Észak-Magyarország, 2005. február (61. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-10 / 34. szám
2005. február 10., csütörtök ésmmmmbsiííjí EM-VITA / 12 Akik vitatkoztak, ötletet adtak Miskolc (ÉM) - Hétfői vitafórumunk az Avasi Sörház Étteremben zajlott, témája Bánkút jelene és jövője volt. Ez örökzöld téma: az idén a megkésett havazás vetette fel ismét a hóágyúzás kérdését. Számos érdeklődő mellett vendégeink között voltak: Kovács Zoltán, a Bánkúti Síklub elnöke, Bartha Zsolt, a Bükki Nemzeti Park képviseletében, Mogyorósi Péter az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől, Lévai István a Polgármesteri Hivatal városüzemeltetési osztályától. Sajnos - részben szervezési okoból - hiányoztak azok, akik komoly pénzügyi konzekvenciákkal járó döntéseket hozhat(ná)nak. ÉM-VITAFÓRUM BÁNKÚT JELENÉRŐL ÉS JÖVŐJÉRŐL Előkerült a rendezési terv is (Fotók: végh Csaba) A sípályák vidékéről évtizedek óta ismerős arcok „Volna mit tenni Bánkúton..." Bánkút volt, van... de milyen is lesz? Érvek és ellenérvek az ivóvízről, a hóágyúzásról a parkolásról és a közlekedésről JEGYZET Lefelé a lejtőn? Kiss József e-mail: jozsef.kiss@eszak.boon.hu Bánkút (h)őstörténete úgy negyven évre nyúlik vissza. Amint a vitán jelen lévő idősebb résztvevők elmesélték, kis túlzással a véletlennek (és néhány lelkes embernek) köszönhető, hogy egyáltalán létrejött. Ha az egyre puhuló diktatúrában sikerült megnyerni egy-egy befolyásos vezetőt az „ügy"-nek, akkor hirtelen meglódultak a dolgok: került némi pénz, helyet vágtak a sípályáknak az erdőben, egyszerű felvonókat telepítettek, a hó meg esett szépen. Aztán teltek-múltak az évek, a bánkúti „sícentrum" (névadásban mindig jók voltunk) szépen kinőtte magát- Már ami az igényeket és az országos vonzerőt illeti, mert komoly, jelentős pénzt soha, senki sem áldozott arra, hogy Bánkút legalább lépést tartson az igényekkel. Kezdetben mindenből elegendő volt, hiszen egész Miskolcon nem volt annyi autó, mint amennyi ma egy erősebb hétvégén Bánkúton áll, természetes volt, hogy délután az ember lecsúszott Ómassára, és haza bu- szozott a virágzó munkásvárosba. K4ára minden megváltozott. Egyre több az autó, egyre több a sízni vágyó, egyre kevesebb a hó, ennél fogva egyre több az (érdek)el lentét. Továbbá - ahogy mondani szokás - „eljött az igazság pillanata", mindenért fizetni kell. Mert egy ilyen helyen minden (több) pénzbe kerül: a szemét- és víz szállítás, a hóeltakarítás, a parkolók rerídben tartása, a sípályák télinyári gondozása, és így tovább. Más kérdés, hogy ki nyúljon mélyebben a zsebébe: csak a sízni vágyó kisebb-nagyobb pénzű miskolciak, vagy esetleg az önkormányzat, amely (némi demagógával) ugyancsak szép pénzbe kerül nekünk, kisebb-nagyobb pénzű miskolciaknak... HÓTÜZÉRSÉGI EGYSZEREGY Ml kell(ene) a hóágyúzáshoz? _________- Egy köbméter hóhoz fél köbméter víz- Elektromos energia (egy köbméter mű- hóhoz a körülményektől függően 1-9 kWh- Bánkúton kereken 125 ezer négyzetméternyi sípálya van. Egyszeri, 20 cm-es „műhavazás” 25 ezer köbméter havat, illetve 12 500 köbméter víz kellene- Bánkúton a csapadékvíz összegyűjtésével évente 1500 köbméternyi víz jön össze, melyből a tározás sajátságai miatt 1200 köbméter használható fel. ______________- A műhó köbmétere (tőlünk nyugatabbra) átlagosan 15 euróból jön ki: ez költségnövelő tényező lenne Környezetvédelmi aggályok- A (külföldi) sípályákra évadonként és négyzetméterenként kijuttatott 200-600 liter plusz csapadék^ jelentős eróziót okoz.- A műhó lassabban olvad, alatta kipusztulnak az ott őshonos növények, hátrányosan rendeződik át a terület flórája__________- A vizet (külföldön) mikroorganizmusokkal, vegyszerekkel kezelik, így eredményesebb a hóágyúzás. Miskolc (ÉM - SzB) - Hóágyú. Parkolás. Buszjárat. Ivóvíz. Új pályák. Környezet- védelem. Csak egy-egy címszó, amely jelzi, hogy témák sokasága merült föl a lapunk által szervezett vitafórumon, amelyet hétfőn zsúfolt teremben tartottunk a miskolci Avasi Sorházban. Abban, hogy Magyarország - kétségtelenül - egyik legkedveltebb sícentruma kinőtte kereteit, majd mindenki egyetért. Ez tükröződött a fórum hozzászólásaiban is. Kovács Zoltán, a Bánkút Síklub elnöke bemutatott egy 1982-ban datálódott rendezési tervet is, amelyből persze nem sok valósult meg az elmúlt több mint két évtizedben. Víz, víz és víz... „Igazán csak a síklub törődött a terület fejlesztésével, de az anyagiak igencsak korlátosak voltak- mindenkor - mondta az elnök. - Aktív részesei voltunk annak a kezdeményezésnek, amelynek anyagát benyújtottuk a Pályázatelőkészítő Alaphoz, annak reményében, hogy a részletek kidolgozásához anyagi támogatást kapunk, és eséllyel pályázunk valamilyen uniós pénzforrásra.” A hét érintett önkormányzat (Miskolc kivételével) elkészített terve mindenre kiterjedő volt, foglalkozott a sícentrum továbbfejlesztésén túl a térség teljes turisztika, idegenforgalmi átalakításával is. A kezdeményezés nem talált támogatóra az alapnál, így most egy kicsit légüres térbe jutott a sícentrum jövője. Az egyik neuralgikus pontja Bánkúinak a víz. Ahhoz, hogy hóágyúkat üzemeltessenek nagyon sok vízre lenne szükség (lásd keretes anyagunkat), pedig még másra sincs elég. Annak idején üzembe helyeztek egy - ma már „muzeálisként” emlegetett - berendezést, de az csak arra elegendő, hogy itt-ott pótolja a lekopott pályák borítását. A rendszert bővíteni csak nagyon gondos környezetvédelmi vizsgálatok után és százmilliós nagyságrendű beruházással lehetne. Csike Attila, a Bánkúton lévő Fehér Sas Panzió vezetője egyenesen azt mondta, hogy a hazai Készülhetne lesiklóút és ülőszékes felvonó Berki Zoltán térképész, a Bükk turistaatlasz társszerkesztője a síközpont megközelíthetőségének javítása érdekében juttatta el írásos javaslatát szerkesztőségünkbe. A rövid távon megvalósítható elképzelés szerint Közép- Garadnán, a régi farakodó helyén parkolót kellene kialakítani, Bánkúira - zsúfolt időben - a közforgalom korlátozása mellett síbusz közlekedne. A garadnai parkolóig lesiklóút kitáblázása Száraz-völgy-erdé- szeti műút-Garadna vasútállomás útvonalon. Sportolásra alkalmas hó esetén - megfelelő marketinggel - a Borsod Volán legalább Bánya-hegyig (van megfordulási lehetőség) állítsa vissza a tavasztól őszig időtartamra lekorlátozott vasárnapi, egri.járatát. Középtávon Garadnáról Csipkéskúton át Bánkútra téli-nyári ülőszékes felvonó megépítése (példa: Sátoraljaújhely, Magas-hegy). A Szilvásvárad - Szalajka-völgy - Olasz-kapu - Bánkút siklópályával egybekötött (1966-ban felszedett) kisvasút turisztikai célú helyreállítása. sípályák, köztük a bánkúti, nem tudják felvenni a versenyt a tapasztalt nyugati befektetők által felvirágoztatott szlovák síterepekkel. Autó kontra busz Ha van hó, akkor nincs elég parkoló Bánkúton. Egy idényhétvégén akár 4 ezer ember is megfordul itt. Többségük autóval jön és szeretne minél közelebb letáborozni járművével a sípályákhoz. Lévai István, a polgármesteri hivatal közlekedésért felelős munkatársa elmondta, hogy - miután az út nem a város tulajdonában van, nem tudnak érdemben részesei lertni a parkolás megszervezésének. Az önkormányzat az MVK-n keresztül síjárat üzemeltetésével járul hozzá a gondok enyhítéséhez. A buszjárat ellenére a többség autóval megy. Taszner Zoltán, a megyei síszövetség főtitkára szerint erre is lehetne drasztikus megoldást találni, hiszen például a szlovák síközpontokban, de akár a Kékesen is, nem lehet felmenni autóval, a buszjáratot kell igénybe venni. http:// forum.boon.hu Mondja el véleményét! MEGKÉRDEZTÜK AZ OLVASÓT: Elégedett-e a bánkúti sípályákkal? M ivel Debrecenben élek így évente csak egyszer-egyszer van lehetőségem eljutni Bánkútra. Nekem nagyon megfelel ez a pálya és az itteni körülmények is kiválóak. Hétköznap pedig nin- cseinek sokan a pályán, így lehet síelni. Bellán Mariann (34) KERTÉSZMÉRNÖK K ezdő vagyok a síelés terén, ezért nekem nem szükséges a nagy pálya és a száguldás, a képességeimhez képest nekem megfelelő ez a sípálya, külföldre nem szoktunk járni csak ide jövünk. Bánkút csodálatos helyen található. Belun Zsolt (35) KERTÉSZMÉRNÖK N yíregyházán lakom, nagyon ritkán jövünk el síelni Bánkútra, nekem nagyon tetszik, hiszen otthon nincsenek ilyen hegyek, a táj szép és a pálya is megfelelő szerintem, jó itt síelni. Nagyon hideg van, de még ezt is elviselem a síelésért. Som Evelin (16) DIÁK B ár még a síelést csak most fogom kipróbálni, nekem tetszik ez a pálya, kellemes és szép. Most járok először Bánkúton, remélem majd a későbbiekben többször is eljövök ide. Nagyon jónak tartom, hogy nincsenek hétköznap sokan a pályán. Hevér Andrea (16) DIÁK N em próbáltam még a síelést, lehet, a mostani alkalommal sem fogom. Nekem Bánkút teszik, bár azt hozzá kell tenni, nem értek a síeléshez, így a sípályákhoz sem, nekem ez is megfelelő. Egész álló napomat a pálya mellett töltöm. Gonda Ágnes (16) DIÁK KIRAGADOTT MONDATOK Bánkútra Miskolcról autóbusszal felvinni a síelni szándékozókat: jól hangzik. De ha kiszámoljuk, hány autóbusz kellene ahhoz, hogy mindenki ésszerű időhatárokon belül felérjen, akkor kiderül, hogy megvalósíthatatlan. Varga József, Bánkút Síklub A lillafüredi sípálya jó 80 éve megvan. Néhányan (egyre kevesebben) próbáltuk mind nehezebben „életben tartani”, de nem bírtuk tovább erővel, energiával, és a közelmúltban fel-adtuk. Taszner Zoltán, megyei síszövetség A krosszmotorosok, terepbringások, sárkányrepülők, és mindenki, aki efféle szabadidő sportot, űz, teret követel. Bükk - vagy egyszerűbben erdő - azonban csak egy van, és azon kell osztozni, méghozzá úgy, hogy ne menjen rá erre az osztozkodásra. Bartha Zsolt Bükki Nemzeti Park Bánkúton is azzal szembesülünk, hogy a dolgokat, köztük a természeti környezetünket és erőforrásokat a valódi árukon kell megfizetnünk, és sajnos az fizet, aki a sor végén van... Zámbori Zoltán, Ökológiai Intézet Az utóbbi öt évben vendéglátási szempontból legfeljebb egy jó szezon volt. Ráadásul az emberek (ahogy a Balaton helyett a tengerhez) inkább elmennek külföldre sízni, és ott költik el a pénzüket, amit itt is elkölthetnének. Csike Attila Fehér Sas Panzió, Bánkút A jelenlévők közül mindenki erejéhez mérten, sőt azon felül is megtesz mindent Bánkúiért, ez azonban láthatóan kevés. A miskolci önkormányzatnak be kellene szállnia ebbe a dologba, és valakinek az ügy élére kellene állni, mert így csak egy helyben fogunk topogni, még évek múlva is. Be kell látni, hogy a dolgok nem ezen a szinten dőlnek el. dr. Nyitrai Dániel Tizenöt évig éltem és dolgoztam Bánkúton. Az egyik legnagyobb gond a vandalizmus, a rendszeres autós rodeők, a berendezések ellopása, tönkretétele volt, és a helyzet nem javul, sőt romlik. Több lehetőséget, hatékony eszközöket kellene adni a nemzeti parknak, hogy kellő szigorral betartathassa a törvényeket! Tavassy Viktor, Bánkút Síklub