Észak-Magyarország, 2006. április (62. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-21 / 93. szám

2006. április 21., péntek ÉSZAK AKTUÁLIS /3 HÍRCSOKOR • Vasúti pályafelújítás miatt vonatpótló autóbuszok járnak április 24-25-én Rakamaz és Görögszállás között. Ugyancsak autóbu­szok szállítják az utasokat április 27-én a Miskolcról Nyíregyházára 21.05 órakor, illet­ve a Nyíregyházáról Szerencsre 23.10 órakor induló vonatok helyett. NÉZŐPONT A hívószó Szalóczi Katalin szaloczi@eszak.boon.hu Csernobil. Hívószó, amely a világ bár­mely részén ugyanazt jelenti. Ismertté lett, ez lett általánosan ismertté, pedig nem a csernobili volt az atomkor­szak első balesete. Hogy voltaképp mi történt Csernobilban, már jóval kevesebben tudják, kevesen ve­szik a fáradságot, hogy beleássák magukat az esetet részletező leírásokba. (Nem vélet­len, hogy sokan tévesen atomrobbanásként aposztrofálják. Volt ugyan robbanás Cser­nobilban, kettő is egymás után, de nem „atomrobbanás".) Ha csupán egyetlen ha­tását próbáljuk szakemberrel elemezni a történteknek, akkor is hamar belátjuk: a le­hetetlenre vállalkozunk. Különféle szakmá­kat képviselő tudósok egész hada, sőt több enerációia szükségeltetne ahhoz, hogy elytálló következtetésekre juthassunk csu­pán arra vonatkozóan, az elszabadult nuk­leáris felhő milyen hatással van a túlélők­re, s a minket is túlélőkre. M i az hát, amit Csernobil előhív az atomkorszak emberéből? Aligha az, hogy az atomenergiát, úgy, ahogy van, el kell felejteni. Sokkal inkább az: még a mindent tudó embernek sem szabad elfelednie, hogy nem mindenható. Nagy volt a várakozó tömeg tegnap a bíróság előtt C2ű WWW.boon.hu (Fotó: Bujdos Tibor) Utcára küldték a bíróságot Miskolc (ÉM - PT) - A városi és a me­gyei bíróság dolgozóit és ügyfeleit is utcá­ra kellett küldenie tegnap reggel a rend­őröknek, mert egy ismeretlen telefonáló robbantással fenyegetett. A rendőrök lezár­ták az épület közvetlen környékét, a tűzsze­részek pedig átvizsgálták a helyiségeket. Mint az várható volt, robbanószerkezetet nem találtak. Miután az épület „tisztának” bizonyult, folytatódhatott a munka és a tár­gyalások. A bűnügyi technikusok a bíró­ság közelében található egyik telefonfülké­ben nyomokat rögzítettek, feltehetően on­nan tárcsázott a fenyegető, akit ha elkap­nak, bíróság előtt kell felelnie tettéért. Utol­jára egyébként tavaly nyáron riogatott va­laki a bíróságon. VILLÁMVOKS Ön beoltatná magát vagy gyermekét „megelőzés­ként" bárányhimlő ellen? Szavazók száma: 115. 2006.04.20. 18.37 óra Igen 37% I Nem 63% Következő kérdésünk: Ön szerint a megújuló erőfor­rások kiválthatják-e teljes egészében az atom­erőműveket? Www.boon.hu Szavazzon! Aktuális kérdéseinkre Ön is leadhatja szavazatát. Greenpeace-i válasz Csemobilra A zöldeket nem nyug­tatja meg a fejlődés, és magasabbra becsülik az áldozatok számát. Budapest (ÉM) - A nem­zetközi környezetvédő szer­vezet a közelmúltban saját felmérése adatait tette közzé: a zöldek szerint nem néhány ezer, hanem akár százezerre is tehető a csernobili kataszt­rófa közvetlen kihatásaként elhunytak száma. A Green- peace arra válaszul tette köz­zé saját számait, hogy előző­leg a Nemzetközi Atomener­gia Ügynökség - ahogy Csá­ki Roland lapunknak fogal­maz - „arcpirítóan alacsony” becsléseket publikált (4 ezer halott, 600 ezer megbete­gedés). Megingathatatlan- Természetesen utóbbi számok is borzasztóan maga­sak, de meg sem közelítik azokat az értékeket, amiket a mi tanulmányunk idéz - is­mertette a Greenpeace-tanul- mány hátterét a szervezet magyarországi kampányszer­vezője; a tanulmány 93 ezres számot közöl. - A Green- peace, hasonlóan a környe­zetvédő mozgalom más sze­replőihez, többek között ezek miatt a tapasztalatok miatt megingathatatlan abbéli meggyőződésében, hogy az JÓ, HA TUDIA Az atomerőművek léte a Green- peace érvelése szerint hármas, le- küzdhetetlen kockázatot jelent:- üzembiztonsági kockázat (meghibásodhat, baleset követ­kezhet be, szennyezés kerülhet a környezetbe, bizonytalan az áramellátás folyamatossága)- terrorista célpont (az atomerő­müvek bármely országban az esetleges merényletek, terrorak­ciók elsődleges célpontjaiként szolgálnak) __________________- radioaktív hulladék (a nukleá­ris energiatermelés tovább nem hasznosítható végtermékeinek el­helyezésére máig nincs megnyug­tató megoldás). Megemlékezés a csernobili katasztrófáról a belgiumi Tihange-ban 1996-ban. (Fotó: magánarchívum) A BALESET ESEMÉNYEI Fertőzött talaj a baleset utánMűködő 3-as reaktor ► 1986. április 25.: A kezelők egy leállt- tást akarnak végrehajtani, amikor úgy ér- zékelik, hogy a teljesítmény túl alacsony ► Április 26.: A rossz beavatkozás miatt az energiaellátás végzetesen le- Hfs csökken. Az RBMK-1000-es reaktor N tervezési hiba miatt az alacsony ener- giaszinten instabillá válik. ► Április 26., 01.23 óra: Az elszabaduló energiák két robbanást idéznek elő, a KÖZBEN reaktor burkolata szétnyílik, az épü­let teteje beszakad, és tűz keletkezik. Radioaktív felhő emelkedik a levegőbe. ► Április 26.-május 9.: Elkezdődnek a J^jWHI mentőmunkálatok. Több tízezer ember dolgozik azon, hogy eloltsák a tüzet, UCv W és visszafojtsák a káros sugárzást. 116 000 embert telepítenek ki. eNHRÉvflh ► Májustól novemberig: elkezdik épí- teni a négyes reaktor köré az úgyneve­zett szarkofágot. Felépítése miatt viszont UTÁNA nem garantált a hosszú távú védelem. Működő 4-es reaktor Magas cézium 137-es szint Turbinák % Skandinávia ' > ff/ j"~y Fehérwyjpzo■ V Ausztria A helikopterek több ezer tonna homokot és ólmot dónak le a lángok közé Reaktor­ral rabh. tűz Ázsia Csernobil 'Csendes­óceán AfrikaSzarkofág Anyaga a 4*es reaktor káros sugárzásának 95%-át tartja — fogva ► 2006-2008: Elkezdődik a kivitelezése az új biztonsági burkolatnak. A 3-as reaktort J 2000-ben j • Észak-, AmerikaAtlanti­óceán Radioaktív felhő: 1986. máj. 6. A jövőben y L. i//7n Új biztonsági rxlj / / / / / burkolat / / / / Véd a káros sugár-k^ áj I miyTHjLi / . zástól minimum száz új f TkV'xÍ-I évig, sőt, rendszeres cse^5&yb |J j |>k. révei addig, amíg szükségesből js jl D Alap: Két, hatalmas sin, melye- U;|j ken a messzebb összeállított boltíves védőpaneleket a szükséges helyre tolhatják. D Boltívek: A félcsöszerű védőpaneleket 180 méteres, biztonságos helyen szerelik össze. Méretek Átmérő: 270 m Magasság: 100 m I*. Hossz: 150 in A világ leg- * nagyobb mozgat­ható építménye lesz. ® GRAPHIC NEWS Ü Külső páncél: A háromrétegű külső borítás teljesen zárt építménnyé állítható össze. Q Pozicionálás: A kész építményt a szarkofág felé tolják O Bontás: Robotokkal lebontják a régi szarkofágot. »----­\ ; / V­Húsz év telt ei a világ eddigi legnagyobb nukleáris katasztrófája óta Immár húsz éve, hogy Csernobilban az atomerőmű négyes reaktora kigyulladt, és ezzel egy radioaktív felhő borította be Európa jelentős részét. A 2005-ös jelentések alapján a baleset, mindent összevetve, közel 4000 emberi életet követelt, és rengetegen szenvednek napjainkban is a káros sugárzás következményeitől. atomerőmű-balesetek jövőbe­ni elkerülésének egyetlen módja, ha nem építenek erő­műveket és az eddigieket leállítják. Mint mondja, a húsz év alatt Csernobil mint szimbó­lum nem vesztett figyelmezte­tő erejéből. És a tiltakozó zöl­emtippek.bppn.hu A Greenpeace Csernobilről (PDF 170 kB) dek azt sem tartják elfogadha­tó érvnek, hogy időközben (korántsem függetlenül Cser­nobiltől) a nukleáris techno­lógia nagyban fejlődött. Az ember hibázik- Összességében nem lett biztonságosabb. Emberek mű­ködtetik a gépeket, és mindig az ember az, aki hibázik. Paks három évvel ezelőtti meghibásodása jó példa erre- idézi Csáki Roland. - Ahhoz tudnám hasonlítani, hogy a harminc évvel ezelőtti Ladák­kal is lehetett karambolozni, meg ma is. amikor sokkal fej­lettebbek az autók, s hasonló maradt a végzetes balesetek száma. A zöldek ráadásul úgy tart­ják, adott a reális alternatíva: a megújuló erőforrások (szél, nap, víz) hatékony és bizton­ságos kiaknázása. Mese vagy valóság az izotópfelhőről ■ Egy biztos: Csernobil valós és vélt következmé­nyéről nem véletlenül egy onkológust kérdeztünk. Miskolc (ÉM - SzK) - Hogy melyik álláspontot tartom reá­lisabbnak? Véleményem sze­rint egyik sem valós - jelen­tette ki dr. Poller Imre, a me­gyei kórház onkológiai és su­gárterápiás intézetének veze­tője a Greenpeace és az ENSZ állításával szembesülve. Közvetlen áldozatok- Az ENSZ valószínűleg azokra az egykori szovjet sta­Eltérő nagyságrendek Mint azt a fenti cikk­ben írtuk, a Greenpeace nemzetközi környezetvé­dő szervezet szerint 93 ezer ember halálát okozta vagy fogja okozni a jövő­ben a csernobili atomka­tasztrófa. Az erőműrobba­nás közelgő 20. évfordu­lójára közzétett tanulmá­nyukban élesen kritizál­ják a tavalyi ENSZ-jelen- tést, amely „mindössze” 4 ezer áldozatról beszél. tisztikákra támaszkodik, ame­lyek csak a katasztrófa közvet­len áldozatait vették számítás­ba. Azon embereket, akik a reaktorban történt robbaná­sok következtében meghatáro­zott dózisú sugárterhelést kap­tak, s ennek következtében 3- 4-7 héten belül meghaltak. Ma is élnek ott- Ám kétségtelen, hogy az elszabaduló radioaktív felhő­nek, amely több országot (így hazánkat is) érintett, többek között onkológiai hatása is van az élő szervezetre. Emel­............................ Annak is reális veszélye van. hogy néhány generáció múlva az utódok­nál jelentkezik a halálos gén. Dr. Poller Imre ONKOLÓGUS FŐORVOS ••• ...................................... lett viszont azt is tudjuk, hogy Csernobil környékén is nő a fű, legelnek a nyulak, s vannak látogatható, illetve olyan zónák is, ahol ma is él­nek emberek. Vagyis az élő­világ fantasztikus regenerá­cióra képes - világított rá a szakember. - Amit nem tu­dunk, hogy milyen nem köz­vetlen hatásokat okoz a nuk­leáris terhelés. Az sejthető, hogy a nukleáris felhőben lé­vő stanciumnak, jódnak sze­repe lehet a vérképző szervek bizonyos betegségeinek, az úgynevezett papilláris pajzs- mirigytumor, az általános immunhiány kialakulásában. De számszerűsíteni és biztos összefüggést kimutatni annál nehezebb. A kevés is sok- Ismert legenda, hogy egy somogyi réten tartózkodó, rendezvényt előkészítő 25 fős társaságból 4-en azóta az omi­nózus pajzsmirigydaganatban betegedtek meg - hozott fel konkrét példát a főorvos. - Statisztikai következtetést azonban ennyiből nem lehet levonni. Nem tudjuk, hány ember halálát hozta közelebb a nukleáris szennyeződés. Ar­ról pedig végképp nem tu­dunk semmi biztosat, milyen hatással lehet a következő ge­nerációkra: lehet, hogy gene­tikai mutáció révén minden eddiginél erősebb, ellenállóbb egyedek fejlődnek ki. (Érde­kes, de hosszas tudományos kutatási téma lehetne!) De an­nak is reális veszélye van, hogy néhány generáció múl­va az utódoknál jelentkezik a halálos gén. így szemlélve, meglehet, a 93 ezres becslés sem sok.

Next

/
Thumbnails
Contents