Észak-Magyarország, 2005. február (61. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-01 / 26. szám
2005. február 1., kedd ÉSZAK-MflSYARORSZAG & KULTÚRA / 6 0 Lord-koncert. Két miskolci zenekar is bemutatkozik a legendás Lord február 12-i koncertje előtt. A miskolci Vasas Művelődési Központban lesz a rendezvény a jövő szombaton. A 7 órakor kezdődő műsor közreműködői: az Orcinus, a Donor és a Lord. 0 A színjátszás feltámasztása. Az egyetemi színjátszás feltámasztása címmel szakmai találkozót szerveznek az ELTE Dráma programjának tanárai és hallgatói’ melyre a hazai egyetemek és főiskolák színház és dráma iránt érdeklődő hallgatóit és hallgatócsoportjait várják. Időpont: február 26. délelőtt 10 óra. Jelentkezés: aula@dramateka.hu címen február 18-ig. Miskolci zsűritag a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Miskolc (ÉM) - A Berlini Nemzetközi Filmfesztiválnak idén magyar, méghozzá miskolci zsűritagja is lesz. Saját bevallása szerint meglepetésként érte a felkérés Bíró Tibort, a miskolci Kossuth mozit és Hevesi Filmklubot működtető Cine-Mis Kht. igazgatóját. Az Európa Cinemas-tól postázott meghívót a hálózat egyik magyar mozijának vezetője és a Miskolci Fiatal Filmesek Fesztiváljának igazgatója kapta meg. Mint mondja, különösen ez utóbbinak örül, hiszen ebben a tavalyi (első) fesztivál érzékelhető nemzetközi sikerének visszhangját érzékelheti. Az elmúlt években többször járt már a híres berlini fesztiválon a miskolci filmes szakember - nem gondolta azonban, hogy egyszer zsűritag lesz. Népszerűsíti a hazait Az Európa Cinemas idén először állít négytagú nemzetközi, úgynevezett független zsűrit - a hivatalos zsűri mellé - a Panoráma szekcióban, amely jelentős európai forgalmazási promóciót biztositó támogatást ítél oda egy európai filmnek. Ebben a szekcióban indul a 2005-ös magyar versenyfilm, a Dallas. Bíró Tibor elmondta, a február 9-től 20- ig tartó berlini rendezvény ideje alatt igyekszik kihasználni a lehetőséget az idei, második miskolci fesztivál népszerűsítésére, újabb szakmai kapcsolatok kiépítésére. Mától fut a Filmszemle Budapest (ÉM) - Ma vette kezdetét az idei Magyar Filmszemle, sorszám szerint a 36. A vetítések a fővárosi Mammut és Uránia mozikban zajlanak a következő napokban, a jövő keddi zárásig. A legnagyobb érdeklődés a várakozások szerint a moziforgalmazásba már bekerült darabok iránt lesz: a Csodálatos Júlia (rendezte: Szabó István), Csudafilm (főszereplő: Kern András), de ide sorolható Tímár Pétertől a Le a fejjel!, illetve a Porcelánbaba, amelyet rendezőként Gárdos Péter jegyez. A Sorstalanságot is bemutatják Néhány napja elővételben lehet jegyhez jutni, s a jelentések szerint az eddigi eladási adatok arra utalnak, hogy a korábbi években megszokott 30-40 ezres nézőszámot az idei jócskán felülmúlja majd. Feltűnően sokan szeretnének a dokumentumfilmes szekcióban vetítendő alkotásokat látni. Az utolsó nap szenzációját a Koltai Lajos által vászonra vitt Sorstalanság adja: az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre regényének moziadaptációja minden idők legköltségesebb magyar filmalkotása. A nagyközönség itt láthatja először. Versenyprogramon kívül vetítik. é&HII# A 36* Magyar Filmszemle hivatalos internetes honlap- ESZAK ía a következő címen található, részletes programmal: www.szemle.film.hu Medveczky Adám vezényelte legutóbb a Miskolci Szimfonikús Zenekart, bérletes hangverseny keretében. (Fotó: Ádám János) A világ fekete vagy fehér, szeret vagy gyűlöl Vass Tibor miskolci költő-képzőművész képei a József Attila-emlékévnyitó kiállításon Miskolc (ÉM - HM) - Vass Tibor két művével is szerepel a Magyar Elektrográfiai Társaság JA 32 című kiállításán, amellyel hivatalosan nyitották meg Budapesten a József Attila-emlékévet.- 32 grafikus kapott felkérést arra, hogy egy a szerzőt ábrázoló korabeli fotó alapján készítse el a műveket - mondja Vass Tibor költő, képzőművész és szerkesztő. - A képzőművészek tud^József Attila mindig is közel állt hozzám - az avantgárdhoz való ellentmondásos kötődése is izgat... Vass Tibor költő .................................................M ják, hogy irodalmi indíttatásúak a képeim, láthatják ezt a grafikai biennálékon is, melyeknek 1996 óta rendszeres kiállítója vagyok. mén” nálam „halált hozó hitetlen terem”-ként bukkan elő. A színes kép címe: Kun Mar- cella érzékeli a négyzet négyzet hátán bontásban is, hogy a valósággal való összeköttetésünk már megvan. „A skizotípia szín-pompás, mégis monokróm metaforája: a kezelhető, illetve a kezelésre jó választ adni tudó zseni öntudat-képe, aki túlságosan sokat elemzi hangulatait, érzéseit, akinek a költészet heroizmus, a halál menekülés: az agresszivitás fojtódik és folytatódik: önmaga ellen fordul, öngyilkosságba torkollik...” - önti szavakba kérésünkre Vass Tibor, mit láttathat a képen. A fekete-fehér címe: Kun Marcella érzékeli a négyzet négyzet hátán bontásban is, hogy ezt időközönként tü„A borderline metaforája, a szélsőségek követe: a világ vagy fekete, vagy fehér, vagy gyűlöl, vagy szeret, a tükörbe tekintő alak a bal arcféltekéjén időközönként elváltozást érzékel, ugyanakkor a (vers)beszélő szerv ép, de gyakorta hirtelen és összefüggéstelen témaváltásokról jelez” - fogalmaz Vass Tibor. http://hirek.boon.hu írásaink a kultúra világából Ahogyan látja Vass Tibor egy feketefehér és egy színes képet készített, a költő egy „fényes” és „árnyékos” oldalát mutatja be.- József Attila mindig is közel állt hozzám - vallja a művész. - Az avantgárdhoz való ellentmondásos kötődése is izgat, az indulása, a kivételes formakultúrája. Műveimben sok a József Attila-áthallás, .ha csak egyet kell említenem, legutóbbi, Bevallás garnitúra című kötetemben például a „halált hozó fű terem/ gyönyörűszép szíve- Vass Tibor laptopjának képernyőjén a kiállított JA-mű (Fotó: Bujdos Tibor) MEGKÉRDEZTÜK AZ OLVASÓT: Eléri-e a célját a televízió Nagy Könyv-játéka? N em tudom, milyen hatása lesz a játéknak, de a cél mindenképpen nemes. Nekem is sok adósságom van az olvasás terén, gyűlnek a könyvek, de nincs időm az elolvasásukra. És ezzel nemcsak én vagyok így. Ha a játéknak csak egy kicsi eredménye lesz, már annak is örülhetünk. A kezdeményezést jónak tartom, de félő, hogy nagy tömegeket nem fog megmozgatni. Aki eddig is olvasott, ezután is fog. Talán az eddig nem olvasók egy kis százaléka kezébe veszi majd a könyveket. Az olvasásra nevelést a családban kell elkezdeni, és az iskolai magyarórák is fontosak. J ó ötletnek tartom a könyves játékot, és bízom benne, hogy eléri a célját. Szükség van az ilyen és ehhez hasonló kezdeményezésekre. Az a tapasztalatom, hogy egyre kevesebbet olvasnak az emberek. Kedvezőbb könyvárakkal azonban jobb eredményt lehetne elérni, mint a já-. tékkal. M inden olyan kezdeményezést, ami könyvolvasásra buzdít, üdvözölnünk kell. Hányszor hallottuk már, hogy vége a könyvkiadásnak, vége a könyvolvasásnak, a könyv mégis túlélte a ’70-es években a tévé elterjedését, napjainkban a számítógépet. A könyvet nem pótolhatja semmi. Jen István, számítástech. CÉG ÜGYVEZETŐJE SZAMOSFALVY JÁNOSNÉ, GIMNÁZIUMIGAZGATÓ Bíró Tibor, ÜGYVEZETŐ Ládi Katalin, művelődési HÁZ IGAZGATÓJA K eveset olvasunk manapság, ez igaz. A szépirodalomra már nem jut idő. Az emberek főleg olyan könyveket vásárolnak és olvasnak, melyekből tanulhatnak valamit, és ami a megélhetésüket segíti elő. Olyan irodalmi műveket kellene alkotni, melyek a hétköznapi emberekhez szólnak. Lehóczki László, SPECIÁLIS MENTŐ SZÓLÓ A hosszú hallgatás Bujdos Attila e-mail: bujdos@eszak.boon.hu Hat év nagy idő - ennyit vártunk Cseh Tamás és Bereményi Géza új albumára. Hat év nekik is hat év, még ha úgy tesznek is, mint akiknek nem. A lemez címe - A véletlen szavai - is arra utal, mint ha nem a tudat, hanem valami kiszámíthatatlanabb, valami rejtélyesebb eró', talán az ösztön diktálta volna, hogy kellenek az új dalok, hogy szükséges mondani valamit a mának. Ami azért fura, mert közben ezek a dalok mindenféle értelemben idó'tlenek. Először is nélkülözik a konkrét időt: az elmúlt tizenöt-húsz évben bármikor megtörténhetett volna, amiről szólnak, talán az egy Megyek az utcán címűt leszámítva - ebben hangsúlyos a jelen, 2004: „ez az az év, hogy semmit se adj, semmit se végy". Ezzel a hevenyészett korrajzzal persze rögtön lehetne vitatkozni, de hát ez a szerzőpáros soha nem a valóságot akarta megragadni, hanem a magánvalóság által életre hívott érzést. Ettől egyediek a Cseh Tamás-dalok. Es igazak, ha a megénekelt érzés találkozik a hallgató érzésével. És izgalmasak, ha nem találkozik vele (amennyiben izgalmas más magánvalóságok felől hírt kapni, összevetni ezekkel a saját tapasztalatokat. Az.). És mivel időtlenek, állják is az időt. A véletlen szavait gyaníthatóan bármikor lehet majd úgy hallgatni a következő év(ti- zed)ekben, hogy nem tűnnek hamisnak a dalok. Semmi különös, csak éltünk, és élünk, és ami velünk történik meg, megint csak fontosabb, mint ami körülöttünk. Ebből a szempontból a hosszú hallgatásnak, a hat év csendnek sincs jelentősége: az életmű nagyjából ott és akként folytatódik, ahol és ahogyan abbamaradt. Ismerős a dallamvilág, ismerős a hangulat: harmóniák és belső harmónia. M iért nem tűnik modorosságnak, önismétlésnek A véletlen szavai? Cseh Tamás Bereményi Gézával többet tud, mint előadó-művészet - a sanzonhagyományból táplálkoznak bár, de önálló világlátással. A „csak annyiról beszélni, ameny- nyit ismerünk, de arról okvetlen" okos higgadtsága nem változhat lemezről lemezre. Ettől öntörvényűek ezek a dalok: nőkről, férfi szívekről, emberi, mert esendő érzésekről, apró igazságokról, hogy akár jó nekünk a világ, akár nem, de mi mi lehetünk benne, és ettől jó. Ha minden áron az eltűnt időt keressük, hogy mi történi a hallgatás éveiben, azért észrevesszük majd a változást, hogy talán derűsebbek lettek a dalok, vagy csak az énekes lett derűsebb: bölcsen és többet nevet az esendőségeken., A sajátján és a mieinken. Cseh Tamás-Bereményi Géza: A véletlen szavai (Intuison Records, 2004)
