Észak-Magyarország, 2006. április (62. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-15 / 89. szám
2006. április 15., szombat mm ÜNNEP /3 A HÚSVÉT SZIMBÓLUMAI bárány: utalás az áldozati bárányra. Egyiptomban a zsidókat az mentette meg, hogy a bárány vérével festették meg az ajtajaik szemöldökfáját, jelezve, itt zsidók laknak - s az isteni csapás így elkerülte otthonaikat. ____________________ tojás: inkább népi, semmint egyházi hagyomány. Ámbátor felfedezhető jelkép abban, ahogy a madár is a kemény héjú burokból „kitörve" kel életre, párhuzamosan azzal, ahogy a feltámadás a sir, a bezártság burkának áttörését jelenti. locsolkodás: itt sem egyértelmű az eredet. Elképzelhető, hogy az annak idején a Jézus sírját őrző katonák kérdőre vonását sürgető, kíváncsi tömeg szétoszlatására használt locsolást idézi. A tavaszi felfrissülést is jelentheti.________ étkezési szabályok: hogy húsvét hétfőjén mit eszünk, nem az egyházi előírásokból következik. Az viszont igen, hogy a megelőző nagypéntek és nagyszombat a böjt napja; előbbi szigorúan (lemondás a húsról). A sonka szerepe ahhoz köthető, hogy annak idején ünnepi, drága ételnek számíthatott. A böjt jelentősége amúgy: legyőzni a testi éhséget helyette a lelki „eledelre" vágyakozni.________________ pénz, ajándék a gyerekeknek: annak a máig megmaradt - ám erősen eltorzult - jele lehet, hogy a katonák pénzt kaptak, hogy Jézus holttestének eltűnése kérdésében hazudjanak. Ma a viszonzás jeleként értékelhetjük. Cebula Pawel minorita plébános szíves közreműködésével KÉPRIPORT: Az utolsó vacsorára emlékezve Az utolsó vacsorára emlékezve vált hagyománnyá a lábmosás szertartása: Erdő Péter püspök 12 kispap lábát mosta meg a szentmisén Nyuszi. A nyúl is a húsvét jelképei közé tartozik - úgy tartják, egy német nyelvi fél- refordítás eredménye a nyúl témájának megjelenése a húsvét kérdésében. I________________________________________________/ Máig virágzó szokás Miskolc (ÉM) - A jeles napi köszöntők közül legismertebbek a locsolóversek. Ezek a félnépi eredetű, literátus emberektől származó rigmusok valahol a népköltészet határán helyezkednek el. Elterjedtségük és máig tartó virágzásuk révén napjaink kortárs folklórjának is részét képezik. Északkelet-Magyarország tájai (az abaúji, zempléni, ungi, beregi vidékek és a Bodrogköz) különösen gazdagok e tekintetben. Locsolóvers Megrendült a világ és elsötétedett, ' Midőn Krisztus urunk a keresztfán szenvedett. Sírtak a tanítványok, zokogva siratták, Mint a hű gyermek szerető édesanyját. De harmadnapra megnyílt a sír szája, Kilépett belőle az élet királya. Ezzel megmutatván, hogy lesz feltámadás. Feltámadt Krisztus Húsvét ünnepére, Dicső koronája fénylik a fejébe. Eljöttünk e háznak megtisztelésére, Ha a házigazdánknak nem esne terhére. Váltsák meg a lányát, kérem szeretettel, Hadd öntsem meg fejét egy kis rózsavízzel! Viruljon orcája minden nap szépséggel, Áldja meg az Isten friss jó egészséggel! (Felső-Bodrogköz, Viga Gyula gyűjtése) Erdő Péter (jobbra) a bazilikában Szeretete ■ Az utolsó vacsorára emlékezve vált ma is eleven hagyománnyá a lábmosás szertartása. Esztergom (ÉM) - A húsvéti szent három napon és hús- vétvasárnap ünnepi szertartásokkal emlékeznek meg Jézus szenvedéséről és feltámadásáról a székesegyházakban. Csütörtök este Erdő Péter bíboros, prímás, a Magyar Katolikus jeléül Püspöki Konferencia elnöke az esztergomi bazilikában mutatott be ünnepi szentmisét. ‘Az utolsó vacsora miséje tulajdonképpen a szenvedésre induló Jézus búcsúja övéitől. Jézus Krisztus ekkor adta át búcsúajándékait: szeretetének jelét a lábmosásban, testének és vérének szentségét, a papi átváltoztató hatalmat, s mintegy végrendeletül elmondta búcsúbeszédét, és elmondta egyházáért főpapi imáját. Imádság közben (Fotók: Ádám János) Elmélyülten írókázás, viaszolás, karcolás, batikolás ■ Egészségükért és a szépségükért a lányok nagypéntek hajnalán a patakban fürödtek meg Miskolc (ÉM) - Észak-Ma- gyarországon mindenütt általános volt az ünnep előtti nagytakarítás, az udvar rendbetétele és a meszelés - kezdi régiónk húsvéti szokásainak felidézését-számbavételét Tóth Arnold muzeológus. Gömörben a háziasszony nagypénteken hajnalban körülsöpörte a házat, hogy a kígyók, békák, bogarak és patkányok egész évben távol maradjanak. Az egészség és a szépség megőrzése érdekében a lányok nagy................................................................M péntek hajnalán szertartásos mosdást tartottak: a patakban fürödtek, amíg azt a holló át nem repüli; a hajnalban hozott vízből pedig megitatták vagy megfürösztötték az állatokat is. Nagypénteken régente jellemzőek voltak a böjti ételek: tejjel habart káposztás és gombás avagy savanyított-rántott levesfélék, a kiszi vagy cibere. Morzsák a tyúkoknak Az ünnepi ételek morzsáit a tyúkoknak adták, hogy egész évben bőven tojjanak. A tojásfestés hagyományai vidékünkön különösen gazdagok voltak. írókázással, viaszolással, karcolással, batikolással díszítették a hímest. » ............................ Észak-Ma gyarországon mindenütt általános volt az ünnep előtti nagytakarítás. Tóth Arnold A szertartás végén Pázsiton Halmajon húsvéthétfőn a falu melletti pázsitra vonult ki az ifjúság mulatozni. Bogácson a lányok fa- lufeljárást tartottak: ünneplőben, énekelve vonultak végig az utcákon. A Hangony völgyében a legények zenekart fogadtak, és muzsikaszóval jártak öntözködni; a lányokat azonmód vizesen megtáncoltatták. Húsvét kéddjén aztán feldíszített szekereken, maskarákba öltözve vonultak fel és tartottak táncos mulatságot. „Hittel valljuk feltámadásodat" Erdő Péter eszakeinform.hu „Ha Krisztus fel nem támadt, hiábavaló a mi hitünk" - írja Szent Pál apostol (vő. IKor 15, 12-19). Krisztus feltámadása a keresztény hit központi igazsága. Ez ad irányt és értelmet a keresztény ember életének. De a feltámadás nem puszta gondolat, még kevésbé mítosz. A keresztények Krisztus feltámadását konkrét történelmi valóságnak tekintették a kezdet kezdetétől: így valljuk ezt ma is. Tehát nem mitikus elbeszélés a feltámadás története, amelynek csak a jelentése, csak a msndani- valója tartalmazna örök igazságot, hanem nagyon is benne áll az emberiség történelmének konkrét folyamatában. Manapság az időt Jézus Krisztus születésének utólag becsült időpontjától számítjuk. Maga az Újszövetség is beszél arról, hogy ki volt a császár, ki volt a fejedelem Jézus születése idejében, de megőrizte számunkra azt is, hogy ki volt a római helytartó, kik voltak a főpapok, amikor Krisztust keresztre feszítették. Ezért hát, amikor a Hitvallásban Pontius Pilátus nevét említjük, nem lényegtelen dolgot mondunk, nem véletlenül került Pilátus a Credó- ba. Az ő említése is jelzi, hogy nem jelképes eseményben, hanem konkrét történelmi személyben hiszünk, az ő kereszthalálát és feltámadását valljuk. Egyébként az első keresztények korában is jelentkeztek már ellenkező vélemények, találkozunk annak nyomával, hogy nem kevesen elutasították a Krisztusba vetett hitet, vagy a keresztényeket. De az ellenvélemények közül hiányzik Jézus Krisztus történetiségének, csodálatos gyógyító hírének és kereszthalálának tagadása. A kereszt szerepel a római korban falra firkált keresztényellenes gyűlöletkeltő karikatúrákon is, s maga az Újszövetség említi, hogy többen azzal vádolták Jézust, hogy Belzebubnak, a gonosz lelkek fejedelmének segítségével űzi ki az ördögöket. Tehát elutasítói sem csodálatos gyógyítói ténykedését vitatták, inkább hatalmának eredetét káromolták. Hallunk az Újszövetségben arról is, hogy egyesek Krisztus üres sírját azzal akarják magyarázni, hogy a tanítványok ellopták holttestét. Ez is erősíti azonban egyrészt a kivégzés és az eltemetés tényét, másrészt közvetett módon utal azokra a jelenségekre, amelyek a tanítványok ni tét megalapozták. Hiszen nem csak üresen találták a sírt, hanem sokan közülük találkoztak is a Feltámadottal. Ez az öröm változtatta meg az életüket. Ez az esemény nyitotta fel a tanítványok szemét az ószövetségi jövendölések megértésére is. Ezzel érkezünk el a feltámadásba vetett hitünk másik nagy vonatkozásához. Hiszen önmagában egy római módra kivégzett ember feltámadása csak feljegyzésre méltó, titokzatos kuriózum lenne, olyan különlegesség, amilyenhez hasonlókat Titus Livius, vagy más ókori történetírók jegyeztek fel magyarázat nélkül. Krisztus feltámadásának azonban jelentése van, olyan jelentése, melyből szükségképpen következik, hogy erre a tényre építsük az életről, a történelemről, az ember sorsáról szóló hitünket. Ezt a jelentést pedig csakis az Ószövetség vallási összefüggésében érthetjük meg. Szenvedése előtt Jézus étkezésen vett búcsút tanítványaitól. Ez a közös étkezés valódi húsvéti vacsora, pászkavacsora volt. Ahogyan hajdan Isten a választott népet a rabságból a szabadságra vezette, úgy Krisztus - halála és feltámadása árán - megváltotta az embert a bűn és a halál rabságából, az Istennel való barátság, kiengesztelődés és az örök élet számára. Krisztus személyében az Egyház a húsvéti bárány előképének beteljesedését ismerte fel. Az ő feltámadása alapján hiszünk a saját feltámadásunkban is. Ezt a feltámadást ünnepeljük minden Eucharisztiában, de hetenként újra meg újra minden vasárnap is, legfőképpen pedig Húsvétkor, az egyházi év csúcspontján. Szerzőnk bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke
