Észak-Magyarország, 2005. április (61. évfolyam, 75-100. szám)
2005-04-15 / 87. szám
2005. április 15., péntek ÉSZAK BEVÁSÁRLÓKŐRÚT /7 *£a/gvelo. SZLOVÁK//, Kassa 88 km f Miskolc ÁÉ • -----M Ungvár 181 kim lm f Nagyvárad ‘'Írország Távolságok Miskolctól JEGYZET Oda megyünk lakni... Györke László__________ gyorke@kelet.szon.hu Uda megyünk lakni, ahol tejet kapni - jut eszembe a mondóka. Mi is oda megyünk, ha nem is lakni, de legalábbis (be)vásárolni, ahol mindent jóval olcsóbban kapni. Újabban igen népszerű célpont lett Ukrajna, azon belül is Kárpátalja, pontosabban közvetlenül a határ menti települések boltjai, szupermarketjei, benzinkútjai. Aki mostanában Ukrajnába akar utazni kocsival, jól gondolja meg, mikor vág neki, mert hétköznapokon a nap második felében, hétvégén pedig egész nap nagy a tumultus a ha- tárátkelőkön. Nem csoda hát, hogy a határ- förgalom ukrán viszonylatban csaknem negyedével több, mint az elmúlt években volt. A áruellátás gyökeres javulása Ukrajnában természetesen összefügg a nagy multinacionális cégek megjelenésével. Ugyanakkor sok, jó minó'ségű hazai termék is megjelent a piacon. Az árak, melyeket összehasonlító táblázatunk is mutat, úgy gondolom, önmagukért beszélnek. Viszont hozzá kell tenni, hogy a helybeli emberek számára ezek az árak igen magasak. A magyar bevásárlóturistának a valutaárfolyamból adódik az olcsóság. Elsó'sorban az üzemanyagé, hiszen annak ellenére, hogy az utóbbi nőnapokban Ukrajnában is gyakran emelték az árakat - elsó'sorban a gázolajét -, még mindig a magyarországinak az egyharmadáért tankolhatunk odaát. Ráadásul - amióta az Európai Unió tagországa vagyunk tíz liter üzemanyagot kannában is hozhatunk magunkkal. Azon sem lehet csodálkozni, hogy sokan kartonszám hozzák a sört, az üdítőket. Persze, van néhány delikátesz is, ami ugyan nem szerepel a toplistákon, viszont nálunk nem kapható, mint például a (nyersen) füstölt halak széles választéka. Az sem meglepő - anno a határ innenső oldalán is működött hogy kis falvakban (például Asztélyban) nonstop nyitva tartó boltok, a városokban (Ungváron, Beregszászban) pedig új szupermarketek nyíltak, dugig áruval. Miért ne járhatna néha a vásárló is jól? (Fotó: Balázs Attila) Bevásárlócédula Egyes termékek megközelítő ára az adott városban, forintra átszámítva Kassa Ungvár 243-281 Finomliszt (kg) Kristálycukor (kg) Sertéscomb (kg) Sertéskaraj (kg) Marhacomb (kg) Egész csirke (kg) Csirkecomb (egész, kg) Filézett csirkemell (kg) Fényezett rizs (kg) Kocka* margarin (kg) Tojás (db) Pörkölt kávé (kg) Kakaópor(kg) Krumpli (kg) Tejcsokoládé** Sertésmájkrém (doboz) Benzin (95-ös, ólmozatlan) Cázolaj Palackos gáz 21 ásványvíz 21 üdítő (Coca-Cola) 1 ü. (0,51) sör *mint a Rama margarin 250-280 75-286 *kilogramm Grafika és forrás: Észak-Maqyarotszág A piacon (időnként) alkudni is lehet (Fotók: Balázs Attila) Egy kis számtan ■ Gondolatban most bevásárolunk - mindenből a legolcsóbbat vesszük... Miskolc (ÉM) - Csehszlovákiából Botas (akkor az márkásnak számított a Dorkó mellett!) sportcipőt, gyermekholmit, játékot és iskolaszereket hoztunk. Romániába lakástextilért volt érdemes menni, Kárpátalján a szovjet időkben fillérekért lehetett könyvet kapni. „Jugóból” hoztuk a Fa szappant és a műanyag szandált, ott hurkolták a legszebb bordás mintás nájlondzsörzét. Ugye, nem is volt olyan rég?! Az itt látható táblázatban igyekeztünk olyan cikkek árait összegyűjteni, melyek a napi bevásárlólistán a leggyakrabban szerepelnek. Talán sokan most gondolatban bevásárolnak, számolgatják, mit hol érdemes beszerezni, mennyit lehet egy ilyen körúttal megtakarítani. Az ilyen összehasonlítás, persze, mindig torz is egy kicsit, hiszen nem egyformák a jövedelmi viszonyaink. A bőségesebb kínálatért Nem is olyan rég még pult alól vásároltunk a piacokon... ■ Nem csak azért járunk a szomszédba vásárolni, mert a „szomszéd fűje zöldebb". Miskolc (ÉM) - Milyen jó is volt valamikor a Zsarnai, ahol parkolót egy-egy nyüzsgős napon már nem találtak a későn érkezők, s amikor a Zs-s buszra alig lehetett felférni. A Zsarnai fénykorában az ember kézzel-lábbal mutogatva alkudozott perceken keresztül az árussal, aki persze kitartotta a portéka árát, de a vásárló sem akart fizetni annyit, így otthagyta az árust, aki végül úgyis utána ment. Ma már ez ritka, mint a fehér holló, mármint nem az alkudozós vásárló, hanem a vevő után szaladó árus. Száz forint - átlag ennyit engednek, további próbálkozásra már csak rázzák a fejüket az árusok a fénykorában ZS-Cen- ternek is emlegetett piacon. Ahova azért sem éri már meg kimenni, mert elég elmenni Miskolc belvárosába, hogy hasonló áron kapjuk meg a hasonló minőségű termékeket. Máshol Ma már piacolni máshova járunk, Nyíregyre vagy a fővárosi piacokra, de sokan Ukrajnába mennek megyénkből, mert hogy az tényleg megéri sok termék esetében, s ha már ott van a magyar, meg is tankol. Románia esetében hasonló a felállás, ott cukor, mosópor, ruházati termékek, bőrcipők vezetik a külföldieknek eladott termékek listáját, ám megyénkből a nagyobb távolság miatt mégis kevesebben mennek, vagy úgy időzítenek, hogy egy hosszú hétvégét is eltöltenek ott. S itt van Szlovákia, ahova nem piacolni megyünk, de szívesen körbenézünk, mert sok szép hely található a határ túloldalán, kezdve Kassa főutcájával, ami szerkezetében hasonlít a miskolci sétálóhoz, csak éppen (sajnos) szebb, mint a miénk. S persze vannak boltok, amelyek nem kínaiak, az ottani sétálón ugyanis ilyet nem látni, mivel bevásárlóépületekbe kapnak helyet a távol keleti termékeket forgaknazók. Viszont vannak világmárkák, amelyek általában olcsóbbak, mint Budapesten. A másik oldalon Nem ritka, hogy Ausztriába autóznak megyénkből, ugyanis aki szezonra akar bevásárolni, annak érdemes kilátogatnia. Becsben például nagyon sok jó minőségű termékhez meglepően kedvező áron juthatunk hozzá, s a méretválaszték is sokkal bőségesebb, mint Magyarországon. MEGKÉRDEZTÜK: Szokott-e a határon túl vásárolni? T alán ha kétszer voltam Ukrajnában, nagy fantáziát akkor sem láttam benne, és most sem. Elképzelhető, hogy azoknak megéri a rendszeres kinti bevásárlás, akik ezzel foglalkoznak, de a magamfajta átruccanónak ez sok kényelmetlenséggel, idegességgel járhat. Bár sok áruféleség lényegesen olcsóbb, engem nem csábít ez a fajta bevásárlás. BergovAn János KARBANTARTÓ A z a véleményem, hogy aki ezt csinálja, annak biztosan megéri. Úgy tapasztaltam, hogy a jó minőséget odakint is meg kell fizetni, inkább a silányabb cuccok az olcsóbbak. Már odakint is egyre több a kínai üzlet, lényegében ugyanaz kapható, mint itthon. Emiatt nem is nagyon járok ki. Jó lenne, ha az árakkal lépést tartana a pénzünk! Zakar IstvAnné LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ K onkrét bevásárlási céllal nem járok ki sem Ukrajnába, sem Romániába. Tudomásom szerint a megyéből sokan élnek e lehetőséggel, mert azért lényeges árkülönbségek vannak a kinti és a hazai árak között. A minősége is jó a kinti portékáknak, legyen az mosópor, cukor, ruházati termék, stb. Romániában például jó cipőket lehet kapni. Pócsi András MŰSZAKI VEZETŐ E gy évtizede Budapesten élek, de gyakran hazalátogatok Nyíregyházára, amelyet még most is jobban kedvelek, mint a fővárost. Ám meglepődve tapasztalom, hogy az itteni belvárosi üzletek szinte teljes egészében a kínaiaké lettek. Több nyíregyházi ismerősöm is él az úgynevezett bevásárlóturizmus adta lehetőséggel, állítólag megéri. Kökényesi Éva PR-menedzser V alamikor régebben, még néhányszor át is néztem Ukrajnába, hogy az ottani lényegesen olcsóbb üzemanyagból megtankoljak. Ám úgy találtam, hogy nekem ettől sokkal nem lesz vastagabb a pénztárcám, emiatt már nem is járok ki. A kinti árakat is csak hallomásból ismerem, többen azt mondják, megéri ott vásárolni. Én nem élek vele. Buda Csaba taxis
