Észak-Magyarország, 2005. április (61. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-09 / 82. szám

f>T7T|w ww.bopn.hu http://emtrppek.boon.hu Első magyarországi látogatása 91 (DOC 53 kB) Második magyarországi látogatása 96 (DOC 29 kB) Közös ima II. János Pál pápa koporsójánál Egy hiteles ember Kiss László laszlo.kiss@eszak.boon.hu M atalmas népvándorlást, nem szűnő médiafigyelmet hozott II. János Pál pápa halála. Aligha gondolhatjuk, hogy csak a hithű katolikusok azok, akik a figyelő em­bermilliók számát óriásira duzzasztották az elmúlt napokban. Bizonyosan közrejátszott a hatásban a természetes emberi kíváncsi­ság is, hiszen a pápa halála, temetése tör­ténelmi esemény, amelynek most részese lehetett mindenki. De valahol másutt kere­sendő a nem csituló visszhang forrása. Ta­lán ott, hogy egy hiteltelenedé', értékrend­jét vesztő modern világban élünk, ahol ki­veszni látszanak a hiteles egyéniségek - a politika elfordítja magától az embereket, a morál süllyed. II. János Pál azonban kariz­matikus és hiteles egyéniség volt - egy modern pápa, aki tudta, hogy az egész vi­lágnak kell üzennie, nem csak a katolikus egyház hívőinek. Nemcsak tudta, hanem cselekedte is ezt, mégpedig egyszerű, közvetlen, emberi mi­voltával, közel hozva a pápaság intézmé­nyét minden földi halandóhoz. A halálá­hoz vezető út is emberségében tette még inkább elfogadhatóvá, tisztelendővé mind­annyiunk számára. Jó, hogy itt volt közöttünk ez a nagysze­rű ember - s távoztával nem egyszerűen egy kiváló pápától búcsúzunk. Hanem egy olyan embertől, aki puszta létével, egyéni­ségével segített élhetőbbé tenni az egész világot. 2005. április 9., szombat A lengyel származású pápa honfitársai zászlókkal A Szent Péter tér madártávlatból Kétszer is ellátogatott a társadalmi átalakulás ne- \ hézségeivel küzdő Ma- I gyarországra, és e szá- 4 munkra különösen fontos időszakban segítette ha­zánk erkölcsi megújulá­sát, hozta el hozzánk üzenetét: „A béke ne­ve igazságosság, szolidaritás és szeretet”. Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke II. János Pál halálával a XX. század egyik leg­nagyobb humanistája tá­vozott el közülünk. Egy olyan ember, aki értette a szegénység, nyomorú­ság, kitaszítottság ezer hangon megszólaló nyel­vét. Eltávozott egy modem, nagyformátumú államférfi. Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök A demokrácia és a sza­badság rendíthetetlen hí­veként bátorításával, taní­tásával nagy erőt adott a magyar népnek - hívők­nek és nem hívőknek egyaránt - a rendszervál­tozás folyamata nehézsé­geinek leküzdéséhez. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke A II. János Pál a kom­munista világban azt mondta ki, hogy ne félje­tek, mert mindannyiatok­nak joga van az Istenhez, a hithez, az emberi jogok­hoz, az emberi méltóság­hoz, és ha nem féltek, akkor sikerülni fog felépíteni egy emberségesebb világot. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Hosszú aggódást Búcsú II. János Pál pápától I V* w Az adja az igazi reményt, amit II. János Pál képviselt. Tehát a hitnek, a hiten alapuló optimizmusnak az öröksége. Erdő Péter, bíboros ff (Fotók: EPA) zárt le a halálhír Bassid al Ássad, szíriai elnök (balra) Kofi Annán, az ENSZ főtitkára ■ Több hete érkeztek a hírek II. János Pál beteg­ségéről, végül válságos egészségi állapotáról. Miskolc (ÉM) - Egészen ad­dig, míg múlt pénteken már az volt kiolvasható a diplomatiku­san megfogalmazott hivatalos közleményekből: a katolikus egyházfő halála igen közel lehet. A legnyilvánvalóbb utalás er­re az volt mikor bejelentették: feladták neki az utolsó kenetet (más kifejezéssel „a betegek ke­netét”), valamikor csütörtökön, a következő 24 órában pedig sor­ra jöttek a hírügynökségi jelen­tések, a szív leállásáról, vérmér­gezésről... Ellentmondásos hírek Április 1-jén a pápa agóniá­járól írtak a „legközelebb” lévő olasz lapok. A következőkben szaporodtak az ellentmondásos információk, részben a folyamat visszafordulásáról, a helyzet ja­vulásáról - mindenesetre pén­tek késő estére már olyan hír is napvilágot látott, amit világ­szerte nem kevés sajtótermék vett át: hogy a pápa már nem is él. Ezt szombaton délelőtt cáfol­ták, ismét jobbulásról lehetett hallani, majd aznap, ugyancsak késő este befutott a végső, hiva­talos hír a halál immár biztos beálltáról. Ezt azokban az órák­ban már-már borítékolni lehe­tett, hiszen a vatikáni procedú­ra szerint a pápa halálát beje­lenteni hivatott főpapot beren­delte a Szentszék. Országos gyásznap A következő napok helyszíni beszámolói eladdig az egyház­fő felépüléséért imádkoztak, et­től a pillanattól fogva pedig gyá­szolták II. János Pált. Vasárnap lévén a templomokban világ­szerte megemlékeztek az el­hunytról - hétfőn volt a Magyar Katolikus Egyház központi, gyászmise keretében tartott megemlékezése; aznap megkon- dították a harangokat, gyászlo­bogókat helyeztek el az egyhá­zi épületeken. Mohammad Katha- A lengyel Szolidalitás vezető- Mádl Ferenc köztár- mi, iráni elnök je, Lech Walesa sasági elnök (balra) Tony Blair brit kor- Abdullah jordán király, mányfő is a feleségé- és felesége, Rania vei érkezett királynő Hamid Karzai, Afga­nisztán elnöke és Son- ja norvég királynő A középső sorban Jacques Chirac francia és Geroge W. Bush között feleségeik, míg az alattuk lévő sorban a spanyol királyi és Sophia (balra) mellett a dán királynő, Margaret és férje Henrik POLITIKUSOK, URALKODÓK A TEMETÉSI SZERTARTÁSI ,,, yj Jj’j y. 5 ffTJ. 5’TFjJ Vatkiánváros (MTI) - A Szent Péter téren több mint dók, az egyenes tv-közvetítés révén a világon több milliárd figyelemmel a szentatya temetési szertartását. A politikusok helyet - többek között, George Bush amerikai elnök, Tony mányfő, Gerhard Schröder német kancellár, I. János Károly Jacques Chirac francia elnök, Mádl Ferenc magyar Viktor Juscsenko ukrán elnök és James Harvey püspök Gyurcsány Ferenc, Magyarország miniszterelnöke (jobbra) Félárbocon II. János Pál emléké­re félárbocra enged­ték a Magyar Köz­társaság állami lobo­góját pénteken az Országház előtt. A magyar kormány a pápa temetésének napját nemzeti gyász­nappá nyilvánította. Ennek megfelelően reggel 9 órakor Bu­dapesten, a Kossuth téren elhangzott a Himnusz, és katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd a Szózat hangjai mel­lett félárbocra en­gedték a nemzeti lobogót. (Fotó: MTI) Névjegy ff-.-:/.'..-;.;,:-,,':.1 A következő napokban Nem sokkal később Rómában bejelentették, hogy a temetés idő­pontja péntek, délelőtt 10 óra. A következő napokban az új­ságok hasábjain a világ számos államának, illetve egyházának vezetői részéről olvashatók vol­tak a néhai Karol Wojtyla éle­tét, munkásságát, hitvallását, az általa képviselt szellemiséget és diplomáciai elveket méltató nyi­latkozatok - a egyöntetű hely­zetértékelést néhány, a fentiek­kel szembenálló vagy enyhe kri­tikus hangokat is megfogalma­zó közlemény ellenpontozza. II. János Pál született: mint Karol Wojtyla, 1920- ban a lengyelországi Krakkóban 1946-ban szentelték pappá 1964-ben avatták Krakkó püspökévé 1967-ben bíborossá 1978-ban pápává választották, fel­vette a II. János Pál nevet 1981-ben érte a legsúlyosabb fizikai támadás: a római merénylet egy török fanatikus tette kis híján az életébe került, ő maga megbocsá­tott támadójának 1992-töl különböző súlyos betegségeket állapítottak meg az orvosok: rákot, mely továbbterjedt, később Parkinson-kórt; többször esett át komoly műtéteken; egészsége rosszabbra fordulása egy­házfői, illetve kiterjedt diplomáciai munkáját is mind nehezebbé tette 2004. március 14-én jött el a napja, hogy azt túllépve a pápaság történetében a hivatalát harmadik leghosszabb ideig betöltő katolikus egyházfőjévé váljon ■ Egyházi és világi méltó­ság jelenlétében került sor a Vatikánban II. János Pál gyászszertartására. Vatikánváros (MTI) - 10 óra után néhány perccel 12 feketébe öltözött férfi hozta ki az elhunyt szentatya ciprusfa koporsóját a bazilikából, és helyezte a temp­lom bejárata előtt felállított oltár elé. Eközben a kórus a Requiem aeternam dona eis Domine (Adj néki örök nyugodalmat, Uram) éneklésével vezette be a három­órásig tervezett szertartást. A koporsóra ráhelyezték az Új Testamentum kinyitott példányát, miközben az oltártól jobbra elhe­lyezkedő világi méltóságok feláll­va tisztelegtek az elhunyt szent­atya emléke előtt. Az első könyör­gést az elhunyt szentatya leikéért Eduardo Martínez Somalo spanyol bíboros, a Vatikán kamarása mondta. Ezután felhangzott a 12. zsoltár, majd először spanyolul, majd angolul hangzottak el rész­letek az Újszövetségből. A gyászmise főcelebránsa, Jo- seph Ratzinger bíboros, a kardi­nálisok testületének dékánja ezután homíliájában emlékezett az elhunyt szentatyára. Az apostoli hitvallás, a Credo elimádkozása után 14 személy Krisztus testét és vérét jelképező kenyérrel és bor­ral járult Ratzinger bíboros elé. A gyászmise főcelebránsa megtömjé- nezte az áldozati adományokat, körbejárva a négysarkú oltárasz­talt, amely a világ négy égtáját jel­képezi. Ezt követő eucharisztikus imájában a bíboros megemlékezett az összes szentről és a katolikus egyház valamennyi élő vezetőjéről. Zúgó taps Az Úr imájának (Miatyánk) elimádkozása után tömeges ál- doztatásra került sor, amelynek során több száz zarándok vette magához a szent ostyát különbö­ző bíborosok kezéből. Az ezt kö­vető végső búcsúztatás alatt előbb a római katolikus méltó­ságok, majd az unitus keleti ke­resztény egyházak legfőbb méltó- -ságai vettek búcsút I. János Pál­tól. Liturgiájuk és zsoltárjaik gö­rög nyelven hangzottak el. Érde­kes közjáték gyanánt a tömeg hat percen át zúgó tapssal tisztelgett a szeretett egyházfő előtt, megakadályozva Ratzinger bíbo­rost a ceremónia folytatásában. A zarándokok ütemes Giovanni Paolo (János Pál) és Santo (szent) skandálással nyomatékosították a számos transzparensen látható kí­vánságot: Santo subito! - azaz a néhai pápát „azonnal avassák szentté". Ratzinger ezután latin nyelvű könyörgésében Szűz Má­ria kegyelmébe ajánlotta II. János Pál lelkét. Ezután szenteltvízzel meghintette, majd tömjénfüsttel beszentelte a ciprusfából készült koporsót. Eközben a Sixtus-kápol- na kórusa zsoltárokat énekelt. A szertartás utolsó aktusaként a 12 feketébe öltözött férfi ismét a vállára vette a koporsót, és a zarándokok tapsától kísérve be­vonult vele a Szent Péter-bazili- kába. Ott zárt körű ceremóniá­val, az altemplomban helyezik végső nyugalomra a lengyel szü­letésű egyházfő holttestét. http:7tKittjppelGbwn.hii ' Joseph Ratzinger bíboros szentbeszél II. János Pál-pápa temetésén (DOC 29) ,v A temetés számokban Pápák a huszadik században j I -J i- II. János Pál pápának a temetése az utóbbi 57 év legnagyobb szabású gyászszertartásainak egyike volt- A katolikus egyházfő temetésén négy király, öt királyné, továbbá legkevesebb 70 államfő és minisz­terelnök vett részt a mintegy 2500 előkelőség soraiban- Legkevesebb kétmillió hívő látoga tott Rómába, hogy nyomon követ hesse a szertartást- Százezrek lepték el a Szent Péter teret ___________________________- A Vatikán körüli utcákban és te reken, valamint a zarándokok más gyülekezési helyein - például a Colosseumnál - összesen 27 hatal más kivetítőn lehetett követni a szertartást __________________- Róma utcáin és terein 15 000 ezernél több rendőr, csendőr és katona teljesített szolgálatot- A pápa elhunyta óta naponta 500 000 liter ásványvizet osztottak szét a tömegben- A zarándokok a város különböző pontjain 3500 mozgatható toalettet használhattak- Á temetéséről mintegy 3500 akkreditált újságíró tudósított XIII. Leó (Gioacchino Pecci gróf) 1878. február 20. - 1903. július 20. X. Szent Pius (Giuseppe Sarto) 1903. augusztus 9. - 1914. augusztus 20. XV. Benedek (Giacomo della Chiesa márki) 1914. szeptember 3. - 1922. január 22. XI. Pius (Achille Ratti) 1922. február 6. - 1939. február 10. XII. Pius (Eugenio Pacelli) 1939. március 2. - 1958. október 9. XXIII. János (Angelo Giuseppe Roncalli) 1958. október 28. - 1963. június 3 VI. Pál (Giovanni Battista Montini) 1963. június 21. - 1978. augusztus 6. I. János Pál (Albínó Luciani) 1978. augusztus 26. - 1978 szeptember 28. II. János Pál (Karol Wojtyla) 1978. október 16. - 2005. április 2.

Next

/
Thumbnails
Contents