Észak-Magyarország, 2005. május (61. évfolyam, 101-125. szám)
2005-05-04 / 103. szám
2005. május 4., szerda MISKOLC ÉS KÖRNYÉKE /7 ÉSZAK ÉM-INTERJÚ: A miskolci közgyűlés pártjai a május 5-i közgyűlési ülés néhány témájáról Dr. Varga Lászlr^ (Az MSZP frakció- vezetője) A Zsarnai-piac eladása A városvezetés szeretné ezt a területet a befektetők idevonzásá- val munkahelyteremtés céljára felhasználni. A funkció továbbélése megőrizhető egy közel lévő, de kisebb helyen. Mi lettünk volna a legboldogabbak, ha már a 90-es években létrejönnek az ipari parkok (akkor volt rá pályázati forrás), s akkor most csak fogadnunk kellene a befektetőket. Juga György (Az Összefogás Fidesz-MDF 0 frakcióvezetője) A Zsarnai piac ügyében érthetetlen a városvezetés eljárása, hiszen három éve nem érkezett komoly befektető a városba. Most pedig úgy akar idetelepíteni vállalkozást, hogy az adott területet licitáltatja. Sajnos továbbra sem látni az ügy mögötti valós szándékot. T. Asztalos Ildikó, az SZDSZ városi elnöke Az értékesítésnek akkor van értelme, ha ennek következtében a munkahelyek száma jelentősen növekszik. Éppen ezért fontos tudni azt is, hogy a terület jelenlegi használói hol, milyen formában folytathatják tevékenységüket, azaz például a használtcikk-, az autópiac, az állatvásár hol fog tovább működni és mikortól. Kobold Taniás (Az MKDSZ frakció- vezetője) Kevés ilyen méretű telek van a városban, ezért nem értünk egyet a versenytárgyalásos értékesítéssel, amely kis hatékonyságú, és teret ad a telekspekulációnak. Szerintünk célirányosan kellene megkeresni és letelepíteni a nagy befektetőket, ahogy az a Bosch, a Delco Remy vagy a Shinwa esetében történt. Városfejlesztési stratégia Az előterjesztéssel hatalmas munka indul, mely alapvetően értékcentrikus: Miskolcot a kultúra és a tudás városává kívánja tenni. Ez az első lépés, októberben már intézkedési tervet tárgyal a közgyűlés. Addig különböző fórumokon kell megbeszélni, mik a stratégia fontos elemei, amelyek megvalósulása érdekében uniós forrásokra fogunk pályázni. Kommunikációs kht. 35 milliós törzstőkeemelést hajt végre a tulajdonos, azaz a város. Szükségesek a fejlesztések a városi tévénél, ahol több évtizedes már a technika. Elmondható, hogy az elmúlt hónapokban előnyére változott a média, sokkal informatívabb lett a Minap című újság, és sokkal interaktívabbak lettek a tévé helyi hírműsorai, a közéleti magazinja. Szeretnénk, ha a városfejlesztési stratégiát konszenzussal fogadhatná el a közgyűlés, ehhez azonban át kell dolgozni. Ezért javasoljuk a két részben történő tárgyalást. Módosító javaslatunkkal önálló témaként szeretnénk megjeleníteni a város jelenlegi legégetőbb problémáját, a munkahelyteremtést. Az egyetem szerepét, hatását, pozícióját erőteljesebben kiemeltük volna, mert mint tudáscentrum, konferenciaközpont óriási lehetőséget képvisel a város jövőbeni fejlődésében, ráadásul Tapolca közelsége egy nagyon különleges természeti adottságot is jelent mindehhez. Nagyon fontos eleme a stratégiának a végrehajtó, közreműködő, koordináló intézmény. Sajnos 2002 óta romlottak a város versenypozíciói, ezért fontos valamiféle jövőkép. A koncepció pozitívuma, hogy épít a korábbi tervekre, azaz folytonosságot jelez, hibája viszont, hogy hiányoznak belőle a konkrét megvalósítási elképzelések. Helyenként tankönyvszaga van az anyagnak. A városi kommunikációs kht.- ról nehéz bármit is mondani, ugyanis azt látjuk, hogy egyre leplezetlenebbül válik a városvezetés szócsövévé. A frakciónk úgy gondolja, hogy ezt a kiegyensúlyozatlan tájékoztatást nem közpénzből kell finanszírozni, támogatni. Akadálymentesítés A néhány hónappal ezelőtti kormányhatározatnak megfelelően a kormány pályázatok útján több százmilliót fog fordítani akadálymentesítésre. Ennek megfelelően Miskolc is felmérte feladatait ezen a területen. 2010 december 31-ig mintegy másfél milliárd forintot fog pályázati és saját forrásból intézményei akadálymentesítésére fordítani. Reméljük, hogy ezt követően, egy jobb, nézhetőbb, informatívabb és objektív kommunikációs rendszer működik tovább, mert a nézők, olvasók, ezt joggal várják. Az előterjesztés eleve hibás, ugyanis a kht. 13,2 millió forintos tőkehiányt halmozott fel, így fejlesztésre nem 35, csak 21,8 milliót lehet felhasználni. A másik gond, hogy a kht.-t a város- vezetés öntömjénezésre használja, az adófizetők pénzéből. Az előterjesztésből kiderül, hogy Miskolc óriási lemaradásban van ebben a kérdésben, hiszen 152 városi intézményből csak kettőt tudnak akadálytalanul megközelíteni a mozgáskorlátozottak. Frakciónk minden olyan előterjesztést támogatni fog, amely ezen az áldatlan helyzeten javíthat. Nem állunk jól, ahogy az a táblázatból is kiderül. Az önkormányzati közintézmények alig egyötöde akadálymentesített. Az oktatási célúak közül mindössze egy. A pályázati önrészt biztosítani kell a költségvetésben. Az előterjesztés szerint 2005 és 2010 között 1,5 milliárd, éves szinten tehát 250 millió forintot kellene felhasználni akadály- mentesítésre. Az idei költségvetésben önrészként 4,2 millió forint szerepel. Jól látszik tehát, nagyobb sebességre kell kapcsolni, hogy javítsunk a miskolci mozgáskorlátozottak életminőségén. Vandálok bontották az utat Miskolc (ÉM) - Az Uitz-Kálvin-Rácz utcák felújítása szükségessé tette a Bartók tér melletti rövid útszakasz lezárását. A munkálatokat - a megrendelő miskolci önkormányzat kérésére - a kivitelező múlt szombatra és vasárnapra ütemezte, mivel a hétvégi forgalom nagysága kisebb az adott szakaszon. A kivitelező elvégezte a régi, rossz szegélykő bontását és az új szegélykő építését. Hétfő reggel derült ki, a vandálok az új építésű szegélykövet több méter hosszon megbontották, ezért nem lehetett elindítani itt a forgalmat. Kutyás őr vigyáz Az események hétfőn éjszaka megismétlődtek. A kivitelező így az ismét helyreállított szegélykövek kedd éjszakai megvédésére kutyás biztonsági őrt bízott meg. A beruházó polgármesteri hivatal feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a miskolci rendőrkapitányságon. http: Szóljon hozzál Nem lesz ruhabolt, sem presszó ■ Púp-e a hátára vagy jó esély az egyetemnek, hogy helyet nyerjen a város életében? Miskolc (ÉM - BAL) - A Tudomány és Technika Háza vevőinek, mondhatni, „meg- mentőinek” egyike az egyetem, amely üzletemberek egy csoportjával karöltve vásárolta meg a MTESZ által korábban „elkártyázott”, egy bank kezébe került épületet. Ha a pénzintézet feladata maradt volna a hasznosítás, a létesítmény sorsát sokan veszélyben látnák - nos, éppen az aggódók vették rá a felsőoktatási intézményt, hogy szálljon be az üzletbe. Bessenyei Lajos, az egyetem rektora lapunk érdeklődésére elmondta: a kezdeményezés akkor realizálódott, amikor az egyetemet Széles Gábor a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége nevében megkereste egy olyan konstrukcióval, amelyben az MGYOSZ és az Észak-magyarországi Gyáriparosok Szövetsége alkotta Gazdaság és Tudomány Háza Kft. vesz részt a Miskolci Egyetemmel közösen. Az egyetem azzal a százmillió forint körüli ösz- szeggel száll be, amelyet a „tudáscentrum” létrehozására nyert 1,2 milliárdos állami pénzből „csípnek le” (minisztériumi jóváhagyással). Nem létkérdés, de... Az épületet (amelynek a fentiekből kikövetkeztethetően valószínűleg némileg módosul majd a neve) fel kell újítani, mai formájában működtetése évi 60-80 milliót igényel. Ugyanakkor megoldást kínál arra a régi igényre, miszerint az egyetem „legyen jelen” a megyeEgy korábbi kiállítás a techfka házában (Fotó: ÉM-archív) székhelyen, annak központjában, mindennapi életében.- Információs és konferencia-központot szeretnénk kialakítani itt, irodákkal, kutatási centrummal, eseményekkel, a városi iskolákkal való kapcsolattartásra alkalmas helyiségekkel. Az adásvétel még nem zárult le, de ha meglesz az ingatlan, kitöltjük a funkcióval - ismertette terveit a rektor. http://emtippek.boon.hu Korábbi cikkek a technika háza eladásáról (DOC 66,5 kB) SZÍNE ÉS FONÁKJA Egykék világa Békés Dezső eszak@eszak.boon.hu Bálterem méretű cipőbolt. Miskolcon az egyik legnagyobb. Aki itt sem talál kedvére való lábbelit, az magára vessen. Ezt teszem én is, átkozván rossz sorsomat, mivel végtagom mérete két szám közé esik. Az egyik cipó szűk, a másik lötyög ^rajtam, s ráadásul még a rüsztöm sem szabályos. Próbálgatok, morgolódok, és gyenge vigasz, hogy nem csak én szenvedem meg a vásárlást. Lám, az az aszszonyka is, itt, jobb kézről, teljesen körülbástyázta már magát skatulyákkal, mégsem találja az igazit. Annyira látványos a tehetetlensége, hogy némi habozás után odalép hozzá az egyik roppant elegáns eladóhölgy, és hangjában - talán nem is szándékos - éllel megkérdi: - Egyik sem tetszik, asszonyom? A megszólított hálásan köszöni az érdeklődést és mentegetőzik: - Dehogynem tetszik. Csak én j j'i'j a j j j j j j j'j j jíjjj j;j j j'j j j j j j j-j yj j j j j nem magamnak, hanem a nagylányomnak keresek cipőt, szünnapra és ballagásra. Van is itt sok-sok szép, csak az a baj, hogy nekem mindegyik drága. Mert nekem, tetszik tudni, három lányom van, így nagyon meg kell néznem, mire mennyit költők.- Hááárom? Csodálkozik kikerekedett szemmel a hölgy, sőt őszinte sajnálattal még hozzá is teszi: - Hát az sok. Nagyon sok... őszinte vélemény, és az a szomorú, hogy nincs is egyedül vele. Bátran feltételezhetjük, hogy ez a mentalitás jellemző a korosztályára. A jó nevű genetikustól hallottam a minap egy tévéműsorban, hogy a gyerekek * Jjjj jj jjj j j j'Jjr-J'j j j 7 j'S'j j j 4 j y j j y'j j j j ötvennégy százaléka egyke. Ez pedig nemcsak azért baj, mert a népesség reprodukciójához is kevés, hanem azért is, mert - a professzor szerint - az egykék lelkileg sérülékenyebbek, hajlamosak az allergiás betegségekre és önzőbbek is, mint a testvérek között felnövekvő társaik. Nyilván azért, mert ugyan nem egoistának születnek, de mindig ők állnak a - nem létező - sor elején, amikor cukrot vagy játékot osztanak a családban. így szó szerint beléjük nevelik, hogy nekik ez jár, és halálosan megsértődnek vagy olykor összeomlanak lelkileg, ha osztozkodniuk kell. Pedig de sokszor kell majd az életük során! Lehet, hogy túl messze megyek az okoskodásban, de én már régen sejtem, hogy ez a mi világunk, olyan „egykés" világ. Mintha csupa olyan emberből állna, aki nem néz se Istent, se embert, ha az érdekeit kell védeni. És hogy még bonyolultabb legyen a dolog: számos nagy törtetőről tudom, hogy népes családban növekedett fel. Ebből pedig az következik, hogy vagy ragályos az „egyke- ség", vagy mindannyiunkban ott bujkál a hajlam a könyöklésre, csak van akit ideje korán megtanít az élet rá, hogy másnak is kell új cipő, hogy más is jobban szereti a kalács mazsolás közepét, mint a kissé égett sarkát.
