Észak-Magyarország, 2005. május (61. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-04 / 103. szám

2005. május 4., szerda MISKOLC ÉS KÖRNYÉKE /7 ÉSZAK ÉM-INTERJÚ: A miskolci közgyűlés pártjai a május 5-i közgyűlési ülés néhány témájáról Dr. Varga Lászlr^ (Az MSZP frakció- vezetője) A Zsarnai-piac eladása A városvezetés szeretné ezt a te­rületet a befektetők idevonzásá- val munkahelyteremtés céljára felhasználni. A funkció tovább­élése megőrizhető egy közel lé­vő, de kisebb helyen. Mi lettünk volna a legboldogabbak, ha már a 90-es években létrejönnek az ipari parkok (akkor volt rá pá­lyázati forrás), s akkor most csak fogadnunk kellene a befek­tetőket. Juga György (Az Összefogás Fidesz-MDF 0 frakció­vezetője) A Zsarnai piac ügyében érthe­tetlen a városvezetés eljárása, hiszen három éve nem érkezett komoly befektető a városba. Most pedig úgy akar idetelepíte­ni vállalkozást, hogy az adott te­rületet licitáltatja. Sajnos to­vábbra sem látni az ügy mögötti valós szándékot. T. Asztalos Ildikó, az SZDSZ városi elnöke Az értékesítésnek akkor van ér­telme, ha ennek következtében a munkahelyek száma jelen­tősen növekszik. Éppen ezért fontos tudni azt is, hogy a terü­let jelenlegi használói hol, mi­lyen formában folytathatják te­vékenységüket, azaz például a használtcikk-, az autópiac, az ál­latvásár hol fog tovább működni és mikortól. Kobold Taniás (Az MKDSZ frakció- vezetője) Kevés ilyen méretű telek van a városban, ezért nem értünk egyet a versenytárgyalásos érté­kesítéssel, amely kis hatékony­ságú, és teret ad a telekspekulá­ciónak. Szerintünk célirányosan kellene megkeresni és letelepíte­ni a nagy befektetőket, ahogy az a Bosch, a Delco Remy vagy a Shinwa esetében történt. Városfejlesztési stratégia Az előterjesztéssel hatalmas munka indul, mely alapvetően értékcentrikus: Miskolcot a kul­túra és a tudás városává kíván­ja tenni. Ez az első lépés, októ­berben már intézkedési tervet tárgyal a közgyűlés. Addig különböző fórumokon kell meg­beszélni, mik a stratégia fontos elemei, amelyek megvalósulása érdekében uniós forrásokra fo­gunk pályázni. Kommunikációs kht. 35 milliós törzstőkeemelést hajt végre a tulajdonos, azaz a vá­ros. Szükségesek a fejlesztések a városi tévénél, ahol több évtize­des már a technika. Elmondha­tó, hogy az elmúlt hónapokban előnyére változott a média, sok­kal informatívabb lett a Minap című újság, és sokkal interaktí­vabbak lettek a tévé helyi hír­műsorai, a közéleti magazinja. Szeretnénk, ha a városfejlesztési stratégiát konszenzussal fogad­hatná el a közgyűlés, ehhez azonban át kell dolgozni. Ezért javasoljuk a két részben történő tárgyalást. Módosító javasla­tunkkal önálló témaként szeret­nénk megjeleníteni a város je­lenlegi legégetőbb problémáját, a munkahelyteremtést. Az egyetem szerepét, hatását, pozícióját erőteljesebben kiemel­tük volna, mert mint tudáscent­rum, konferenciaközpont óriási lehetőséget képvisel a város jövőbeni fejlődésében, ráadásul Tapolca közelsége egy nagyon különleges természeti adottságot is jelent mindehhez. Nagyon fontos eleme a stratégiának a végrehajtó, közreműködő, koor­dináló intézmény. Sajnos 2002 óta romlottak a vá­ros versenypozíciói, ezért fontos valamiféle jövőkép. A koncepció pozitívuma, hogy épít a korábbi tervekre, azaz folytonosságot je­lez, hibája viszont, hogy hiá­nyoznak belőle a konkrét meg­valósítási elképzelések. Helyen­ként tankönyvszaga van az anyagnak. A városi kommunikációs kht.- ról nehéz bármit is mondani, ugyanis azt látjuk, hogy egyre leplezetlenebbül válik a városve­zetés szócsövévé. A frakciónk úgy gondolja, hogy ezt a ki­egyensúlyozatlan tájékoztatást nem közpénzből kell finanszíroz­ni, támogatni. Akadálymentesítés A néhány hónappal ezelőtti kor­mányhatározatnak megfelelően a kormány pályázatok útján több százmilliót fog fordítani akadálymentesítésre. Ennek megfelelően Miskolc is felmérte feladatait ezen a területen. 2010 december 31-ig mintegy másfél milliárd forintot fog pályázati és saját forrásból intézményei aka­dálymentesítésére fordítani. Reméljük, hogy ezt követően, egy jobb, nézhetőbb, informatí­vabb és objektív kommunikáci­ós rendszer működik tovább, mert a nézők, olvasók, ezt jog­gal várják. Az előterjesztés eleve hibás, ugyanis a kht. 13,2 millió forin­tos tőkehiányt halmozott fel, így fejlesztésre nem 35, csak 21,8 milliót lehet felhasználni. A má­sik gond, hogy a kht.-t a város- vezetés öntömjénezésre használ­ja, az adófizetők pénzéből. Az előterjesztésből kiderül, hogy Miskolc óriási lemaradásban van ebben a kérdésben, hiszen 152 városi intézményből csak kettőt tudnak akadálytalanul megközelíteni a mozgáskorláto­zottak. Frakciónk minden olyan előterjesztést támogatni fog, amely ezen az áldatlan helyze­ten javíthat. Nem állunk jól, ahogy az a táb­lázatból is kiderül. Az önkor­mányzati közintézmények alig egyötöde akadálymentesített. Az oktatási célúak közül mindössze egy. A pályázati önrészt biztosí­tani kell a költségvetésben. Az előterjesztés szerint 2005 és 2010 között 1,5 milliárd, éves szinten tehát 250 millió forintot kellene felhasználni akadály- mentesítésre. Az idei költségve­tésben önrészként 4,2 millió fo­rint szerepel. Jól látszik tehát, nagyobb sebességre kell kapcsol­ni, hogy javítsunk a miskolci mozgáskorlátozottak élet­minőségén. Vandálok bontották az utat Miskolc (ÉM) - Az Uitz-Kálvin-Rácz ut­cák felújítása szükségessé tette a Bartók tér melletti rövid útszakasz lezárását. A munká­latokat - a megrendelő miskolci önkormány­zat kérésére - a kivitelező múlt szombatra és vasárnapra ütemezte, mivel a hétvégi for­galom nagysága kisebb az adott szakaszon. A kivitelező elvégezte a régi, rossz szegélykő bontását és az új szegélykő építését. Hétfő reg­gel derült ki, a vandálok az új építésű sze­gélykövet több méter hosszon megbontották, ezért nem lehetett elindítani itt a forgalmat. Kutyás őr vigyáz Az események hétfőn éjszaka megis­métlődtek. A kivitelező így az ismét hely­reállított szegélykövek kedd éjszakai meg­védésére kutyás biztonsági őrt bízott meg. A beruházó polgármesteri hivatal feljelen­tést tett ismeretlen tettes ellen a miskolci rendőrkapitányságon. http: Szóljon hozzál Nem lesz ruhabolt, sem presszó ■ Púp-e a hátára vagy jó esély az egyetemnek, hogy helyet nyerjen a város életében? Miskolc (ÉM - BAL) - A Tudomány és Technika Háza vevőinek, mondhatni, „meg- mentőinek” egyike az egyetem, amely üzletemberek egy cso­portjával karöltve vásárolta meg a MTESZ által korábban „elkártyázott”, egy bank kezé­be került épületet. Ha a pénz­intézet feladata maradt volna a hasznosítás, a létesítmény sorsát sokan veszélyben látnák - nos, éppen az aggódók vették rá a felsőoktatási intézményt, hogy szálljon be az üzletbe. Bessenyei Lajos, az egyetem rektora lapunk érdeklődésére elmondta: a kezdeményezés akkor realizálódott, amikor az egyetemet Széles Gábor a Ma­gyar Gyáriparosok Országos Szövetsége nevében megkeres­te egy olyan konstrukcióval, amelyben az MGYOSZ és az Észak-magyarországi Gyáripa­rosok Szövetsége alkotta Gaz­daság és Tudomány Háza Kft. vesz részt a Miskolci Egyetem­mel közösen. Az egyetem azzal a százmillió forint körüli ösz- szeggel száll be, amelyet a „tu­dáscentrum” létrehozására nyert 1,2 milliárdos állami pénzből „csípnek le” (minisz­tériumi jóváhagyással). Nem létkérdés, de... Az épületet (amelynek a fen­tiekből kikövetkeztethetően valószínűleg némileg módosul majd a neve) fel kell újítani, mai formájában működtetése évi 60-80 milliót igényel. Ugyan­akkor megoldást kínál arra a régi igényre, miszerint az egye­tem „legyen jelen” a megye­Egy korábbi kiállítás a techfka házában (Fotó: ÉM-archív) székhelyen, annak központjá­ban, mindennapi életében.- Információs és konferen­cia-központot szeretnénk kiala­kítani itt, irodákkal, kutatási centrummal, eseményekkel, a városi iskolákkal való kapcso­lattartásra alkalmas helyisé­gekkel. Az adásvétel még nem zárult le, de ha meglesz az in­gatlan, kitöltjük a funkcióval - ismertette terveit a rektor. http://emtippek.boon.hu Korábbi cikkek a technika háza eladásáról (DOC 66,5 kB) SZÍNE ÉS FONÁKJA Egykék világa Békés Dezső eszak@eszak.boon.hu Bálterem méretű cipőbolt. Miskolcon az egyik legnagyobb. Aki itt sem talál kedvére való lábbelit, az magára vessen. Ezt teszem én is, átkozván rossz sorsomat, mivel végtagom mére­te két szám közé esik. Az egyik cipó szűk, a másik lötyög ^raj­tam, s ráadásul még a rüsztöm sem szabályos. Próbálgatok, morgolódok, és gyenge vigasz, hogy nem csak én szenvedem meg a vásárlást. Lám, az az asz­szonyka is, itt, jobb kézről, tel­jesen körülbástyázta már magát skatulyákkal, mégsem találja az igazit. Annyira látványos a tehe­tetlensége, hogy némi habozás után odalép hozzá az egyik rop­pant elegáns eladóhölgy, és hangjában - talán nem is szán­dékos - éllel megkérdi: - Egyik sem tetszik, asszonyom? A meg­szólított hálásan köszöni az érdeklődést és mentegetőzik: - Dehogynem tetszik. Csak én j j'i'j a j j j j j j j'j j jíjjj j;j j j'j j j j j j j-j yj j j j j nem magamnak, hanem a nagy­lányomnak keresek cipőt, szün­napra és ballagásra. Van is itt sok-sok szép, csak az a baj, hogy nekem mindegyik drága. Mert nekem, tetszik tudni, há­rom lányom van, így nagyon meg kell néznem, mire mennyit költők.- Hááárom? Csodálkozik ki­kerekedett szemmel a hölgy, sőt őszinte sajnálattal még hozzá is teszi: - Hát az sok. Nagyon sok... őszinte vélemény, és az a szomorú, hogy nincs is egyedül vele. Bátran feltételezhetjük, hogy ez a mentalitás jellemző a korosztályára. A jó nevű geneti­kustól hallottam a minap egy tévéműsorban, hogy a gyerekek * Jjjj jj jjj j j j'Jjr-J'j j j 7 j'S'j j j 4 j y j j y'j j j j ötvennégy százaléka egyke. Ez pedig nemcsak azért baj, mert a népesség reprodukciójához is kevés, hanem azért is, mert - a professzor szerint - az egykék lelkileg sérülékenyebbek, hajla­mosak az allergiás betegségekre és önzőbbek is, mint a testvérek között felnövekvő társaik. Nyilván azért, mert ugyan nem egoistának születnek, de mindig ők állnak a - nem létező - sor elején, amikor cuk­rot vagy játékot osztanak a csa­ládban. így szó szerint beléjük nevelik, hogy nekik ez jár, és halálosan megsértődnek vagy olykor összeomlanak lelkileg, ha osztozkodniuk kell. Pedig de sokszor kell majd az életük során! Lehet, hogy túl messze megyek az okoskodásban, de én már ré­gen sejtem, hogy ez a mi vilá­gunk, olyan „egykés" világ. Mint­ha csupa olyan emberből állna, aki nem néz se Istent, se embert, ha az érdekeit kell védeni. És hogy még bonyolultabb legyen a dolog: számos nagy törtetőről tu­dom, hogy népes családban nö­vekedett fel. Ebből pedig az következik, hogy vagy ragályos az „egyke- ség", vagy mindannyiunkban ott bujkál a hajlam a könyöklésre, csak van akit ideje korán megta­nít az élet rá, hogy másnak is kell új cipő, hogy más is jobban szereti a kalács mazsolás köze­pét, mint a kissé égett sarkát.

Next

/
Thumbnails
Contents