Észak-Magyarország, 2005. november (61. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-26 / 277. szám

2005. november 26., szombat Miért épp ez a szobor? Miskolc (ÉM) - Mi alapján dönt a város, amikor egy szobrot köztérre szán? Milyennek kellene lenni a szoborállítási gyakorlatnak? Miért ez a szobor kerül új terünkre? A vála­szokat csütörtöki ÉM-vitánkon vártuk, melyet a Győri kapui Lézerpont Stúdióban tartottunk meg. Meghívott (s meghívásunkat el is foga­dó) vendégeink voltak: dr. Kormos Vilmos, a városháza főosztályvezetője, Szebeni Péter, az önkormányzat kulturális és sportbizottságá­nak vezetője, Litwin József iparművész, T. Asztalos Ildikó önkormányzati képviselő. KIRAGADOTT MONDATOK „A Miskolci lányok ötlet azért tetszik, mert feldobja a város hangulatát. Ez egy hétköznapi életből ellesett pil­lanat." Fazekas Csaba dékAn ★ ★★ „A szobor nagyon impozánsnak mondható. Legyen már a tér neve Szinva-parti sétánytéri Mert ilyen Miskolcon még nem épült, ez gyönyörű alkotás!" SzedlAk JAnos NYUGDÍJAS Kommunikálás Miskolc (ÉM) - „Job­ban kellett volna az elő­készítés alatt kommuni­kálni, hogy többen hozzá­jussanak az információk­hoz. De nem szabad, hogy ez befolyásolja az alkotás értékét” - mond­ta Kormos Vilmos főosz­tályvezető. Tájékoztatni Miskolc (ÉM) - „Művé­szi alkotás kapcsán nem lehet igazán megegyezés­re jutni. Azonban ha köz­pénzből csinálunk vala­mit, szükség van a az em­berek tájékoztatására... Nem akarom minősíteni a szobrot, mert nem vagyok művész, csak műkedvelő. Az ízlésem lehet akár szörnyű is.” - egye­bek között ezeket mondta a vitán T.fl£ '1 Asztalos Ildikó ön- kormányzati képviselő. tK' Bemutatót is várt Miskolc (ÉM) - Há­rom vélemény a vitán: „Azt hittem, lesz itt egy kis bemulató! Az emberek nem szeretik, ha kihagyják őket eb­ből." (Zorányiné Ipacs Eleonóra). „Nekem tet­szik a szobor, tetszik a tér. Azonban meg kell szondázni az embere­ket, hiszen minden köztéri szobor sikere arról szól, hogy az em­berek szeretik-e, befo­gadják-e." (Halmai Ist­ván önkormányzati képviselő). „A csator- nafedlapok, a korlátok és a padok ugyanúgy ízlésformáló elemek, mint a szobor. Ezeket sem szondáztatjuk meg." (Puskás Péter építész). „Van egy te­rünk, van egy szob­runk. Illik-e ez a szobor erre a térre? Ez a kér­dés." (Jurecz László vil­lamosmérnök). EM-VITAK, AZ IDÉN Február 7., a téma: Bánkút jelene és jövője ___________ Március 21., a téma: A város Ígért. Teljesít is? ­Miskolctapolca _____________________________________ Április 22Í/az Avas fejlesztéséről_________________________ Szeptember 1j4„ Lillafüred fejlesztéséről________________ Szeptember 28., a téma: Álom? Vagy valóság? Miskolc qiqaötlete? - A közlekedés fejlesztése____________________ Október 19., a téma: Kell egy új uszoda! - miért nincs, mikor lesz Miskolcon egy új uszoda?__________________ Október 26., a téma: Hogyan tovább? - Milyen legyen a miskolci kulturálisfőváros-pályázat utóélete? _____________ November 24., az új szoborról, a szoborállítás gyakor­latáról. AGORARA INVITÁLÓ Szeretne Ön is részt venni az Ago­ra levelezői körében? ______________ Szeretne minden véleményt elolvas­ni első kézből, otthon a számító­qépén?____________________________ Csatlakozzon az Agora-levelezők társaságához, küldje el e-mail címét, nevét Szabados Gábor szerkesz­tőnek (szabados@inform.hu, tele­fon: 20/219-23-21). _______________ További felvilágosítás az Ágora működéséről: http://aqora.boon.hu Észak-Agora Miskolc Hárman a vita résztvevői közül: Halmai István, Fazekas Csaba és Horváth József (Fotó: Végh Csaba) Simogatható Miskolci lányok ■ Kellenek-e nekünk a Miskolci lányok? Miért nem kérdeztek meg bennünket róla? Hajdú Mariann mariann.hajdu@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - Ezek a kér­dések álltak csütörtök délutá­ni vitánk középpontjában. Amelyre ugyan maga a vita kirobbantója, Kishonthy Zsolt képzőművész nem tudott el­jönni (levelező fórumunkon, az Agorán ekképp fogalma­zott: a szobor a negédes, szi­rupos, rég lejárt szavatosságú anekdotázó stílusban készült, de nem túlzás állítani azt sem, hogy giccsbe hajló mű), azért érdemi vita alakult ki. Odaülni mellé Dr. Kormos Vilmostól, a vá­rosháza főosztályvezetőjétől és Szebeni Pétertől, az önkor­mányzat kultu­rális és sport- bizottságának elnökétől meg­tudhattuk, a vá­rosnak eleve az volt a terve, hogy egy kelle­mes, üde, Mis­kolc (utóbbi időben rá jel­lemző) lelkületét kifejező szo­bor kerüljön a térre. Amely mellé oda lehet ülni, meg le­het simogatni, fényképezkedni lehet mellette. Hogy miért épp ez a szobor lett az a/szobor? Erre nem kaptunk választ. Az viszont felvetődött, szoborról van-e szó egyáltalán. Benőheti a növényzet Puskás Péter, a tér tervező­je szerint ugyanis a Kutas-féle alkotás nem más, mint közté­ri pad, ahol alakok ülnek-áll- nak. Nem véletlen, hogy oda akarják felállítani, ahol a pa­dok és az asztalok vannak: egy lesz a sok közül, megfogdosha- tó, benőheti a növényzet. A tervező több, más városokban látható hasonló alkotást is em­lít, a soproni városháza előtti soproni polgárt (szintén Kutas László alkotása), vagy a pozso­nyi, aknafedlapot felemelő munkást, avagy a windsori kastély őrét (ez utóbbit szintén a Miskolci lá­nyok készítő­jének műve). Amikor fel­vetődött, miért épp ledér ruhá­ba öltözött lá­nyok ülnek, áll­nak a pádon és mellette, a tervező megjegyez­te: Miért, mit tegyen oda a művész? Talán inkább békát? Inkább békát? A jelenlévők közül néhá- nyan (főként helyi művészek) ugyanazt a véleményt képvi­selték, mint Kishonthy Zsolt (tette volna): egy szobornak, köztéri alkotásnak ízlésformá­lónak kellene lennie, s ez a szobor nem az. Ők úgy látják, a városveze­tés hibát követett el, hogy nem írt ki pályázatot a szobor elkészítésére. Véleményüket többen osztották (egy icipicit politikai színezetet is kapott a dolog, nemhiába ültek a hallgatóság körében politiku­sok is), legfeljebb a pályázati kiírásban szerepelnie kellett volna, hogy egy populáris szobrot álmodik a térre a vá­rosvezetés. Miskolci lányok - közgyűlési javaslat (DOC 84 kB) Műalkotások közterületeken - a rendelet (DOC 18 kB) Kutas László történetei Kutas László (1936) szob­rai a világ minden sarkába eljutottak már, tudhatjuk meg a művész honlapjáról. Bár életrajzi adatokat nem­igen találtunk ott, de mű­vészetéről talán képet kap­hatunk: kisplasztikáival vált igazán közkedveltté, bár ő maga a portréformá­zásban tartja magát leg­jobbnak. Kutas László az a fajta művész, írják, aki szí­vesen mesél szobrairól, a hozzájuk kapcsolódó törté­netekről. Merthogy történe­tek vannak, hiszen Leo- nard Bernsteinnel, vagy ép­pen Lady Dianával talál­kozott egy érem, vagy egy szobor kapcsán. A művész­nek köztéri szobrai vannak Baján, Fehérgyarmaton, Debrecenben, Komlón, Bu­dapesten, Pakson, Zánkán, Törökszentmiklóson, Héví­zen, Sopronban, Villány­ban, Lindabrunnban (Auszt­ria), Wisne Ruzbachyban (Szlovákia). Az alkotó portréja honlapján http emtippek.boonJiu Interjú Kutas Lászlóval (DOC 245 kB) Dr. Kormos Vilmos Puskás Péter MEGKÉRDEZTÜK A VITA RÉSZTVEVŐIT: Mi volt a beszélgetés tanulsága? K étféle tanulságát látom ennek a vi­tának. Egyrészt örülök a szobornak, azaz műalkotásnak, ami az új térre kerül majd. Annak azonban már kevésbé örülök, hogy a döntés politikai vi­harokat is kavart. Horváth József MINŐSÉGÜGYI SZAKEMBER N agyobb beleszólási jogot kell adni a város polgárainak a szoborhoz hasonló lé­tesítmények kihelyezé­sekor. Azt hiányolom, hogy nem is láttam az alkotást, pedig a vitá­ra is azért jöttem el, hogy megnézhessem. Zorányiné Ipacs Eleonóra ÉKSZERBECSÜS inden hasonló vi­tának annyi ta­nulsága van, hogy az illetékesek előtt el­mondhassuk a vélemé­nyünket, és reméljük, hogy legközelebb fi­gyelembe is veszik. Lehetne valamelyik múzeumban egy szo­borkiállítás. Fazekas Csaba EGYETEMI OKTATÓ A demokrácia önma­gában azt jelenti, hogy van a dolgoknak alternatívája. Egy mű­alkotás esetében fon­tos, hogy az hogyan szervezi a teret, ho: gyan hat a befogadó­ra. Ezt a szobrot al­ternatíva nélkül, ké­szen kaptuk. Zemlényi Attila, az Erőmű KortArs Művészeti Egyesület elnöke B ebizonyosodott, hogy a mi váro­sunkból éppen a mi városunk lakóinak ta­pasztalata hiányzik. Az emberek feje felett keletkezik a köztér. A szobrot plazaesztétiká- nak tartom, ami nem illik a térre, annak egységes stílusát meg­osztja. Tömpe Péter, a KortArs Művészeti Egyesület titkAra

Next

/
Thumbnails
Contents