Észak-Magyarország, 2005. május (61. évfolyam, 101-125. szám)
2005-05-23 / 118. szám
Gazdasági és Közlekedési minisztérium Esélyegyenlőség a pályázatokban Környezeti fenntarthatóság a pályázatokban Az Európai Uniós fejlesztési alapokra, az ún. Strukturális Alapokra vonatkozó szabályozás két olyan elvárást említ, amelyet minden pályázat tervezése, elbírálása és végrehajtása során horizontálisan figyelembe kell venni: az esélyegyenlőséget és a környezet- védelmet. Az esélyegyenlőség tekintetében ez azt jelenti, hogy minden uniós társfinanszírozással megvalósítandó projektnek hozzá kell járulnia az esélyegyenlőség biztosításához: a nőknek, a roma és fogyatékkal élő emberek esélyegyenlőségének javításához, függetlenül a projektjellegétől és témájától. A pályázó azonban azzal még nem tesz eleget az esélyegyenlőség elvárásának, ha nem alkalmaz diszkriminációt. A pályázó feladata ugyanis az, hogy a projekt adottságainak és saját lehetőségeinek megfelelően megtalálja azokat a megoldásokat, amelyekkel elősegítheti a fenti csoportok esélyegyenlőségének előmozdítását. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a pályázó hatékonyan elérje őket a projekttel kapcsolatos információkkal, javítsa hozzáférésüket a már létező szolgáltatásokhoz, azaz biztosítsa, hogy a fenti csoportok nagyobb számban vehessék igénybe az új és már meglévő szolgáltatásokat. A pályázó két területen tudja erősíteni az esélyegyenlőséget: saját menedzsmentjében, azaz szervezetének működtetésében, illetve az általa a támogatásból nyújtott szolgáltatás során. A menedzsmentben azzal tudja érvényesíteni az esélyegyenlőséget, ha figyel arra, hogy nagyobb esélyt kapjanak a nők, a roma és a fogyatékkal élő emberek a munka- vállalásra és az előmenetelre. A szolgáltatás nyújtása során a pályázónak arra kell törekedni, hogy az említett csoportok tagjai minél nagyobb számban kapjanak információt, illetve részesüljenek szolgáltatásaiból, tevékenysége javítsa a hátrányos helyzetű csoportok versenyképességét, helyzetét, életkörülményeit. Fontos és általános követelmény, hogy minden projektnek törekednie kell az esélyegyenlőség minél erőteljesebb érvényesítésére. Ha tehát egy pályázó utat épít vagy fűtést korszerűsít, akkor is figyelnie kell arra, hogy kiket alkalmaz, hol, miként javíthatja minden eszközzel a környéken élő nők, roma és a fogyatékkal élő emberek életminőségét, szolgáltatókhoz való hozzájutását. Az esélyegyenlőségi szempontokat a projekt előkészítésének és megvalósításának minden szakaszában érvényesíteni kell, így a projekt tervezésében, a megvalósításban, és a projekt eredményeinek működtetésében is. Ennek megfelelően a támogatásokat kezelő intézmények is több fázisban vizsgálják az esélyegyenlőség követelményének való megfelelést: a benyújtott pályázatok elbírálása során, a projektmegvalósítás monitoringja során, valamint az utókövetés és az utólagos értékelés keretében. Az esélyegyenlőség biztosítása előnyökkel jár a gazdasági vállalkozások, civil szervezetek számára egyaránt. Egy gazdasági vállalkozás, vagy nem profitorientált szervezet számára hosszú távon előnyt, értéket jelent az, ha munkavállalói a legkülönbözőbb társadalmi csoportokból kerülnek ki. Ráadásul változóban van a szolgáltatások fogyasztóinak magatartása. Egyre többen veszik tekintetbe azt is, hogy az általuk választott terméket, szolgáltatást kik, milyen körülmények között, hogyan állították elő. Nem szívesen vesznek igénybe olyan szolgáltatást vagy terméket, amelyről tudják, hogy a környezet károsításával, az emberi-munkavállalói jogok figyelmen kívül hagyásával állították elő. Ráadásul az érintett csoportok a társadalom jelentős részét képviselik, így jelentős piacot is jelentenek, amelyet ma még sokkal könnyebb elérni tudatos stratégiával. Fontos, hogy a szolgáltatók megértsék: az ő érdekük is a ma még hátrányokkal küzdő, széles társadalmi csoportok igényeinek felmérése és számukra szolgáltatások biztosítása. (Forrás: Esélyegyenlőségi Útmutató EU támogatásokra pályázók számára, 2005, Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság) Az Európai Uniós fejlesztési alapokra, az ún. Strukturális Alapokra vonatkozó szabályozás két olyan elvárást említ, amelyet minden pályázat tervezése, elbírálása, végrehajtása és értékelése során horizontálisan figyelembe kell venni: az esélyegyenlőséget és a környezetvédelmet. A környezetvédelem esetében ez azt jelenti, hogy minden uniós társfinanszírozással megvalósítandó projektnek környezeti szempontból is ki kell elégíteni a fenntarthatóság követelményeit: a környezeti szempontokat a projekttevékenység minden fázisában szem előtt kell tartani, függetlenül a projekt jellegétől és témájától. Már a projekt tervezésekor gondoskodni kell arról, hogy a jelentős környezeti hatásokat felbecsüljük, s ha ilyeneket meghatároztunk, akkor azokat elkerüljük, csökkentsük, vagy kompenzáljuk. Ennek módja alternatívák megfontolása, főleg a lehetséges helyszínek és tevékenységek mérlegelésével. A tervezés során kell gondoskodni a nyilvánosság tájékoztatásáról, érintettségének felméréséről, véleményének figyelembe vételéről is. A projekt kivitelezése során a projekt menedzsmentnek érvényt kell szerezni a tervben szereplő környezetvédelmi intézkedések megvalósulásának. Nemcsak a létesítés közvetlen, hanem közvetett környezeti hatásaira is figyelni kell, pl. anyagbeszerzések, szállítási útvonalak, stb. Végül, a projekt működtetése során gondoskodni kell a kitűzött környezeti célok megvalósulásáról, a jogszabályi előírások betartásáról (pl. kibocsátási határértékek). Itt is figyelembe kell venni a közvetett hatásokat, pl. nem elég egy terméket nagy környezeti gondossággal előállítani, ha maga a termék károsítja, terheli a környezetet. Az életciklus szemlélet betetőzése, hogy már a tervezésnél gondolunk arra, hogy milyen környezeti hatása lesz annak, ha felfüggesztjük a projekt tevékenységet (pl. mi lesz az infrastruktúrával, mi lesz egy elhasználódott termékkel?). A projektciklus különböző szakaszaihoz igazodik a támogatásokat kezelő intézmények tevékenysége is, amelyek több fázisban vizsgálják a környezeti követelményének való megfelelést:- a tervezés eredményét a benyújtott pályázatok elbírálása során,- a projekt kivitelezést a megvalósítás monitoringja során,- a projekt eredményeit az utókövetés és az utólagos értékelés keretében. A pályázó a környezetvédelem szempontjait alapvetően két területen tudja erősíteni: egyrészt saját menedzsmentjében, azaz szervezetének működtetésében, másrészt a megvalósítani kívánt projekt során. A környezeti szempontok beépítése a projektbe egyes esetekben ugyan többletköltséget jelenthet, de ezek a költségek beépíthetőek a projekt költségvetésébe, így csak az önrész erejéig terhelik a pályázót. További előny, hogy a környezeti gondosság növeli a jó hírnevet, segít elkerülni az esetleges szankciókat. A környezeti érdekek megvalósulása társadalmi jólétünk egyik alapvető pillére. Az uniós társfinanszírozással megvalósuló projektek nagymértékben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a társadalom minden tagja részesülhessen a források nyújtotta lehetőségekből. A környezetvédelem elveinek érvényesítése hosszú távon előnyöket jelent a helyi közösségek és az egész ország számára is. (Forrás: Környezeti Fenntarthatósági Útmutató EU támogatásokra pályázók számára, 2005, Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság) Újrahasznosítják az építési-bontási hulladékot A tervek szerint a jövő év májusában kezdi meg működését az a bodrogke- resztúri üzem, ahol építési-bontási hulladékot dolgoznak majd fel. Miskolc, Bodrogkeresztúr (ÉM) - fél- milliárd forintos beruházással épül fel egy építési-bontási hulladékot feldolgozó üzem a bodrogkeresztúri regionális hulladéklerakó területén - tudtuk meg Lengyel Attilától, a beruházást koordináló Zempléni Hulladékkezelési Közszolgáltató Kft. környezetvédelmi főmérnökétől, projektmenedzsertől. A költségek 75 százalékát az EU Struktúrális Alapok, 20 százalékát pedig a magyar kormány biztosítja a Környezetvédelem és Infrastruk- túrális Operatív Program (KIOP) keretén belül, míg 5 százalék az önrész. Példaszerű összefogás Az üzemben - amelynek építéséhez 66 zempléni önkormányzat adta támogató nyilatkozatát - sokféle építési-bontási hulladékot dolgoznak majd fel, többek között beton, tégla, kőzet, föld és vegyes törmeléket, a kinyert anyagokat pedig újrahasznosítják. A várhatóan 10-15 embernek munkát adó üzemben az út és Lengyel Attila végül elmondta, hogy példaszerű az az összefogás, amelyet a terület önkormányzatai megvalósítottak. A ZHK Kft. maga is 40 zempléni önkormányzat tulajdonában van, a mostani üzem pedig - amelynek építkezése április óta folyik - Tokaj város gesztorsága és Bodrogkeresztúr partnersége mellett épülhet meg. épület bontásoknál, építéseknél keletkező hulladékot fogadják majd, évente mintegy 50-150 ezer tonnát. A hulladék feldolgozó már sokadik lépése lesz az Abaúj-Zempléni Hulladékgazdálkodási Rendszer kiépítésének, amely 2001-ben a bodrogkeresztúri hulladéklerakó átadásával kezdődött, folytatódott a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésével, és várhatóan 2010- re épül ki teljesen, a tervek szerint többek között komposztáló teleppel, vegyes hulladék válogató, és biogázüzemmel együtt. Lengyel Attila (A cikk az Európai Unió társfinanszírozásával valósult meg.)
