Észak-Magyarország, 2004. október (60. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-30 / 254. szám
2004. október 30., szombat CSZOK-MAGYANORSZÁG » RÖVIDEN 0 Don Juan: újra műsoron. Újra műsorra tűzi a miskolci színház Moliére Don Juan című, Csiszár Imre rendezésében bemutatott színművét. Az érdeklődők november 2-3-4-én este 8 órától tekinthetik meg az előadást a Csarnokban, címszerepben: Nemcsák Károly. OLVASNI VALÓ Útikönyv Kárpátaljáról Miskolc (ÉM) - A Jel-Kép Kiadó őszi újdonsága a gyakorlatiasság szempontjait figyelembe vevő, friss információkra alapozott Kárpátalja, Lem- berg és Csernovic útikönyv. A kötet a kiadó szándékai szerint hiánypótló olvasmány, részben azért, mert a környék a hazai turisták számára még nem annyira ismert, másfelől sokféle félelem él Kárpátaljával kapcsolatban azokban, akik szeretnék felfedezni maguknak ezt a látnivalókban, történelmi emlékekben bővelkedő tájat. Akik vállalkoznak erre e könyv alapján, meggyőződhetnek az ott élők vendégszeretetéről, Kárpátalja (Lem- berg és Csernovic) nemzeti és vallási sokszínűségéről is - mindehhez rengeteg praktikus tudnivalóval szolgál a kiadvány. A kötetet 23 részletes térkép, 73 színes felvétel és rövid ukrán-magyar szótár teszi teljessé. Még él a vers, a versmondás Miskolc (ÉM - HSz) - Megváltozott a versmondás, manapság nemcsak elmondják, hanem gyakran elő is adják a költeményeket. Erről győződhettek meg azok, akik kilátogattak a Kaleidoszkóp VersFesztivál miskolci elődöntőire.- Összesen több, mint 300 résztvevőt mozgatott meg az idén már negyedik alkalommal megrendezett Nemzetközi Kaleidoszkóp VersFesztivál - tudtuk meg Lutter Imre fesztivál igazgatótól, aki egyébként a Magyar Versmondók Egyesületének kreatív alelnöke is. Ez a magas szám is jelzi, hogy nemcsak a vers, hanem a versmondás is él, sőt „virul". A fesztivál Közép-Európában egyedülálló rendezvény, ahol a versmondás régi és új stílusait egyaránt megjelenítik a résztvevők. Új elvárások Lutter Imre szerint különösen örvendetes, hogy minden korosztály képviselteti magát, hiszen a versmondók életkora 12 és 88 között szóródott. Jól megfigyelhető az a tendencia, hogy a szereplők igazodnak a XXI. század új elvárásaihoz, és gyakran különleges performanszokat, előadásokat állítanak színpadra. A VersFesztivál egyedi vonása volt, hogy a nézők és a résztvevők a bemutatók után meg is beszélhették a látottakat. A döntőt a hétvégén rendezik meg a budapesti Merlin Színházban. Erotikus ex libris a múzeumban Miskolc (ÉM - BGO) - A miskolci Hermán Ottó Múzeumban először látható erotikus tartalmú kiállítás. A Kelet-szlovákiai Múzeum anyagából válogatott ex libriseken (apró, a könyv tulajdonosát jelző grafikákon) láthatók erotikus motívumok. A kiállítással nem titkoltan a Fiatalabb korosztályt szerettek volna becsábítani a múzeumba - hallhattuk Kurta Mihálytól, a Hermán Ottó Múzeum munkatársától. A meztelen női testeket bemutató miniatűr grafikák egy múzeum számára abszolút vállalhatók - hangsúlyozta -, hiszen a könyvek egy része 16-17. századi nemesi, kolostori, püspöki könyvtárakból, az alkotások legtöbbje 20. századi gyűjteményekből, ismert és kevésbé ismert művészek kezétől származik. Nem tehet úgy A tévécsatornák adásaiban, a filmekben már olyan mennyiségben kerül elénk nap mint nap az erotika, hogy hiábavaló lenne egy múzeumnak úgy tenni, mintha ez nem is létezne - hallhattuk Kurta Mihálytól. A kiállítás a múzeum Papszer utcai épületében látható november 26-ig. „Minden zene ötvöződik, amit szeretek” Lajkó Félix Miskolcon mutatja meg, milyen a hegedűvirtuóz Hajdú Mariann e-mail: mariann.hajdu@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - A bácskai Paganiniként, délvidéki Vejnemöjnenként, vagy egyszerűen „csak” zseniként emlegetik az újságok. Lajkó Félijc hamarosan Miskolcon is fellép. ÉM: Már a pályakezdése is rendkívülinek tűnik. Otthagyta az iskolát (zeneművészeti szakközépiskolás volt), s egy szál kölcsönhegedűvel elindult Szabadkáról BudapestVárosházi vonósok Lajkó Félixet Szabadkán értük el, lemezfelvétel közben. A zenész és zenekara (ez alkalommal más hangszer nem is játszik, csak vonós) új hangfelvételen dolgozik, de kivételesen nem stúdióban. A városháza nagy, faburkolatú termében folyik a munka - a különleges hangzás kedvéért. A miskolci koncerten (egyébként korábban csak egyszer, a Dresch kvartettel járt a hegedűvirtuóz a városban) főleg az új anyagból hallhatnak majd ízelítőt az érdeklődők november 6-án (szombaton) este 7 órától a Rónai Művelődési Központban. re, ahol azonnal a Dresch quartett tagja lett... Lajkó Félbe Azt mondták, iratkozzam ki, vagy kidobnak. Elméleti szakra jártam, valahogy nem feküdt nekem, de nem lehetett még egy szakot felvenni. Gondoltam, megpróbálok felvételizni a pesti zeneakadémiára. Egyetlen címet ismertem Pesten: Dresch Mihályét. Épp szakított a hegedűsével, meghallgatott ott, a lakásán, és már a következő koncerten játszhattam is. 1992-ben történt mindez. ÉM: Gyerekként jó pár versenyt nyert - citerásként. Mégis a hegedűt választotta. Miért? Utfkó Félix: Sok népzenét hallgattam, és a klasszikusokat is nagyon szerettem: mindenhol a hegedűélmény dominált. Ez a hangszer mindenre alkalmas, s az erdélyi népzenében (amely számomra nagyon fontos) is meghatározó. ÉM: Sokan Paganinihez hasonlítják. Példaképe a XVIII. században élt olasz mester? Léjkó Félix: Amióta Paganini élt, mindenki hozzá hasonlít mindenkit, aki jól kezeli a hegedűjét. Nem, nem áll hozzám közel a zenéje. Inkább Bartók, Mozart vagy Beethoven. Össze lehet persze hasonlítani minket, hiszen a jelenség ugyanaz, csak a zenei divat változott. ÉM: Mondják, nincs koncert, ahol ne szakadna a vonó. Hány hegedűt használt el? UÍJké Félix: Csak a szőr szakad, azt hamar ki lehet cserélni. Egyébként is használati cikk. De mostanában már nem „vadulok” annyira. Ez is egy hullám, most a klasszikus zene áll hozzám igazán közel. ÉM: Apropó: zenei stílusok. Definiálhatjuk-e valamiképpen, hogy milyen muzsikát játszik? NÉVJEGY Lajkó Félix hegedűművész A bácskai Paganiniként emlegetett előadó november 6-án lép fel Miskolcon, a Rónai Művelődési Központban. Született: 1974. december 17-én (büszke rá, hogy ugyanazon a napon, mint Beethoven) Iskolái: első hangszere a citera volt, majd 12 évesen került kezébe a hegedű. A második osztályt otthagyta a középiskolában Pályafutása: Sok neves zenésszel játszott együtt. Tagja volt a Dresch quartettnek. írt filmzenét, több színházi előadás zenéjét is ő komponálta. Kp^ÚRA / 7 Belefeledkezve (Fotó: magánarchfvum) Lajkó Félix: Minden zene ötvöződik, amit szeretek. Sok népzenét játszottam gyerekkoromban is, vannak témák, amik végigkísérnek. Ha zenekarban játszom, akkor is gyakran, ha egyedül, mindig improvizálok. ÉM: Miskolcon mit hallunk majd? Lajkó Félix: Zenekarosdit. Talán ketten vagy hárman megyünk, Gasnyó Antal brácsás a biztos, a többit még nem tudom. http://hlrek.boon.hu írásaink a kultúra világából Díszlettárlat Wegenast Róbert díszlettervező kiállítása nyílt a miskolci Színészmüzeum- ban. Az Újra Miskolcon című tárlatot Mikita Gábor színháztörténész ajánlotta az érdeklődők Figyelmébe. A megnyitón közreműködött Varga Zsuzsa (zongora), és előadóként Szabados Ambrus, valamint Seres Ildikó (ő látható felvételünkön). A Déryné utcai Színháztörténeti és Színészmúzeumban a tárlat december 31-ig látható. (Fotó: Kőhalmi Péter) Népzene rockba oltva Miskolc (ÉM) - „Világok világa, Magyarország”, ez lesz a címe a Kormorán együttes miskolci koncertjének. A népzenét és a rockot egyedülállóan ötvöző zenekar közel harminc éve alakult. Szinte már minden európai országban turnéztak, a tengerentúlra is eljutottak. Zenéjük összetéveszthetetlen: tradicionális népi hangszereket használnak, mindezek együtt szólalnak meg a nemzetközi rockzene instrumentumaival. Több rockoperát, oratóriumot készítettek, valamint népszerű filmzenék (a Honfoglalás, Szerelemből szerelembe, Titkos szeretők) is fűződnek nevükhöz. Érdekes vállalkozásuk, hogy Amare Khangera címmel megjelent albumukon katolikus és református énekeket adnak elő, lovári nyelven. A jelenleg kilencfős csapat november 17-én este 7 órától lép fel a Rónai Művelődési Központban. NAPLÓ Kifordult idő Furmann Imre e-mail: eszak@eszak.boon.hu M inden, de minden bizonytalan. Semmi sem az, aminek mutatja magát. A kimondott szavak kiüresednek, mint jégeső apró szilánkjai, koppanva semmivé válnak. Nem tudom, hogy az a gyógyszer, amit szedek, valóban szükségszerű-e, vagy csak egy gazdasági manipuláció tehetetlen alakja vagyok és nem tudom, milyen tudományosan alátámasztott tények alapján kényszerítik rám, hogy nappal is világítson az autóm lámpája. Nem vagyok biztos abban sem', hogy a biztonsági öv valóban megvéd, hasznos társ, vagy csak valakinek a bőre alá is pénzt hozó marketingfogás. (Mi van, ha ütközöm, kigyullad az autó és még arra sincs erőm, eszméletem, hogy kioldjam magam? Nem beszélve arról, hogy a kisgyerekkel mi történik ilyen esetben, akit a hátsó üléshez ragasztott már az ésszerűség vagy a profit.) Nem lehet tudni, hogy a szabályosan feladott levél ésszerű határidőn bélül megérkezik-e a címzetthez és nem lehet senki biztos abban, hogyha reggel kinyitja a postaládát, megtalálja benne az előfizetett újságot, folyóiratot. Elég sokat utazom, sokszor kell tankolnom és minden egyes alkalommal ott bujkál bennem a kétely, nem csapnak-e be (biztos, hogy valamennyire megvágnak) és, hogy jó minőségű benzint tankolok. Néha vendéglőben eszem, de a legjobban ízlő ételnél is sokszor kell arra gondolnom, hogy a hús nem jó minőségű, valaki előttem már ugyanabba a húsba beleharapott. Ha egy pszichiáter elolvassa ezt az írást, nyilván úgy gondolja, egy neureszténiás, depressziós ember osztja meg szorongásait, félelmeit. így is gondolhatja, hacsak ő is nem tapasztalt már saját magában ilyen kételyeket, hacsak nem érzi ő is, hogy kifordult időben élünk. Mintha mindent a pénzhajhászás, a biznisz (magyarosan: biznic) irányítana, még a legtisztább, legnemesebb dolgokat is. Ekkora bizonytalanságban nehéz az élet, a kételyek hullámai eláraszthatják az embert és megfojtják. Nem élek én sem tudatos gyanakvással, mert az valóban nem élet. A halál az, ami biztos. A halál parancsa pedig az, hogy élni kell és nem csak úgy tengeni-lengeni, hanem élni, töményen, kiélvezve annak minden pillanatát. Az életbe sok minden belefér. Kételyek, csalások és megcsalatások, örömök, gyászok és szárnyalások, lebegések és még mi minden. Aki az élhető életet gátolja, aljas sunyiságaival megnehezíti a másik ember életét, az nem tűrhető. A világ most nagyon rossz felé megy. Meg kell állítani és nem kiszállni belőle (biztosan sokan emlékeznek még arra a szállóigére - hippi korszak -, Állítsátok meg a Földet, ki akarok szállni!), hanem beszállni. Ki-ki a maga módján, maga tudása, képességei alapján éli meg életét, bár a magyar történelmet nézve, pontosabb lenne az a megfogalmazás, miszerint mi nem megéljük, hanem csak leéljük az életet. Gondolkodásunkba ugyanis nem ivódott be természetességével, hogy meg fogunk halni. Nem azt mondom, hogy halál-tudattal éljünk, csak azt, hogy érjen bennünket bármikor, bármilyen időben, az utolsó előtti pillanatokban ne érezzük, ne érezhessük azt, hogy mennyi mindent elmulasztottunk, mennyi adósság terheli lelkünket. Nem hiszek a halál utáni életben (ha tévednék, majd vissza- jelzek), de hiszek a halál előtti életben. Aki meghal, az sem múlik el, hiszen velünk marad örökre, egészen az idők végezetéig. Velünk marad egy mozdulata, egy tárgya, egy hajszála, alkotása és amikor mi is elmegyünk, belőlünk is megmaradnak ezek. És nemcsak családtagokban, hanem idegenekben, ismeretlenekben, a száz év múlva születettekben is. Ez legalább annyira biztos, mint a halál.
