Észak-Magyarország, 2005. augusztus (61. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-18 / 193. szám
MISKOLCIAK A VÁROSUKRÓL /4-5 Operafesztivál-város n Miskolc (ÉM) - Mádl Ferenc köztársasági elnök és felesége - a képen Bátor Tamás fesztiváligazgatóval - is részt vett a Bartók + Bel canto Miskolci Nemzetközi Operafesztivál megnyitóünnepségén. Az idei fesztivál is rendkívül gazdag programot kínált, és nemcsak az operabarátoknak. Számos helyszínen zajlottak az úgynevezett „kiegészítő rendezvények” - mint ahogy az opera- előadások és koncertek is sokfajta szórakozást kínálva az érdeklődők tízezreinek. A színház játszóhelyei mellett „bejátszották” az egyetemet, a miskolci zsinagógát, a Baradla-barlangot, az Európa Házat, de jutott az eseményekből a városhatáron túlra is. És életre kelt Miskolc belvárosa. Szinva-part tér Miskolc (ÉM) - Tér születik a Szinva-par- ton, a belváros szívében, ott, ahol eddig autók parkoltak. Több mint tér: park, vízilátványossággal, olyan központja a városnak, amely bőven kárpótol az elveszett parkolóhelyekért. (Pláne, hogy a közeljövőben parkolóház és mélygarázs épül Miskolcon.) Szerkesztőségünk vendégeként Kolber István regionális felzárkóztatásért és fejlesztésért felelős miniszter így fogalmazott: „láttuk..., óriási szükség van a miskolci belváros megújítására, hatalmas az elmaradás. Ezt nem csak mi láttuk, ugyanis a régió is támogatta a döntésünket...” Szűcs Erika véleménye a véleményekről ■ Tudja-e hasznosítani a felmérést a városvezetés? Kérdéseinkre Szűcs Erika alpolgármester válaszol. ÉM: Mire jó, mennyire tud kamatozni a városvezetés munkájában, a miskolciak életében a felmérés? Szűcs Erika: A politikus nem hittérítő és népboldogító. Arra szegődik, hogy az emberek vágyainak, igényeinek megvalósulását segítse, őket szolgálják. A felmérés tehát visszajelzés arról, hogy a programunk megvalósítását hogyan érzékelik és értékelik a miskolciak. A trend egyértelműen jelzi, hogy egyre többen látják a munkánk eredményeit és azonosulnak is azzal. A felmérésnek az a része, amely nem konkrétan a városvezetés választási programjáról, hanem egyéb aktuális kérdésekről szólt, jó iránytű a jövőre nézve. ÉM: Milyen iránytűt tartanak a kezükben, mutatnak a város- vezetésnek a miskolciak? Szűcs Erika: Nagy öröm, hogy javul a munkánk megítélése, hogy a gyakorlatban is olyan lépéseket teszünk, amelyek elnyerték a miskolciak tetszését. Ilyen például a virágosítás, a karácsonyi díszkivilágítás... Az is jó, hogy a „megújulás városa”, „a kultúra és tudomány városa” szlogeneknek és az általuk hordozott tartalmaknak ilyen nagy a támogaSzücs Erika alpolgármester tása. Szerencsés, hogy a gazdasági ügyek egyik fontos eleméről, a foglalkoztatásról is hasonlóan gondolkodnak a miskolciak és a választott vezetőik. ÉM: Hogyan Ítéli meg a válaszadókat? Szűcs Erika: A miskolciak ismét bizonyították, hogy modern, európai gondoskodással szemlélik a világot és képzelik el a jövő. Higgadt, okos közösséget alkotnak, amelyik tudja, hogy a változásokhoz idő kell. Megadják a szükséges türelmet, de kellő eréllyel sürgetik mindazt, amire ígéretet kaptak, vagy amire vágynak. ÉM: A számok közepes, jó közepes osztályzatot mutatnak. Ez messze van a jótól, pláne a jelestől. Szűcs Erika: Egy városvezetés munkájának a megítélésében ezek az osztályzatok kiemelkedően jónak számítanak. Miskolcon is, és bárhol e hazában. ÉM: Hogyan tovább? Szűcs Erika: A miskolciak megkérdezése visszatérő feladat évről évre. A válaszokból kirajzolódik, hogy mit kell folytatni, hol kell erősíteni, vagy esetleg mit kell elkezdeni. A város fejlesztésében jó irányokat tűztünk ki, azt folytatni kell. Az Európa kulturális fővárosa pályázat ötletbörzéje is bőven adott fejlesztési ötleteket, amik megvalósításán több városvezetés is dolgozhat, függetlenül attól, hogy a pályázaton nyerünk-e. Őszintén remélem, hogy nyerünk. Ősztől indul a gazdaságfejlesztési program megbeszélése - a technopolisz projekt -, és egyúttal a városfejlesztési stratégia konkrét projektjeinek a bővítése, pontosítása. Ez a három tervezési munka - az Európa kulturális fővárosa, a technopolisz és városfejlesztési stratégia szorosan összefügg, egymásra épül. Ezekhez csatlakozik majd a 2006-os költségvetési koncepció, illetve költségvetés, amely a konkrét feladatokat és költségeket nevesíti. A miskolciak igényeinek, egyben a város anyagi lehetőségeinek a figyelembevételével. taXIK <.'mtiBBck.b90n.hu------------------Miskolciak Miskolcról (PDF 534 kB) „Mennyire elégedett ön..." Osztályzás 5 fokú skálán =0 1113|7 -MM' i .-(i i r ^ alakulásával alakulásával alakulásával alakulásával | H m ||--------1 II ízű II—-jM 1! ? if—i Debrecenben évente Miskolc (ÉM) - Hogy egy város megkérdezze lakóit, miként vélekednek egyes folyamatokról, tervekről - a tekintetben a miskolci gyakorlat átlagosnak tekinthető. Van, ahol nem él hasonló eszközzel a helyhatóság, van, ahol rendszeresen. Az előbbire Nyíregyháza a példa. Úgy értesültünk: mostanában nem zajlott hasonló közvélemény-kutatás ott. Ezzel szemben Debrecenben jó ideje minden év őszén meginterjúvolják a helyieket, mit hogy látnak, „hányasra” értékelik a hivatal és a képviselő-testület munkáját. 2500 embert kérdeznek meg aktuális városi ügyekről. A felAl DiMeola két koncertet is adott Miskolcon Grafika: teák-Ma<jyarors?áf|, forrás: Miskolci Egyetem mérés 3 millió forintba kerül. sis Zoltán dirigál Operafesztiváli csoportkép Főutcai forgatag Színház az Akropoliszban Koncert a villamoson Rockmúzeumi alapkőletétel MEGKÉRDEZTÜK... Mit tanulhat a városvezetés a miskolci felmérésből? Ezeknek a felméréseknek a legfőbb hasznuk, hogy a városvezetés számára objektív képet adnak egy-egy témában, ugyanakkor a problémák megoldási javaslatai is kibontakozhatnak. A tanulmányok tartalmazzák a tudomány, valamint a hazai és a nemzetközi felmérések tapasztalatait, ennek köszönhetően a városvezetés látóköre is bővül. Besenyei Lajos, a Miskolci Egyetem rektora A vezetés számára mindig fontos az emberek véleménye, még a munkahelyen is. Ha munkahelyi szinten ez jól működik, városi szinten is működnie kell. A felmérés eredményein a vezetői elgondolkodnak. A közvélemény-kutatásnak biztosan más módszerei is léteznek, ma azonban divat ehhez hasonló tanulmányokat készíttetni. Veres László megyei műzeumigazgató A miskolciak bíznak abban, hogy végrehajtható a városon arculatváltás, ezt a közvélemény-kutatás is bizonyította. A pályázatban felsorolt programok, fejlesztések, annak tartalma pedig egybeesik a városlakók elvárásaival. A felmérés pedig azt is bizonyítja, hogy megvannak a reális feltételei annak, hogy a város kulturális főváros legyen. Dobrossy István, a megyei levéltár igazgatója Egyrészt megerősítheti a városvezetést abban a kezdeményezésükben, hogy a lelkes és jóindulatú munkának is szüksége van időközönként a kontrollra. Másrészt felhívja a figyelmet, hogy a realitások és a közvélekedés egészséges szinkronitását milyen nagy mértékben befolyásolja a nyilvánosság őszintesége, hitelessége és minősége. Dobrik István, a Miskolci Galéria igazgatója Nagyon fontosnak tartom, hogy a civileket meg kell kérdezni a város működéséről, így valóban olyan irányba fejlődhet Miskolc, amelyet a lakosok szeretnének. A mostani közvélemény-kutatás eredménye is azt támasztja alá, hogy a várost tovább kell fejleszteni, ezen belül is a tudományra, a művészetre kellene koncentrálni. Máger Ágnes festőművész Két üzenete is van a felmérésnek, egyrészt az emberek számára fontos az új értékek létrehozása, valamint a meglévő értékek bemutatása is. A városlakók felismerték, hogy a humán erőforrás szerepe nem hanyagolható el, ehhez pedig Miskolcon adott a háttér, az egyetem. Ezenkívül a helyi innovációs készség fejlesztése is fontos lenne. Venyigéné Makrányi Margit, II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár igazgatója A mai korban fontos, hogy jól ismerjük azok véleményét, akikkel kapcsolatban vagyunk. Erre jó eszköz a felmérés. Vannak persze olyan ügyek, melyek nem lehetnek népszavazás kérdései, ilyenkor a szakértelem adhatja azt a magabiztosságot, ami a megfelelő döntéshez szükséges. Még ha ez a döntés nem is lesz népszerű. Bihall Tamás, a BÖKIK elnöke
