Észak-Magyarország, 2005. április (61. évfolyam, 75-100. szám)
2005-04-22 / 93. szám
2005. április 22., péntek tSIflK SPÓR / 7 A kínálat nagy, a? árak változók, sőt piackutatás szerint több nagyváros összehasonlításában, Miskolcon drága a zöldség. (Fotó: Ádám János) Idén nem Miskolc (ÉM) - Az alma-, körte-, őszibarackültetvényesek a továbbiakban az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program pályázati rendszere által kínált támogatási lehetőségekkel élve valósíthatják meg ültetvénytelepítési fejlesztéseiket. így a gyümölcsültetvény-telepítésben érdekeltek nem vehetik igénybe a múlt évben még tisztán nemzeti forrásból nyújtott ültetvény- telepítési támogatást. Ötmilliárd... Miskolc (ÉM ) - Már- tonffy Béla, a Zöldséggyümölcs Terméktanács és Szakmaközi Szervezet igazgatója nemrégiben arról beszélt- ahhoz, hogy a magyar zöldséggyümölcs ágazat versenyképes lehessen az uniós piacon, legalább 5 milliárd forint azonnali állami támogatásra volna szükség. így növelhető lenne a kiszállított áruk mennyisége, és a befektetett összeg felét uniós támogatásból visz- sza lehetne szerezni. Szerinte a piacra jutás alapvető feltétele, hogy a magyar áruk hathatós marketingtámogatásban részesüljenek. Az árak alakulása Miskolc (ÉM) - A fogyasztói árak tavaly átlagosan 6,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban (2003- ban átlagosan 4,7 százalékos volt az árnövekedés). Ezen belül az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 6,5 százalékkal emelkedtek a megelőző évhez képest, de jelentős szóródás figyelhető meg. A sertészsír 18, a cukor 16, a sertéshús 14, a kenyér 15, a párizsi, a kolbász 5, a rizs 9, míg a házon kívüli étkezés 10 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 0,6 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint 2003-ban. A mezőgazdasági termékek 2004. évi árindexe 5,4 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző évi. A növénytermesztési és kertészeti termékek ára átlag 13,8 százalékkal csökkent, az élő állatoké és állati termékeké 3,9 százalékkal nőtt 2003-hoz viszonyítva. Piacon belül is vannak jelentős árkülönbségek, de megyénk egyes piacain még jelentősebbek az árkülönbségek. (Fotó: végh) Vesztésre áll a hazai portéka ■ A magyar termelőket lassan a hazai piacról is kiszorítják a külföldi gazdák. Miskolc (ÉM - OlKa) - Együnk naponta háromszor zöldséget, gyümölcsöt egészségünk érdekében - szoktuk hallani a különböző akciókban, felhívásokban. Hogy milyen gyümölcsöt és zöldséget, az ma már nem kérdés, legfeljebb az, hogy honnan való termékeket. Ugyanis a hazai mezőgazdasági termelők szép lassan kiszorulnak saját piacukról és vereséget szenvednek a külföldi árukkal szemben, amik olcsóbban és sokszor jobb minőségben kerülnek a hazai boltok, piacok polcaira, ládáiba. Pedig a miskolci Búza téri kereskeW....................... A vevők nem is tudják, hogy a piacon magyar vagy spanyol, marokkói, szlovák terméket vásárol-e. Turnyánszki János dők bevallása szerint a termékek többsége nem magyar eredetű, de ez szerintük nem érdekli a vevőket. Banán folyamatosan kapható a piacokon (Fotó: Ádám János) /%- A fogyasztók azt látják, hogy egy-egy termék soha nem volt még hazánkban olcsóbb, mint uniós csatlakozásunk óta. Korábban elképzelhetetlen volt, hogy két kilogrammos kiszerelésű burgonyát 200 forint alatt vehettek volna meg, most ezt egyik hipermarketben negyedáron kínálták - jelezte dr. Turnyánszki János, a MÉSZ megyei elnöke. Kiszoruló magyarok Az adatok tanúsága szerint paradicsomból például 13 ezer tonna érkezett az országba tavaly, míg az export kevesebb volt 400 tonnánál. A hagymánál a 12 ezer tonna importtal szemben áll 300 tonna export. A külföldi termékek olcsóbbak, jobb minőségűek és még beszerezni is olcsóbb őket a hazaiaknál. Hogy miért? - a szakember szerint ennek több, összetett oka van. A két legfőbb, hogy magas az áfa és a különböző adók, járulékok mértéke, ami miatt nem tud a magyar termelő versenyképes lenni, a másik pedig, hogy hazánkban sokkal szigorúbbak a feltételek, mint más országokban. Ennek persze szintén jelentős költségvonzata van. Viszont pont emiatt - tartja a szakember - nem igaz, hogy az importtermékek jobb minőségűek lennének a hazainál.- A vevők sajnos nem azt nézik, hogy milyen a termék minősége, hanem, hogy milyen áron kínálják azt. így az úgynevezett hungarikumok is elvesztik a jelentőségüket. Aki első osztályú árut akar, az megveszi, ehhez megfelelő, tetszetős csomagolás kell, míg aki ezt nem engedheti meg magának - s ez megyénkre fokozottan igaz -, megpróbálja a lehető legolcsóbban beszerezni a terméket, vagyis importot vásárol - jelezte Turnyánszki János. ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁRVÁLTOZÁS Összehasonlító Miskolc (ÉM) - Az Agrár- gazdasági Kutató Intézet Piac- árinformációs Szolgálata vidéki nagybani piacok leggyakoribb zöldség-gyümölcs termékeinek árait hasonlította ösz- sze: Miskolc, Debrecen, Kecskemét és Szeged piaci árait vizsgálták 2004. 41. hetében. A kiválasztott zöldségtermékek (paradicsom, pritamin paprika, kígyó uborka, cukkini, cékla, kelkáposzta, zöldbab, vöröshagyma) árait tekintve Miskolc szinte minden tételnél alulmaradt, pontosabban a legdrágábbnak nálunk találtattak. Egyedül a kígyóuborka és a zöldbab tekintetében voltunk „csak” a második legdrágábbak. Gyümölcsök esetében is szinte mindenhol elsők, viszont az intézeti összehasonlítás tanúsága szerint a csemegeszőlőt illetően messze a legolcsóbb város vagyunk. Csak az H Sok hazai termelő vesztét okozza az unióból beáramló olcsó importélelmiszer... Miskolc (ÉM - OlKa) - A határok megnyitása óta a mezőgazdasági termelők és élelmiszer-ipari üzemek egyre nagyobb aggodalommal tekintenek a piaci változásokra, nem oktalanul. Nőtt és csökkent- Az uniós csatlakozással a mezőgazdaság szereplői a kánaán elérkezését várták, ehhez képest pont a ellenkezője történt a tekintetben, hogy a piacok megnyitása jelentős versenyhelyzetet teremtett. Ez megyénkben is érezteti hatását, ugyanis sok termelő szűkítette gazdaságát, néhányan tönkrementek - jelezte kérdésünkre Németh László, a megyei FM-hivatal főkertésze. - Számos országban sokkal olcsóbban termelik meg a zöldséget-gyümölerősek állják a versenyt... csőt, így tavaly például a gazdákon maradt a hagyma, a burgonya, míg gyümölcsöknél egy-egy fajta felvásárlási ára nem volt megfelelő, így sokan le sem szedték azokat. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a csatlakozás előtt, 2003-ban folyó áron számolva 646 millió euró értékben érkeztek élelmiszerek, italok és dohányáruk az Európai Unióból, miközben Magyarország 1222 millió euró értékben exportált hasonló termékeket a 15 tagállamba. Tavaly a régi uniós országokból származó import 1037 millió euróra ugrott, miközben az oda irányuló magyar agrárexport ennél jóval kisebb mértékben bővült. Fontos változások Az adatokból kiderül az is: a boltokban kapható hús és hús- készítmények jelentékeny része már nem magyar eredetű. Az élőállatimport ugyanis 2003-hoz képest tavaly 423 százalékkal, a húskészítmény-behozatal pedig 192 százalékkal nőtt. Más- félszeresére bővült a gabona- és gabonakészítmény-, a cukor- és a dohányimport, míg tejtermékekből 120 százalékos import- növekedést regisztráltak. A KSH kimutatása szerint a régi uniós tagok Magyarországra irányuló élelmiszer-eladása 130, az újaké 145 százalékkal nőtt. A magyar agráriumnak alapvető változásokra van szüksége, hogy állni tudja a versenyt az uniós termékekkel, aminek egyik lépcsőfoka, hogy lemorzsolódnak a versenyképtelen vállalkozások, vagyis amit a politika nem tett meg éveken keresztül, azt a piac rövid idő alatt lerendezi - vélik szakemberek. Zöldség-gyümölcs helyzet a megyében Termések (tonna) termelők összesen Ebből egyéni gazda <N Gazdasági szervezet ^2000 1! 2003 w <5 m fp Gazdasági egyéni szervezet gazda Grafika Észak-Maqyarorszái
