Észak-Magyarország, 2005. március (61. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-30 / 73. szám
2005. március 30., szerda fSZAK EM-KEREKASZTAL /7 Miskolc, fejlesztés, stratégia Miskolc (ÉM) - Kerekasztal-beszélgeté- sünk a középtávú, miskolci városfejlesztési stratégiáról azt a célt szolgálta, hogy közelebb hozzuk olvasóinkhoz a Miskolci Egyetemen készült programot. A múlt pénteken - meghívásunkra - szerkesztőségünk vendége volt Szűcs Erika, Miskolc alpolgármestere, Piskóti István, a Miskolci Egyetem Marketing Intézetének igazgatója, Bodonyi Csaba építész, Barkóczi István, az Észak-magyarországi Munkaadói és Gazdasági Közösség elnöke, Várnagy Dávid, a Zöld Akció Egyesület munkatársa és Kolostori Gábor, több kulturális egyesület alapítója és tagja. Összeállításunk a beszélgetésen elhangzottak lényegét igyekszik visszaadni. Arra biztatjuk olvasóinkat, vegyenek részt az eszmecserében, amelynek tere az Észak-Magyaror- szág, valamint internetes portálunk, a Borsod Online. A témára rendszeresen visszatérünk, segítve azt a társadalmi párbeszédet, aminek az eredményeként jobb, szebb, élhetőbb lehet Miskolc. KRONOLÓGIA L "L A terv előzményei és következményei 1996: városfejlesztési stratégia 1999: Borsod-Abaúj-Zemplén megye fejlesztési koncepciója-2001: városi ingatlanfejlesztési és befektetési stratégia l2001: városépítési koncepció („előzőt veszi át") 2001-2003: Miskolc Fejlesztési Programja-2003: Nemzeti Fejlesztési Terv és operatív programjai-2004: észak-magyarországi régió területfejlesztési stratégiai programja —2005-2006: stratégiai program, projek- tálás, realizálási terv .2007-2013: pályázatkészítés —2007-2015: megvalósítás i (-2013: „főbb mutatókban el kell érni, |J lehetőség szerint meghaladni az unióéhoz közelítő országos átlagot" A TÉNYÉK Az ÉM-kerekasztal résztvevői (balról): Kolostori Gábor, Várnagy Dávid, Bodonyi Csaba, Szűcs Erika, Piskóti István, Barkóczi István A várost fejlesztő értékek ■ Az új városfejlesztési stratégia szerint Miskolc legyen a kultúra és a tudás városa. Hajdú Mariann mariann.hajdu@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - Miskolc olyan, mintha a gyerekünk lenne - igyekezett egy hasonlattal megfogalmazni Szűcs Erika alpolgármester, mi is az új városfejlesztési stratégia lényege. - Ha a gyerek jövőjéről beszélünk, sosem azt mondjuk, veszünk neki egy biciklit. Hanem azt szeretnénk elérni, hogy egészséges, sikeres, boldog legyen. így van ez a várossal is. A rendszerváltás utáni első stratégia 1997-ben született, s bár készült néhány új terv is, mindegyik inkább az emberek számára könnyebben megragadható fejlesztésekkel foglalkozik (repülőtér építése, parkok létrehozása). Addig a mostani stratégia (a korábbiak erényeit is integrálva) az értékek köré szerveződik. Miskolc legyen a „kultúra és a tudás városa” - fogalmaz. Törvényi kötelezettség Szűcs Erika mindezt azon a kerekasztal-beszélgetésen mondta, melyet szerkesztőségünkben tartottunk az új városfejlesztési stratégiáról. A koncepciót a városháza megrendelésére a Miskolci Egyetem készítette el. Szűcs Erikától megtudhattuk, a különféle pályázatokhoz elengedhetetlen a stratégia megléte, emellett elkészítése törvényi kötelezettség is. Piskóti István a tanulmányt készítő egyetem intézetigazgatója egyebek között kiemelte, a koncepció az egyéni életminőség javítását szolgálja. Megjegyezte, folyamatos tervezésről van szó, a megvalósításhoz szükséges források több százmilliárd forintot tehetnek ki. A stratégia megvitatásához meghívott vendégeink közül Barkóczi István a gazdasági vonzerőre, munkahelyekre, tisztességesen megfizetett dolgozókra helyezné a hangsúlyt. Bodonyi Csaba úgy látja, a stratégia megvalósulásához garanciákra van szükség. A módszertani garanciát az biztosítaná, ha a kis lépések taktikáját követve, mindig a következő részfeladatra koncentrálva valósítanák meg a stratégiát. Kell-e vezérfonal? Kolostori Gábor bírálta legélesebben a tanulmányt. Szerinte mintha csak sok meglévő kezdeményezést fűztek volna egybe, ám nincs megnevezve, mi a közös bennük. Jó lenne, fejtegette, ha megpróbálnának a szkeptikus miskolciaknak valamiféle lendületet adni, hogy állapotukból kimozdíthatóak legyenek. Szűcs Erika elárulta, bennük is felvetődött, szükség van-e vezérfonalra. Ám uniós módszertani szempontból el kellett szakadni ettől a gondol kodásmódtól. „A modern gondolkodás jellemzője - jegyezte meg -, hogy a gondolatokat szétszedjük, s újra, de másképp rakjuk össze”. Vagyis ha valami megvalósul a tervekből, újakat lehet abba átemelni. http://emtippek.boon.hu \> __J A tervezet. A tervezet prezentációja és vitaanyaga letölthető honlapunkról (PPT 382 kB, DOC 2080 kB) A program erényei és hiányosságai Szűcs Erika alpolgármester A fejlesztési stratégia azt üzeni, hogy Miskolc végre átlép a saját árnyékán, és egy új eszme mentén képes magát pozícionálni. Nem kell szégyellnie magát többé, hiszen az igényesség és az élni akarás városa akar lenni. Piskóti István intézetigazgató Új szakmai koncepciónak tartom a programot, mely Miskolc értékeinek ötvözetére épít. Működő mechanizmusokat akar létrehozni, egyéni stratégiákat támogató elgondolás. A város szereplőit, lakóit megszólító program. Bodonyi Csaba, a megyei építészkamara ELNÖKE A stratégiára azért van szükség, hogy a várost térítse vissza a szerves fejlődés útjára. A programnak a topográfiai és a társadalmi hagyományokra kell épülnie. Új identitás felé halad, akkor lesz eredményes, ha nyitottság jellemzi. Barkóczi IstvAn, az Észak-magyar- orszAgi Munkaadói és GazdasAgi Közösség elnöke A program erénye a több lábon állás. Jelenleg azonban nagy hibája, hogy nem az összes politikai párt egyetértésével született. Meglátásom szerint emiatt veszélybe kerülhet a stratégia folytonossága. Kolostori GAbor, több kulturális EGYESÜLET ALAPÍTÓJA ÉS TAGJA Csalódást okozott az anyag. Azt látom, van több fejlesztési terv, melyet a program felfűzött, de nincs egy határozott vonal, ami mentén az egész felépülhet. Rengeteg Miskolc-szlogent olvastam benne, ami szintén elbizonytalanít. VArnagy DAvid, az Ökológiai Intézet Alapítvány munkatársa Miskolc nem egy lény, amelyik megrázza magát, és felemeli a fajét, Miskolc 180 ezer ember, akik nem fogják a stratégia hatására azt mondani, hogy büszkék vagyunk... Elsőként valami látványos Miskolc (ÉM) - Hogy mikor és miben érzik majd először a miskolciak: új város- fejlesztési stratégiája van a városnak? Erre a kérdésre nehéz válaszolni, mondta Szűcs Erika és Piskóti István is. Ha elfogadja a koncepciót az önkormányzat közgyűlése, akkor akár tíz pályázatot is benyújthat egymás után a város. - Mindenképp valamiféle látványos városépítési projekt lesz mondta az alpolgármester. A stratégia irányvonalat jelent, jegyezte meg. A város- vezetés a döntései során figyelembe veszi, hogy beleilleszkednek-e az elfogadott stratégiába. A fejlesztések előkészítésénél is fontos, hogyan lehet a stratégiát érvényesíteni. Szűcs Erika szerint a lényeg: elindulunk egy irányba, ami megvalósul, megvalósul. Ha nem, csinálunk új projekteket. KIRAGADOTT MONDATOK Amikor szülőként a gyermekünk jövőjét elképzeljük, nem arra gondolunk, hogy legyen biciklije - hanem hogy legyen egészséges, boldog. Miskolc „gyerek" - minden nemzedéké, aki itt él és dolgozik. Szűcs Erika alpolgArmester ★ ★★ Miskolc nem más, mint a Miskolcon élők. A stratégia alapvető célja, hogy az egyéni életminőség növelése érdekében működjön, azt szolgálja. Piskóti István közgazdász ★ ★★ Legyen egy - kettő, három... - sajátos, rá jellemző iparága a városunknak; nem feltétlenül a kohászat. És legyen pénze az embereknek. Akkor jöhet a kultúra, a turisztika és a többi. Barkóczi István üzletember Kell egy cél - és egy első lépés. Egy irány, ami felé elindulunk. A város a mi gyermekünk - de a városnak vannak-e, lesznek-e gyermekei? Fia a fiatalok elmennek... Döntő feladat az itt tartásuk. Bodonyi Csaba építész ★ ★★ Ezt a tanulmányt én a környezet- védelem szemüvegén keresztül nézem. A mi bőrünkre is megy a játék... Várnagy Dávid ökológus ★ ★★ Átrágtam magam a 201 oldalnyi vitaanyagon. Rendkívül sokat vártam tőle, de csalódást okozott. Rengeteg sokféle szlogen van benne elrejtve. Sok apró gondolat egyvelege csak? Kolostori GAbor egyesületi szakértő Több százmilliárd kellene rá ■ A stratégia megvalósításának lehetséges költségei is szóba kerültek a beszélgetéskor. Miskolc (ÉM - KHE) - Több százmilliárd forint szükséges, hogy a városfejlesztési stratégia minden elképzelése megvalósulhasson - hangzott el lapunk fórumán. A koncepció készítői az összeget három forrásból kívánják előteremteni: pályázatok útján, önkormányzati pénzből, és vállalkozói tőkebevonás is szükséges. A program tartalmazza az egyes alprogramok költségigényét, bár ezek az összegek még nem véglegesek, csupán hozzávetőleges számok hangsúlyozta dr. Piskóti István intézményigazgató. A programok: A megújuló tudás városa (28 milliárd 300 millió forint). A megújuló kultúra és élmények városa (46 milliárd 80 millió forint), Megújuló versenyképesség városa (28,7 milliárd forint), Megújuló együttműködések városa (7, 12 milliárd forint), Az egyéni élet megújulásának városa (2,1 milliárd forint), és végül a Megújuló városkép, városarculat programja, ahol a táblázatban felsorolt feladatok mellett nem találunk költség- igényt, de Piskóti Istvántól megtudtuk, hogy becsült számítások szerint ennek magvalósításához körülbelül 200 milliárd forint szükséges. A megújuló kultúra és élmények városa program tervezett költségigénye* Milliárd forint Belvárosi vonzo- erö-fejlesztés ... nim Történelmi Avas Diósgyőri vár Tapolca- program Lillafüred-Bükk- “ ™ program Élménypark (Corba-tó) ’A program része a városfejlesztésnek
