor, az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója - (a hivatalos indoklás szerint) Aggtelek és környéke turisz­tikai fejlesztése, az ANP tevékenységének elismertetése, a magyar-szlovák természetvédelmi és területfejlesztési kap­csolatok szélesítése érdekében végzett munkájáért. Miniszteri elismerő oklevelet vehetett át:_________ Balázs Tibor, Sajókaza polgármestere - a községtermé­szeti és környezeti értékeinek megóvása és fejlesztése érdekében végzett munkássága, a térség hulladékkeze­lésének megvalósítása, a Szuhavölgyi Bányászlakta Tele­pülések Önkormányzati Szövetségében végzett tevékeny­séqe elismeréseként.________________________________ Farkas Roland, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság tér- > mészetvédelmi felügyelője - a terület természeti értékei­nek feltárása és megőrzése érdekében, különösen a ma­dár-, csiga- és virágos fajok, fajcsoportok feltárása során végzett munkájáért._________________________________ Tolnay Zsuzsa, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője - a nemzeti park ökoturisztikai termékfej­lesztése, a Baradla-barlang Vöröstó-Jósvafő közötti re­konstrukciójának menedzselése során végzett munkája el­ismeréseként. Összeállításunk a Környezetvédelmi és Víz­ügyi Minisztérium Környezetvédelmi és víz­ügyi célelőirányzatának (Kövice) pályázatán elnyert támogatással készült. Négyes blokk: 20 éve történt ■ Szerdán húsz eszten­deje, hogy az atomkor­szak legnagyobb hatású balesete bekövetkezett. Miskolc (ÉM) - Csernobil - a szó, a település neve hosz- szú időre szinonimájává vált a nukleáris veszély érzetének, sőt, fenyegetésének. Az ese­mény, ami ezt kiváltotta, ép­pen két évtizede történt. Az ak­kor a Szovjetunióhoz tartozó város atomerőművének négyes reaktora 1986. április 26-án éj­jel fél 2-kor felrobbant (nem atomrobbanás történt, hanem a gőz, majd gázok robbantak), radioaktivitással árasztva el a környéket, emberek tucatjai­nak közvetlen, és százaknak, ezreknek a közvetett halálát, betegségét okozva. A szennye­zett levegő Európa más állama­ira is fenyegetést jelentett a következő napokban. Erős kártya Képsorozat a Greenpeace weboldaláról: mementó, fotókiállítás, kiürített csernobili óvoda A történtek - nem függet­lenül a katasztrófát kísérő hi­vatalos titkolózástól - az atomenergiával szembeni ci­vil ellenérzéseket, a nukleá- risenergia-hasznosítás kivál­tása elleni törekvéseket nagy­ban felerősítették. A világban a szakemberek ugyanakkor jobban odafigyeltek ettől a A*#.** http üemtippek.boon.hu Hogyan terjedt a radioaktív porfelhő? (PDF 112 kB) naptól a technológiai koc­kázatokra, biztonságosabb konstrukciók váltották fel a kiforratlanabbakat. Csernobil ezzel együtt még sokáig jelkép marad, különös tekintettel arra, hogy ott hely­ben (ma: Ukrajna) a fenyege­tettség máig nem szűnt meg, a még sokáig sugárzó reaktor­blokk elfedése korántsem meg­oldott. Ily módon a 20 évvel ezelőtti, balul elsült kísérlet - amelynek során, paradox mó­don, a szovjet mérnökök éppen egy, a biztonságot növelő eljá­rást próbáltak volna ki - nap­jainkban is „erős kártya” az atomerőművek leállítását köve­telő zöldmozgalmak számára. (Ritkábban esik szó róla, de korántsem a csernobili volt az atomkorszak egyetlen vagy első balesete: időben megelőz­te - összehasonlíthatatlanul kevesebb kárral és áldozattal - az angliai Windscale, illetve az egyesült államokbeli Har- risburg 1957-es, illetve 1979- es esete.) Fentről nem jött tanács- Ha jól emlékszem, május 8. vagy 9. volt, mire kitört a pánik. Előbb nem jelentették be a veszélyt. Május elsején majális volt, utána kezdett terjedni a hír. Hamarjában jönni kezdtek az emberek, hogy mit tegyenek - idézi fel a történteket a miskolci A részben még ma is működő erőmű Ukrajnában A jód-káli oldatot ajánlották ■ Jódért mentek azok­ban a hetekben az em­berek a gyógyszertárba, de pánik nem volt. Miskolc (ÉM) - Dr. Écsy Zoltán, ahogy ma, úgy ponto­san húsz évvel ezelőtt is a Pátriában található patikában dolgozott (az akkor még 19-36- os számúnak nevezett egysé­get vezette). Hogy a baleset W............................................... Jöttek az emberek _ gyógyszerért. Fel- MMMéBJK hívtam a külföldi áL. ismerőseimet, mit á ™ lehet tenni. -'X. , dr. Écsy Zoltán (F GYÓGYSZERÉSZ ...............................................» utáni hetekben hozzá fordu­lóknak tanácsot adhasson, ab­ban nemzetközi kapcsolatai, tapasztalatai segítették. ÉSZAK MA&rAIIDRSZAG « MC2MT KOf SÓD■ ARAvJ ZfMRt IH MtOYTl WOTIMOÁMM MÉM Helyszíni jelentés Csernobilből TauAIiIi nnnl/l/AA rt IauakA miÍÍmUmi l.ríJmn lOValD CSOKlCíl 916VEQ0 r3ul03Mln3íl3lfll3 Czeizel Endre nyilatkozaté a sugérártalmakról «3T gyógyszerész. - Akkor a Nem­zetközi Gyógyszerészeti Szö­vetség elnökségi tagja voltam. Felhívtam a külföldi ismerő­seimet, mit lehet tenni. A többek között Bécsből, kollégától kapott tanács úgy szólt: a 10 százalékos jód-káli oldatból naponta többször be­venni - ez segíthet.- Nem mondom, hogy száz- százalékos védelem, de nem volt más. Megcsináltuk az ol­datot, volt belőle, a mi gyógy­szertárunkban mindenkép­pen. Hogy más milyen taná­csot kapott, nem tudom. Sem­miféle hivatalos eligazítás nem érkezett. A jódról volt, aki azt mondta, frászt sem ér... Pánikszerű forgalomról nem beszélhettünk, de akik érdeklődtek, azoknak ezt aján­lottuk - számolt be róla dr. Écsy Zoltán, akit egyébként a következő napok már a csernobili pánik által sokkal inkább megérintett Finnor­szágban találtak, ahol különö­sen a rénszarvasállomány fer­tőződése keltett aggodalmat. <y a békehónap újabb a!- dományo* tnnác»kozá Csernobil Borisz Jelcin nyilatkozata t. MTI tudósítóinak, jelen- kúra Hamburgban kü sí szerint a világsajtó lön adott a csernobili Hetesen idézi azokat a csétleiiíégról az A KP (alkossalókat, amelyokét a* AJ’ amerikai én i 'tsz. Jelcin, az SZKP KB let brit hi rügy nők tagja, a Moszkvai Vé­l Pártbizottság első lit- ífolytaid* a 2. ölöt Adatot kiadni! Budapest (ÉM) - Ki kell adni azokat az anya­gokat, amelyek akkor ke­letkeztek, amikor 1986 májusában Budapesten a csernobili katasztrófa után emberek százait vizsgálták meg, milyen mértékű sugárzást kap­tak - jelentette ki Péter- falvi Attila. Az adatvédel­mi ombudsman a távira­ti iroda híre szerint el­mondta, név nélkül ki le­het adni, hány személyt vizsgáltak, milyen állam­polgárok voltak és ezek a személyek mekkora su­gárterhelést kaptak. A vizsgálatokat akkoriban a KFKI-ben és a Sugár- biológiai Intézetben vé­gezték el olyan magyaro­kon, akik a katasztrófa idején kiküldetésben, szolgálati úton vagy ösz­töndíjjal voltak a Szovjet­unióban és Lengyelor­szágban. „Igazi veszély nincs Miskolc (ÉM) - Azokra a napokra, hetekre sokan máig emlékeznek, de különösen a fi­atal szülők, gyermeket várók. Május elsejére, a felvonulásra, a majálisra úgy mentek ki az ezres, tízezres tömegek, hogy közülük nagyon kevesen hall­hattak egyáltalán „valamit ha­rangozni” az állítólagos ve­szélyről. Május első napjaiban már beszédtéma volt, hogy a zöld­ségekkel, mindenekelőtt salá­tával vigyázni kell, jól meg­mosni - vagy legjobb tartóz­kodni tőle. Ismét csak legin­kább a kisgyerekeseket, ter­hes nőket aggaszthatta, hogy az olvasmányélményekből, or­vosi eredetű pletykákból is­mert eljárás, a jódszedés indo- kolt-e, helyes-e ebben a hely­zetben. Az Észak-Magyarországban 1986. május 12-én megjelent hírügynökségi jelentésben Czeizel Endre genetikus arról beszélt, hogy nem indokolt, sőt, káros. A népszerű geneti­kus nem tanácsolja a terhes anyáknak, hogy jódot szedje­nek - mondván, „igazi, reális veszély nincs”. Az ábrán három trajektória- számítás látható, amelyben a részecske 1986. április 27- én 0.00-kor (piros), 12.00-kor (kék), illetve 28- án 00.00-kor (zöld) in dúlt. Minden töréspont 12 órás időlépcsőt jelent A trajektóriák (az ábrán: színes csíkok) végei má­jus elsején éjféli helyze­tet mutatják: a külön­böző időpontban in­duló szennyezőanya­gok egyszerre értek hazánk fölé. Régiónk, bár földrajzilag leg­közelebb esik a szennyezés forrásá­hoz, láthatóan nem esett az uralkodó szélirányok szerinti sá­vokba, így az esetleges ve­szély nem volt az országos át- lagnál magasabbnak tekinthető. r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents