Észak-Magyarország, 2005. november (61. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-14 / 266. szám

2005. november 14., hétfő ÍSIAK KULTÚRA / HIRDETÉS /5 RÖVIDEN • Könyvbemutató. Ma mutatják be délután 2-kor Miskolcon a Civil házban (Széchenyi út 14. szám) a Magyar Alkotók Internetes Tár­sulása új, Éneklem a tavaszt című kötetét. Életműdíj Tarr Bélának Budapest (MTI) - Életműdíjat kapott a szom­baton zárult Sevillai Filmfesztiválon Tarr Béla - közölte a Magyar Filmunió. A fesztiválon élet­művének elismeréseként Giraldillo-díjat vett át Tarr Béla, akinek a fesztiválon is bemutatott 12 filmből álló életművét műsorra tűzi a madri­di Filmoteka Espagnola, majd Cordobában az andalúziai Filmarchívum. Mundruczó Kornél versenyprogramban bemutatott Johanna című operafilmje a zsűri különdíját nyerte el. A díj biztosítja a nyertes film spanyolországi mozi­forgalmazásának költségeit.. SZÜLETÉSNAP A SZÍNHÁZBAN: Csiszár Imrét köszöntötték a teátrumban Barátai, pályatársai köszöntötték az általa rendezett Gőzben című színmű pénteki bemutatóját követően Csiszár Imrét, születésnap­ja alkalmából. Az emlékezők Csiszár Imre korábbi rendezéseinek jeleneteit idézték fel (Fotók: Kőhalmi Péter) NÉZŐTÉR Cecília, ha akar valamit még az élettől Bujdos Attila attila.bujdos@eszak.boon.hu Jót tesz-e a róla szóló viták megszűnése a Csárdáskirálynő- nek? Igen, mert egyértelművé vált: ez az operett egyszerre bi­zonyítéka állandóságnak és vál­tozásnak. És nem: ha valamiró'l biztosan tudjuk, hogy mi, minek gondolkodnánk tovább feló'le. A Csárdáskirálynó', a korábbi vitákban a tömegek és az elit kultúrája közötti határkőnek szá­mított, inkább a talmi, mint a minőség, inkább az értékeket nem feltételező szórakoztatás, mint a művészet példájának. Az újabb, kevésbé szigorú kultúra- felfogások (egyelőre?) kevésbé el­méletiek, inkább a tapasztalatból táplálkozók, az aktuális gyakorlat létjogosultságát igazolok. Nincs helye a szemöldökráncolásnak - most, hogy láthatjuk: mennyi minden lehet még szórakoztató, vagy annak hihető, még világo­sabb a Csárdáskirálynő megany- nyi, a darabot az átlagos kínálat­ból magasra emelő értéke: fordu­latos történet, szórakoztató ka­rakterek, könnyen megjegyezhető dallamok. Úgy tűnik, a változás nem nyit feltétlenül új távlatokat a mű és az alkotók lehetséges viszonyá­ban. A Csárdáskirálynő korábban kihívást jelentett: Jancsó Miklós és Hernádi Gyula miskolci Csár­dáskirálynője a blődliben próbál­ta összebékíteni a magas- és a tö­megkultúrát, Szinetár Miklós pe­dig egyszerűen „csak" örök idők­re emlékezetes filmet rendezett belőle, kibontva a színészi játék­ban rejlő lehetőségeket Anna Moffóval, Psota Irénnel, Mensáros Lászlóval, Latinovits Zoltánnal. A mai színházi embereknek a Csárdáskirálynő a színpadra állí­tással elvégzendő munkát jelenti. A miskolci előadást rendező Ha­lasi Imrének legalábbis nem jutott eszébe semmi új a csárdáskirály- nőségről. Felfogásában a Csárdás­királynő a Csárdáskirálynő - kissé poros, de bájos, jól kitalált mese, minden más belemagyarázás vol­na. A lényeg a hatás. És Halasi Imre ügyesen (ha nem is nagyvonalúan) bánik a hatás több elemével. A színpadkép valódi mesés háttér a történethez. Átte­kinthető a díszlet: Menczel Ró­bert munkájában különösen az orfeum tűnik hitelesnek. A tánc­kart (Gesler György a koreográ­fus) a nagyívű mozgásokban csak ritkán korlátozza a tér. H. Matolcsy Zsuzsa jelmezei pedig jól mutatnak a színpadi fények­ben. A zenekar tisztán játszik (ze­nei vezető: Váradi Katalin), nem is túl harsányan - nem az ő hibá­juk hát, ha nem minden színész bírja túlénekelni őket. Bántó és idegesítő, amikor nem érteni a dalok szövegét. Halasi Imre szeret biztosra menni - ez okvetlen erénye, hi­szen sok néző számára vonzónak remélt, rengeteg előadásra szánt darabot rendezett - ebben a mű­fajban nem a pillanat, hanem a kiszámíthatóság szüli az élményt. Ezért is szembetűnő a kockázat, amelyet ezzel a fiatal szereposz­tással vállalt. Seres Ildikó Cecíliá­ja életerős, nőiességét használni tudó és akaró érett asszony - ért­hető, hogy nem lelkesedik fia rangon aluli házasságáért, ezért a karrierje útjába került, zavaró kö­rülményért. Edvin és Szilvia szükségképpen is halvány - Ce­cíliához képest. Áron László kiváló partnere Seres Ildikónak: ez a Lippert- Weilersheim herceg az összes fe- ledékenységével, tutyimutyiságá- val megindokolja és szinte he­lyesli, hogy Cecília elvegye az élettől mindazt, ami hite szerint jár neki. A leginkább emlékezetes Mis­ka főpincér szerepében Latabár Árpád. Új felfogás: nem idős, re­zignált, hanem tetterős férfi. Kel­lő élettapasztalatot szerzett ugyan az éjszakában, de még nem cinikus. Már lehet nevetni a poénjain, de nem kell azt hinni róla, hogy több annál a kedves bohémnél, aki dolgának tartja el­rendezni mások életét. Kálmán Imre: Csárdáskirálynő (átdolgozta: Békeffi István és Keliér .Dezső), a Miskolci Nem­zeti Színház előadását Halasi Im­re Jászai-díjas rendezte Képzéssel a szociális hálóért Segítség a térség szenvedélybetegeinek dési lehetőségei. Ennek kö vetkeztében a térségben az országos átlagot je­lentősen meghaladó mértékű a szenve­délybetegség, különös tekintettel az alkohol- és drogfüggőségre. A jövő év elejére el­készülő in­tézmény ezen pró­bál majd segí­teni, le­Becse Csaba polgármester (Fotó: Farkas Maya) A MISKOLCI CSALÁD­SEGÍTŐ SZOLGÁLAT 25,5 MILLIÓ FORINTOT NYERT EL PROGRAMJÁVAL. A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) a 2004-2006 közötti időszakban 191 milliárd forinttal - ami 75 százalékban EU-s és 25 száza­lékban hazai forrás - segíti azo­kat a programokat, amelyek a humánerőforrás fejlesztését, a foglalkoztatottság növelését, az életminőség és egészségi állapot javítását segítik. Az Egészség- ügyi Minisztérium Strukturális Alapok Programiroda egyike a közreműködő szervezeteknek, feladata a Humánerőforrás-fej­lesztési Operatív Program egész­ségügyi és szociális intézkedé­seinek menedzselése. A HEFOP keretében a Miskolci Családse­gítő Szolgálat Regionális Mód­szertani Központ 25,5 millió fo­rintot nyert, a Képzéssel a szo­ciális hálóért című pályázatával. Jövőre indulhat- A Miskolci Családsegítő Szolgálat Regionális Módszerta­ni Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központ 1990-től működik, s foglalkozik a város szociális, gyermekvédelmi és mentálhigié­nés problémáinak kezelésével. Az intézmény alapfeladata a csa­ládi szociális feszültség okainak feltárása, megoldási javaslatok készítése és közvetlen segítség- nyújtás, krízishelyzetekben segí­tő beavatkozás - mondta Föl- dessy Judit igazgató. Az intézmény a megyében az elsők között alakult és a kezde­tektől fogva terepintézményi feladatot lát el. Ennek során fo­lyamatos szakmai kapcsolatot épített ki a megyében dolgozó szakemberekkel, számukra kon­zultációs lehetőséget, szakmai programokat szervezett.- A Képzéssel a szociális há­lóért programot modellértékűnek tekintjük - mondta az igazgató - és a tapasztalatok értékelése után módszertani szolgáltatásként sze­retnénk biztosítani ezt a szociá­lis szakembereknek. Célunk, hogy a partneri együttműködés­sel, valamint a részt vevő szak­emberek által elsajátított új isme­retekkel hatékonyan segítsük a szociálisan hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci reintegrációját. A szolgáltatások bővülésével a jelentős társadalmi hátrányokkal küzdő rétegek foglalkoztatási esélyei nőnek. A szakmaközi együttműködés fejlesztése, a partneri kapcsolatok kiépítése pedig a helyi szociális háló megerősödését eredményezheti. Bum out tréning A program várhatóan jövőre indul, egy bemutató konferenciá­val, majd a szakemberek képzé­seken vehetnek részt. Mint Földessy Judit elmondta, a szo­ciális munkások körében gyako­ri a kiégés veszélye, ezért úgy­nevezett „Burn out” tréninget tartanak majd, ez a szakemberek személyiségének „karbantartá­sát” segíti elő. Ezenkívül hang­súlyt helyeztek az elméleti és gyakorlati ismeretek bővítésére, valamint előkészítik a különbö­ző szakterületek közötti hatéko­nyabb együttműködést. • Egészségügyi Minisztérium 11 : , Strukturális Alapok Programiroda JÖVŐ ÉV ELEJÉTŐL HIDASNÉMETIBEN LESZ LEHETŐSÉG A SZENVEDÉLYBETEGEK UTÓGONDOZÁSÁRA. Szenvedélybetegek nappali ellátásának térségi intézménye - ez a címe annak a pályázatnak, amelyet Hidasnémeti önkor­mányzata nyújtott be a Humán­erőforrás-fejlesztési Operatív Program 4.2-es pályázati prog­ramjára. A pályázatuk nyert, így az Európa Terv keretében mint­egy 116 millió forint támogatást kapnak, amelyhez 7 millió forint saját hozzájárulás társul. Az eb­ből megvalósuló intézmény al­ternatív lehetőség lesz a térség szenvedélybetegeinek a végleges gyógyulásra. Erről kérdeztük Becse Csabát, Hidasnémeti pol­gármesterét. ÉM: Mi a programnak a cél­ja, és miért pont Hidasnémeti? Becse Csaba: Településünk és környéke tipikusan az apró­falvas, társadalmi szempontból elmaradott, az országos átlagot jelentősen meghaladó munka- nélküliséggel sújtott térségbe tartozik. Ezért a legfontosabb feladat a társadalmi elmaradott­ság felszámolása, az elmaradott­ságból adódó, fokozottan jelent­kező humán problémák megol­dásának elvállalása. A munka- nélküliség rendkívül magas a térségben, a becsült ráta tartó­san mintegy 25-40 százalékos, az itt élő munkavállalóknak erő­sen beszűkültek az elhelyezke­Egészségügyi Minisztérium hetőséget adva a szenvedélybe­tegeknek a gyógyulásra. ÉM: Milyen segítséget kapnak majd az itt kezelt betegek? Becse Csaba: A betegek nem­csak használható kézműves szak­mát tanulhatnak, hanem mentá­lis felkészítő tréningeken segí­tik majd őket a visszailleszkedés­be. Egy olyan típusú intézmény jön létre, ahol a közvetlen nap­pali ellátás mellett az alábbi te­vékenységek valósulnak meg: konzultációs központ, valamint felkészítés a foglalkoztatásra. A szenvedélybetegek előző élet­módjából fakadó szociális, egészségügyi, jogi, pszichés ál­lapotának stabilizálásával, a mentálhigiénés gondozással elér­hetjük akár a kitartó 6-8 órai munkavégzést is. ÉM: A programban átmeneti foglalkoztatás is szerepel, ez mit takar? Becse Csaba: A kliensektől megköveteljük a mennyiségi és minőségi munkavégzést, és ezt fix bérezéssel, jó minőségű termelés esetén prémiummal vagy kiemelt mozgóbérrel honoráljuk majd. Foglalkoztatásuk mellett megszer­vezzük számukra az iskolán kívü­li oktatást. A program során meg­tanítjuk a folyamatos munkavég­zést, a munkahely megbecsülését és a munkatársak közösségébe va­ló beilleszkedését. Olyan viselke­dési, magatartási formákat, tech­nikákat sajáfithatnak el, amelyek­kel meg lehet tartani a munkahe­lyet, a munkaviszonyt, miközben egy szakma alapfokú megismeré­sére is lehetőséget biztosítunk. A munkaerőpiacért A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) az ország gazdasági és társadalmi helyzetének átfogó elemzése alapján fejlesztéspo­litikai célokat és prioritásokat határozott meg a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásai által biztosított támo­gatásokra. Az NFT által kitű­zött célok operatív programo­kon keresztül valósulnak meg, amelyek közül a Humánerő­forrás-fejlesztési Operatív Program fejlesztési területei a munkaerőpiac magasabb fokú rugalmasságának elősegítését, a munkavállalók és a vállalko­zások alkalmazkodóképességé­nek fejlesztését, a nagyobb foglalkoztatottság elérését cé­lozzák meg úgy, hogy a mun­kavállalás mindenki számára elérhető legyen. A HEFOP a 2004-2006 közötti időszakban 191 milliárd forinttal segíti többek között azokat a progra­mokat, amelyek fókuszában áll a humánerőforrás fejlesztése, a foglalkoztatottság növelése, magasabb képzettség elérése. Európa itt épül H

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents