Észak-Magyarország, 2005. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-16 / 165. szám

2005. július 16., szombat ÉSZAK MISKOLC ÉS KÖRNYÉKE /7 Miskolc és környéke kiadás ........................................................................ é RÖVIDEN • Rubin és arany. Rubin és arany tanítói okleveleket ad át Fedor Vilmos, Miskolc al­polgármestere az arra érdemesülteknek jú­lius 18-án délelőtt 11 órakor a városházán. Velencei koncert Miskolc (ÉM) - A Ve­lencei La Fenice Színház művészeinek hangverse­nyét hallgathatják meg a zeneszeretők július 20- án (szerdán) este 6 órá­tól az Európa Házban. A hangversenyen - melyre díjtalanul látogathatnak el - többek között el­hangzik Dohnyányi Er­nő szerenádja, Hans Krasa tánca, és zsidó, palesztin népzenei össze­állítás. Csuhé, agyag Miskolc (ÉM) - Ko­rábban nemezeitek, majd a héten gyékény­ből készítettek játéko­kat, két hét múlva ked­den csuhéból, és agyag­ból készítenek tárgya­kat, játékokat a gyere­kek a „Kisgömböc” ha­gyományőrző játszóház­ban. Mindezt a Nyilas Misi Házban dél­előtt fé 10-től fé 1-ig, és július 26-án. Iránytű-program Segíthet az Iránytű Miskolc (ÉM) - Négy új szolgáltatást is nyújt az avasi lakosok számára az „Iránytű" Avasi Szociális Szolgá­lat. Feltérképezik a la­kótelepen csellengő, kóborló, kolduló gyermekeket. A kór­házi ellátásba bekerü­lő avasi lakosok szo­ciális ellátását is felvál­lalják. Lehetőséget biztosítanak a gyer­mekláthatásban aka­dályozott családok számára a szülői, nagyszülői kapcsolat- tartást, és készenléti ügyeletet biztosítanak az ingyenesen hívha­tó 06-80/630134-es zöld számon a krízis- helyzetbe került csa­ládok számára. Kerékpárút: hajtanak rá Miskolc (ÉM) - ....Azért kicsit nagy a (városházi - a szerk.) vezetők önbizalma. Mit tudnak felmutatni? Semmit, maximum ötleteket. De például a kerékpárút, sokat tervezgették, most meg egy Lollii80 hangot nem lehet hallani, mi- k°r már el kellett volna ké- ' szülnie.” A nem túl konszo­lidált vélemény a Borsod On­line egyik internetes fórum topikjában tűnt fel a minap. Bár a hozzászóló egyéb elégedetlenkedő fel­vetéseire számos reakció érkezett a beszél­getőtársaktól, lapunk a bicikliút-építést fir­tató kritikát egyenesen továbbította az il­letékes önkormányzati vezetőhöz. Szeptember körül kezdenek?- Terveink vannak, szeretnénk is építe­ni - erősítette meg a városházi szándékot most is Orosz Lajos alpolgármester, amit még két éve az Észak-Magyarország akko­ri megkeresésére reagálva deklarált. - Csakhogy az az állami pénzalap, amire ke- rékpárút-építés tárgyában pályázni lehetett volna, idén nem áll rendelkezésre. Ettől független még ebben az évben megindul az építés, erre tízmilliós nagyságrendű össze­get irányoztunk elő a városi költségvetés­ben, és jövőre is folytatódnia kell a beru­házásnak. - Az alpolgármester a kezdést il­letően konkrétumot nem tudott monda­ni, de szeptember körüli dátumot valószí­nűsített. Jó lenne látni már a jelet... (Fotó. archív) Száz éve libegőt álmodunk MISK01C2010 Kultúránk 70 000 éve ■ Mire vágyna a polgár- mester? S mit nyerhe­tünk, az Európa kulturá­lis fővárosa pályázattal? Kiss László kiss.laszlo@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - Miskolc polgármesteré magánember­ként a libegőt és a városi fő­tér tervét támogatná legin­kább. Úgy látja: ha nyerünk, ha nem, a főbb célokat meg kell valósítani. ÉM: Miért a libegő? Káli Sándor: Százéves álma Miskolcnak, hogy libegő men­jen fel az Avasra. Nem is ak­kora lélegzetű fejlesztés, hogy joggal maradhatott volna ki az eddig eltelt évszázad összes megvalósult terveinek sorából - miközben szinte az összes tervben, meg koncepcióban ott volt. Nagyon fontos élő és att­raktív kapcsolatot teremteni a belváros és az Avas között - környezetkímélő és vendég­vonzó módon. Hogy ez techni­kailag pontosan hogyan feste­ne, az már a szakértők dolga. ÉM: De mit kötne össze, pon­tosan mivel, ez a libegő? Fesztivál már van, igazi terünk még nincs... Káli Sándor: Hát igen, ez el­vezet egy másik problémához, amit én a legfontosabbnak tartok, jelesül, hogy a város­nak nincs egyetlen igazi főte­re sem. Vannak terei, de egyik sem tölti be azt a funk­ciót, mint Nyíregyházán, Deb­recenben vagy a fővárosban a milleniumi emlékmű környé­ke. Egyetértek azonban Bodo- nyi Csabával abban, hogy tér az, amit térfalak, oda illő épü­letek határolnak. A Városház tér most csak félig felel meg ennek. Felületei nem valók nagyobb tömegeknek, és nincs lehatárolva sem, úgy, ahogy kellene. A legfontosabb lenne: az utat áthidal­va összekötni az Avassal. Most nincs kapcsolat - és ez nagy baj. ÉM: Sokan megkérdezik: mi lesz, ha nem nyerünk a szép tervek sorsa? Káli Sándor: Egyrészt na­gyon komoly esélyünk van a nyerésre. Soha ilyen jó esé­lyekkel nem nézett a jövőbe a város - és ezt a lakói is ér­zik véleményem és a közvé­lemény-kutatásaink szerint. De felkészülünk arra is, ha nem nyernénk. A kor­mánnyal és a kormányfővel folytatott tárgyalásaink alap­ján mondhatom: Miskolc kö­rülbelül félmilliárdos önere­je mellé a kormány az élen végző városoknak további pénzt juttat a pályázatokban megfogalmazott fontos fejlesz­tésekre. Ebben az értelemben nem veszíthetünk, csak nyer­hetünk. (Fotó: Bujdos Tibor) ÉM: Érdekes hogy a pályá­zatból afféle alternatív vá­rosfejlesztési terv lett... Káli Sándor: Én örülök en­nek. Egyrészt minden, ami a pályázatban fejlesztési cél, szerintem akkor is kell Mis­kolcnak, ha nincs ez a cím, nincs versengés. Másrészt a pályázat megmozgatta az em­bereket: kialakult egy olyan koncepció, ami egy tervező­intézeti hivatali háttér helyett a városlakóké. És ami ennél is fontosabb: befektetői szem­léletű, ugyanis az ötletek mel­lé sok befektetési ajánlat is jött. www.boon.hu http -./fórum .bon.hu Mondja el véleményét! m Törmelékes talaj: ■ Vis majornak tekint­hető az avasi földcsu­szamlás; az ideiglenes kárelhárítás elkezdődött Miskolc (ÉM) - Lapunk megkeresésére reagálva mis­kolci civil környezetvédők tartottak helyszíni szemlét tegnap a megcsúszott avasi rézsűnél. A Pázmány-soron, illetve a fölötte elterülő domb­oldalon tapasztaltakat a Zöld Akció Egyesület munkatársai úgy foglalták össze: az Avas mozog, számos pontján követ­kezhet be bármikor hasonló „baleset”. Az első számú „fe­lelős” pedig az a tény, hogy ezen a ponton a hegyoldalt több évtizeddel ezelőtt vastag rétegben feltöltötték különfé­le építési törmelék (folyami kavics, tégla és cseréptörme­lék, bontott aszfalt és beton, szemét) és talaj keverékével, ami egy-egy nagyobb eső után átázva könnyen megcsúszik - ha van rajta fa, ha nincs. Domboldali polémia A Várnagy Dávid, Lenkey Péter, Szász Róbert összetéte­lű szakértő csoport arról tá­jékoztatta lapunkat: alaposabb csúszik geológiai'Vizsgálat híján nem lehet kijelenteni, hogy az el­múlt időszak - önkormányza­ti beruházások keretében vég­zett - beavatkozásai hozzájá­rultak volna a talaj megcsú­szásához. Az omlás esetleg összefügg a hiányos, megol­datlan csapadékvíz-elvezetés kérdésével - egy feljebb álló ingatlan területéről elfolyó csapadékvizet például egy PVC-cső éppen a kérdéses te­rületre vezeti ugyanakkor közvetlen összefüggés nem volt felfedezhető a közelmúlt­ban a Bormúzeum felett, lép­csőépítés címén folyt fakivá­gásokkal; közvetett hatást ki­zárni csak alaposabb vizsgá­lat tudná. Erdős vagy cserjés A föld errefelé évtizedek óta csúszik, hosszú időn át észrevehetetlenül, míg egy­szer csak meg nem indul. Várnagy Dávid megfigyelése szerint a felső talajréteget a Pázmány-sor fölött mindmáig elsősorban a növényzet, a fák gyökerei tarthatták. Maguk­nak a fáknak a sajátos, görbe Zöldek a helyszínen (Fotó: k. cs.) növése is azt mutatja: csúszik le a domboldal, Lenkey Péter hozzátette: az elmúlt években felhúzott múzeumépület olyan „fedett felszínt” jelent, amely felfogja az oda hulló esővizet, mintegy koncentrálja azt né­hány pontra, ily módon meg­változtatta a természetes víz­elnyelődés folyamatát ezen a területen. Szilárd a zöldek álláspontja A helyszíni látogatás so­rán szóba került, hogy az Avasért aggódok körében polémia övezi a kérdést, in­kább az erdős avagy a cser­jés növényzet sajátja-e a hegynek. A zöldek állás­pontja a tekintetben szilárd, hogy a meglévő erdős nö­vényzet megtartása elemi érdeke a városnak. Volt, aki arra emlékeztetett: a túlbur­jánzó fák talán a talajra ne­hezedő túlzott nyomásért is okolhatók, egyes pincékbe pedig állítólag behatolnak a gyökerek, szétfeszítve a fö­démet is. Parlagfű: javában irtják, és még fogják ■ Javában tart a parlag­fű kényszerirtása Miskol­con. Augusztusban még egyszer kell kaszálni. Miskolc (ÉM) - Minde­nekelőtt újra köszönetét mon­dunk olvasóinknak, akik segí­tettek, hogy naponta bővülő címlista álljon rendelkezé­sünkre, lapunk és a Borsod Online közvetítésével a par- lagfűirtók, a gondozatlan te­rületek kényszerkaszálói ren­delkezésére. Az országban elő­ször Miskolcon indult meg a parlagfű kényszerkaszálása. Az önkormányzat a tulajdoná­ban levő céggel, a Városgazda Kht.-vel lekaszáltatja a parlag­füvet, illetve a gazt azokon a magánterületeken, amelyek tulajdonosai nem tették ezt meg a kitűzött határidőre, a rendeletben megadott napra, június 30-ára. Van, aki jó útra tért Kertész Béla, a Miskolci Vá­rosgazda Kht. műszaki igazga­tója elmondta: június 30-a után 45 határozatot küldtek ki. Mi­[SIC w ww.boon.hu emtippek.bonn.hu Parlag és kátyús bejelentések f re hozzáláttak a munkához, a kényszerkaszáláshoz, kilenc terület tulajdonosa jó útra tért, és kiirtatta a gazt a telkéről: 18 ezer négyzetméterről van szó. Eddig körülbelül 40 ezer négyzetmétert kényszerkaszál­tak, még 100 ezer négyzeüné- ternyi van hátra. Vagyis: több. Mert még mindig érkeznek be­jelentések. Ennek nyomán to­vábbi harminc határozatot kézbesítenek a napokban. Bejelenthetik... Most is él az a 412-636- os telefonszám, az úgyne­vezett parlagfűvonal, amelyen a bejelentéseket, észrevételeket meg lehet tenni. Szerkesztőségben a 06-40/424-424-es telefon­számon lehet ugyanezt. ff .................. Augusztusban újrakaszáljuk a korábban lekaszált területeket is. Kertész Béla MŰSZAKI IGAZGATÓ

Next

/
Thumbnails
Contents