Észak-Magyarország, 2005. március (61. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-26 / 71. szám
2005. március 26., szombat * * a r * 99 A legények csapatokban, nótázva járták a lányos házakat. Rendszerint a gémeskút mellett vederből öntötték a vizet a lányokra, majd bemenve a lakásba. a házigazdák megvendégelték őket. A lányos házaknál számontar- tották, hány csapat legény és kik öntözték meg a lányt. A locsolók ajándékként vöröshagymahéjjal festett tojást kaptak. Az asszonyokat délután öntözték meg a rokonok, szomszédok, ismerősök, rendszerint pohárból. Bán József néprajzkutató Gyöngytojás. Nagyné Sárkány Mónika tíz éve foglalkozik gyöngyfűzéssel. Húsvétra tojásokat készített. (Fotó: DA) LOCSÓVERSE: Egy tök, két tök, <K Van nekem egy lo ni van benne. Ha én 3, nagy sikoltás lenn* Ajtó mellett állok, 5. Ha nem adják párj lányával! Zöld a moha, zöld ! Megöntözlek házis Húsvét van, odakinn rr is,/ Adjanak egy ezrest, majd én is! *** Zöld erdőben jártam, k Az egyik kacsintott, idt ■k-kie Én még kicsi vagyok, v tudok./ Majd jönnek a danak azok. *** Ma van húsvét napja, i Melyben szokott járni i „Nem olyan a húsvét, mint korábban volt... Hogyan is sfuk ki? V. j< Miskolc (ÉM) - A hús magyar elnevezése onní ered, hogy a római katolikf egyház előírásai szerint kor szűnik meg a húsevési lalom. A IV. századtól ke: ve ugyanis általánossá az a szokás, hogy a húsv< nagy ünnepre 40 napos tel készültek a keresztény^ mivel az evangéliumok le sa szerint Jézus is 40 naff>' böjtölt a pusztában. A nagyböjt a hamvazószffi: dával kezdődött, amikor nyilvános bűnösök mezítl t és zsákruhában mentek templom kapujához, ahonn a püspök vezette be őket templomba. A bűnbán zsoltárok elmondása után 1 \ htette meg a fejüket, és a zsákruha évez- a bűnbánat jele. A Szerda innen kapta :!fét egybeesik a tava- legyenlőség termé- ünnepeivel, mely- e az újjászületés. 1582-ből származó ífzabályzat szerint a oldtölte utáni első fa esik: március 22. s 25-e közé. De mondja ki a niceai ározata is 325-ben. ljigk.boon.hu \—» 'i Wsvét ünnepe? (DOC 84 KB) IC Régi assz befe kerti fiák az á: valai ték i ' VENDÉGSAROK Keljünk fel hajnalban! Dr. Petrasevits Dénes Kislány, nagy tojás. A kereskedők mindent bevetnek, hogy mecjmak a leginkább befolyásolható „vásárlóréteget", a gyerekeket HÚSVÉT RÉGEN ÉS MOST Nagyszombat: az utolsó sonkaroham ■ Tonnaszámra fogyott a napokban a kötözött sonka, amit a legtöbb helyen akcióban kínáltak. Miskolc (ÉM) - Több boltban igencsak megcsappantak a sonkakészletek, de az utolsó nagy rohamot, vagyis a mait még állniuk kell a készleteknek, mivel a kereskedők arra számítanak, hogy sokan az utolsó pillanatban akarnak majd bevásárolni - ahogy történt az az elmúlt években is. A termék körül forog... Miután a húsvét kereskedelmi szempontból a sonka körül forog, minden bolt igyekezett akciósán kínálni a sonkatermékeket, ugyanis aki a húzóterméket a legkedvezőbb áron tudja adni, általában ott bonyolódik az egész ünnepi bevásárlás. Éppen ezért nem is találtunk kiugró eltéréseket az árakban, sokkal inkább tapasztalható a különböző kötözött sonkatermékek közötti árkülönbség. A közel egyforma árak mellett ugyanakkor minőségi eltérések jellemzőek. Árak és minőségek A boltok és a hentesüzletek 670-800 forint között kínálják a füstölt kötözött sonka kilóját, 800 forint körül adják a füstölt, főtt, kötözött pulykasonkát, aminél átlagban 100 forinttal drágább a főtt, füstölt, kötözött sonka, s közel ezer forint a füstölt tarja kilója. A legolcsóbban beszerezhető termék az a füstölt, kötözött lapockasonka, aminek kilóját a legtöbb boltban 539 forintért lehet megvenni. Csak a lepecsételt tojás megvásárlását ajánlják a szakemberek. A jelzés alapján nemcsak abban lehetünk biztosak, hogy jó minőségű terméket vásárolunk, hanem egészen az előállítóig nyomon követhetjük a tojás eredetét. Mindenképp érdemes magyar tojást venni - ez ugyanis bár 2-3 forinttal drágább, egészen biztosan jó minőségű és friss. Estig minden elfogy a boltok hűtőpultjairól(Fotó: Á.J.) ■ A húsvét megünneplése alaposan megváltozott mostanában, és nem is lesz olyan, mint korábban. Miskolc (ÉM - HSz) - Manapság a húsvét nemcsak a kereszténység egyik, ha nem a legnagyobb ünnepe, hanem a tavaszvárás fontos állomása is. Napjainkra az ünnep vallási jellege háttérbe szorult, szerepét más „funkciók” vették át. ■íTrafilíá'' f&w- főrfáV Bonn petrasevits@eszak.boon.hu /\hhoz, hogy húsvét napján meglássuk a föltámadás megközelíthetetlen fényében tündöklő Krisztust, tegyünk úgy, ahogy egyik görög katolikus ódánk fogalmaz: „Keljünk fel kora hajnalban és hozzunk balzsam helyett magasztaló éneket az Úrnak, és meglátjuk Krisztust, az igazság napját, ki örök életet áraszt mindnyájunkra". Megszentelünk ilyentájt sokféle ételt, emlékezve a betlehemi pásztorokra, akik a hagyomány szerint kis bárányt, juhot vittek a kis Jézusnak, s talán annak a tejével is táplálta őt az édesanyja, Szűz Mária. Az áldó imában szereplő tojás szintén az élet szimbóluma, a belőle kikelő kis- csibe ezért szerepel a képeslapokon is a zöld fűvel, amelyik ugyancsak a tavaszi megújulás, a remény és az élet jele. A bokorból kiugró nyúl szintén az életet, a sírból való kiszállást szimbolizálja, ezért szerepel az üdvözlőlapokon és csokinyusziként is kedvelt ajándék a locsolkodók- nak. A vízzel és illatos kölnivel való locsol- kodás szokása onnan ered, hogy az asszonyok illatos kénetekkel mentek Jézus sírjához, pótolni akarván az elsietett bebalzsa- mozást, s amikor nem találták a sírban Jézus testét, és az angyal szavát hallották, örömükben egymásra öntözték a keneteket. Tudományos magyarázat szerint amikor az asszonyok hajnalban mentek a tanítványoknak jelenteni, hogy üres a sír, a zaj miatt fölkelő jeruzsálemi férfiak az éjjeli edény tartalmát a nyakukba öntötték ki rájuk az ablakon, s hogy a kellemetlen szagtól megszabaduljanak, azért kenték be magukat, egymást a kénetekkel, örömükben „Feltámadt Krisztus" szavakkal köszöntve egymást. Lzt kellene most tenniük a locsolko- dóknak, amikor az ősi szokást modern változatban gyakorolva az illatos spray-kölni- vel öntözik meg a leányokat, hölgyeket és asszonyokat, a hajukra a fejük felett háromszor keresztet jelezve, a fenti köszöntést mondva. E gondolatokkal kívánok minden kedves hívőnknek és olvasónak kegyelemteljes, áldott húsvéti ünnepeket. Szerzőnk görög katolikus esperes-konzultor W .......................... A húsvét sem kerülhette el a többi ünnep sorsát: a kereskedelem kihasználja a benne rejlő üzleti lehetőségeket Mihályi Helga szociológus, a Miskolci Egyetem adjunktusa szerint a karácsony után a húsvét lett az az alkalom, amikor a családok egymástól messze élő tagjai össze tudnak jönni, személyesen is találkozhatnak. A húsvét tehát manapság egyre inkább közösségteremtő ünnep. Feltűnő különbségek tapasztalhatók a városi és falusi szokásokban. Napjainkban a kisebb településeken még sokat adnak a hagyományőrzésre, a népszokások felelevenítésére. A városokban viszont mintha teher lenne az embereknek a locsolkodás, inkább elutaznak vagy a szabadban töltik a húsvétot, ha az időjárás megengedi. Ismét szokás lett a böjt Mihályi Helga beszámolt egy érdekes jelenségről: a böjt „újraéledéséről”. Ennek azonban nem vallási vagy hagyományőrző okai vannak, a magyarázat sokkal prózaibb. Az egészséges életmód iránti érdeklődés vezet rá nagyon sok embert, hogy egyfajta méregtelenítő kúraként betartsa a böjtölési szabályokat. Ez is azt mutatja, hogy a régi hagyományok jól beilleszthetők a modern életritmusba, csak meg kell találni azt a megközelítését, amelyet az emberek hasznosnak találnak. Folyamatosan változik A húsvét sem kerülhette el a többi, hagyományos ünnep sorsát: a kereskedelem kihasználja a benne rejlő üzleti lehetőségeket. A sonka, a csokinyuszi és- tojás, és a többi húsvéti kellék mind,-mind jól eladható termék, amelyeket az üzletek egymással versengve igyekeznek a vásárlóknak eladni. Mindebből az a következtetés vonható le, hogy ez az ünnep sem lesz már soha olyan, mint korábban, ám ez szinte már természetesnek tűnik, hiszen szinte minden folyamatosan változik körülöttünk. Elmegy-e locsolkodni húsvétkor? Mihályi Helga szociológus
