Észak-Magyarország, 2005. március (61. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-25 / 70. szám

2005. március 25., péntek ISIM GAZDASÁG / HIRDETÉS /7 RÖVIDEN • Áprilistól az illetéket csekken kell fizetni az okmányirodáknál, az ehhezszükséges sárga csekk valamennyi postahivatalban beszerezhető. Az illeték befizeését a feladóvény igazolja, amit az oknány- irodában be kell mutatni. A vátozás nem érinti a gépjármű-átírást és a nás ható­ságnál kezdeményezett eljárásckat, ezeknél továbbra is illetékbélyeggel kell használni. Hulladékos adatbejelentés Miskolc (ÉM) - Eddig mintegy hatvanezer vál­lalkozás nem jelentke­zett be, és nem tett ele­get hulladékgazdálkodá­si adatszolgáltatási köte­lezettségének - hangzott el a megyei kereskedel­mi és iparkamarában megtartott Környezetvé­delmi Napok keretében, ahol Kemény Lászlóné, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Ter­mészetvédelmi és Víz­ügyi Felügyelőség főta­nácsosa ismertette a leg­főbb tudnivalókat. Mint mondta, pontos adatokra van szükség ahhoz, hogy feltérképez­zék, milyen összetételű hulladék keletkezik az országban, és ebből men­nyi alkalmazható újra­hasznosításra, valamint ártalmatlanításra. Az a cél, hogy minimális mennyiségű legyen a hulladékok lerakása, s ezzel csökkenjen környe­zetünk további terhelése. A cégeknek tehát figyel­niük kell a Környezetvé­delmi Alapnyilvántartás­hoz szükséges nyomtat­ványok kitöltésére, a re­gisztrációs szám meg­szerzésére. Turisztikai \Aorkshop Mikolc (ÉM) - Ta- vah januárban első alkilommal szerve­zet a Borsod-Abaúj- Zenplén Megyei Ön­kormányzat turiszti- kaiworkshopot. A kelvező tapasztalá­tól alapján idén is mgszervezik a talál­kozót a miskolci „Mnjünk világgá...!" kiáltás nyitó napján. A tibb éves múltra vissatekintő turiszti­kai kiállítás alkalmá­ból az ország min- dertájáról érkeznek szalemberek a wozshopra, ame- lyenidén a megyei fesziválok és rendez­vények népszerűsíté- sérefekteti a hang­súly! A szervezők célja hogy minden olyat fesztiválszerve­ző, agy rendezvény- helyzín-gazda jelen legyn, aki nemzet­közvagy országos jeleitőségű rendez- véryeivel turisztikai szempontból is meg- haározó lehet a me­gyében. ^rendezvény idő- pntja: március 31. 8.00. Helye: ITC- sékház (Miskolc, Mindszent tér 1.) Bocsi sör koreai üstben ■ Új sörfőző házat avat­tak a Borsodi Sörgyár­ban, a beruházás értéke 1,5 milliárd forint. Bocs (ÉM) - Másfél mil­liárd forint beruházási érték és 3,7 millió hl/év kapacitás - ezek a legfontosabb jelzőszá­ma a Borsodi Sörgyár új sör­főző házának. Az új bőcsi komplexum a korábbi főzőház­nál mintegy harmadával több sör előállítására alkalmas. Az előzmények...- A Borsodi Sörgyár - és így a régi főzőház is - 1968-1973 között épült. Az eredetileg 1,2 millió hl/év kapacitású főző­házat, két lépésben, a '80-as évekre - racionalizálással és a technológiai lehetőségek maxi­mális kihasználásával - 2,7 millió hl/év kapacitásúvá bő­vítették - elevenítette fel dr. Bognár Gyula, a társaság el­nök-vezérigazgatója. Hozzátette: a Borsodi Sör­gyár Rt., illetve a társaság tu­Létrejött az InBew (PDF 156 kB) ÉSZAKI htt|>;//emtippek.boon.hu \ J lajdonosa, az InBev közel egy éve döntött ar­ról, hogy a ko­rábbi főzőház felújítása és kapa­citásá­nak to­vábbi bővítése helyett egy újat épít Bő- csön. A Ko­reából szár- Ludo Degelin, az InBev közép- és kelet-európai mazó óriási zónaalenöke (balra) átadja a Minőség díjat Sápi Ró- méretű fő- bért műszaki igazgatónak si Minisztérium politikai ál­zőüstök, szűrőkádak Európa legmoder­nebb automatikus vezérlésé­vel kiegészítve széles körű technológiai felhasználást és minőségi sörfőzés lehetőségét biztosítják. Példaértékű- Büszkék vagyunk arra, hogy a világ legnagyobb sör­gyártójának első külföldi akvi­zíciójaként a mai napig kiemelt figyelemben részesülünk - je­gyezte meg dr. Bognár Gyula. Az új főzőház átadására Bőcsre érkezett dr. Szanyi Ti­bor, a Gazdasági és Közlekedé­lamtitkára, aki köszöntőjében kiemelte, hogy a magyar gaz­daság versenyképességének növelése érdekében mennyire fontosak az ilyen jellegű beru­házások. Marc Trenteseau, a Belga Királyság magyarorszá­gi nagykövete pedig azt hang­súlyozta, hogy a belga-magyar gazdasági kapcsolatok terüle­tén mérföldkőnek számított az Interbrew 12 évvel ezelőtti ma­gyarországi megjelenése.- Ennek sikere több belga cég számára példaértékű, amely további fejlődési lehe­tőségeket nyit - tette hozzá. Gondban a Herukon Rt. Sátoraljaújhely (ÉM) - 580 ember munkahelye fo­rog kockán amiatt, hogy Sátoraljaújhely egyik leg­jelentősebb foglalkoztató­ja, a Herukon Rt. nehéz helyzetbe került. Pétervári Csaba, a cég elnök-vezérigazgatója ér­deklődésünkre elmondta, komoly pénzügyi gond­jaik vannak, amelyeket főként a kintlévőségek okoznak. Ennek mértéke eléri a 80 millió forintot, és emiatt a februári fize­téssel tartoznak a dolgo­zóknak, és vannak tarto­zásaik szolgáltatóknak, bankoknak is. Támogatást kérnek Hozzátette: a cégnek megvan a megfelelő meg­rendelésállománya, a dol­gozókat tovább tudják foglalkoztatni, amennyi­ben ezt az átmeneti hely­zetet sikerül átvészelni és a megrendelők is fizet­nek. Addig is pályázatot nyújtottak be 70 millió forintos munkahelymeg­tartó támogatásra, ame­lyet néhány héten belül bírálnak el.- Amennyiben erre nemleges választ ka­punk, a Herukon Rt. to­vábbi sorsa valóban kér­désessé válik - tudatta az elnök vezérigazgató. Ez azért is jelent gon­dot, mert a foglalkozta­tottak közül 322 újhelyi, a többiek a Bodrogközből és a Hegyközből járnak be, s a két kistérségben élőknek esélyük sincs az újbóli elhelyezkedésre. Marc Trenteseau belga nagykövet (balra), Bognár Gyula elnök-ve- Szanyi Tibor gombnyomására zérigazgató és Gyárfás Ildikó, a megyei közgyűlés elnöke „indult" az új üzem (Fotók: k p) Behajtják a hátralékot Miskolc (ÉM - OlKa) - A megyében ta­valy év végén 25 milliáid forint hátralék­összeget regisztrált az /FEH megyei igaz­gatósága, amiből 13,5 miliárd forintot kép­visel az élő gazdálkodó szervezetek és a ma­gánszemélyek együttes hátraléka. Erről Vikorné Tóth Gizella, a megyei adóható­ság felszámolási és vételszámolási főosztá­lyának főosztályvezetőe számolt be.- A kis összegű hátalékoskörben jellem­zően 300 ezer forint alatti hátralékos adó­zóknál 679 darab fizitési felszólítást küld­tünk ki, összesen 82 millió forint tartozás rendezése céljából, átvizsgáltunk továbbá 36 milliárd forint aktuális hátralékot, amelyből több mint l3 ezer esetben 15,3 mil­liárd forintra kezdeményeztünk végrehajtá­si eljárást - összegezte. Fizetési kedvezmény A fizetési kedvezméiy ügyében tavaly 9569 kérelem érkezett összesen több mint 11 mil­liárd forint összegben amely kapcsán a fő­osztályvezető megjegyezte: részarányát te­kintve a már végrehajtás alatt lévő adózói körre terjed ki az igénylések jelentős száma. A főosztályvezető beszámolt arról is, me­gyénkben az elindított felszámolási eljárá­sok száma évről évre növekszik, bár tavaly némi csökkenést mutáva 324 darab új el­járás indult, ugyanakkor 2004 év végén még 722 eljárást nem zártak le. Végelszámolási eljárásokaiakulása a megyében 700 M Grafika Éeak-Magyarország, forrás APEH B -A -Z. M -i Igazgatósága IND-sikerek az idei CeBIT-en Miskolc (ÉM) - Az egymást követő harmadik évben is sze­repelt a miskolci központú IND a hannoveri CeBIT-en. A zömében miskolci fiatalokat tö­mörítő vállalkozás az utóbbi években a magyar és a nem­zetközi pénzügyi szektor meg­határozó tranzakciós és bizton­sági megoldás-szállítójává nőt­te ki magát, és saját alkalma­zásait mutatta be a világ egyik legnagyobb informatikai és technológiai seregszemléjén. Az előző évektől eltérően a cég most két különböző stan­don állított ki. Saját kiállítói standja a banki szektor infor­matikai megoldásokat felvo­nultató csarnokában már-már megszokottnak volt mondha­tó, ám az IBM fő standján felállított IND-pontot megkü­lönböztetett figyelem kísérte. A kiállítást mind a partneri kapcsolatok, mind pedig az új ügyfelek és lehetőségek meg­szerzése szempontjából sike­resen értékelte a cég. Sok érdeklődő- Büszkék vagyunk rá, hogy idén is majdnem dupla annyi látogatónk volt, mint tavaly, ráadásul lényegesen konkré­tabb üzleti ajánlatokról és le­hetőségekről tudtunk beszél­getni velük - jelezte Nyíri Jó­zsef technikai igazgató. Megtudtuk, Az IND inter­net- és mobilbanki rendszerei iránt az európai országokon túl a közel-keleti, arab és af­rikai országok bankjai is ko­moly érdeklődést mutattak. A bankfióki felületek megújítá­sáról szóló koncepciójuk pe­dig a vártnál is nagyobb ér­deklődésre tartott számot, több mint 40 nyugat-európai bank képviselője kért tőlük prezentációt és bemutatót. A kamara stratégiája: a versenyképesség, a képzés és a regionalitás fejlesztése A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara belső ÉLETÉNEK OLYAN JELENTŐS ÁLLOMÁSA A KÜLDÖTTGYŰLÉS, AMELYNEK KISUGÁRZÁSA VAN NEMCSAK A TAGSÁGRA, HANEM A MEGYE GAZDASÁGI ÉLETÉRE IS. SZÁMVETÉS EZ A KAMARA ELMÚLT ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL, MIKÖZBEN ELŐRETEKINTÉS A KÖVETKEZŐ FELADATOKRA, JELENLEG KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A GAZDASÁGI ÉLETRE. A kamara életére sok minden hatás­sal volt az elmúlt évben, de talán a leg­jelentősebb az Európai Unióhoz történt csatlakozást lehet kiemelni, hiszen ez testközelben érintette a kamara által képviselt kis- és középvállalkozásokat, de magának a kamarának a tevékeny­ségét is - kezdtük a visszatekintést Bihall Tamással, az országos kamara alelnökével, a BÖKIK elnökével.- 2004-ben három dolgot lehet ki­emelni a meglehetősen terjedelmes be­számolóból. Az egyik, hogy az Euró­pai Uniós csatlakozásunk éve volt, en­nek kapcsán és okán a kamara többfé­le dolgot tett. Folyamatosan elemeztük a gazdaság helyzetét. Többször felhív­tuk a figyelmet a forintárfolyammal kapcsolatos gondokra, a kis- és közepes vállalkozások versenyképességének ja­vítására. A tőkéhez és piachoz jutás fel­tételeinek állami eszközökkel történő erősítésére is gyakran szót ejtettünk an­nak érdekében, hogy erős és jó alapok­ról induló csatlakozási folyamat kezdőd­jön Magyarországon és a régióban. Má­sodsorban az Európai Unióra számos felkészítő előadást, konzultációt, szemi­náriumot, információt átadó rendezvényt tartottunk. Következő nagy csoport a képzés és szakképzés, amelyről ugyan­csak sok szó esett a küldöttgyűlésen. 2004-ben a kamara valóban számos át­töréssel bevonult az iskolai szakképzés­be, és erősítettük a pozíciónkat a fel­nőttképzésben. Tettük ezt azért, mert ez a vállalatok versenyképességének szem­pontjából alapvető kérdés, és jelesül ar­ról van szó, hogyan tudnak felkészülni a minőségi kihívásokra. Most már nem­csak a globalizáció jelent versenykihí­vást, hanem maga az Európai Unió is egy „versenypálya”, ebben a képzésnek meghatározó szerepe van. A harmadik téma a szolgáltatások területe. A Szé- chenyi-kártya egy olyan eszköz működtetése, amely 2004-ben abszo­lút sikertörténetnek mondható. Orszá­gosan 150 milliárd forint került kihe­lyezésre egy olyan szektorban, amely a bankok hagyományos módszereivel ne­hezen ment volna. Gondolok itt dön­tően a kis és közepes vállalkozásokra. Ebben közrejátszott az is, hogy öt, majd tízmillió forintra emelkedett a hitel fel­ső határa. Ebben a BÖKIK oroszlán- részt vállalt, hiszen kamaránkat orszá­gosan is csak a főváros előzte meg. Vé­gül meg kell említenem, hogy 2004-ben kamarai választások voltak, és azt a ka­mara hagyományaihoz méltóan, szer­vezetten, jól előkészítve bonyolítottuk le. És egy patinás jubileumot ünnepelt a kamara, hiszen 125 évvel ezelőtt ala­kult meg Miskolcon a kereskedelmi és iparkamara. Az újkori történetében pe­dig éppen 10 éve, 1994-ben alakult meg a mostani kamara, melynek kezdete óta elnöke vagyok.- Talán ennyi elég is a múltról, mely valahol megszabja a holnap feladata­it is - vetjük közbe.- A kamara elkészítette a stratégi­áját, amelyet a küldöttgyűlés elfoga­dott. Ez alapvetően három pilléren nyugszik: a vállalatok versenyképessé­ge, ezen belül többféle feladatunk lesz, kiemelve az innovációt, a kutatásfej­lesztést. Erősíteni kell a gazdaság és az egyetem kapcsolatát. Igen fontos, hogy a tudomány eredményei minél haté­konyabban jelenjenek meg a termelés­ben. A másik gondolat 2005-ben is a képzésekkel függ össze. Az a vélemé­nyünk, hogy a képzésnek a lehető leg­szélesebb körben meg kell közelíteni­ük a vállalatok igényeit. Itt nemcsak az iskolarendszerű képzésben, hanem a felnőttképzésben is fontos feladataink lesznek. Az az érdekünk, hogy felké­szült, minőségi munkaerő kerüljön a Bihall Tamás, a BÖKIK elnöke munkaerőpiacra. Jobban odafigyelünk a vizsgáztatásra, a gyakorlati képzés­re. A harmadik a regionalitás kérdés­köre, a regionális szemlélet erősítése. Itt már nemcsak az országon belüli ré­giókról van szó - bár itt is lehetne ja­vítani -, de a határon túli lehetőségeket is jobban ki kell használni. A Kárpát­medencében piaci lehetőségek vannak, és a kamarának az érdeke, hogy köze­lebb hozzuk ezeket a piacokat. Egyre többször halljuk a szlovák példát, és ehhez nekünk igazodnunk kell. Növel­nünk kell a kereskedelmi forgalmat Szlovákiával. Ukrajnával és Románi­ával egyaránt.- Mindehhez szükség van arra, hogy a gazdasági döntéseknél a kamara vé­leménye is előtérbe kerüljön.- Esetenként nem is értem, hogy a döntéshozók miért nem használják ki a kamara adta lehetőségeket, hiszen a döntések előkészítésében jó szívvel közreműködnénk. Valószínű, ha a mis­kolci Plaza ügyében a kamara vélemé­nyét kikérik, hatékonyabb megoldást si­került volna kialakítani. Azt remélem, hogy a jövőben a helyi és központi dön­téshozók jobban támaszkodnak a kama­rákra, kihasználják azt a szervezettsé­get, információs és szellemi bázist, amit a kamara képvisel - mondta befejezé­sül Bihall Tamás, a BÖKIK elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents