Észak-Magyarország, 2005. március (61. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-05 / 54. szám
2005. március 5., szombat ísim-ma&vadorsMg é KULTÚRA /6 RÖVIDEM • Páholy-parti. A Miskolci Páholy tagjainak rendezvénye lesz ma este a miskolci teátrumban. A színház támogatói John Stein- beck: Egerek és emberek című színművét tekintik meg, majd az előadást követő parti programjában a XX. század elejei amerikai hangulatot idézik számukra. Galántai-kötet Budapest (ÉM) - Új kötette] jelentkezett nemrég a lapunkban is rendszeresen szakértőként megszólaló Galán- tai Zoltán. A Budapesti Műszaki Egyetem tudománytörténésze (több szépirodalmi mű szerzője) ezúttal szakterületén belül maradt, és a kiadvány alcíme szerint „A távoli jövő kutatása” adta témáját; címe: Majdnem az örökkévalóságig. Belga, a Balkan Fanatik és a Djabe Miskolc (ÉM) - A Belga, a Balkan Fanatik és a Djabe zenél március 11-én, jövő pénteken este az Ady Művelődési Házban. A három eltérő stílust - groteszk hip- hop, elektronikus főik, illetve világzenei dzsessz - képviselő együttes közös fellépése érdekes stílusvegyítést jelent; utóbbi kettő ráadásul ritka vendég ebben a régióban. Az este nyolcas kezdés előtt nyitás hétkor, jegyek a helyszínen válthatók. Bátor Tamás fesztiváligazgató Ismét opera Miskolc (ÉM) - Sajtó- tájékoztató keretében mutatják be március 9-én a „Bartók+Bel canto 2005" Miskolci Nemzetközi Opera- fesztivál programját a Magyar Állami Operaházban. A tájékoztatón részt vesz dr. Bozóki András kulturális miniszter, a rendezvény fő mecénása ,is. Az idén immár ötödik alkalommal rendezi meg Miskolc az egyre nagyobb sikernek örvendő operafesztivált, mely azzal a céllal született, hogy a várost és térségét bekapcsolja a nemzetközi kulturális élet vérkeringésébe. A „Kelet kapujában" világjáró magyar énekesek, a legnagyobb operasztárok és Kelet- Közép-Európa legnevesebb művészei lépnek föl évről évre. 2005. június 11-25. között Bartók mellett Bellini, Donizetti és Rossini muzsikája csendül fel. Winchester+Hrutka a Rónaiban Miskolc (ÉM - HSz) - A Rónai Művelődési Központban ad koncertet Jamie Winchester és Hrutka Róbert. Habár Jamie Winchester és Hrutka Róbert több mint tíz éve zenél aktívan, a közös munkát csak 2001-ben kezdték meg. A duó most országos turnéra indult, amelynek egyik állomása március 9-én este 7 órakor Miskolcon, a Rónai Művelődési Központban lesz. Új Holnap-bemutató. Bemutatták az Új Holnap című, Miskolcon megjelenő folyóirat idei első számát a Miskolci Galéria Kondor Termében. A közreműködők között volt a Hassler énekegyüttes, Csorba Piroska és Fecske Csaba költők. (Fotó: Ádám János) Tánc: a kezelés csak tüneti ■ A táncművészet finanszírozása országos szinten sem megoldott - panaszolja a szakma. Miskolc (ÉM - HM) - A kép nagyon szomorú. Krámer György, a miskolci színház formálódóban lévő tánctagozatának vezetője summáz így a magyar táncművészet helyzete kapcsán. A táncművészek ugyanis - akárcsak tavaly - az idén is a minisztériumhoz fordultak, hogy rendezzék végre helyzetüket. Ám most sem történt érdemi előrelépés. Évente birkózás- Szakmai összefogás kellett volna a széthúzás helyett, és komoly javaslatok. Ez azonban nem történt meg. A minisztérium ígérget ugyan, de szerintem csak az időt húzza - mondja Krámer György, aki bevallja, az idén már nem látta értelmét, hogy részt vegyen a tárgyalásokon. - Amit a minisztérium adott: kettővel több Fülöp Viktor-ösztöndíjat osztanak az idén, s a Művészetek Palotájában száz előadást kaptak a táncművészek fellépési lehetőségként, ez 180 millió forint pluszt jelent. Mindez tüneti kezelés, arra jó, hogy megossza a szakmát. Akinek jut belőle, elégedett lesz, de ott van a többi együttes is... Krámer György szerint a szakma finanszírozása tisztázatlan. Az önálló vagy részben önálló társulatban dolgozó együttesek esetén (ilyen például a pécsi, s ilyen lesz a miskolci is) minden évben birkózás folyik, hogy mekkora összeget kapjanak az éves költségvetésből. Piaca is lenne Ha meghatároznák, mennyi a minimum, már más lenne a helyzet. A táncművészek másik csoportja a kőszínházi háttérrel nem rendelkező társulatok (mint Bozsik Yvette vagy Frenák Pál társulata), főként pályázatokból tartják fenn magukat. Nehéz úgy dolgozniuk, hogy az előző évben elnyert összegekből májusig nem látnak semmit. A harmadik csoport, a szabadúszók, nekik egyenesen borzasztó a helyzetük. Mindehhez hozzájárul, hogy a táncos pálya nagyon rövid, így nagyon is sürgős lenne a megoldást megtalálni - Pedig nemzetközi művészeti ágról van szó - jegyzi meg Krámer György. - Itt nincsenek nyelvi nehézségek, lenne piaca is a magyar alkotásoknak. adott az önálló tagozathoz, s nem is kellene sok pénz a létrehozására. Mégsincs róla szó. Amíg nem tudunk függetlenedni, addig zsákbanfutás, gúzsban táncolás az egész. Krámer György szerint fontos dolgok történnek most a városban, a városvezetés rájött, a kultúrán keresztül érdemes kitömi. Csak szeretném jelezni, jegyzi meg, hogy van egy nemzetközi műfaj, amely itt akar megszületni, s amely igen erősen hoz- záillik ehhez a gondolkodáshoz. Szinte kiált érte... Krámer György: egyelőre gúzsban táncolás az egész... (Fotó: Bujdos Tibor) Szinte kiált érte... Sok mindent meg lehetne helyben oldani, mondja Krámer György, lehetne példát mutatni. Ám nem úgy tűnik, hogy ez megtörténne.- Az önálló tánc tagozat már régi igény. Látszólag úgy tűnik, mintha lenne itt valami, hiszen minden évben van önálló előadásunk. Ám a színházvezetés jóindulatán múlik az életünk, ami egyébiránt meg is van. A belső szándékok, az emberi feltételek megvannak, az infrastruktúra is A táncszínház szűz területe S hogy mennyire van igény a táncművészetek iránt? A kortárs táncszínház még szűz terület Miskolcon. De az volt annak idején Győrben, Veszprémben is: most mindkét helyen tömegeket vonzanak az előadások. - Mi azon vagyunk, hogy legyenek előadások, évi kettőhöz mindenképp ragaszkodom. De elég nehéz úgy, hogy nincsenek függetlenített táncosaink, a tánckar tagjaként majd minden előadáson színpadon vannak. Ezenfelül próbálnak a táncprodukciókra. „A táncos szívós fajta - fogalmaz Krámer György. - De ezt nem használhatom ki a végtelenségig.” Seres Ildikó színművész tanítványai adják elő a Hókirálynő című mesejátékot. A bemutató sikere nyomán keletkezett igényt elégítik ki a miskolci Játékszínben, március 11-re és 12-re, délelőtt 11 órára hirdetett újabb előadásokkal (fotók: Kőhalmi Péter) NAPLÓ Dundiak, kerekdedek Serfőző Simon eszak@eszak.boon.hu tljünk egészségesen! Milyen jó is lenne! De hát rajtunk múlik? Rajtunk, vásárlókon? Netán a termelőkön? Kiken, hogy nem úgy élünk, ahogy kellene, s elvárható lenne? A tudomány bizonyítási kényszere lenne a háttérben, annak vagyunk áldozatai? A minden áron való fejló'dés hajszolásának? Én hajlandó vagyok az elkábítottságra is gyanakodni. Hiszen mindenki a szebb gyümölcsből, szebb zöldségbó'l szeret válogatni. Vagy szeretne. Nem vagyok kivétel én sem. S Úgy látszik azonban, hogy ennek ára van. S ez az ár a vegyszer, amivel kiirtjuk a férget az almából. Aztán a tápszer, amely tetszetőssé, formássá növeszti a paprikát, paradicsomot, már-már félméteres hosszúságúvá a retket. Nem látunk bele mit tartalmaz, esetleg milyen egészségre káros anyagokat. Valami van benne egészen bizonyos. Másképp nem lenne olyan az a gyümölcs, zöldség, mint amilyen. Másmilyen lenne! Formátlanabb, kisebb, színtelenebb. Mondjuk. Voltak évek, amikor apám valami miatt nem permetezte meg a tanyasi kert szilvafáit. Beletöró'dött, ha lehull a termés, akkor lehull. Hull! is beló'je szépen, fó'leg a férgese. Össze kellett szednem, ment a cefrébe, pálinkát fó'z- tünk belőle. De még akkor is maradt a fán. Mikor megérett, lehetett belőle a piacra vinni, lekvárt főzni. Ugyanígy volt az almával, körtével, más gyümölccsel is. Maradt ami maradt. De az egészséges volt, ízletes volt. Csakhogy ennek a világnak vége. A kiskertekben fellelhetjük még a nyomait, de ez nem számottevő. Maradtak a bevásárlóközpontok, vásár- csarnokok. Bennük a nagyüzemi módszerrel előállított termékek. Amire gyanakszunk ugyan - okunk is van rá! Lásd épp a napokban el- híresült marokkói paprikát de mert kelletik magukat, tet- szetősek, inkább értük nyílik meg a pénztárcánk, s kevésbé azokért a gyümölcsökért, amelyeket a piac másik végén kínálgatnak a nénikék, bácsikák. Pedig meglehet, jobban járnánk. Az ember azonban - kevés kivétellel - nem csak zöldségen él. Kell a levesbe hús is. S milyen jó lenne, ha az a jószág, amely a fazékba, üstbe kerül, nem tápon nőtt volna fel! Például a csirke-tyúkhús- nak nem halíze lenne. A halnak meg másmilyen, mint amilyet érezni szoktunk. Én tudom, mert olyan környezetben nőttem fel, milyen annak a csirkének az íze, amely bogarászik, füvet csipked. Nem olyan, nagyon nem, mint annak a csibének, ha megnő, amely a tojásból való kibújás után pár nap után elpusztul, ha nem kap tápot. S amelynek a húsát évtizedek óta teszik elénk az étkezdékben, vendéglátóhelyeken. Az ilyen - gyárilag előállított - jószágnak hiába adnánk füvet, vizes darát, nem enné meg. Nem ismeri, szokták mondani. Holott: nem veszi be a szervezete. Amúgy megtisztítva szépen néznek ki a hűtőpultokon. Dundiak, kerekdedek. Csak nem az igaziak. A tudomány segítségével művileg előállítottak. így fizetünk meg azért, hogy a látszattól hagyjuk magunkat elkápráztatni, becsapni. Az ipar meg tud vezetni bennünket. Az az érdeke, ha a miénk más lenne is. vW !|www. boon.hu--------------------------------rj lm:»;/emtippek.boon.hu —-1 Szerzőnk írásai. Serfőző Simon lapunkban megjelent további írásai letölthetőek, (doc 92 kb)
