Észak-Magyarország, 2005. december (61. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-30 / 305. szám

2005. december 30., péntek AKTUÁLIS / HIRDETÉS /4 Mentesítő vonatok újévkor Miskolc (ÉM) - Az új év első napjaiban mentesítő vonatokat indít a MÁV, illetve a frekventáltabb miskolci InterCity járatokat több kocsival indítja. A vasúttársaság azt tanácsolja, hogy érdemes elővételben meg­váltani a vasúti jegyeket, vagy telefonon (40/49-49-49) megrendelni. Mentesítő vona­tok indulnak január 2-án (is), ezek minket is érintenek. (A Desiro IC-mentesítő vona­tok másodosztályú menetjeggyel és kedvez­ményes, helybiztosítás nélküli IC-pótjegy megváltásával vehetők igénybe.) Az egyik járat a Nyugati pályaudvarról indul 6 óra 05 perckor, a másik - szintén a Nyugatiról - 7 óra 20 perckor. A 6 óra 5 perces 7 óra 37-kor van Miskolcon, 8 óra 14-kor Szeren­csen, 8.45-kor Tokajban. A 7.20-as 14.50-re ér Tokajba (előtte körbejárja az Alföldet), 15.05-re Szerencsre, 15.32-re Miskolcra, 17.52- re vissza, a Nyugatiba. Kamii hUlj.''emtiDDek.boon.hu Mentesítő vonatok újévkor (DOC 10 kB) Hatvanéves ikrek Tállya (ÉM) - Feltehetően az ország legidősebb hármas ikrei tartották hatvana­dik születésnapjukat Tállyán. A Novajkai „lányok” csütörtökön délután adtak rande­vút egymásnak, Ibolya, Gyöngyi és Olga hu­szonöt évvel ezelőtt szerepelt utoljára az új­ságok hasábjain. Az évfordulóról és életük alakulásáról egy későbbi számunkban rész­letesebben foglalkozunk. A Novajkai „lányok" (Fotó: Serfőző László) Észak Mancs-Press Magazin címmel úí havilap jelent meg, ame­lyet tegnap mutattak be a Miskolc Plazában. A lap kiadója a Mancsért és Követőiért Alapítvány. A lapbemu­tatón Mancs a magazin naptárában erre fen­ntartott helyen „dedikál­ta” a kiadványt tintás mancsával. Az újság a hírlapárusoknál kapható. (Fotó: Ádárn János) Elég ennyi téli szünet ■ Az általunk megkér­dezett fenntartók nem tartják indokoltnak a hosszabb téli szünetet. Miskolc (ÉM - KHE) - A téli szünet meghosszabbításá­ra kéri a szakminisztert az Oktatási Intézményeket Fenn­tartók Országos Szövetsége. Szerintük a fűtésen megspó­99 .............. Ha hosszabb a téli szünet, a gyerekeknek a nyári kánikulá­ban kellene to­vább járniuk az iskolába. Mókáné Hallók Zsuzsa ....................................99 rolt összeget a normatívához lehetne csatolni, ami által a nehéz'anyagi helyzetben lévő iskolák megmenekülhetné­nek. Az általunk megkérde­zett iskolafenntartók szerint a szövetség kezdeményezése nem a legjobb ötlet. Javítaniuk kell- Ha hosszabb a téli szünet, akkor a gyerekeknek a nyári kánikulában kellene tovább járniuk az iskolába, hiszen a tanítási napok számát nem le­het csökkenteni - mondta la­punknak Mókáné Hallók Zsu­zsa, a miskolci önkormányzat közoktatási osztályának veze­tőhelyettese. - Arra is gondol­ni kell, hogy később esetleg a nagy hó miatt hószünetet kell majd elrendelni, ami to­vábbi tanítás nélküli napokat jelent. Január végén félévzá­rás, tehát a diákoknak szük­ségük van még arra a három hétre, amikor javíthatnak az osztályzataikon. A téli szünet meghosszabbodásával a szü­lők is nehéz helyzetbe kerül­nének, hisz mostanra időzítet­ték a szabadságukat. A szikszói önkormányzat oktatási referensétől, dr. Szat- máry-Antal Tamástól azt tud­tuk meg, hogy más országok­ban bevett szokás a hosszú té­li szünet, nyáron viszont emi­att rövidebb a vakáció. Nem indokolt- A jelenlegi időjárási hely­zet nem indokolja a hosszabb téli pihenőt, ha mínusz 20 fo­kos hideg lenne, akkor vi­szont jó ötletnek tartanám - vélekedett a referens. - A jö­vő évi költségvetés elsősorban a kistelepüléseken okozhat gondot, ahol a gyerekek lét­száma 200 fő alatt marad. A következő évi költségve­tésről még nem tud konkrétu­mokat Czeglédi Dezső, Kis- győr polgármestere, de szerin­te is az időjárás függvénye le­hetne a szünet meghosszabbí­tása. A kemény teleken van olyan hónap, amikor egymil­lió forint az önkormányzat fű­tésszámlája.- Az is tény, hogy az önkor­mányzatok nincsenek túlfi­nanszírozva. Ebben az évben a kiadások 63 százalékát áll­ta az állam, a többit nekünk kellett hozzátenni - fűzte hoz­zá a polgármester. Nem lesz hosszabb Nem hosszabbítja meg az Oktatási Minisztérium a té­li szünetet az iskolákban; erre nincs is hatásköre - közölte a minisztérium po- litikai,államtitkára.- Nincs olyan válsághely­zet, ami indokolná ilyen tí­pusú, a tanév rendjét meg­zavaró lépést - mondta Arató Gergely. - A közok­tatási törvény azon kívül, hogy pontosan meghatároz­za a tanév rendjét, a szü­neteket és a kötelei aní- tási napokat, nem ac. lehe­tőséget arra, hogy a minisz­térium önhatalmúan dönt­sön a szünetek meghosszab­bításáról - tette hozzá. I A munkaadók érdekeltek lettek a szabályok betartásában A minimálbér összege magasabb a létminimumnál A vállalkozásoknak kiszámítható, tervezhető foglalkoztatási viszonyok, a munkavállalók­nak biztonságos munkahely és magasabb bér, ez a célja a számos foglalkoztatáspolitikai lépésnek - jelentette ki lapunknak adott interjújában a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára. Kordás László a többi között szólt a növekedő munkanélküliségről is. Ked­vező folyamat - mondta -, hogy akik korábban a fekete munkaerőpiacon dolgoztak, vég­re regisztráltatják magukat, és a legális munkalehetőséget választják. Igaz, ennek az a kö­vetkezménye, hogy átmenetileg nő a munkanélküliségi ráta.- Ml indokolja a munkaerőpiacot érintő sok változtatást?- A módosítások száma tényleg nagyon je­lentős, a száz lépés program egyötöde a munka világával foglalkozik. Szeretnénk a vállalkozá­sok számára kiszámítható, tervezhető viszonyo­kat teremteni, a munkavállalók kiszolgáltatottsá­gát pedig csökkenteni. Mindehhez a törvényi hátteret a Munka Törvénykönyvének módosítá­sa jelenti. Abban szabályoztuk például a munka­erő-kölcsönzést, amit ezidáig átszőtt a vissza­élés.- Vidékre vagy inkább a fővárosra jellemző?- Általános. Ma már a munkaerő-kölcsönzés nemcsak Magyarországon, hanem az egész Eu­rópai Unióban is nagy problémák forrása. Gon­doljunk csak a szolgáltatások szabad áramlásá­ra. A munkaerő-kölcsönzés szolgáltatásként jele­nik meg az uniós piacon, miközben a munkaerő szabad vándorlása akadályába ütközhet. Ezzel a problémával az Európai Unió foglalkozik, mi pe­dig a tiszta hazai feltételeket szeretnénk megte­remteni.- Tisztaságot szeretnének a minimálbér körül is. Jövőre mindenki megkapja a legkisebb bért?- Valóban, gyakran normarendezéssel ját­szották ki a munkáltatók a minimálbér kifizetését. Teljesíthetetlen normákat állapítottak meg nyolc­órás munkavégzés idejére, így mentesültek a mi­nimálbér kifizetésétől. Ezt a kiskaput a Munka Törvénykönyvének módosításával zártuk be, a dolgozók kjszolgáltatása ezzel megszűnik. Jövő évtől ugyanis, ha a munkavállalók nagyobb cso­portja nem éri el a megállapított normát, a mun­kaadónak korrigálnia kell az átlagos teljesít­ményt.- Magától biztosan nem változtat a teltétele­ken, a dolgozók pedig féltik az állásukat. A gya­korlatban ki segít a munkavállalóknak?- Sok olyan lépést tettünk az elmúlt időszak­ban, mely érdekeltséget teremt a szabályok be­tartására. Ennek érdekében módosítottuk a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényt, mellyel az a célunk, hogy rendeződjenek a viszonyok a munka világában. Azok a munkaadók, akik szán­dékosan eltérnek a közösen kialakított játéksza­bályoktól, büntetésre számíthatnak. A bírságtéte­lek 30 ezertől 20 millióig terjedhetnek, eddig a felső határ hatmillió forint volt. A módosított Bün­tető Törvénykönyv szerint a tömeges feketefog­lalkoztatás adócsalásnak minősül, vagyis minő­sített esetben akár börtönbüntetéssel, szabad­ságvesztéssel is sújtható. Fontos megjegyezni azt is, hogy átkerültek a hangsúlyok az ellenőr­zésben. Eddig inkább a munkaügyi statisztikákat és a nyilvántartásokat ellenőrizték. Tulajdonkép­pen oda mentek, ahol nagyjából rendben folytak a dolgok, be voltak jelentve a munkavállalók. A szándékunk viszont az, hogy a hangsúly inkább a feketefoglalkoztatásra és annak visszaszorítá­sára terelődjön.- Régi Igény, hogy a munkabiztonság és a munkaügy ellenőrzése kettéváljon.- Igaz, de csak szakmailag különülnek ef egy­mástól, az egyéb foglalkoztatással együtt járó apparátus létszáma nem változik.- „Kiszínesedtek’’ az alkalmi munkavállalói könyvek. Kék és zöld könyvet válthatnak ki az ideiglenesen dolgozók, így legális jövedelemhez juthatnak. De miért éri meg a munkaadónak többletköltséggel foglalkoztatni?-Azok a dolgozók, akik alkalmi munkából tar­tották el magukat és családjukat, foglalkoztatási biztonság és társadalombiztosítási ellátás nélkül maradtak, munkavégzésük a nyugdíjhoz sem volt jogszerző idő. Ha kiváltja az alkalmi munka- vállalói könyvet, biztonságosan, nem kiszolgálta­tottan dolgozhat. Augusztustól már minimális közteher befizetésével lehetősége nyílik a foglal­koztatónak arra, hogy közteherjegyet vásároljon, az így keletkezett kötelezettségét pedig 75 szá­zalékában leírhatja az adójából.-A zöld munkavállalói könyvet kiválthatja az a munkavállaló is, akinek van állandó munkahelye, de hét végén mezőgazdasági munkásként má­sodállást vállal?- Nem. Ezzel a lehetőséggel az alkalmi mun­kavállalásból élők foglalkoztatási biztonságát nö­veltük.- A modernizáció a foglalkoztatással kapcso­latos szolgáltatásban is érezhető. Milyen válto­zást kell megismerniük az álláskeresőknek?- Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat moder­nizációjának lényege, hogy közelebb kerülünk az ügyfelekhez, partneri kapcsolat alakul ki. Ügyfél a munkáltató, aki nálunk keres alkalmazottat, és ügyfél az álláskereső is, aki munkát vagy munka­piaci képzést keres. Mindenkinek megpróbálunk a lehetőségekhez mérten személyre szabott szolgáltatásokat nyújtani. A178 kirendeltségünk­ből mintegy nyolcvanat modernizáltunk, európai szintűvé tettünk, kellemes környezetben várjuk az érdeklődőket. Szeretnénk minél közelebb jut­ni a lakóhelyekhez, ezért a teleházakkal, könyv­tárakkal, művelődési otthonokkal, helyi civil szer­vezettel is együttműködünk. Ezeken a helyeken 320 olyan végpontot alakítottunk ki, ahol elérhe­tőek a szolgáltatásaink. így például a kisebb fal­vakból nem kell hosszasan utazni a legközeleb­bi nagyváros munkaügyi kirendeltségéig, hiszen az internet segítségével lakóhelyén Is kereshet állást vagy képzést az ügyfél.- Az alacsony képzettségűek foglalkoztatását akadályozza az Iskolázottság hiánya. Nekik ho­gyan segítenek?- A Lépj egyet előrel programmal szeretnénk megteremteni annak lehetőségét, hogy azok, akiknek nincs meg a nyolc általános iskolai vég­zettségük, de szeretnének szakmát szerezni, in­gyen megtehessék. Ha megvan az alapfokú vég­zettségük, lépjenek tovább, szerezzenek szak- képesítést, a gimnáziumi érettségivel rendelke­zőknek ugyanezt a lehetőséget kínáljuk.- Szokatlan megoldás a hároméves minimál­bér-megállapodás.- Szerintem történelmi pillanat volt az Orszá­gos Érdekegyeztető Tanácsban, amikor három évre szóló minimálbér-megállapodást kötöttünk. Az elmúlt 15 évben erre nem volt példa. Két na­gyon fontos értéke van, az egyik, hogy középtá­vú megállapodás, tehát a vállalkozások számára kiszámíthatóvá, tervezhetővé válik a munkaerő- költség. A másik, hogy mos! először a minimális megélhetési költségekhez kötöttük a minimál­bért. Az elmúlt 15 évben gyakran előfordult, hogy a minimálbér értéke kevesebb volt, mint az egye­dülállóknak kiszámolt létminimum. Ez tarthatat­lan helyzet, hiszen nyilvánvalóan generálja a fe­kete vagy a szürke foglalkoztatást.-A minimálbér mellett bérminimumról is meg­állapodtak.- Díjazzuk a tudást. A minimális bér a követ­kező években a betanított és segédmunkás szá­mára iránymutató, a szakmunkásnál magasabb lesz a garantált bérminimum július 1 -jétől.- Mit várnak a változásoktól?- Három mutatóból érdemes kiindulni. Ha fon­tossági sorrendbe akarom tenni, az aktivitási rá­ta az első. ez mutatja, hogy az aktív korú népes­ségből hány embernek van munkája. A másik az inaktívak száma, a harmadik pedig a munkanél­küliségi ráta. Ha az elsőt, az aktivitási rátát néz­zük, akkor az látható, hogy 2002 azonos idősza­kához képest 88 ezer emberrel többnek van munkája. Ha az inaktivitást vizsgáljuk, kiderül, hogy jelentősen, mintegy 180-200 ezer fővel csökkent az inaktívak száma. Ez azt jelenti, hogy a passzivitásból vagy a feketemunkából átván­dorolnak az emberek a nyílt munkaerőpiac felé. Ennek természetesen az első állomása a re­gisztrálás, vagyis azokat, akik korábban nem dolgoztak és nem is kerestek állást, most állás­keresőként tartjuk nyilván. Ebből pedig az követ­kezik, hogy átmenetileg növekszik a munkanél­küliségi ráta, ez ma 7,2 százalék. A bejelentett lépésektől, Intézkedésektől azt várjuk, hogy a jö­vőben jelentősen nő a foglalkoztatottak száma, több embernek lesz munkája, és a munkáltatók több bért fizetnek majd. A munkaerőpiacon ta­pasztalható folyamatok biztatóak. Muharl Judit HIRDETÉS

Next

/
Thumbnails
Contents