Észak-Magyarország, 2005. január (61. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-06 / 4. szám
2005. január 6., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁB# Ötven oldalon spóroltunk Miskolc (ÉM) - 2003 nyara. Ekkor in-, dította el lapunk hetente jelentkező Spór oldalát, amely első teljes évét élte 2004-ben hasznos, érdekes, meglepő összeállításokkal szolgálva olvasóinkat. Az általában csütörtökönként jelentkező oldalak elsősorban anyagi természetű kérdésekben kíván olvasóink szolgálatára lenni, így gyakorta adunk spórolási tippeket, de több ízben készült olyan összeállítás, ahol az anyagi érveket állítottuk szembe más, biztonságunkra, egészségünkre is kiható történésekkel, eseményekkel. Változatos, minden területet érintő kérdések kivesézésére törekszünk, így 2004- ben is számtalan téma volt terítéken, ha mindet fel szeretnénk sorolni, valószínűleg gondban lennénk. így a teljesség igénye nélkül vettük száma, mivel is foglalkoztunk a tavalyi évben. Család, kereskedelem A háztartásbelieknek igyekeztünk hasznos, avagy érdekes témákkal szolgálni, így például foglalkoztunk az önkiszolgáló mosodákkal és a tisztítókkal, valamint az otthoni mosással, aminek keretében kiszámoltuk, átlagosan mennyibe kerül egy adag ruha kimosása. A nyári szezonban a befőzésről írtunk, nyár végén pedig az iskolakezdésről, támogatásról, illetve körképet készítettünk a különböző felszerelések áráról. Górcső alá vettük a helyi boltokat, üzleteket, s árakat hasonlítottunk össze, de összehasonlítottunk bolti és piaci árakat, helyzeteket is. A szezonális akciók visszatérő témák spóroldalainkon, nem hagyva ki a reklámozási szokásokat sem, amiben néha érdekességeket is felfedezni. Hazánk uniós csatlakozása számos témát adott e tekintetben, így foglalkoztunk az élelmiszer és a szolgálatások árával, azok várható változásával, s kitekintettünk a szomszédos országokba is. Pénzügyekben is A nyári szezonban felmértük a megyei strandokat, árakat, szolgáltatásokat, s persze nem hagytuk ki a tópartokat sem, mint kedvelt hétvégi helyszíneket. Pénzügyi kérdésekben, a hitelek és kölcsönök kérdését boncolgattuk, összehasonlítva a forint és a tavaly felfutó devizahiteleket, „befektettünk” ingatlanba és földbe, körbejártuk a távhőről való leválás kérdését. írtunk az üzemanyagról, árakról, s a diszkont kutak megjelenéséről. Elmentünk nyaralni, azaz kigyűjtöttük a megyei lakosok nyaralási szokásait, s hogy mennyit áldozunk egy-egy üdülésre, s azért mit kapunk. Tavaly közel 50 oldalon foglalkoztunk ilyen és ehhez hasonló témákkal, s ígérjük, idén sem lesz ez másként. Képek és pillanatok Önkiszolgáló és házi mosás kontra tisztító A téli bespájzolás is „terítéken” volt... Becsali: nem latja, hogy nem látom? Reklámújságok és megtévesztő hirdetések Miskolc (ÉM) - Tavaly márciusban foglalkoztunk az áruházak, boltok reklámozási stratégiájával, ami bizony sok esetben megtévesztően hat a fogyasztókra - legalábbis a szerkesztőségünkbe érkező panaszos telefonokból ez derült ki. Ennek nyomán jártunk a téma után. Bizonyára sokan jártak úgy, az akcióban meghirdetett termékek esetében - gyakran még olyankor is, ha már az akció napján nyitáskor ott voltak -, hogy elfogyott a keresett áru.- A probléma nem ismeretlen - indított kérdésünkre dr. Kani- zsai-Nagy Andrásné, a Gazdasági Versenyhivatal Kereskedelmi Osztályának vezetője. - Számos jelzést kapunk a fogyasztóktól, a fogyasztóvédelemtől, többségében azért, mert a hirdetéssel ellentétben nem kapható az akciós újságban vagy szórólapon szereplő áru. Ezeket úgy nevezzük, hogy becsalireklámok, vagyis a vevőt becsalogató reklámok. Az ilyen magatartás a piaSzemélyes meggyőződés Persze az ember szóbeszédekről is hall, amelyek hitelességéről személyesen igyekezett lapunk meggyőződni. Történt ugyanis, sokadik panaszos levelet kapta szerkesztőségünk arról, hogy valamelyik hipermarket által meghirdetett terméket szerették volna megvenni, így az akció indulásának napján már nyitáskor a helyszínen voltak, ám az eladók tájékoztatása szerint akkora mind elfogyott. Egy akcióban kínált hűtőről volt szó egyébként, s a titok nyitjára az egyik hipermarketben dolgozó ismerősöm vezetett rá: ez úgy működik, hogy a dolgozók vagy maguknak, vagy ismerősöknek félreteszik, ezért fordulhat elő, hogy míg az egyik embernek azt mondták, már nincs abból a termékből, néhány perc múlva valaki másnak mégis volt. Persze ha ismeretlenként kérnénk, hogy ugyan tegyék már félre azt a bizonyos terméket, azt kapnánk válaszul: nem lehet... Ámít a prospektusokban látunk, nem mindig találjuk meg a boltokban ci versenyre gyakorolt hatása miatt versenyfelügyeleti eljárást von maga után. Több tényező Összeállításunkból kiderült: az egyik legnagyobb vizsgálat 2003- ban történt a Tesco ellen, amikor is azt megelőzően két hónapon keresztül sok panasz érkezett a üzletlánc éllen, így a versenyhivatal eljárást indított, s több oldalról történő vizsgálat után döntött - nem egy esetben milliós nagyságrendű bírság mellett. A legtöbb bejelentés egyébként a hipermarketekre érkezik, de szakáruházak és egyéb boltok sem ússzák meg. Az irodavezető példaként felhozta: 2003 nyarán a Média Markt tartott egy leltározási akciót, ám sok termékből csupán egy-egy darab volt, ami viszont nem derült ki az újságból. Logikusan gondolkodó ember nem gondolja, hogy több százezer példányban hirdetik azt, amiből egy darab van - jegyezte meg az osztályvezető. Összállításunkból azt is megtudhatták: jobbára emberi hiba a reklámtévedés, ugyanis a reklámújságokat több hónapra előre tervezik, így az újság összeállítása és a megjelenés között eltelt idő alatt több hibalehetőség is adódhat. Az iskolakezdéssel többször is foglalkoztunk, így számba vettük a könyvek, füzetek, táskák és egyéb felszerelések árait, valamint az igénybevehető támogatásokat - mérleget vonva, átlagosan mennyibe kerül az iskolakezdés. (Fotó: Archív) Nem minden barna kenyér barna Nem árt megnézni az Miskolc (ÉM) - Az elmúlt években kampány indult a barna kenyér, a teljes kiőrlésű sütőipari termékek fontosságára irányítva a figyelmet, és bizony sokan esnek abba a tévedésbe, hogy minden kenyér barna, amire az van írva. Persze nem a színnel van baj... Spór oldalainkon szeptemberben foglalkoztunk a barna kenyér kérdésével, ugyanis míg az egészséges életmódról, a helyes táplálkozásról sok szó esik, sőt a különböző adalékanyagokról is, addig a megtévesztő termékelnevezésekről kevesebb. Márpedig ez utóbbi a kenyér frontján is tetten érhető, mikor az elnevezés szerint barna kenyeret tartunk a kezünkben, de az csupán malátával színezett, s az összetevőiből kiderül: sima fehér lisztet tartalmaz a termék. Ez pont elég arra, hogy egy tapasztalatlan vásárlót megtévesz- szen. Kasi Zoltán, a Magyar Pékszövetség Borsod-Abaúj-Zemplén és összetevők felsorolását Szabolcs-Szatmár-Bereg Régió elnöke tanácsként elmondta: olvassuk el a termék összetételét, az ugyanis mindent elmond. A felhasznált alkotóelemek mennyiségi sorrendben vannak feltüntetve a termékeken, vagyis amiből a legtöbbet használják, az van legelöl, ez alapján a fogyasztó behatárolhatja, hogy számára megfelelő-e a kenyér. Becsapjuk magunkat? Oldalunkon a mai kenyerek készítési módját is boncolgattuk, ugyanis napjainkban a sütőipari termékekre jellemző fokozott árverseny igényli az olcsó elő állítást. így egyes készítők a többórás savanyú kovászolt ke- lesztés helyett az olcsóbb és gyorsabb élesztős gyorskelesztést alkalmazzák. Az ilyen kenyerek egynapos tárolás után jelentősen veszítenek élvezeti értékükből, szelésnél morzsálódnak, míg szélsősége, hogy az adalékok révén nagyon magas, nagyon köny- nyű kenyerek készíthetők, így nemritkán az egykilós kenyerek 1,5 kilósnak néznek ki. Vagy pénz nincs, vagy lakás, vagy egyik se Ingatlanos rémtörténet többszereplős miskolci változatban Miskolc (ÉM) - Legnagyobb visszhangot kiváltó összeállításunkban az ingatlanforgalmazási helyzettel foglalkoztunk, amely néhány irodánál nem éppen korrekt eljárással történik, míg az egyik miskolci ingatlancentrum több millió forinttal nem tudott elszámolni ügyfelei felé. Nemrégiben nagy botrányt kavart, amikor láncreakciószerűen mentek csődbe a különböző ingatlanszövetkezetek, amit sok ember pénze bánt. Többször annyian Az ingatlanpiacon újabb érdekességekről is hallani lehetett, történetesen, hogy a szövetkezeti ügyek kezdetével közel egy időben, a felfutó lakáshitelezés révén sokan gondolták úgy, hogy az ingatlanforgalmazásban nagy lehetőségek vannak, olyannyira sokan, hogy Miskolcon is szépen szaporodtak az ezzel foglalkozó vállalkozások, túltelítettséget eredményezve a piacon. Ez utóbbi tény - hozzáadva, hogy az ingatlanpiac az állami dotáció szigorításával visszaesett -, arra ösztönzött több ingatlanforgalmazót, hogy szerződéseiket úgy kössék meg az ingatlanát érékesíteni kívánó ügyféllel, hogy a nekik járó jutalék így vagy úgy, de biztosítva legyen. Októberben ezzel is foglalkoztunk Spór oldalunk keretében. Az ingatlanfogalmazási helyzetről akkor Nagy Roland, a Miskolci Ingatlanközvetítők Szövetségének főtitkára számolt be lapunknak, tudatva: több kisebb, nemrégen alakult cég úgy biztosítja jövedelmét, hogy akkor is jutalékot von le az ügyféltől, ha nem az irodán keresztül történt az ingatlan értékesítése. Az ilyen irodák ügyfél elé tett szerződésében az szerepel, hogy a lakás, ház értékesítése után 3,5 százalék jutalékot kell fizetni az irodának. Ez az összeg már önmagában magas, de ami lényegesebb, hogy apró betűvel az is megtalálható a szerződés alján: amennyiben az ügyfél saját maga értékesíti az ingatlant, akkor is kell fizetnie 1 százalékot. A főtitkár szerint sokan a szerződés apró betűit el sem olvassák, avagy a szövegkörnyezetben nem jönnek rá, mit is vállalnak, ha aláírják a szerződést. Több millió forint Súlyosabb esetről szereztünk tudomást ez időben, nevezetesen: körülbelül 60-70 embert károsított meg egy miskolci cég több millió forinttal. Az Avasi Ingatlan Centrum akkor már három hete bezárt. A cégnél senkit nem lehetett utolérni, az ajtó előtt pedig napokig 'sorakoztak az emberek, összállításunkban egy károsult elmondta, hogy őt miként tévesztette meg a cég. Sipos Istvánná és fia 3,7 millió forintot bánnak és azt, hogy fedél nélkül maradtak. Ingatlant eladni Is nehéz lehet...
